Megpróbálkoznék egy új, kísérleti módszerrel: Innentől a “Kezdőknek” címkével ellátott írásokat egyértelműen laikusoknak írom, kipróbálom, mennyire válnak népszerűvé a tényleg egyszerűbb nyelven, kevesebb lényegtelen részleten rágódó, kezdőknek íródott cikkek. Ezen túl ezt a gyűjteményt a fenti sárga címke jelöli majd.
A malária még mindig gyilkos kórnak számít, évente kétszázmillió fertőzést jegyeznek föl és hétszázezren bele is halnak. Ráadásul a malária kórokozója már eddig is több maláriaellenes gyógyszerre ellenállóvá vált, így az új gyógyszerek fejlesztése elsődleges fontosságú. Az artemizin egy ilyen maláriaellenes hatóanyag, 1972 -ben fedezte föl Tu Ju-ju kínai kutató, ezért a felfedezéséért 2015 -ben Nobel-díjat is kapott. Az artemizint az egynyári üröm nevű növény termeli, sajnos a leveleiben elég kevés hatóanyag található, a száraz tömeg 0,1-1% -át teszi csak ki. Nyilván ha rá tudnánk venni a növényt, hogy több artemizint termeljen, olcsóbbá válna maga a gyógyszer is, de ugye az egynyári üröm nemesítés még gyerekcipőben jár, egyértelműen kevésbé kutatott terület, mint mondjuk a kukoricanemesítés. Mit tehet ilyenkor a biológus?
A Sanghaji Jiao Tong Egyetemen működő kutatócsoport nem aprózta el: Meghatározták az egynyári üröm genomjának a bázissorrendjét, ez manapság már nem igényel túl sok pénzt vagy időt. Készítettek egy elemzést arról is, mely gének mikor és hol fejeződnek ki a növényben, manapság már ez sem emberfeletti munka. Az így kapott adattömegből előkeresték az artemizin előállításában szerepe játszó, már korábban leírt géneket és olyan eddig ismeretlen géneket kerestek, amelyek ezekkel egy időben fejeződnek ki ugyanott. Ezek közül tisztán a gének más ismert működésű génekhez mutatott hasonlósága alapján, számítógépen megpróbálták kideríteni, hogy melyek szabályozhatják az artemizin termelését. Három kiválasztott gént génmódosítással bejuttattak az egynyári üröm genomba és túltermeltették őket, majd megvizsgálták az így készült GMO -k artemizintermelését. Nem meglepő módon az eddig használt ürömtörzsek 0,1 – 1% -nyi artemizintartalmával szemben az így készült GM-üröm 3,2% artemizint tartalmazott, ezzel sikerült három-harmincszorosára növelni a növény artemizintartalmát, nyilván ezzel jelentősen csökken a gyógyszer előállítási költsége is.
Alapvetően erre jó a génmódosítás: Célzott beavatkozásokkal elképesztően olcsón nemesíthetőek növények, évtizedekre-évszázadokra rúgó munka váltható ki egy-két év alatt egyszerűen azzal, hogy a nemesítő tudja mit csinál, nem vakon várja véletlenszerűen előállított mutációk eredményét.
Shen, Q., Zhang, L., Liao, Z., Wang, S., Yan, T., Shi, P., … & Lv, Z. (2018). The Genome of Artemisia annua Provides Insight into the Evolution of Asteraceae Family and Artemisinin Biosynthesis. Molecular Plant.
A természet mindig bevisz egy gyomrost.
Amikor úgy gondoljuk átjártunk az eszén, visszavág egy poloskával vagy egy moníliával
Szerintem a társadalom kérdései főleg a “bizalom” köré csoportosíthatóak.
Ki és mire használhatja ezt a (pandora) technológiát.
Nem túl gyors e eröltetni a széles elterjesztését?
Sokak számára a CRISPR egy bio rootkit – amivel meg lehet hackelni a bio-organizmusokat.
bármire lehet használni. Jó és rossz dolgokra.
És a kreacionizmus új értelmet nyer – akié a hatalom és a tecnika- az eldöntheti az evolució irányát – és kiütheti a számára kényelmetlen géneket, élőlényeket.
