A GMO veszélyei 3. – Független hatásvizsgálatok

osszefoglalo01.jpgKorábban a GENERA adatbázis kapcsán már pedzegettük, hogy mennyi közlemény létezik, amelyek génmódosított szervezetek hatásaival foglalkoznak, de nemrég megjelent egy rövidke összefoglaló a kérdésről, úgyhogy újra visszatérnék rá.

A szerző nem lacafacázott, végigböngészte a teljes szakirodalmat 1994 -től napjainkig és kiválogatta azokat a közleményeket, amelyek elsődleges közlemények, referált folyóiratokból, kísérleti eredményeket közölnek és a génmódosított élőlények hatásaival foglalkoznak. Ebből a gyűjteményből így kimaradtak az összefoglaló közlemények, a vélemények, válaszok a szerkesztőknek, stb. vagyis minden ahol nem kísérletesen vizsgálták a GMOk hatásait. Így a bármilyen módon génmódosított élőlényekkel foglalkozó >32000 közleményből összesen 698 ment át a szűrőn, ez is szédületesen nagy szám (akinek kedve támad, végignézheti egyesével is a közleményeket). Nem meglepő módon ezen közlemények kevesebb, mint 5% -ában véltek látni bármilyen negatív hatást.

Ezek után arra volt kíváncsi a szerző, hogy ezeknek a közleményeknek mekkora hányadában található valamilyen “conflict of interest (COI)”, vagyis olyan körülmény, amely esetleg elhomályosíthatja a tisztánlátását, például ha a vizsgálatokat végző kutató mellékállásban a Monsanto alkalmazottja, vagy a laborja teljes költségvetését a Biotermesztők Szövetsége állja. Az eredmény látható a táblázatban, az első oszlop a témakör, a második az erről megjelent közlemények száma, a harmadik a COI nélküli közlemények aránya ezek közül, a negyedik azon közleményeknek az aránya, amelyeket független kutatók végeztek ugyan, de nem nyilatkoztak arról, ki pénzelte a kutatást, az utolsó oszlop pedig a COI -val rendelkező közlemények arányát mutatja. Az eredmény nem meglepő, a GMO -kat bevizsgáló közlemények több mint fele teljesen független kutatók munkája, alig negyede esetében áll csak fönn valamilyen függő viszony, nyilván ebből nem lehet tudni, hogy milyen irányban, valakinek az is elhomályosíthatja az éleslátását, ha biotermékeket vásárol.

Magyarul a GMOk biztonsága egy messze túlkutatott terület, a vizsgálatokat nagyrészt független műhelyekben végezték, egészen egyértelmű eredménnyel: Biztonságosak.


Sanchez, M.A., 2015. Conflict of interests and evidence base for GM crops food/feed safety research. Nat Biotech 33, 135–137. doi:10.1038/nbt.3133

14 thoughts on “A GMO veszélyei 3. – Független hatásvizsgálatok

  1. Dbm

    Hát ezt a következtetést aztán jó gyorsan levontad, barátom. Igazán tudományos módon. Máris kedvet kaptam, hogy két pofára zabáljam a GMO-t.

    Reply
  2. Sexcomb

    @Dbm: Gyorsan? Húsz év és hétszáz vizsgálat után? Ez annyira lassú, amennyire csak lehetséges. De ha gondolod, mutass nekem egyetlen olyan növényfajtát, adalékanyagot, fűszert, bármit, amit te eszel, amit ennél tovább és ennél több közleményben vizsgáltak mielőtt a kajádba tették!

    Reply
  3. fordulo_bogyo

    @Sexcomb: Teljes mertekben egyetertek veled.

    Kiemelnem azt, hogy a kulonbozo vizsgalatok nem egyetlen, hanem sokfele kulonbozo GMO-t vizsgaltak, es ha jol ertem mindegyik eseten az volt a vegeredmeny, hogy biztonsagos.

    Azaz nem csak arrol van szo, hogy egy konkret GMO biztonsagaos, hanem az osszes eddig vizsgalt GMO-rol elmondhato ugyanez.

    Ugyanakkor az osszes ismert nem GMO novenyrol biztosan nem mondhato el az, hogy biztonsagos lenne a fogyasztasuk (foltos burok, mereggyilok, farkasalma, csattano maszlag, dohany, indiai kender, burgonya bogyoja, stb stb stb).

    Ha valaki osszemossa az osszes GMO-t, akkor mossuk ossze az osszes nem GMO-t is, es a peldaim alapjan tiltsuk be a nem GMO novenyeket, hiszen artalmasok, mergezoek, halalosan mergezoek is vannak koztuk.

    A GMO-k kozott eddig nincsenek ilyenek.

    Reply
  4. Knut

    Én már úgy várom a rekombináns marhát, aminek a vére toxikus a bögölyre, valamint hetekig nem romlik meg a húsa hűtés nélkül sem. Az is egészségesnek hangzik.

