A blog egyik központi témája a génmódosítás és GMO-kérdés körüli viták, erre tettünk még rá egy lapáttal az utóbbi évben az újgenerációs genomszerkesztési technikákról szóló posztjainkkal. Mivel kevés olyan technológiát ismerünk, ami potenciálisan teljesen felforgathatja a jövőben mindazt, amit a mezőgazdaságról, természetvédelemről, vagy akárcsak magunkról, emberekről gondolunk, mindez eligha volt indokolatlan.
Most azonban, kedves alkalmi, illetve rendszeres olvasóink, rajtatok lenne a sor, hogy elmondjátok ti mit gondoltok a kérdésről. Szeretnénk, ha minél többen kitöltenétek az alábbi kérdőívet (ha nem működne a beillesztett verzió, itt találjátok), és ezzel segítenétek nekünk felmérni, hogy miképp is viszonyul a magyar közvélemény ezekhez a kérdésekhez. Segítségeteket előre is köszönjük!
“”Fogyasztana-e (tudatosan) DNS-t tartalmazó élelmiszert?”
Ez a kérdés direkt így volt fogalmazva, vagy csak kihagytatok belőle egy szót? (Szóval ez egy butaságszűrő kérdés? 😀 )
Egész kis aljas a kérdésfeltétel! Egyrészt mert fizetett Monsantos marketinges félretájékoztatás, másrészt mert direkt félrevrzetés!
1: az amerikai európai szabadkereskedelmi megállapodás marketingfogása az, hogy a lényeg helyett genomoznak. Ezt a marketing hazugságot láthatjuk feljebb kommunikálni.
2: az átverés lényege, amit palástolni akarnak: a vetőmagot az egyezmény alapján csakis az usa-ból lehet venni, génkezeltrt csak ők gyartanak. Ha én nem onnan veszem, hanem sajátot, a szomszéd ország meg génkezeltet vet, akkor az enyémnek a termését/porzóját átviszi a szél a génkezeltre és zért a már megszavazott állami perelhetőség alapján milliárdokra perelhetnek minket, mert sértettük a génkezelthez való jogát, terméshozamát.
Uff
A kérdésnek két oldala van.
Az egyik, hogy a tudományos kutatások eredményei mennyire veszélyesek az emberre, a másik, hogy VALÓBAN arra akarják felhasználni azokat, amivel el akarják adni nekünk.
Mivel a tömegek és az elit között egyre nagyobb a szakadék, a bizalom is egyre halványul.
Évtizedekig a tömegek elhitték, hogy az ipari élelmiszergyártás termékei nem veszélyesek számára. Aztán kiderült, hogy a profitmaximalizálás mindig is fontosabb volt mint az egészség. Lásd agyoncukrozott élelmiszerek, CocaCola, McDonalds, junk food.
Mennyiben lenne ez másképp a genomszerkesztés esetében?
Ez nem tudományos kérdés hanem bizalmi.
Lehet, hogy a sok “hozzá nem értőt” sarokba lehet szorítani és nevetségessé lehet tenni, de ezzel a bizalom nem áll helyre.
A TTIP körülötti titkolódzás se segít sokat a bizalom ügyében.
Se a chemtrail hívőknek, se a 9-11-es támadás összeesküvés elmélet követőinek nincsennek kézzelfogható bizonyítékaik, de számukra ezek a ködös mendemondákk is hitelesebbek, mint azt hinni, hogy vezetőik őszintén a javukat akarják.
Ott hagytam abba a teszt kitolteset, hogy fogyasztana e DNS-t tartalmazo elelmiszert. Keves olyan elelmiszer van, amiben nincs DNS. A biotechnologia fogalmaval sincs tisztaban, aki a tesztet szerkesztette.
Azért szerintem ezt a kérdést átgondolhatnátok még egyszer. 🙂
“Fogyasztana-e (tudatosan) DNS-t tartalmazó élelmiszert?”
@nikmarcell: @Sidaries: @Snowmen: Ez a kerdes termeszetesen nem veletlenul van ott. Egyreszt Amerikaban rendszeresen resze a hasonlo felmereseknek, igy nekunk is informativ, masreszt pedig valoban szurokent is mukodik.
Pont ugyanezt akartam kérdezni. Én úgy vettem, hogy ez a kérdés, így ráböktem az igen-re.
@Behajtó70: Te nemtudod, ki a blog szetzője, igaz?
@dolphin: OMG
@Behajtó70: 😀 😀
A TTIP nem erről szól. 🙂 Tetszik, hogy boldog-boldogtalan TTIP szakértő lett, holott azt sem tudja, mi fán terem a szabker.
@Snowmen: ja, én csak olyat eszek 🙂
A génmódosítás megosztó téma, de leszámítva, hogy a hátsó üvegházban nemesítgetünk, vagy laborban oldjuk meg, egyszerűbb esetben nem nagy a különbség. Nyilván a géntechnológia jóval több lehetőséget biztosít, így idegen génekkel nagyban lehet módosítani egyes jellemzőket, melyet másként nem lehetne elérni.
A legnagyobb probléma, hogy az eredmények nevetségesek.