Bármelyik országban elnyomhatják a “lázadó” ( vagy migráns) géneket – a születendő gyerekeknél.
Extrém csoportok, cégek vagy kormányok próbálják felhasználni a saját társadalom átformálási céljukra és ha a technika olcsó és mindenkinek elérhető – mint egy nyomtató – akkor 20 év múlva az emberek nagy részének biomaszkban kell járnia, nehogy meghackeljék.
Ez a túl sötét alternativa is lehetséges – nem csak a genetika “babrózsaszinű” naív megközelítése.
Ha egy tudós(blogposztirő) nem beszél/ír a lehetséges problémákról – akkor az bizalmi kérdéseket vet fel. Mert vagy nem ért a témához vagy propagandista vagy el akarja titkolni a problémákat, mert a társadalmat szerinte csak megrémítené.
“DEF CON 25 – John Sotos – Genetic Diseases to Guide Digital Hacks of the Human Genome”
http://www.youtube.com/watch?v=HKQDSgBHPfY
theoutline.com/post/2018/worse-than-death-br-the-far-future-dystopia-of-genome-hacking
“The problems that arise from these advancements now start to resemble those in the existing information security industry, except that the genome has no protection and the locations of its weaknesses are publicly documented. “The human genome is full of potential exploits,” Sotos said, using the infosec term for a vulnerability that a hacker can leverage to take over a system. The genome is basically an open-source operating system, he said, full of security vulnerabilities.
Hackers in this thought experiment could induce deafness, blindness, baldness, weight gain, strong fishy body odor, or intractable diarrhea.
In theory, hackers who were militant vegans could induce meat intolerance in others, while hackers who oppose drinking could force alcohol intolerance. Hackers who were interested in, say, controlling women, could induce chastity by creating a hyper-susceptibility to STDs, or extreme sun sensitivity that would force women to wear veils. Hackers could also supercharge pharmaceutical sales by spreading the genes for treatable illness, a way to make money on the stock market (or perhaps, in this dystopian future, the pharma companies will be morally bankrupt enough to do it themselves). Based on what we already know about which genes are located where and cause what, hackers in this thought experiment could induce deafness, blindness, night blindness, strong fishy body odor, total baldness, intractable diarrhea, massive weight gain, shouting involuntary obscenities, physical fragility, or a susceptibility to death from excitement. “There are things worse than death,” he said.”
Nagyon jo, vilagos, ertheto, gratulalok.
@Karinthy-paradoxon: “Extrém csoportok, cégek vagy kormányok próbálják felhasználni a saját társadalom átformálási céljukra és ha a technika olcsó és mindenkinek elérhető – mint egy nyomtató – akkor 20 év múlva az emberek nagy részének biomaszkban kell járnia, nehogy meghackeljék. “
Az emberek majd visszahekkelik magukat. Mert nekik is ugyanolyan olcsó lesz “mint egy nyomtató”.
Emlékszünk még amikor a ’80-as években külön nyilván kellett tartani a nyomtatók használatát nehogy a rendszer-ellenes izgatók szamizdatot vagy hasonló, a szocializmus építését zavaró dolgokat nyomtassanak? Az akkori technikával élő hatalom is “elnyomta a géneket”, úgy általánosságban, már demográfiai válságban voltunk.
@Karinthy-paradoxon: Utoirat. Az altalad citalt cikk vegefele ez olvashato:
A tudosok ezt amit ideztel, alaptalan remisztgetesnek tekintik. Inkabb az antibiotikum rezisztens tuberkolozisra, meg a jarvanyokra kene fokuszalni szerintuk.
En teszem hozza: azokat kene elobb hackelni… ja, egyelore az sem megy.
A DEF CONra jellemzo, hogy eltulozzak a mindefele veszelyeket, hogy a figyelmet felhivjak rajuk.
Mellesleg: DEF CON is the world’s longest running and largest underground hacking conference… nem igazan mertekado biologiai kerdesekben.
en.wikipedia.org/wiki/DEF_CON
“The talk was riveting, but Sotos started getting pushback immediately from scientists who said it amounted to baseless fear-mongering.