    Reply
  5. 82ildi

    A cikk COI-deklarációja szerint a szerző is egy GM-termékeket előállító vállalat által alapított cég alkalmazottja – valahogy jobb lett volna a látszat, ha ezt az elemzést független kutató végzi el, de hát ez van… a számok attól még számok, bárki végigkurkászhatja őket újra 🙂

    Reply
  6. Géntechnikus

    @Dbm:
    Nem akarlak elkeseríteni, de “A GMO”-t még csak csipegetni sem tudod, nemhogy két pofára zabálni. Merthogy ez csak egy olyan általánosító fogalom, aminek tetszőleges a konkrét megjelenési formája, és étkezési szempontból az égvilágon semmit nem jelent.

    Reply
  7. Rongy Elek

    Éppen egy aktív adok-kapok megy az Index fórumán érdekes látni az ellenzők és a GMO-t elfogadók érvrendszerét. Mert az ellenzők nem tudnak konkrét károkozásra példát felhozni, viszont élénk fantáziával mindenféle “lehetséges” borzalmat vizionálnak. Kíváncsi lennék arra, hogy ez a hozzáállás mikor fog (ha egyáltalán) megváltozni.

    A topik:
    (forum.index.hu/Article/showArticle?t=9160136&la=133731612)
    (Az, hogy ott mikor mit miért törölgetnek a hozzászólások közül, teljes rejtély…)

    Reply
  8. 82ildi

    @Rongy Elek: Amíg aktív politikai (vs. szakmai 🙂 támogatást kap, addig biztosan nem változik ez a hozzáállás – és utána is csak az oktatás, tájékoztatás, ismeretterjesztés hozhat majd lassú változást (hajrá Criticalbiomass :-))

    Reply
  9. Sexcomb

    @82ildi: Igazából én sohasem értettem, miért olyan szörnyű dolog az, hogyha egy adott kérdésről a szakértők írnak? Hogy magyar példát mondjak, a vízminőséget a vízművek laboratóriuma ellenőrzi, mégsem gondoljuk, hogy csak ezért be kellene tiltani a csapvizet. A gáz minőségét a gázművek ellenőrzi, mégsem gondoljuk, hogy ezért be kellene tiltani a fölgázt mint olyat. Valamiért csak a GMOknál lenne követelemény, hogy még az összefoglaló cikket is olyan írja, aki soha semmilyen viszonyban sem volt még biotechnológiai céggel, de azért ért hozzá. Na de hol tanulta ki a szakmát, ha nem ott, ahol művelik? Mondjuk miért nem követeljük, hogy csak olyan orvos adhasson szakvéleményt, aki még sohasem látott beteget és gyógyszert sem? Mert akkor lát csak igazán tisztán, ha sem a beteglobbi, sem a gyógyszerlobbi nem fertőzte még meg. Ugye mekkora marhaság lenne? De GMO ügyben teljesen értelmesnek hangzik a követelmény, hogy csak olyan írjon róla, aki még sohasem dolgozott biotech cégnél.

    Reply
  10. 82ildi

    A felvetésed természetesen jogos: de sajnos a GMO-kérdést érzelmileg túlfűtötté tették, és az ezt ellenzők a tényszerű érveket, vizsgálati adatokat (a többi konteó mintájára) megpróbálják a ‘minden tudós hazudik’, meg a ‘csak az őket fizetőket szolgálják ki’ hangzatos jelszavaival diszkvalifikálni.
    (Ilyen értelemben valójában mindegy, hogy GM-érdekelt volt-e a bejegyzést indukáló cikk szerzője: akárki is, ha bármikor is felmerül a fenti cikk-vizsgálati eredmény, azt a ‘szokásos módokon’ próbálják majd hitelteleníteni)
    🙁

    Reply
  11. Sexcomb

    @82ildi: Nekem ez kicsit olyan, mintha valaki olyan cipőt szeretne aminek a készítésében egyetlen cpiész sem vett részt, mert azok mind benne vannak a susztermaffiában. Az elég gagyi cipő lesz. Vagy olyan vakbélműtétet szeretne, amiben egyetlen orvos sem vesz részt, mert ugye a sebészmaffia. Nem lesz valami sikeres műtét. Ugyanígy persze van olyan cikk a GMOkról, amiben nem dolgoztak biológusok, de általában olyanok is.

    Reply
  12. unpopular.puffin

    @Sexcomb: Ami azt illeti a csapvíz ellen is vannak ágálók, bár kevesebb mint a gmo ellen. Így komoly piaca van a víztisztítóknak, palackozott vizeknek, stb.

    Reply
  13. Caenorhabditis elegans

    @unpopular.puffin: “Így komoly piaca van a víztisztítóknak, palackozott vizeknek, stb. “
    Amelyek forgalmazói anyagilag természetesen nem érdekeltek abban hogy a sima csapvizet ihatatlannak minősítsék 😀 de legalább nekik nincs papírjuk arról hogy értenek is ahhoz amiről magyaráznak, így ők a jófiúk.

    Nem értem az emberiséget :/

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.