Képzelhetjük a chesteri állatkert dolgozóinak meglepetését, amikor Flora, az életében hímmel sohasem találkozó komodói sárkány-nőstény egy napon csinos, 25 tojásból álló fészekaljjal lepte meg őket. A 25 tojásból 11 ki is kelt, így akár csodát is emlegethenénk, de van azért egy racionálisabb magyarázat, a parthenogenezis, azaz a szűznemzés.
Ennek, a néhány más hüllőben is leírt folyamatnak a lényege az, hogy a meiózison átesett haploid női petesejtek valamilyen (ma még rejtélyes) okból megduplázzák a kromoszómáikat, és az így kialakuló diploid petesetek úgy kezdenek viselkedni mint egy megtermékenyített zigóta, és vidám oszódásnak ill. fejlődésnek indulnak. Hogy Flora esetében is ez történt, azt a genetikai vizsgálatok is alátámasztották: ezek szerint a kis sárkányok genetikai anyagukat csak az anyjuktól örökölték, ugyanakkor nem voltak egymás tökéletes klónjai sem (ami azért volt várható, mert az anya petefészkében lezajló meiózis során a crossing-overek, kicsit különböző összetételű petesejteket hoznak létre).
S, hogy ennek mi az evolúciós értelme? Egy hozzánk, emlősökhöz hasonló, XY alapú szexdeterminációval rendelkező faj esetén egy nősténynek csak lányai születhetnének, így (hacsak nem kószál egy hím a közelben), a populáció számára a szűznemzés maradna az egyetlen opció a fennmaradásra. Ez azonban értelmeszerűen, egyre belterjesebb genetikai állományú egyedeket hozna létre, így egy-egy betegség, vagy hirtelen jött környezeti változás könnyen kipusztíthatna minden egyedet (a variáció a kulcs a fennmaradáshoz, ugyebár ;-)).
A hüllők esetében azonban a ZW nem-meghatározási rendszer az elterjedt, ahol a hímek a homogamétás egyedek (ZZ), a nőstények pedig a heterogamétásak (ZW). Ezért (mint azt a kommentekben Miki is jól összefoglalta), egy komodói sárkány esetében az utódok hímek lesznek (parthenogenezissel ZZ és WW szexkromoszómájú embriók jöhetnek létre, utóbbiak azonban valószínűleg nem életképesek), így egy elhagyott szigetre tévedt nőstény néhány magányosan eltöltött év után újdonsült fiaival "hagyományos módon" is nekikezdhet a sziget benépesítésének.
Ez egy fokkal szerencsésebb megoldás, mint a tiszta szűznemzésre való átállás, de azért ez is jelentős belterjességhez vezet, ami egy veszélyeztetett faj esetén, ha valóban annak megmentését szeretnénk elérni, kerülendő. Éppen ezért a jövőben, a komodói sárkány lányok mellé jó lesz hímeket is beszerezni.
Watts, PC, Buley, KR, Sanderson, S, Boardman, W, Ciofi C, Gibson R (2006) Parthenogenesis in Komodo dragons. Nature 444: 1021-1022.