Former U.S. Chief Data Scientist DJ Patil tweeted that the scenarios Sotos posited were a real risk. “Creating noise & sounding alarms this way isn’t helpful to saving lives,” he tweeted. “The risk is really small. It’s really hard to mass produce these. The real risk we should be focusing on is drug resistant TB and pandemics.”
Talks at DEF CON often tend to exaggerate a threat to get attention on a topic. “
@Karinthy-paradoxon: Megbocsass, de az angol idezet az nem errol szol, az egy gondolatkiserlet, fantazia, egy szamitogepes szakembertol, hogy HA ugy lehetne az emberi genomot hackelni, ahogy a szamitogepeket, AKKOR mi lehetne.
Tudod, ha ugy lehetne hackelni, akkor tuzfal-gen es virusirto hack is lenne. 😉 Es ritkabban kene updatelni, nem hagyni benne annyi hatso kaput. 😉
De az emberi genom nem szoftver.
Azt irod, hogy
“Szerintem a társadalom kérdései főleg a “bizalom” köré csoportosíthatóak.”
Az ilyen marhasagok, mint amit ideztel egyetlen dologra jok: bizalom alaasasara. Kerlek ne terjessz ilyet anelkul, hogy ellenorizned, van-e realitasa es van-e barmi koze a kerdeshez! Halkan szolok, nincs, nem a CRISR kapcsolatos, nem arrol szol az angol nyelvu cikk.
“Ki és mire használhatja ezt a (pandora) technológiát.
Nem túl gyors e eröltetni a széles elterjesztését?”
Nem pandora es nem erolteti senki.
“Sokak számára a CRISPR egy bio rootkit – amivel meg lehet hackelni a bio-organizmusokat.”
Aki nem ert hozza, az igy is tekinthet ra. Nem az.
“bármire lehet használni. Jó és rossz dolgokra.”
Celzott, tervezett genetikai modositasra lehet hasznalni. Semmi masra.
“És a kreacionizmus új értelmet nyer – akié a hatalom és a tecnika- az eldöntheti az evolució irányát – és kiütheti a számára kényelmetlen géneket, élőlényeket.”
Talan elkerulte a figyelmedet, a hogy a “gene drive” technologia kialakitasaval szinte egyidoben ellenoriztek es bizonyitottak, hogy a gen-drive egy masik gene drive-val kiiktathato es visszaallithato a kiindulasi allapot. Ha egyaltalan a gene-drive-ra gondoltal.
Egyebkent onellentmondasba keveredtel, egyfelol az a baj, ha szeles korben elterjed es barki hasznalja, mint egy nyomtatot, masfelol meg csak a hatalom es technika birtokosai hasznaljak majd. Tessek eldonteni, melyiktol feljunk, egyszerre a mindkettotol nem tudunk felni, mert egymast kizarjak.
“Bármelyik országban elnyomhatják a “lázadó” ( vagy migráns) géneket – a születendő gyerekeknél. “
Nincsenek lazado genek, nincsenek migrans genek. Az meg mar ossszeeskuveselmeletnek is lila, hogy igy gyogyithato betegsegekre valo hajlamot epitsenek be a tarsadalom tagjaiba, hogy utana tobb gyogyszert adhassanak el.
“Extrém csoportok, cégek vagy kormányok próbálják felhasználni a saját társadalom átformálási céljukra és ha a technika olcsó és mindenkinek elérhető – mint egy nyomtató – akkor 20 év múlva az emberek nagy részének biomaszkban kell járnia, nehogy meghackeljék. “
A technika nem mindenki szamara elerheto, meg a megertese is egyetemi szintu tanulmanyokat igenyel (mit a mellekelt idezeted is mutatja, vannak, akik nagyon felreertik, es vannak akik nem ismerik fel a felreerteset es terjesztik itt). Az alkalmazasa laborgyakorlatot, Feherje-, nukleinsav- kemiai ismereteket, genetikai transzformaciot stb. stb igenyel.