Jogi lehetőség van az ilyen módosításokat levédetni, ezáltal alapvetően nem a termékenység növelése, vagy az egészség a cél, hanem a piac monopolizálása, és extra haszon biztosítása, és igen, elsősorban az amerikai Monsato-nak.
Persze a leghatékonyabb hiszterizálási lehetőség ez ellen a GMO károsságára hivatkozni. A technológiának jelenlegi ismereteink szerint nincs káros hatása a fogyasztókra.
A legújabb kutatások nem találtak különbséget sem hozamban, sem kártevő-ellenállásban a korábban használt, és a génpiszkált növények között.
Ez a kérdőív súlyosan manipulatív. Nem érdemes kitölteni, mert annyit ér, mint egy orbán-féle konzultáció:
Igen vs Akkoris engem támogatsz (plusz begyűjtöttem az adataidat, mert google)
@dolphin: Mint ahogy vélhetőleg az inzulinos kérdés is egy hasonló (bár kevésbé nyilvánvaló) butaság-szűrő lehet. Ma már ez a bevett módja az inzulin előállításának, minden érintett ezt hasznája.
@dolphin: Akkor bele kéne tenni egy “hülyeség” opciót is negyediknek. Szűrőként pedig használhatnátok egy biotechnológiai tesztet, amin ha nem ér el valaki 90%-ot ki sem töltheti a kérdőívet.
Hiába várom, hogy a hozzászólásom megjelenjen?
@dolphin: Uppsz, nem bíztak a bloggerben. Én úgy értelmeztem, hogy félrefordították és “módosított DNS-t tartalmazó” a valódi kérdés.
két probléma van:
1. senki nem tudja biztosan, hogy az idegen gének bevitele nem jár-e hosszú távon katasztrofális hatással.
2. a géntechnológia a szabadalmi jogvédelemmel felvértezve jelenleg a gazdasági rabszolgaság legfőbb fegyvere. használjon génkezelt növényeket az, aki ingyen át akarja adni a földjét az usákoknak és önként és dalolva földönfutó rabszolgává akar válni.
@dolphin: Csak így szerintem az egyszerű fogyasztó számára az egyik leglényegesebb kérdést sikerült kigolyózni. A kísérleti szabályozásokat az átlagember minimálisan tudja befolyásolni (talán az állatkísérleteknél valamennyit), de abba talán több beleszólása van, mit eszik. Na meg az sem mindegy, hogy ki és miért bökött a “nem”-re: funkcionális analfabéta vagy arra gondolt, mint sokan mások, hogy kimaradt egy szó, hiszen az egész kérdéssor az “idegen” DNS-ről szól. Ahogy az én “nem tudom” válaszom sem annak szólt, hogy nincs véleményem a témában, hanem annak, hogy a kérdés – ilyen formában – hülyeség, a kérdező szándékát meg nem tudhatom.
Nem tudom, mi volt a készítők szándéka, de a kérdőívet ilyen formában nem tartom jónak: egyrészt a felépítése már önmagában befolyásolja a válaszadást (innentől kutatási célra nem alkalmas), másrészt pont arra a részre nem kérdez rá alaposan, ami a hétköznapi embert talán a legjobban foglalkoztatja (lásd a fenti kritikámat).
Ami a témát illeti: alapjában véve nem tartom ördögtől valónak, de egyrészt könnyű vele veszélyes vizekre evezni, másrészt elég nehéz független és jó cikket találni a témában. Ha a cég engedélye szükséges ahhoz, hogy a termékét kutassák és ezt visszavonhatja (ahogy – emlékeim szerint – Magyarországon is volt erre példa), ha nagy lobbiereje van egyes cégeknek, akkor egy kisebb érzelmeket keltő témában is nehéz jó cikket publikálni. Ha meg valaminek a hatását nem ismerjük, akkor inkább óvatos vagyok vele és ha van választásom, kerülöm.
@dolphin: Ezzel az a baj, hogy simán lehet tévesen leírtnak is vélni a kérdést. Pl. ahogy én tettem.
@maxt: Nem igazán vagy képben a témában, ugye?
Szinte minden élelmiszer tartalmaz DNS-t. A génsebészet rákfenéje, hogy elsősorban anyagi hasznot várnak tőle, ezért a másodlagos, harmadlagos, -és sokadlagos hatásaival nem foglalkoznak. Elképzelhető akár olyan eset is, amikor a krumplibogár számára végzetes – ám az emberre közvetlen fogyasztásnál nem veszélyes – burgonyát létrehozzák, amiről kiderülhet, hogy a krumplit fogyasztó nők gyerekeinél okoz veleszületett vakságot, vagy valami már szörnyűséget. azt már tudjuk, hogy az úgynevezett “vérfertőzés”hatása gyakorta csak a második, harmadik generációnál jelentkezik, ez a “génsebészet” viszont annál is súlyosabb lehet.
hianyzik a tesztbol az “enne on genmodositott emberhust?” kerdes.
A tesztre a válaszaim:
1.: 4
2.: 5
3.: Igen
4.: DNS a konyhasót kivéve kb. mindenben van, így a kérdés ÖKÖRSÉG
5.: Igen
6.: 5
7.: Nem
8.: Nem
tovabb nem engedett, ivel nem vagyok hajlandó a DNS-es marhaságra válaszolni.
