A gombák harca és az íróasztalfiók

Egészen különleges cikk jelent meg nemrég a PLOS One szaklapban, ami a tudomány egy ritkán elemzett területével foglalkozik: A váratlan eredmények elemzésével, vagyis az íróasztalfiók problémájával. A probléma lényege, hogy a kérdéses, esetleg önmaguknak ellentmondó eredményeket gyakran nem közlik le, mert a körüljárásuk olyan mennyiségű munkát igényelne, amit kevesen akarnak befektetni egy ilyen, alapvetően negatív eredményeket közlő cikkbe, pedig sokszor ezek is érdekes adatokat szolgáltatnának, de a jelenlegi tudományirányítási rendszerben elsikkadnak.
Az újonnan megjelenő fertőző betegségek vizsgálata különös figyelmet igényel, például ilyen az először 1998 -ban észlelt, kétéltűeket (például békák, gőték) megtizedelő kórokozó kitrid gomba (Batrachochytrium dendrobatidis), amely komoly fenyegetést jelent a Földön élő legtöbb kétéltűfajra. A szerzők eredetileg mestersége fertőzési kísérletekkel akartak vizsgálni két közeli rokon, ám a kórokozó gombának eltérő mértékben ellenálló békafajt, az amerikai ökörbékát (Rana catesbeiana) és a hegyi sárgalábú békát (Rana muscosa). Az ökörbékáról ismert, hogy ellenáll a kitrid gombának, a fertőzött egyedekben egészen kevés gombasejt található. Mivel az ökörbéka invazív faj, több helyen is megfigyelték, hogy a fertőzött egyedek új élőhelyre érkezve a helyi fajoknak adják tovább a kórokozót, megtizedelve állományukat, elfoglalva élőhelyüket. Ezzel szemben a sárgalábú békát keményen sújtotta a kitrid gomba megjelenése, elterjedési területén mindenhol megritkult, számos közlemény írja le, hogy érzékeny a kitrid gombára, bár a legutóbbi időkben megjelent néhány közlemény, amelyek szerint egyes sárgalábú béka populációk már ellenállnak a kitrid gombának és kezdenek újra elszaporodni. A szerzők mesterséges fertőzés után mérték a békák testében található gombamennyiséget (hogy kövessék a fertőzés lefolyását), a testtömegüket (hogy kövessék a békák egészségi állapotát) és a békák immunválaszát a fertőzésre. Meglepődve tapasztalták, hogy a kifejezetten érzékeny sárgalábú békák egyáltalán nem pusztultak el a kísérletben, egyik faj sem indított immunválaszt a kitrid gomba ellen, ráadásul a kísérlet alatt még az egyik kontroll csoportban is megjelent a kitrid gomba, amelyet pedig semmilyen módon sem kezeltek. Először félretették az eredményeket, mint önellentmondóakat, nyilván némi mérgelődés után elkönyvelték, hogy biztos véletlenül befertőzték
a békákat. Természetesen a kísérlet előtt ellenőrizték a békákat, akkor egyik csoportból sem mutatták ki a gombát. Viszont egy kicsit tovább mentek és egy erre szolgáló genetikai teszttel megvizsgálták, milyen gombatörzs fertőzte meg a jószágokat. Nagy meglepetésükre azt tapasztalták, hogy nem a mesterséges fertőzésre használt gombatörzs (CJB5-2) jelent meg a kontrollcsoportban, hanem egy teljesen másik kitrid gombatörzs. A mesterségesen fertőzött békákból a fertőzésre használt gombatörzset mutatták ki.

A rejtély megoldása innentől roppant egyszerű: Amikor beszerezték a békákat, már megfertőzte őket az ismeretlen gombatörzs, ami valamiért nem olyan veszélyes kórokozó, mint a világ többi részén pusztító CJB5-2, a békák szervezete könnyedén legyűrte ezt a gyengébb gombát, nem is mutatták ki belőlük a kezdeti vizsgálatokban, olyan kevés maradt a szervezetükben. Viszont ez a fertőzés már immunissá tette a békákat a sokkal veszélyesebb közeli rokon kitrid gombatörzsre, amivel így hiába fertőzték a jószágokat, nem betegítette meg őket. Mivel a szerzők vadon élő, veszélyeztetett fajokat tanulmányoztak, amiket nehéz fogságban szaporítani, a vadonból befogott egyedekkel dolgoztak, így vitték be ezt az előre nem látott változót a kísérletükbe: Egy másik, ismeretlen gombatörzset.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez a kísérleti “hiba” (valójában egy fel nem ismert környezeti hatás, mert hibát nem követtek el) egy még igazán jelentős felfedezéshez is vezethet: Egy gombatörzshöz, ami nem betegíti meg a békákat, ám megvédi őket a kitrid fertőzéstől. Ha ezt a hatást sikerülne kihasználni, egy egészen komoly fegyvert nyerhetnénk a kétéltűek megmentésére, egy gombát, amit nyilván könnyedén szaporíthatnánk és akár terepen is megvédené a  veszélyeztetett fajokat a kitrid fertőzéstől, egyfajta védőoltásként. Nyilván ez még a jövő zenéje, ez egy egészen friss közlemény, nem tudhatjuk mire használják majd ezt az eredményt, mégis elképesztően fontos megfigyelés lehet ez a kísérlet, amit a szokásos ügymenet szerint sohasem közöltek volna le. Ezért lenne fontos a
negatív eredményeket is leközölni, hiszen egészen meglepő okai lehetnek annak, ha egy kísérlet nem várt eredményt hoz.

Byrne AQ, Poorten TJ, Voyles J, Willis CKR, Rosenblum EB (2018) Opening the file drawer:
Unexpected insights from a chytrid infection experiment. PLoS ONE 13(5): e0196851.
https://doi.org/10.1371/journal.pone.0196851