Meg a technoligia minden reszletet rutinbol alkalmazo vagy szakember sem kepes embereket genetikailag modositani (sajnos, pedig milyen jo lenne genetika betegsegek, rak es mas hasonlo problemak kikuszobolesere).
A problem az, hogy minden sejtet egyenket kell modositani. Egy ember kb 37*10^12 sejtset, vagy azok tobbseget kene modositani…
Biomaszkban jarni? Bocs de ez a megjegyzes a technologia teljes felreerteserol tanuskodik.
A bizalomhoz hiteles tudas kell, kerlek azt terjeszd inkabb.
Ria-ria, a malária végnapjai kezdődnek? 🙂 Legyen úgy. 🙂 Jó és közérthető poszt volt. Gratulálok hozzá. Csak így tovább!
@Karinthy-paradoxon: Sőt, én meg olyan filmet láttam, hogy a Skynet öntudatra ébredt és robothadseregével kiirtotta az embereket. Ebből nyilvánvaló, hogy az egyetlen megoldás a számítógépek, okostelefonok azonnali betiltása.
@rdos: Hát, fene tudja. Nyilván ennek a gyógyszernek az ára csökkenne, ha engednék ezt használni (egyelőre még ugye a GMO tilalom hatása alá tartozik), de ettől nem lesz több orvos Afrikában.
@Sexcomb: Milyen GMO-tilalomra gondolsz?
@Sexcomb: A skynet az nem mese. Kalifornia állam kormányzója egy időben szerintem tuttira egy T-1 .es kibernetikus organizmus volt. Felismertem. 🙂 Már itt vannak régen közöttünk. 🙂
@Sexcomb: Jól értem, hogy bár a hatóanyag gyártásának olcsóbb módja adott, de a szokásos gyógyszer kísérletek sem indulhatnak el mert GMO tilalom alá tartozik?
Kiegeszites: A GM urom 3.2% artemizint tartalmaz. A GM E.coli es a GM eleszto tenyeszleve 25-40 gramm artemisin eloanyagot keszit literenkent, es szemben az urom novennyel, amelynek ehhez honapok, fel eve kell, a mikrobak nehany nap alatt elkeszitenek ennyit akar sok szaz kobmeter terfogatban is.
http://www.nature.com/articles/nrmicro3240
@fordulo_bogyo: Arra a de facto GMO tilalomra, ami például az EU -ban lehetetlenné teszi GMOK engedélyeztetését, az USÁban meg olyan százmillió dollárból tíz év alatt sikerülhet csak ilyesmi. Természetesen elméletileg lehetséges GMOkat engedélyeztetni, hiszen az EU -ban is van erre eljárásrend, de a valóságban úgysem megy át rajta egyik sem.
@rdos: Na most nyilván nem ez az egyedül üdvözítő módszer, pont fordulo_bogyo hozott egyet, ami éppen élesztőben működik, mondjuk az is GMOnak számít. Nyilván, amikor elkezdik a kísérleteket még fogalmuk sincs, melyik vezet majd eredményre, de élből tiltani a GMOkat egyszerűen megbénítja az egész iparágat. Eddig a gyógyszerellátást komolyan gátolta, az egyenetlen ürömellátás, most itt van két módszer is, amivel lényegesen több hatóanyag termelhető meg, de ugye mindkettő GMOnak számít. A GM-üröm növényt nagyon nehéz lesz engedélyeztetni, az artemizintermelő élesztőt valószínűleg kicsit könnyebb. De mindkettőt gátolja az, hogy teljesen értelmetlenül minden GMOt megbélyegzünk.
@Sexcomb: Valamit nem értek. Ha jól értettem nem az artemizin lett génmódosítva, hanem az üröm, vagy a @fordulo_bogyo: élesztője lett génmódosítva. Akkor mi a gond? Maga a hatóanyag az ha jól értem ua, csak több lesz belőle és – vagy gyorsabban lehet előállítani azt.
Komolyan nem értem. Ha olyan GMO bacit sikerülne előállítani, ami teszem azt a mai bányászati technológiával nem gazdaságos híg arany ércből gazdaságosan kiválasztaná az aranyat, akkor ezt az arany dúsító bacit az ipar nem használhatná? Ne már!