Hogy a fészkes fenébe akartok nem részrehajló felmérést készíteni, ha betesztek egy ilyen meg nem válaszolható kérdést a tesztbe?
Amúgy a génmanipulációhoz:
A Monsato azt csinálja, hogy levédet génszekvenciákat, amik pl. azt kokzzák, hogy a szója nem pusztul el a glifozátos gyomirtástól (a Monsato fejleszette ki a glifozát hatóanyagot, a gyomirtója : Round Up). Az eredmény ha vetésforgóban ültetik más -szintén glifozát-toleráns növénnyel, akkor hiába használják a Round Up-ot, az árvakelést nem tudják kiírtani. Ez már most komoly probléma Brazíliában.
Valamint: a Monsato emberei járják a világok, néha a hatóság embereinek kiadva magukat, és mintát vesznek a növényekböl, hogy megvan-e bennük a Monsato által levédettett génszekvenciák közül bármelyik. ha igen, akkor brutális méretü kártérítést követelnek, akkor is, ha pl. az illetö sosem vett vetömagot se a Monsatotól se senki mástól, mert mindig a saját magjait vetette vissza, de a szél vagy rovarok egy szomszédos GMO-s tábláról vittek át virágport az ö növényeire. Ezenkívül még egy probléma: nem bizonyított, söt egyre nagyobb a gyanú, hogy a GMO-s növényekröl a módosítás “átugorhat” más növényekre. Ez azért veszélyes, mert nem tudni, hogy az új gazdanövényben ez a módosítás mit is fog okozni. Söt, a modosítás bejutva amz emberi szervezetbe az emberre is átugorhat (ne feledjük, hogy az emberi DNS egy része szintén ilyen átugrással került belénk). Mivel a hosszútávú hatások teljességgel ismertelenek, (mindenki, aki mást mond, az direkt és tudatosan hazudik) ezért nem szabadna engedni, hogy Magyarországra is betörjön a GMO.
Kíváncsi vagyok, hogy a hsz-om megjelenik-e, vagy benyeli a cenzúra, pedig csak a tényeket írom le…
“Fogyasztana-e (tudatosan) DNS-t tartalmazó élelmiszert?”
Ez ilyen beugratós kérdés?
OK, csak kitoltottem, es a vegen leesett a tantusz, hogy ez valoszinuleg “beugratos” kerdes.
Nem vagyok GMO ellenes. Ha csak ezzel a módszerrel lehetne mondjuk inzulint előállítani, és laboratóriumi körülmények között tartanák, és ha kiszabadul a baktérium, akkor nem életképes, akkor azt támogatnám.
Az őrült kísérletezést az emberiség jövőjével viszont nem támogatom. Előállítanak egy ismeretlen létformát, és a szabad természetben tenyésztik, észtvesztő meggondolatlanság.
Ne gyertek azzal, hogy a nemesítéssel ugyanez történik, mert ez egy ordas hazugság.
A házimacska, varanygy, méhecske, hangya, akváriumi dísznövény, stb. veszélyes? Saját élőhelyén nem. De idegen élőhelyen nagyon is az.
Ausztráliában a közönséges házimcska kipusztítja az kis erszényeseket. Nem tudnak védekezni ellene. A varangy kipusztítja a békákat, amik a tápláléklánc lényeges elemét alkotják. A tűznagyát és a gyilkos méheket nem tudják kiírtani. A parlagfű állandó probléma M.o.-on, nem tudnak védekezni ellene. Busa a Balatonban. Akváriumi dísznövény a Földközi tengerben kiszorítja a tengeri növényeket. Stb. Stb. … Ha sokat kísérleteznek a GMO-val, egyszer csak sikerül egy hasonló inváziót elindítani, és örülhetünk, ha nem pusztítja ki az emberiséget, csak iszonyatos gazdasági és ökológiai kárt okoz.
Mit kell ezen moderálni, elmagyaráznád? Így nem lehet értelmes diszkussziót folytatni. Ez nem értelmes kérdésfeltevés, csak kattintómágnes az uborkaszezonra. Sajnálom, hogy kommenteltem.
@maxt: a génsebészettel előállított élőlényt hogy hasonlítod össze a fajták keveredésével létrejött új élőlénnyel? Teljesen más a kiindulása és a végeredménye is. A kérdőívekről általában: a kvantitatív kutatások leegyszerűsítve és a lényegre koncentrálva – azaz legtöbbször egyszerű igen-nem válaszokkal – próbálnak meg információt szerezni az átlag populációtól. Ebben a netes kérdőívek már eleve kizárják a populáció legalább felét, ebben az esetben pedig csak az egyik szájt blogoldalának látogatói szerepelnek válaszadóként – ami még komolyabb szűrést jelent. Az Orbán-féle konzultációk jóval szélesebb körnek jelentettek – névtelen – lehetőséget a kérdések megválaszolására, és a válaszok is sokkal árnyaltabb véleménynyilvánítást tettek lehetővé.
A kérdések alkotója tényleg ennyire idióta?
Melyik állati vagy növényi élelmiszer NEM tartalmaz DNS-t?
@Acsabi44:
Miért, ki?
@Behajtó70: olyan buta vagy, hogy én szégyellem magam helyetted.
