Rasszok közti IQ különbség – a bizonyíték hiánya


Rosszul indul az év (pontosabban rosszul fejeződött be az előző) azok számára, akik egy 2005-ös cikk-párocska alapján, komolyan hinni kezdtek abban, hogy az egyes rasszok között bizonyítottan létezik genetikai alapú intelligencia különbség. 

A szóbanforgó két cikk 2005 szeptemberében jelent meg a Science-ben, és két az agy embrionális fejlődése szempontjából fontos gén, a microcephalin és ASPM allél-variációit vizsgálta. Mindkét esetben egy szelekció által favorizált ún. domináns D-allélt találtak, amely elsősorban Afrikán kívül volt elterjedt, illetve egy ősi allélt a szub-szaharai törzsekben (ASPM-re lásd pl. itt). S bár az allélok között semmilyen funkcionális különbségről nem tudunk, a D-allélok megjelenési ideje (a microcephalin esetében durván 50,000 év, az ASPM esetében pedig 5,800 év – figyelem: mindkét esetben plusz-mínusz több ezer év a hibahatár…) vad találgatásra adott okot.

A két cikket jegyző Bruce Lahn-t azóta számos kritika érte, hogy nem kellett volna minden bizonyíték hiányában az allélokat az első emberi művészi ábrázolások, a legrégebbi barlangrajzok, illetve az állatok háziasításához és az első városok kialakulsához kapcsolnia (amelyek sacc-per-kb szintén ezekben az időszakokban történtek), hiszen előre látható volt, hogy az efajta spekuláció igencsak termékeny táptalajra lel majd egyes konzervatív publicisták fantáziájában. Merthogy ez történt és néhányan máris utalgatni kezdtek arra, hogy hát igen, nolám a feketék, szegények, khmmm.. nem annyira okosak, és különben is, az emberi rasszok közti egyenlőséget hirdetők most ezekre az eredményekre varrjanak gombot (egyébként nem is kell messze menni az efajta logikai okfejtésekhez, akad ilyen a szomszédban is).

De a puding próbája az evés és a jelek szerint néhányan előre ittak a medve bőrére. Ugyanis a szóbanforgó két cikk megjelenése óta sokan próbálták ezt az intelligencia – D-allél kapcsolatot bebizonyítani, totál sikertelenül: a D-allél és a non-D-allél hordozói nem különböztek szellemi képsségekben. És mégcsak azzal sem lehet vádolni a kutatást végzőket, hogy elhallgatták a valódi eredményeket, hiszen az egyik érdeklődő az a Philippe Rushton volt, aki egyébként azt propagálja, hogy az amerikai feketék kevésbé intelligensek, mint más rasszok képviselői.

S, hogy akkor miért volt szelekció? Nem tudjuk, s bár azóta már kiderült, hogy a microcephalin D-allél egészen egzotikus helyről származik, az esetleges eredete nem ad magyarázatot arra, hogy miben különbözik az ősi formától. Az ASPM esetében legalább újabb tipp született: mivel ez a fehérje fontos szerepet játszik az eukarióta sejtek ostorainak működésében (ill. kifejeződik a herékben a spermatogenezis során), lehet, hogy ezen funkciója alapján válogatta az allélokat a természetes szelekció.

Már, ha az allél-eloszlás valóban szelekciót takar: ugyanis egy (egyelőre) jelentős kisebbségben levő csoport szerint, ez a fajta allél-eloszlás megmagyarázható pusztán az egyes emberi csoportok őskori vándorlásával.

A rasszok közötti és rasszokon belüli genetikai és fiziológiai különbségek valósak, és mind nagyon érdekesek. De fölösleges állandóan azt keresni, hogy más rasszok képviselői miben lehetnek hülyébbek nálunk…