@rdos: Ahhoz, hogy például ebből a GM-ürömből hatóanyagot nyerhess, valahová el kell ültetni, az élesztőt valahol föl kell nevelni. Márpedig ahhoz ugye engedély kell, egy GMOt nem ültethetsz el csak úgy, de nem is tarthatsz csak úgy egy GM-élesztőt egy kondérban.
“Komolyan nem értem. Ha olyan GMO bacit sikerülne előállítani, ami teszem azt a mai bányászati technológiával nem gazdaságos híg arany ércből gazdaságosan kiválasztaná az aranyat, akkor ezt az arany dúsító bacit az ipar nem használhatná?”
Konkrétan Magyarországon egy GMO engedély nélküli természetbe juttatása két évnyi börtönt ér. Vagyis igen, ha egy ilyen bacit karnál használni, először be kellene nyújtanod engedélyezésre az EU -nak, ott röpke tíz-tizenkét év alatt eldöntenék kap -e engedélyt,majd ezek után még meg kéne győznöd a mindenkori magyar kormányt is, hogy ne tiltsa be még külön, amihez ugye joga van az EU -ban. Ha mindezen túlestél, akkor kezdheted kiszórni a meddőhányóra. Ezért mondom, hogy az EU -ban de facto GMO tilalom működik: Elméletben persze lehet engedélyeztetni, a gyakorlatban olyan sokáig tart, olyan drága és olyan bizonytalan kimenetelű, hogy senki bele se kezd.
@Sexcomb: Értem. Akkor nincs más hátra, mint előre. Az arany kiválasztó GMO felé kellene terelni a kutatást. A bankárok érdek érvényesítő képessége és a pénzvilág, az ipar arany éhsége csillapíthatatlan. 🙂 Rögtön lenne hátszele a GMO-nak. 🙂
Szerintem ha zárt rendszerben, vagy duplán zárt rendszerben (üvegházban üvegház) tenyésztem az ürömöt, vagy az élesztőt akkor a környezetre veszélyt maga a GMO élőlény nem jelenthet és csak a hatóanyagot hoznám ki az üvegházból? Kitalálom, ez sem jó, mi van ha kiszabadul a szellem a palackból? 🙁
@rdos: Amennyire tudom, az üvegházi termesztésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak. A kutatóintézetek szoktak GMO engedélyt kapni az üvegházaikra és kísérletekre.
Fene tudja, amíg a népesség kétharmada élesen GMO ellenes, addig nem hiszem, hogy bármi változik majd.
@rdos: “Szerintem ha zárt rendszerben, vagy duplán zárt rendszerben (üvegházban üvegház) tenyésztem az ürömöt, vagy az élesztőt akkor a környezetre veszélyt maga a GMO élőlény nem jelenthet…” egyebkent sem jelent veszelyt, a tiltas (mar amit es ahol tiltanak) irracionalis.
Magyarorszag alaptorvenye a _mezogazdasag_ GMO mentesseget deklaralja. Kutatointezetben tenyszetekben, nagyipari fermentorokban GMO mikroorganizmusok szaporitasara tilalom legjobb tudomasom szerint nem vonatkozik sem Magyarorszagon, sem az EU-ban.
Azt biztosan allitom, hogy az USA-ban GMO mikroorganizmus eloallitasahoz, hasznalatahoz nem kell kulon engedely, es ugy tudom, hogy a magyarorszagi egyetemeken es akademiai kutatointezetekben es gyogyszergyarakban is keszitenek es hasznalnak GMI mikroorganizmusokat.