@nikmarcell: az a kérdés pont azért van ott, hogy meg tudják állapítani, a tesztkitöltő síkhülye-e. Gondolom csomó emberről ki fog derülni, hogy síkhülyék és ez korrelációban lesz a GMO technológia elutasításával.
az a baj, hogy amint belevonjuk a gazdaságot a genetikába jön is a baj. hogy lehetséges az, hogy gének / szekvenciák le vannak védetve, védjegyezve? wtf
tudom, hogy fényévekre van a tudományos munkától, de
michael crichton – a következő
című könyve remekül világít rá arra a problémára, hogy az emberek számára ismeretlen/érthetetlen dolgokkal mennyire vissza tudnak élni a nagyobb biotech cégek.
” Mit gondol a GMO-ról?
Veszélyes? Fel kell tüntetni a csomagoláson? A nagyobb hozam indokolja? Mondjon véleményt! “
Eleg nyilvanvalo hogy veszelyes. Eleg csak megnezni, az amerikaikat, milyen degeneralt modon neznek ki.
Mindenki 200 kilora hizott vadalat.
” Mit gondol a GMO-ról?
Veszélyes? Fel kell tüntetni a csomagoláson? A nagyobb hozam indokolja? Mondjon véleményt! “
Eleg nyilvanvalo hogy veszelyes. Eleg csak megnezni, az amerikaikat, milyen degeneralt modon neznek ki.
Mindenki 200 kilora hizott vadalat.
@gyongyi70:
Nem kell szakértőnek lenni, elég annak a lehetőségét tudni, hogy a TTIP-egyezmény aláírását követően a multinacionális óriáscégek perelhetnék akár a kormányokat, is ha olyan rendelkezéseket hoznak, ami az ő gazdasági érdekeiket sérti. Nem számít, hogy emberek egészségéről lenne szó, nem számítana, hogy államok szuverenitásáról lenne szó, egyesegyedül csak az elmaradt haszon számítana…
A génkezelt növényekkel az a baj, hogy jellemzően az erős és specifikus rovarirtószerek elviselésére, vagy annak termelésére fejlesztették ki. Olyan erős szerek ezek, hogy mindenképpen hatással lenne a fogyasztó szervezetére — a környezettel való kapcsolatról nem is beszélve.
A GMO vetőmagok a gyártó cég “tulajdona”, nem lehet azt csinálni vele, amit egy hagyományossal lehet. Nem lehet a kifejlődött növényekről vetőmagokat begyűjteni, tárolni.
Mindezek a hazai mezőgazdaságot tovább rombolnák, és még súlyosabb függőséget alakítana ki a multicégek irányába. Így is sokkal kevesebb növényfaj van művelés, termesztés alatt, mint akár pár évtizeddel ezelőtt, a GMO-korszak eljövetelével ez még rosszabb lenne, még nagyobb monokultúrák alakulnának ki, még nagyobb lenne a gazdák függősége.
Persze, nagyobbak lennének a terméshozamok, de a termények sokkal egészségtelenebbek, és óriási függést alakítanának ki. Sokba kerülnének a magok és a hozzávaló vegyszerek, és nem lehetne akármit csinálni velük, perelhetők lennének a gazdák is.
Természetesen fogyasztanék bármilyen génmódosításból származó élelmiszert. 200 év múlva, amikor már annak is megvan az irodalma és érdemi statisztikája.
Igen, tudom, ez is csak egy nemesítés, csak gyorsabb, stbstb, de az az igazság, hogy felénk egér még nem csinált fel meggyet, amitől aztán az ellenálló lett volna a jégverésre, ezért ezen a területen szűkösek a tapasztalataink.
@dolphin: Ez így rendben van, de honnan kell a válaszolónak tudnia, hogy a kérdező hülye, vagy őt nézi hülyének?
@Tranquillius: Őszintén, egy a GMO társadalmi elfogadottságát vizsgáló felmérésnél, a társadalom nagyrészének kizárásának mégis mi értelme lenne? Ha a többség elbukik azon a kérdésen, például feltételezhető hogy a negatív gmo vélemény nem erkölcsi okokra vezethető vissza, hanem az ismeretek hiányán.
Tekintve hogy a poszt Index címlapos, már nem a blog olvasói a vizsgált réteg.
@Tranquillius: ” Akkor bele kéne tenni egy “hülyeség” opciót is negyediknek”
Szerintem nem érted miről szól ez az egész. Nem az olvasási készséget tesztelték, hanem azt, hogy bután, elvből utasítasz-e el mindent, amire azt írják, hogy DNS.
És nem is az a cél, hogy csak egy “biotechnológiai” elősimeret után alkothass véleményt. Azok után, hogy nem értetted a kérdést, felmerül, hogy tényleg nem való neked ez a teszt…
Fogyasztana-e hidrogén-oxidot tartalmazó élelmiszert?
azok a cegek akik GMO termeket keszitenek/forgalmaznak, milliokat (dollar) koltenek tanulmanyokra, h bizonyitsak a termekuk semmilyen formaban sem karos, es ezeket a tanulmanyokat nagyban reklamozzak, megis teljesen elzarkoznak attol, hogy azt a 3 qrva betut ranyomtassak a termekuk szomagolasara….. miert ????
