Szendi Gábor: fantaszta rákterapeuta

breast_cancer_awareness_1.jpgAngelina Jolie vallomása a NYTimes hasábjain kétségtelenül a hét híre lett és az egész világ figyelmét a mellrákra, illetve a gyakran mögötte álló örökletes okra, a BRCA1 és 2 génekben bekövetkező mutációkra irányította.

Öröm az ürömben, hogy a hasznos figyelemfelhívás és ismeretterjesztés mellett megjelentek a legostobább ezoterikus konteo elméleteket nyomató fantaszták is, akik – jól bizonyítva, hogy akinek csak kalapácsa van, minden problémát szögnek lát – az alkalmat arra használták ki, hogy amúgy is lejárt szavatosságú kedvenc “elméleteiket” nyomják az előtérbe.

Olvasótáboruk és relatív ismertségük miatt a mezőnyből  kiemelkedik Somamamagésa, és régi ismerősünk, Szendi Gábor. Míg előbbinek a bornírt hülyeségéről Szily Laci a Cinken már leszedte a keresztvizet, méltatlanul kevés figyelem irányult utóbbi tudományosabbnak hangzó, de nem kevésbé ostoba állításaira (amelyeket, mint volt oly kedves emlékeztetni minket, a más téren is kétes elméleti háttérrel megtámogatott “Paleolit táplálkozás” c. művéből reciklizál – ezzel korábban itt és itt foglalkoztunk).

Szendi állítása szerint Jolie-t megvezették és tulajdonképpen elég lett volna a súlyára vigyázni, na meg persze egy kis D-vitamin és sose lett volna semmi baja:

Példának okáért itt vannak a mellrák kapcsán az 1990-es években felfedezett BRCA1 és BRCA2 gének. […] A két gént úgy kezdik tekinteni, hogy ezek az öröklődő mellrák genetikai hordozói. […] Amerikában az e két gént hordozóknál mellamputációt és petefészek vaklamint méhkürt eltávolítást végeznek a rák megelőzésére.

A mellrák ellenes kampányokban a hatékonyabb szűrésre buzdítanak, aminek a következménye 20-25%-os fölösleges műtét és megelőző mellamputáció, de soha nincs szó pl. a D vitaminról, mint a legolcsóbb és az egyik leghatékonyabb megelőzésről. Moray Campbell és munkatársai 2000-ben kimutatták, hogy a D vitamin a BRCA1 gén szabályozója (Campbell és mtsi., 2000). A BRCA1 és 2 géneket tehát a D vitaminhiány provokálja. Milyen különös, hogy egészen máig erről összesen egy vizsgálat jelent meg. Vizsgálták viszont a rák egyéb tényezőit. Amikor BRCA1-2 gént hordozó mellrákos nőket hasonlítottak össze kontrollokkal, kiderült, hogy a BRCA1-2 gént hordozók közt 44% volt 30-as BMI-nél nagyobb testtömeg indexű, szemben a kontrollok 22%-os arányával (Ready és mtsi., 2010).[…]

Tovább is van, mondja még, de nem lesz jobb, csak hosszabban köszön vissza ugyanaz a nonszensz. És ebben a két bekezdésben benne van minden, aminek alapján biztosak lehetünk, hogy Szendinek halvány fogalma sincs az egészről.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mindannyian egyéniségek vagyunk

brian_egyenisegek_1.jpgA különböző sci-fi művek visszatérő motívuma a kvázi arctalan tömegként, minden körülmény közt azonos módon viselkedő egyénekből álló klónhadsereg. Ez az elgondolás egy elég szélsőséges állásfoglalás egyben a viselkedés okát kajtató “nature vs. nurture” vitában, hiszen azt implikálja, hogy a viselkedés genetikai determinációja hihetetlenül erős.

Hogy ez mennyire nem így van, pontosabban, hogy ez mennyivel bonyolultabb, azt jól példázza az aktuális Science-ben megjelent cikk, ahol kvázi azonos genetikai állományú egerek viselkedését, illetve idegrendszeri fejlettségét követték hosszabb időn keresztül.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A tizenhatezer kromoszómás genom

oxytrichia.pngAz eukarióta élőlények genetikai anyaga kromoszómákba szerveződik, ez talán senkinek nem újdonság. A különböző kromoszómák száma természetesen igen változó lehet: négy darabtól néhány tucatig teljesen megszokott nagyságrendekkel állunk szemben. Az azonban, ha egy élőlénynek több ezer, noch dazu tízezernél is több kromoszómája legyen, mégiscsak figyelemreméltó.

Márpedig az Oxytrichia trifallax nevű csillós egysejtű utóbbi kategóriába esik. Hogy megértsük ennek a miértjét, egy picit visszább kell lépnünk, hogy átlássuk mi mindenben fura még Oxytrichia

Eleve a sejtekbén két sejtmag is található, egy ún. mikronukleusz (MIC) és egy makronukleusz (MAC) (ez egyébként általános a csillósok közt). A kettő között a legfeltűnöbb eltérés a méretben van: a MAC kb 2000x nagyobb és lényeges funkcionális különbség, hogy míg a MIC csak az ivaros szaporodás során játszik fontos szerepet, addig a MAC az élet egyéb területein, az ún. vegetatív életciklushoz (növekedés, táplálkozás, aszexuális szaporodás, stb.) nélkülözhetetlen.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….