Régebben már írtunk egy omega-3 zsírsavakat termelő GM-növényről, most újabb közlemény jelent meg erről a találmányról, így megint visszatérünk hozzá. Legutóbb ott fejeztük be, hogy egy magvas gomborka nevű növényből olyan génmódosított fajtát készítettek, amelyik omega-3 zsírsavakat, DHA -t és EPÁ -t termelt. Na de miért fontos ez? Ezekről a zsírsavakról a közvélekedés úgy tartja, hogy igen egészségesek, a Zsírsvakat és Lipideket Tanulmányozó Nemzetközi Társaság (én is meglepődtem, hogy létezik ilyen) ajánlása szerint a tökéletesen egészséges szív-érrendszerhez naponta és fejenként fél gram DHA+EPA szükséges. Ha ezt fölszorozzuk hétmilliárddal, évi 1,25 millió tonna DHA+EPA -t igényelne a Föld népessége. Mi ezzel a probléma?
Ezt a két zsírsavat egysejtű algák termelik, az őket fogyasztó halak szervezetében halmozódik föl, így a tengeri halak fogyasztása kifejezetten jó DHA+EPA forrás. No de mivel az emberiség élelmiszerigénye folyamatosan növekszik, már 2009 -re eljutottunk oda, hogy az emberek által fogyasztott tengeri halmennyiség fele akvakultúrából, vagy más néven vízművelésből származik, azaz tengerekben, hálóval elkerített, tenyészetekből. Mivel ezekben a zárt tenyészetekben a halak nem vadászhatnak maguk, értelemszerűen táppal etetik őket, márpedig ha azt akarják, hogy a végtermékben maradjon DHA+EPA, vagyis azok az omega-3 zsírsavak, amik ennyire értékesek számunkra, akkor bizony halliszttel vagy halolajjal is ki kell hogy egészítsék a tápot. A halliszt és a halolaj pedig a tengerből kifogott apróhalból készül, magyarul hiába tenyésztett a lazac, amit eszünk, attól még ugyanúgy vadon fogott halak kellenek hozzá. Ez komoly mennyiség, az utóbbi néhány évtizedben az összes tengerekből kifogott hal harmada-negyede került halliszt és halolaj gyárakba. Mindemellett a vízművelés robbanásszerűen növekvő iparág, 1995 és 2007 között megháromszorozódott a termelés, a szabadon élő tengeri halállomány viszont nem nőtt azonos mértékben (sőt, inkább csökkent), tehát ez egy véges erőforrás, ami bizony kimeríthető. Hogy valamennyire növeljék a vízművelés fenntarthatóságát, az összes iparági szereplőnek érdeke lenne csökkenteni a vízművelés halliszt és halolaj igényét, a kérdés az, hogyan?
Jó pár olajnövényt termesztünk, azonban a szárazföldi növényekből hiányzik a DHA+EPA, úgyhogy hiába adnánk a halaknak napraforgóolajat, nem válthatnánk ki vele a halolajat. Viszont az egyetlen fenntartható megoldás, ha valahogyan előállítjuk magunknak a két szükséges zsírsavat. Mivel növényi olajokat így is nagy mennyiségben termesztünk, kézenfekvő lenne olajnövényekben termeltetni a két kérdéses zsírsavat, ezzel meg is szüntethetnénk a vízművelés halolaj igényét. A legutóbbi közleményben egyszerűen azt írták le, hogy a magvas gomborka (Camelina sativa) genomba juttatva egysejtű moszatokból származó négy gént, amelyek ott a DHA és az EPA előállításáért felelős enzimeket kódolják, a magvas gomborka is elkezdett nagy mennyiségű DHA -t és EPA -t termelni. Nem is keveset, a GM-magvas gomborka olajának 20% át tette ki az EPA, magában is használható lenne omega-3 zsírsav pótlásra.
A kísérlet egyszerűen indult, három csoport halat neveltek fel, az első halolajas tápot kapott (FO), a második nem-GM magvas gomborka olajas tápot (WCO) a harmadik pedig GM-magvas gomborka olajjal készült tápot (ECO). Mint az első ábrán látható, a három csoport növekedésében, súlygarapodásában, táphasznosításában semmilyen különbséget sem tapasztaltak. A következő ábra mutatja a lényeget, vagyis milyen zsírsavakat tartalmazott a halak húsa? Valamiért minden zsírsavat megmértek és egyszerre ábrázoltak egy táblázatban, így talán kicsit elveszik a lényeg, az EPA 20:5n-3 néven rejtőzködik, a DHA 22:6n-3 néven bújkál. Mint a táblázatból is látszik, az így etetett halakban a halolajjal etetettekhez képest kicsit több az EPA és kicsit kevesebb a DHA, de mindkettőből jóval többet tartalmaznak, mint a sima növényi olajjal etetett jószágok. Én itt egy dolgot nem értettem, a legutóbbi közleményükben több GM-magvas gomborkát is bemutattak az egyik csak EPA -t termelt, a másik EPA -t és DHA -t is. Ebben a kísérletben viszont csak az első törzset használták, így nyilván kevesebb DHA található a halakban, mert a tápjukba tett növényi olaj semennyit sem tartalmazott ebből a zsírsavból. Hogy miért nem a másik törzset használták, amelyik DHA -t is termel, számomra felfoghatatlan.