@MR2 Sándor: “Melyik állati vagy növényi élelmiszer NEM tartalmaz DNS-t? “
A cukrok.
a monsanto szerintem sokkal többet ártott a GMO technikák ügyének (a korrupt-agresszív marketingjével), mint amit használt a fejlesztéseivel.
A GMO onmagaban nem egy alapvetoen rossz dolog, sot. Az eredmenye tovabbra is termeszetes, egy GMO-s zoldsegtol maximum egeszsegesebb leszel, nem ugy mint a permetezoszerektol.
A problema nem az egyeni fogyasztoval szemben all fent, hanem a kornyezetre lehet veszelyes. A laborban az eddigieknel sokkal konnyen kikeverheto lehet egy olyan szupernoveny, ami megallithatatlanul terjedve elveszi az eletteret a tobbi eloleny elol.
Néhány hozzászólást kiegészítenék:
1.Nem szabad DNS-t tartalmazó élelmiszert fogyasztani, mert káros lehet, ha beépül a szervezetbe. Pl. aki ökörhúst eszik ökörré válhat.
A sóska, vagy spenót fogyasztásától zöld lesz az ember vére, de minimum zöld bőrű gyerekei születnek.
2. Valaki fentebb írta,: dihidrogén-oxid is nagyon veszélyes vegyi anyag, főleg idegen DNS-ben. Napi 10 liter felett biztosan halálos, főleg ha az egész testet éri, pl fürdéskor ha a vízben nagy koncentrációban van jelen.
3. Igaza van annak, aki az egész mögött háttérhatalmakat sejt. ( Talán Soros műve ez is.)
4. Az a 110 Nobel díjas nyilván fizetett ügynök.
5. Nyilvánvaló, hogy ami természetes, az mind egészséges.(galóca)
6. Ha hallgattál volna………
Az inzulin azért rossz példa, mert az egy gyógyszerhatóanyag. Egy Alámát hasonlítasz össze egy traktorral. Egy élelmiszeripari termék engedélyeztetése soha sem lesz olyan szigorú, mint egy API-é. Egy API egyetlen, jól definiált (ismert összetétel, ismert szerkezet, beazonosjtott sztereoizomer, ismert és stabil kristálymódosulat, stb) molekulából áll és nem egy keverék, mint pl a paradicsom, amely vegyületek komplex egyvelege. A kiszerelt gyógyszer, ami az API-t tartalmazza, szintén egy jól definiált összetétellel rendelkező termék.
Továbbá az inzulint azért használják, mert az életet ment, annak ellnére, hogy elég komoly mellékhatásai vannak, de ezt a kockázatot a használók vállalják.
Az Információk, ilyen szinten történő elhallgatása, illetve a tudatos félrevzetés, egy tudományos vitában igen csak megkérdőjelezi a szándékaid tisztaságát.
Más. Mo-n és az Unió területén mezőgazdasági tultermelés van, ami miatt a piacot mesterségesen szabályozzák. Sőt a magyar mezőgazdaság volumen épen eléri a rendeszerváltás előtti érték 50%-át. Az idén is, a bő gabonatermés hatására estek az árútőzsdei árak.
A másik, az elhibázott fejlesztési irányok. Pl. “arany rizs”. Bangladesben a nem megfelelő táplálkozás miatt, aka csak rizs és semmi más, komoly A-vitamin hiány okozta betegségekben szenvednek az ott születő és felnővő gyerek. (Egy külön bejegyzést érne ez a téma: WTO kiatalálta, hogy a bangladesiek fő export terméke a rizs legyen, igy mindenki áttért a monokultúrás rizs termesztésre, elérve a háztáji gazdaságog diverz, A-vitaminban gazdag növények termesztésének beszüntetését.).Na, valamelyik nagyokos kitalálta, hogy béta-karotint előállító rizst termesztéssel, majd megoldják a problémát (megjegyzendő a WHO a 60-as évek óta szintetikus A-vitamin kiosztásával igyekszik enyhíteni a kialakult helyzetet), csak arra nem gondoltak, hogy a báta-karotinból egy femto gramnyi A-vitamin sem képződhet egy éhező gyerek szervezetében. Sőt egy felnőtt napi A-vitamin szükségletéhez 2-3 kg “arany rizst” kell elfogyasztani. Ugyanakkor hagyományos nemesítési módszerekkel egy fülöp-szigeteki csoportnak képes volt előállítani A-vitamint termelő rizst.
A korrupció minden technika és technológia esetén problémákhoz vezethet. Egyenként küzdjünk az új technika ellen vagy a korrupció csökkentésével lenne érdemes próbálkozni?
Csak arról jutott eszembe hogy keveredni látszanak a jogi, gazdasági és biológiai érvek.
Örülök, hogy van egy ilyen kérdőív. Bevallom én egyre kevésbé szeretem a választós teszteket, s egyre inkább a kifejtős teszteket tartom csak kiértékelhetőnek. Mert mit is jelent egy egyetértés vagy egyet nem értés adott esetben? Pl. ott a biotechnológia kérdés és az élelmiszer és a gyógyszer esete. Ahogy @glinolid írta feljebb az előállítástól függetlenül a gyógyszer hatóanyag az egy jól definiált valami. Tehát nekem az elég, ha feltüntetik, hogy mi van benne és tudom, hogy az előírások alapján minden más szennyező határérték alatt van. Nem kell feltüntetni a technológiát.