Balter, M (2006) Links Between Brain Genes, Evolution, And Cognition Challenged. Science 314: 1872.
Evans PD, Gilbert SL, Mekel-Bobrov N, Vallender EJ, Anderson JR, Vaez-Azizi LM, Tishkoff SA, Hudson RR, Lahn BT. (2005) Microcephalin, a gene regulating brain size, continues to evolve adaptively in humans. Science 309: 1717-1720.
Mekel-Bobrov N, Gilbert SL, Evans PD, Vallender EJ, Anderson JR, Hudson RR, Tishkoff SA, Lahn BT. (2005) Ongoing adaptive evolution of ASPM, a brain size determinant in Homo sapiens. Science 309: 1720-1722.
Currat, M, Excoffier, L, Maddison, W, Otto, SP, Ray, N, Whitlock, MC, Yeaman, S (2006) Comment on "Ongoing Adaptive Evolution of ASPM, a Brain Size Determinant in Homo sapiens" and "Microcephalin, a Gene Regulating Brain Size, Continues to Evolve Adaptively in Humans" Science 313: 172.
Mekel-Bobrov, N, Evans, PD, Gilbert, SL, Vallender, EJ, Hudson, RR, Lahn, BT (2006) Response to Comment on "Ongoing Adaptive Evolution of ASPM, a Brain Size Determinant in Homo sapiens" and "Microcephalin, a Gene Regulating Brain Size, Continues to Evolve Adaptively in Humans" Science 313: 172.

5 thoughts on “Rasszok közti IQ különbség – a bizonyíték hiánya

  1. primavis

    Mondjuk, mielőtt a különbségeket taglalnánk, azt kellene valahogy pontosan definiálni, hogy mit is értünk intelligencia alatt?
    Szerintem, az összefüggések felismerését és megértését. Ennél rövidebben meghatározni nemigen lehet. Viszont kifejezi azt, s nemcsak az embernél, hogy miben különbözik az intelligens lény a kevésbé intelligenstől. Ezek után, lehetne vizsgálni, hogy vajon az emberi faj minden egyede mindeféle összefüggést egyformán fel tud e ismerni és megérteni. Ugyanis az elvont, pl. a matematikai összefüggéseket egy egyébként intelligens ember nem bíztos, hogy képes felismerni és megérteni, de az élet és a gondolkodás más területein is hasonló a helyzet, ahogy pl. a kreativitás esetében is (új összefüggések felismerése, megértése). S nem minden intelligens ember kreativ is! Ergo, ahogy a természetes szelekció bizonyos morfológiai/fiziológiai jellegeket favorizált a különböző rasszok esetében, úgy bizonyos intelligencia területekkkel is megtörténhetett ez. Ettől azonban nem kevésbé intelligens egy-egy adott rasszhoz tartozó ember a többitől rasszhoz tartozóktól, hanem egyes területeken jobb, másokon meg gyengébb lehet. Az átlagot tekintve.

    Reply
  2. Ismeretlen_10065

    Persze, hiszen az intelligencia nem ua. jelenti New Yorkban es a pigmeusok kozott. Az emlitett tanulmanyokban gondolom (mert hivatalosan meg nem lettek publikalva) legalabbis valoban osszehasonlithato embereket probaltak vizsgalni.
    De nehogy azt hidd, hogy azokat akik kulonbseget _akarnak_ latni ez zavarja, hiszen szerintuk az IQ meres relativizalasa is csak arra van, hogy ne nezzunk szembe a rasszok kozotti szellemi-szint kulonbsegekkel (lasd a fent belinkelt Index-forumot).

    Reply
  3. Ismeretlen_10065

    UPDATE:
    Mivel, ha a statgép és a szemem nem csal, a zindexen megint fellángolt a vita az ASPM és a microcephalin esetleges agyfejlődésben betöltött szerepéről, álljon itt még egy cikk annak igazolásául, hogy eddig pontosan nulla bizonyíték támasztja alá azt a nézetet, hogy az európai allél nagyobb és szebb agyat, netán több intelligenciát biztosítana.

    Woods et al. (2006) Normal variants of Microcephalin and ASPM do not account for brain size variability
    http://hmg.oxfordjournals.org/cgi/content/full/15/12/2025

    A lényeg:

    “Our findings suggest that the alleles of MCPH1 and ASPM reported to be under strong selective pressure in modern humans are not major contributors to normal variation in human brain volume.
    […] Assuming, as has been postulated or implied, that the selected genotypes are associated with increases in brain volume rather than decreases, our data are not compatible with a brain volume h2>0.01 for the ASPM variant or with a brain volume h2>0.005 for the MCPH1 variant. If the selected genotypes are associated with decreases in brain volume rather than increases, slightly larger heritabilities of 0.04 or 0.05 remain consistent with our findings. Although selective pressure in favor of smaller brain volumes might seem counterintuitive, it is relevant to note that the fossil record suggests that brain size in humans has decreased over the past 50 000 years, with the trend continuing through the Neolithic, reversing more recently only at higher latitudes.”

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.