A tárgyalás részben teszik csak hozzá, hogy a WCO táp azért tartalmazott hallisztet is, ugyanis a lazac növekedéséhez elengedhetetlen némi esszenciális zsír, úgyhogy kicsit megtévesztő, hogy a nem-GM olajjal készült tápon is jól híztak a lazacok, a valóságban sokkal rosszabbul viselnék a halolaj teljes hiányát. A szerzők három táplálékigényt különböztetnek meg. Az első, kb. 1% -nyi halolajat/hallisztet tartalmazó táp, ami ahhoz kell, hogy a halak egyáltalán életben maradjanak. A második változat, ami ahhoz kell, hogy a lehető leggyorsabban növekedjenek, ez fajonként változik, de mindenhol magasabb 1% -nál. A harmadik szint a számukra érdekes, mivel ez ahhoz kell, hogy a vízművelésből származó halak legalább annyi omega-3 zsírsavat tartalmazzanak, mint a tengerből fogott halak, ez sokkal magasabb, mint a puszta túléléshez szükséges mennyiség, erre megy el a felhasznált halolaj nagy része.
Összefoglalva, nagyon úgy néz ki, hogy fenntarthatóbbá tették a vízművelést, növényi termékkel váltották ki a halolajat. Ez azért nagyon fontos, mert a vízművelés elég nyersanyagigényes vállalkozás, a lazactenyésztés tengeri hal igényét általában a FI/FO hányadossal szokták leírni, ami azt jelenti, hogy hány kiló tengerből kifogott hal szükséges egy kiló lazac előállításához. Ez az érték jelenleg négy körül mozog, de nyilván ha a halolajat helyettesíthetnénk GM-magvas gomborkával, akkor jelentősen csökkenne. Szerencsére nem nagyon fenyeget az a veszély, hogy valaha alkalmazni kezdjük ezt a rendszert, hiszen mi babonásan félünk a génmódosítástól.
Naylor, R.L., Hardy, R.W., Bureau, D.P., Chiu, A., Elliott, M., Farrell, A.P., Forster, I., Gatlin, D.M., Goldburg, R.J., Hua, K., Nichols, P.D., 2009. Feeding aquaculture in an era of finite resources. PNAS 106, 15103–15110. doi:10.1073/pnas.0905235106
Betancor, M.B., Sprague, M., Usher, S., Sayanova, O., Campbell, P.J., Napier, J.A., Tocher, D.R., 2015. A nutritionally-enhanced oil from transgenic Camelina sativa effectively replaces fish oil as a source of eicosapentaenoic acid for fish. Sci. Rep. 5. doi:10.1038/srep08104
“Összefoglalva, nagyon úgy néz ki, hogy sikerült megalkotni a fenntartható vízművelést, amihez nem szükséges tengeri halolaj vagy halliszt. “
Mindhárom táp fele halliszt volt, plusz szója, stb. A kérdés csak az volt, hogy a 17,5 % olajat honnan hozzák, nem?
(Az nem tiszta nekem, hogy a halliszt és a halolaj között milyen kapcsolat van – vagyis a halliszt az olajtalanítot hal-e.)
” szerencsére nem nagyon fenyeget az a veszély, hogy valaha alkalmazni kezdjük ezt a rendszert, hiszen mi babonásan félünk a génmódosítástól.”
Miért félnénk? A génmódosított takarmány- és alapanyagnövények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy tönkrevágják az omega zsírsavak arányát. :p
(Mondjuk génmódosítás nélkül is ezt teszik…)
Azért a megoldáshoz nem ártana még megemlíteni, hogy az öszes halolaj kiváltásához mégis mekkora magvas gomborka termesztőterületre lenne szükség?
@Komavary: Jogos az észrevétel, tényleg a táp fele így is halliszt volt. A 17,5% halolajat tudták ezzel kiváltani. Átírom a bejegyzésben is.
Mondjuk ha engem kérdezel, az egész hülyeség, adják ide közvetelenül a omega-3 zsírsavakat tartalmazó csodaolajat, ami 10% DHAt tartalmaz, abból letolok napi öt grammot és köszönöm szépen, hagyják a lazacokat békén, máris megfeleztük a dolgo energiaigényét. Gondolom eleve azért indultak el erre, mert a GM-termékek ellen azonnal tüntetni kezdenek, de a GM-takarmánnyal etetett állatok ellen nem.
