Sokszor és sokat írtunk már az utóbbi időben genomszerkesztésről (és nem, nem felejtettem el a kérdőíves posztot, annak a kiértékelése is meglesz majd, szerencsére sokan kitöltöttétek :-)), így senkit nem fog meglepni, hogy lesz egy pluszegyedik poszt is a témában. Ezúttal egy elég jól sikerült kis animációra hívnám fel a figyelmeteket, amelyet a Kurzgesagt csapata készített Patreon-os támogatással (van magyar felirat is hozzá!). Elég jól körüljárja a témát, és hosszan (talán aránytalanul hosszan) időzik az emberi vonatkozásokon. Ehhez képest pont ez az utóbbi rész, ami nekem annyira nem jött be, mert ugyan a készítők próbálkoznak a technikai és etikai dilemmák bemutatásával, mégis, valahogy úgy érzem, azok nem lesznek igazán sem kibontva, sem megválaszolva (nem mintha persze a Kurzgesagttól várnánk ezeknek a nagyon bonyolult kérdéseknek az egzakt megválaszolását). Ettől függetlenül, azért érdemes azt a bő negyedórát rászánni.
Az ember külső kinézetének “mesterséges” megváltoztatása vicces mint etikai probléma. Mert párválasztásnál a külső (ami befolyásolja az utód külsejét) ugye teljesen lényegtelen… 🙂 Olyan fejlesztést viszont szeretnék hogy életünkben kettőnél több garnitúra fogunk nőjön. Ezen nem tudom hogy lehetne etikailag fogást találni. (Ez milyen sz@r szóvicc már…) 🙂
A genomszerkesztés önmagában bizonyítja a fajták (rasszok) közti különbségeket, hiszen ha mi tudunk genomot szerkeszteni, akkor logikus, hogy a FÖLDRAJZI SZELEKCIÓ is tuda genomot szerkeszteni, több tízezer év állt rendelkezésére, és a folyamat jelenleg is tart.
@mintaszel: A genomszerkesztés egy eszköz, aligha bizonyít bármit. Ettől függetlenül a különböző emberi populációk (a mai genetikai adatok alapján a rasszok egy értelmezhetetlen kategória) között vannak adaptív különbségek (étrendhez, magaslati levegőhöz, lokális patogénekhez). De jelenleg nincs olyan modern genomikai, ún. GWAS adat, aminél az intelligenciával kapcsolatban ilyesmit kimutattak volna. Magyarán nincs olyan adat, ami a Google University-n szerzett, J. Philippe Rushton tollából származó friss “tudásodat” igazolná, hogy pl. a kínaiak okosabbak mondjuk, mint a németek.
@dolphin: Elnézést ha OFF, ebbe most botlottam de biológia és forráskritika (az angol nyelvről ne is beszéljünk) terén hiányosak a képességeim…
io9.gizmodo.com/5911969/lies-youve-been-told-about-the-pacific-garbage-patch
science.sciencemag.org/content/351/6278/1196
Ahol botlottam az meg ez: liberatorium.blog.hu/2016/07/21/a_tervezett_elavulas_mitosza#c31097872
@Untermensch4: Ugyan nem vagyok a téma felkent szakértője, de a felületes ismereteim szerint az io9 cikk kb rendben van.
@dolphin: Nekem nem teljesen passzol ezzel: pangea.blog.hu/2016/08/10/szemet-tengerek#comment-form
Pl: “FACT: There are millions of small and microscopic pieces of plastic, about .4 pieces per cubic meter, floating over a roughly 5000 square km area of the Pacific. This amount has increased significantly over the past 40 years.”
vs
“Az IRD chilei kutatópartnerei megfigyelték, hogy az amerikai partokon is igen jelentős a műanyag hulladék és a lebegő részecskék jelenléte. Maga a kutatás a csendes-óceáni térségre koncentrált, ahol körülbelül egymillió részecskének a mozgását figyelték meg. A pontosabb térbeli felbontás lehetővé tette, hogy akár kilométeres szélességű kisebb áramlásokat is feltérképezzenek, amelyeken a részecskék ki tudnak lépni keleti irányban a fő áramlásokból. Azonban nem csupán horizontálisan léphetnek ki részecskék, létezik egy vertikális irány is.”