@Sexcomb: A köz véleményének a formálása az sajnos jól működő gyakorlat. 🙁 Csak utalnék a párhuzamos politikai világokra, amikben élünk és amik miatt szinte már élhetetlen világban élünk. 🙁 Előre az “aranybacis GMO úton” lehet a megoldás? 🙂
@fordulo_bogyo: De, ugyanúgy engedélyköteles minden GMO előállítása még kutatóintézetekben is. Még 2010 -ben a nagy felbuzdulás idején az első változat úgy szólt, hogy majd minden kutató, aki egy új plazmidot akar létrehozni bármilyen céllal, az először is learja szépen, hogy mit akar csinálni és az mire kell, majd elküldi a minisztériumba, ahol hat hónap alatt megválaszolják, hogy engedélyezik -e a dolgot? Mert ugye egy akármiylen plazmid is GMOnak minősül a magyar törvények szerint. A végén ezt puhították fel arra, hogy nem a minisztérium engedélyezi, hanem az intézetigazgató kap egy ernyőengedélyt, ami szerint ő bírálhatja el, ha akarja, természetesen ez a gyakorlatban úgy működik, hogy senki le se szarja, mindenki csinál, amit akar az intézetben, ahogy harminc éve folyamatosan. De elméletileg engedélyhez kötött, mivel a GMOk természetbe juttatását külön törvény tiltja.
A cégeknek szinték kell engedélyt kérniük, ha ilyesmivel akarnak foglalkozni, ezt nyilván könnyebb kézzel adják, meg, mint a termesztési engedélyt egy GM-növényre, de ettől még nem kezdhet ilyesmit gyártani, akinek csak eszébe jut.
@Sexcomb: Ertem, koszonom. Igy ertem, 2010-ben mar nem dolgoztam otthon. Azert az, hogy az intezetigazgato dont, illetve hagyja, hogy a kutato milyen GMO-t keszitseg, az nem egy komoly dolog es nem valodi korlat. Jo esetben az intezetigazgato szakember, akitol racionalisan ervelve lehet engedelyt kerni egy kave mellett. 🙂
Felenk meg ennyi szabalyozas sincsen.
Azt hiszem akkor azert maradhatunk annyiban, hogy szabalyozas, engedelyek szintjen nagy elonyben van a nem noveny, nem mezgazdasagi allat GMO.
Amugy meg, ha en klozonok egy gent, akkor az altalam elkesziteni keszitett GMO mellett szamos mas GMO is keletkezik ugye (ket peldany epul be, forditva epul be, valami egyeb szennyzes epul be, csak egy reszlete epul be, mutans valtozat epul be, stb. stb.)… azokkal mit kezd a engedelyezesi folyamat? Azokra nincs engedelyem, es ott vannak a petri cseszemben! Mire megszekvenalom, mar keso, mar letrehoztam es szaporitottam oket, engedely nelkul.
@fordulo_bogyo: Ebben teljesen igazad van, egy fermentorban tartható szervezet óriási előnyben van az engedélyezés szempontjából.
Na igen, ilyenkor elméletileg neked meg kell semmisítened a nem-engedélyezett GMOidat. Ezért szokás manapság mindenhol autoklávozni a laborhulladékot első körben, az úgy kinyír mindent a vírusoktól az egerekig.
@Sexcomb: Mi tobb, minden mikrobiologia hulladekot autoklavozni vagy mas sterilezo eljarassal semlegesiteni kell, hiszen a levegobol, vagy epp egy betegseget hordozo kiserletezorol a korokozo kerulhet bele, es szaporodhat el veszelyes mertekben benne. EZ egy realis veszely, es a helyen van kezelve.
@Karinthy-paradoxon:
Előbb fog Ahmed ibn El Kalb a sufniban 500 Mt kvarkbombát barkácsolni!
a “lázadó” gének témájához – mindenhez lehet statisztikai asszociációt találni.
pl. rs11649622 – bünözés :
legyen-e népszavazás, hogy minden születendő gyereknél üssük ki ezt a gént?
http://www.nature.com/articles/mp2014130
Karácsonyra – unokáknak.
http://www.the-odin.com/frog-ge-kit/
Frog Genetic Engineering Kit – Learn to Genetically Modify Animals – $299
“The frog gene therapy teaching kit is composed of 6 frogs, cages, food and all the materials and all the instructions to genetically modify frogs in a teaching or home environment. “
DIY Bacterial Gene Engineering CRISPR Kit $159
http://www.the-odin.com/diy-crispr-kit/
Egyébként is a Pókembereké a jövő. Josiah Zayner elég jó a tudomány népszerűsítésben.