No de mit jelent a biotechnológia alkalmazása az élelmiszeriparban? Az alkoholos erjesztés az biotechnológia és nagyon remélem, hogy a söröm és borom látott gabonát / szőlőt és megfelelő mikroorganizmusokat is. De azért biztos ki lehet találni olyan biotechnológiai eljárást, amiről szeretnék külön tudni. Ezért az válaszoltam, hogy “nem tudom”
A nagyobb gond: Én nyíltan vállalom, hogy GMO ellenes vagyok. Nagyon. S ennek semmi köze nincs magához a technikához vagy a tudományhoz. Ehhez a jognak és a közgazdaságnak van köze. De joggal és közgazdasággal nem lehet hatni az emberekre, hárombetűs mágikus szavak ellenségként való megjelölésével (DNS-t tartalmazó kaját persze nem eszek tudatosan, mindig másra figyelek rágás közben 😉 ) viszont el lehet érni az elutasítást, amire szükség van a jogi és gazdasági helyzet tisztázásához. Erre rá kellett volna kérdezni. Legalább annyiban, hogy “egyetért-e Ön, hogy cégek DNS szakaszokat levédessenek” vagy valami hasonló.
@glinolid: Errol adnal valami referenciat? “Ugyanakkor hagyományos nemesítési módszerekkel egy fülöp-szigeteki csoportnak képes volt előállítani A-vitamint termelő rizst.”
@Kun Ádám: Mi a jogi es mi a kozgazdasagi ellenvetesed a Genetikailag Modositott Szervezeteke ellen? Jogi statuszuk ugyanolyan, mint a hagyomanyosan nemesitettek statusza (15-20 eves fajtaoltalom, szabadalom, utana szabad termeszteni jogdij nelkul), kozgazdasagilag meg olcsobban lehet veluk ugyanannyi termenyt eloallitani. Ugyanazoktol a nagy cegektol vasarolnak a termelok hagyomanyos es GMO vetomagot.
“GMO ellenes vagyok. Nagyon. S ennek semmi köze nincs magához a technikához vagy a tudományhoz. Ehhez a jognak és a közgazdaságnak van köze.” Kerlek fejtsd ki, nagyon kivancsiva tettel.
@Neo07:
A fémzárolt vetőmagok most is a gyártó szellemi tulajdona. Ha újraveted a jogdíjat be kell fizetned. Évente jön a kérdőív és nem nagyon lehet hazudni…
A lejárt jogdíjú fajták min. 70 évesek és vagy alacsony a hozamuk, vagy nem lehet géppel aratni, vagy csak az isten háta mögötti zsebkendőnyi parcellán lehet vetni, mert nem rezisztens a mai betegségekre, gombákra, stb. nem lehet a közelben semmi hasonló, amiről átterjedhetne.
@fordulo_bogyo: Egyszerű: ne lehessen élőlényeket szerzői jogi védelem alá vetni. Ez felvet egy adag problémát, amit fentebb amúgy kiveséztek (pl. újravethetőség, állandó vegzálása a gazdáknak, stb.). Monopóliumok alakulhatnak ki. Az nem jó az emberiségnek.
Az olcsóság és a terméshozam is annál összetettebb kérdés, hogy GMO jó, nem GMO rossz. Mert ott van a technológia és a mezőgazdaság fejlettsége is. Például az öntözéssel majdnem duplázni lehetne a termelést sok helyen. Erről itt írtam: kunadam.blogspot.hu/2015/11/tudjuk-majd-etetni-az-emberiseget.html
Egy apró megjegyzés a “a Monsarto rabszolgája leszel” toposzhoz:
A vetőmag ára, benne a jogtulajdonos jogdíjával és hasznával, (+ a kereskedőével) apró töredéke a termelés teljes költségének. A gépóra, az üzemanyag és a munkabér nagyságrendekkel több.
Csak egy gyors számítás:
1Ha=1zsák=70000szem vetőmag=25.000,- Ft
1Ha=7t termés
1t=kb.43.000,- Ft
1Ha=7×43.000=301.000,-Ft bevétel
Tehát a vetőmag 8.3%-a volt a bevételnek
És ezért a pénzért garantált, szabvány szerint 90% csírázóképességű vetőmagot kaptál, nem valami totál bizonytalant, mint az újravetés.
@Kun Ádám: Ez egy erdekes felvetes. Jelenleg barmilyen uj fajtat lehet es a gyakorlatban szokasos is vedelem ala helyezni. Ez biztositja, hogy a kifejlesztesebe (hagyomanyos nemesitessel vagy GM) fektetett munka megteruljon. Ennek hianyaban senki nem foglalkozna uj fajtak letrehozasaval. Ez van.
Akkor ellenzed az osszes uj fajtat, az osszes hibrid vetomagot… 🙁
“Az olcsóság és a terméshozam”: senki nem mondta, hogy a nem GMO rossz. Csupan annyit, hogy a vevele azonos, de GMO az jobb (ha nem lenne jobb, hulyeseg lenne eloallitani, termezteni). Jobb, ez teny.
