Az elmúlt hét állatkertes hírei végre egy kicsit valóban arról szóltak, ami (szerintem) az állatkertek fő funkciója lenne. És ez nem az állatkerti "simogató", hanem a veszélyeztetett fajok szaporítása.
Az egyik hír "hazai" (bár lustaságom nyomán csak most írok róla): Lulu, a budapesti állatkert szélesszájú orsszarvúnősténye világra hozta mesterséges megtermékenyítéssel fogant borját. A "kicsi" (van vagy negyven kiló, asszem… ;-)) jól van, de egyelőre nevenincs – akárcsak néhány ezer kilométerre tizennyolc darab pandabocs. A szecsuáni Wolong Nemzeti Parkba ugyanis hirtelen nagy frekvenciával kezdett látogatni tavaly nyár végén a panda-gólya. Annyira gyakran, hogy az ápolók már nem győznek nevet adni a hamarosan elválasztásra kerülő pandáknak, és a nagyközönség segítségét kérik.