Ontozessel duplazni lehetne a termest. Lehet. Ha az ontozes koltsege kisebb, mint a tobblet termes ara, akkor ott nyilvan mindenhol ontoznek, ha viszont tobbe kerul, akkor ott nyilvan nem ontoznek.
Felenk vannak tablak, ahol a GMO novenyeket ontozik. 🙂
Hm… a hivatkozott blogbejegyzesedben ezt irtad: ” Az öntözött területeken globálisan 24%-os termelésnövekedést lehet elérni, míg a nem öntözött területeken 80%-osat. “
Most igy utalsz ra: “Például az öntözéssel majdnem duplázni lehetne a termelést sok helyen.”
Elfelejtetted, mit irtal volt? 😉
@fordulo_bogyo: Izé, az öntözéses terméshozam-duplázás kapcsán (@Kun Ádám:) eszembe jutott egy dolog. Régebbi HVG-cikk szólt arról hogy az (akkor) ismert afrikai termőterületek az akkori “normál” technikával (amit nem részleteztek de a szövegkörnyezet alapján nekem a monokultúrás nagyüzem ugrott be), átlagosan akkora hozam lenne elérhető amivel (az akkori népességet figyelembe véve) afrika nettó élelmiszer-exportőr lehetne. Ennek “csak” annyi akadálya van hogy a helyi káosz (polgár- és egyéb háborúk, korrupció, tőke és szakemberek hiánya) miatt sok a művelésbe messze nem optimálisan bevont terület, komplexebb öntözőrendszerekhez is adott esetben több ország érintettségénél még nulla háború mellett is megakasztja a dolgot a korrupció.
Remélem, nem túl későn töltöttem ki. Mostanában nem volt időm olvasni a blogot.
Az MNO-s cikk nyomán jutottam ide. mno.hu/tudomany/a-genetika-uj-korszakba-lepett-1353189
Pár dolog:
1) A GMO-s növényekről
A GMO-ban, génmódosított növényben nem a módosított gén a káros, hanem a GYOMIRTÓ, amivel a növényt permetezik. Maga a növény azért génmódosított, hogy ellentállni tudjon a gyomirtónak. Viszont emiatt a gyomirtó FÖLHALMOZÓDIK A NÖVÉNY SZÖVETEIBEN. Fölmerül a kérdés, akár be is rakhatjátok a kérdőívbe: “szeretne Ön gyomírtóval permetezett növényt enni?” Előfordulhat, hogy a többség azt mondaná: köszi de nem.
A gyomírtó, amivel permetezni szoktak, a GLIFOZÁT. A glifozátról az EU illetékes bizottsága tanulmányok figyelembevételével megállapította hogy potenciálisan karcinogén (rákkeltő), másfelől pedig azt konkrétan tudjuk, hogy glifozát ELPUSZTÍTJA A BÉLFLÓRA HASZNOS BAKTÉRIUMAIT.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23224
detoxproject.org/glyphosate/glyphosate-and-roundup-negatively-affect-gut-bacteria/
Ismét fölmerül a kérdés, szeretne-e valaki olyan szert enni, amely bizonyítottan káros az emberi bélflórára. A bélflóra károsodását összefüggésbe hozták már az autizmuson át számtalan betegséggel, nyilván bélflóra károsodásai százféle módon károsíthatja az emberi szervezetet.
http://www.sciencedaily.com/releases/2016/05/160519130105.htm
http://www.autismspeaks.org/science/science-news/autism-study-more-evidence-linking-altered-gut-bacteria-asd
2) hatalmas nagy probléma, hogy magyar K+F a mesterséges-intelligencia-kutatásra megy, értsd: erre pazarolódnak a pénzek. Nagyon röviden: MO-nak nincsenek meg az anyagi eszközei, hogy megépítse a MI-t (gondolkodni képes szuperszmítógépet), ha mégis megteendené, annál nagyobb problémát fogna vele okozni. Egyszerű példa: az MI úgy érzékeli, hogy őt valamely emberi tényező (elv, konkrét személy, csoport, stb) veszélyesnek ítéli, és potenciálisan ki akarja kapcsolni., ezért ellenlépéseket tesz ennek megakadályozása érdekében. Mivel az MI számára az emberi élet ontológiai értéke semmi, eldobható dolog, és képes bármely beleépített tiltást önprogramozással (gondolkodással) kikapcsolni, ezért mindent meg fog tenni hogy akármilyen eszközzel megakadályozza hogy kikapcsolják. az internet korában ez tömegkatasztrófához vezethet (különböző erőművek, rendszerek szabotálása,stb). A GENETIKÁT kéne támogatni. A génmódosított ember is ember, az emberi faj tagja, nem egy különálló entitás, mint a szuper-MI.
Az emberi génmódosítást az INTELLIGENCIA NÖVELÉSE irányában kell elsősorban elvinni.
Valami ilyesmire törekedett a XX század eleji Eugenika, amelynek most reneszánsza van.
mindenkinek kiemelten ajánlom, különösen biológusoknak, olvassák el e cikket:
quadrant.org.au/magazine/2015/05/eugenics-ready/
Bárcsak MO is itt járna, hogy így lehetne beszélni e témáról.
A jövő egyébként szerintem ebben rejlik: ITERATED EMBRYO SELECTION, Nick Bostrom elméjéből. Most nem mennék bele, mi az, itt lehet róla leírást találni:
wiki.lesswrong.com/wiki/Iterated_embryo_selection
http://www.nickbostrom.com/papers/embryo.pdf
Erről érdemes lenne vitát folytatni.
az eugenikás cikkből, mindenki figyelmébe:
“One benefit from widespread positive eugenics would be a greater prevalence of geniuses. Genius of intellect or character benefits the whole society, whether through scientific, technical, cultural or political innovation. That makes ultra-high intelligence a public good. Turning points in civilisation were based on macro-innovations—ideas and inventions of great novelty and far-reaching impact—produced by very clever individuals. These include the plough, writing, astronomical navigation, the steam engine and the semi-conductor.[69] Creativity of this magnitude stimulates the economy, improves life and helps society adapt to challenges.
Positive eugenics would increase the number of geniuses because abilities of cognition and personality are distributed in a bell curve. A slight increase in the average greatly increases the proportion of gifted individuals. For example, increasing the average IQ from 100 to 105 would increase the number of individuals with IQ over 160 almost four-fold.[70] (Recall that Woodley estimates a loss of 8.4 IQ points per century due to rising mutation load alone.) Increasing the average to 120, well within what Lynn sees as feasible within two generations, would increase the number of 160+ individuals about 125-fold.”
idekapcsolódik az orosz ezüstróka-kísérlet.
Az orosz ezüstróka-kísérlet 1959-ben kezdődött. A kísérletet Dimitríj Beljajev orosz tudós kezdeményezte, aki foglakozására nézve genetikus volt, de a Szovjetúnióban akkoriban uralkodó tudományos éghajlat nem tette lehetővé, hogy szakmájában helyezkedjen el. Hogy munkát találjon magának, a moszkvai Központi Kutatási Laboratórium Szőrmeállat-tenyésztő Osztályán keresett állást. Tudományos érdeklődése szembement a liszenkoista ideológiával, így hamar kitelt a sorsa. Elbocsátása után a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlegénél dolgozott, ahol relatív kutatási szabadságot élvezhetett.
Kezdettől fogva érdeklődéssel fordult a háziasítás elmélete és gyakorlata felé. Megfogta képzeletét a kutyafajták sokasága, melyek mind egy őstől, a farkastól származnak.
Beljajev elmélete az volt, hogy a háziasításban egyetlen faktor játszhat döntő szerepet, ez pedig a szelídség. Úgy vélte, a szelídség genetikai hajlam, amelynek endokrinológiai és idegrendszeri vonatkozásai vannak. Azt gondolta, hogy a háziasított állatok szelídségre való hajlama összefüggésben áll a fizikai tulajdonságaikkal: a lógós füllel, a felkunkorodó farokkal, a bolyhosabb bundával és a rövidebb , kerekebb pofával. A helyzet úgy hozta, hogy elméletét az ezüstrókákon hamarosan ki is próbálhatta.
Az akkori Szovjetúnióban nagy kereslet volt az ezüstrókák szőrméjére, mivel szebb árnyalatuk volt, ezüstös-pettyes fekete alapon, mint az egyszerű narancs-vörös bundájú rókáknak. A bundától eltekintve biológiailag ugyanaz a faj volt mindkettő. Az ezüstróka ritkább volt, ezért a kutatók tenyésztelepeken próbálkoztak a szaporításával. Mivel a róka egy természettől fogva vadon élő állat, ez nem ment könnyedén. Ám Beljajevnek támadt egy ötlete.
A rókákat tulajdonságaik alapján 3 különféle csoportba sorolta. A legvadabbul viselkedő rókák amelyek elmenekültek a tudósok elől vagy megpróbálták megharapni őket ha közeledtek hozzájuk, a Harmadosztály megnevezést kapták. A Másodosztály tagjai hagyták hogy simogassák őket, de sem baráti, sem ellenséges választ nem mutattak. Az Elsőosztályú rókák barátian viselkedtek a kutatók iránt, csóválták a farkukat és baráti hangjelzést, szűkölésre ill. nyávogásra emlékeztető hangot adtak le ha meglátták őket. Az első rókakölyök-nemzedékből csakis a legszelídebb 20%-ot engedte továbbszaporodni, ugyanezen szabályt alkalmazta a soron következő generációkon is.
A hatodik generációra már ennél is magasabb osztályozási kategóriák jöttek. Az I/E osztály tagja, a „háziasított elit” már vágyik arra hogy emberi kapcsolatot létesítsen,szűköl hogy felhívja magára a figyelmet,szaglásszák és nyaldossák a kutatókat mint a kutyák. E viselkedést már egyhónaposan kezdik mutatni. A tizedik generációra 18%-a a rókakölyköknek elit volt; a huszadikra e szám 35 %-ot ért el. Ma már az elit rókák 70-80%-át teszik ki a kísérletileg kiválasztott populációnak.”
Egyszerű szelektív tenyésztés. Ugyanez folyik társadalmi szinten is, csak sokkal rendezetlenebbül.
Greg Cochrane szvaival “Every society selects for something.” Az angol, német, francia, stb társadalmak, de a magyar is.
A magyar társadalom mire választ ki? Mindenki tegye föl kérdést magának.