@G. M. E.: Fogalmam sincs, mekkora termőterületre lenne ehhez szükség. A különbség minőségi, nem mennyiségi, tengeri halat nem tudsz vetni-aratni, GM-gazt meg igen. A végén még növekedne a mezőgazdaság fajválasztéka, mert nem csak kukoricát-szóját vetnének, hanem elférne mellé néhány magvas gomborka mező is a vetésforgóban.
@Sexcomb: ha most a világ halfogyasztását szeretnénk megoldani hosszú távra, akkor szerintem nem néhányról van szó, ezért lenne jó tudni nagyságrendileg legalább, hogy miről beszélünk. És szerintem a termőterületekkel egyre inkább jobban kell sáfárkodni, ezért az irány pont fordított kéne legyen, azaz amit csak lehet fenntartható módon az óceánokba kéne vinni termelni vagy termeszteni és nem ki a szárazföldre. A fenntarthatóságon a hangsúly!
@G. M. E.: Ha fogyasztásnak az 1,25 millió tonnát vesszük, ezt megszorozzuk öttel és elosztjuk 0,3 -mal mert a magvas gomborka kb 300 kg -ot terem acre -nként. Ebből nekem az jön ki, hogy húszmillió acre, azaz nyolcmillió hektár kellene ahhoz, hogy a Föld minden egyes lakosának teljes értékben kielégítsük a DHA és EPA igényét. Ez nyolcvanezer négyzetkilométer, Magyarrszág területénél kisebb darab föld kellene ahhoz, hogy az utolsó bangladesi árvától kezdve Bill Gatesig mindenki magvas gomborkából kapja a napi omega-3 zsírsavát. Magyarországon 6,2 millió hektárnyi termőföldet művelünk, ennél kb. egyharmadával több kellene ahhoz, hogy ellássuk vele a világot, ha nullára csökkentjük a halolajfelhasználást (nem valószínű, mert halolajat a halászati selejtből is készítenek) és mindenkinek meg akarjuk adni a DHA+EPA adagját (nem valószínű, hogy a jelenleg napi fél marék rizsből élőknek telne erre).
A valós halolajtermelés ennek kevesebb, mint a fele, 0,57 millió tonna, tehát ha ezt ki akarnánk váltani, a magyar termőterület is teljesen elégséges lenne rá. Ha semekkora hatékonyságnövelést sem érünk el közben, ami elég kevéssé hihető, mert ez a növény régóta nem használt olajnövényünk, valószínűleg ha rávetné magát egy pár agronómus, ezek a számok jelentősen javulnának.
” És szerintem a termőterületekkel egyre inkább jobban kell sáfárkodni, ezért az irány pont fordított kéne legyen, azaz amit csak lehet fenntartható módon az óceánokba kéne vinni termelni vagy termeszteni és nem ki a szárazföldre.”
Jelenleg a világóceánok hallelőhelyeinek a 85% -át túlhalásszák, ez már most sem fenntartható semmilyen formában sem. Ez hagyományos rablógazdálkodás, annyi halat fogunk ki, ami már nem tud újratermelődni. Ez nem fenntartható semmilyen formában sem.
@Sexcomb: Nem tudom, ritkán látni pl. C vitamin ellen tüntetőket. 🙂
Még mindig azt gondolom, hogy ez az egész gomborka vonal Rube Goldberg készülék. (Ezt már többször megbeszéltük, most csak a jegyzőkönyv kedvéért. )
1. Van egy egysejtűek által termelt vegyület, és ezt próbáljuk termelni egy kétszikűben. Miért nem az algákkal, miért nem bármi mással? (Biztos megvan az oka.)
2. Van egy mezőgazdaságunk, amelyik látványosan eltolja az omega 3- omega 6 zsírsavak arányát az utóbbiak felé. Erre ezt a megnövelt adagot próbáljuk kiegyensúlyozni megnövelt omega 3 bevitellel – vagyis óriási energiát ölünk abba, hogy fenntartsunk és kiegyensúlyozzunk egy rossz (= egészségtelen) rendszert.
(3. Lazacot akarunk enni szardella helyett.)
@Komavary:
1. Kérlek, alapíts algafarmot! Ezt bárki megtehette volna az utóbbi ötszáz évben. Csak magyarázd el nekem, hogy mitől bonyolultabb szántóföldbe magvas gomborkát vetni, mint tengeri algafarmot nyitni? Ezek kellemes állítások, hogy Rube Goldberg gép, de érdemes lenne mellé elmagyarázni, hogy mire alapozod a véleményedet? Szerintem a lehető legegyszerűbb megoldás a világon fogni egy adag vetőmagot, elültetni a már meglévő szántóföldedbe, majd learatni a termést, ahogy tennéd akkor is, ha bármi mást termelnél a földedben. De kíváncsian várom, szerinted az algafarm mennyivel egyszerűbb ennél.
2. Mégis szerinted melyik kisebb munka? Az USA kukoricaföldjeinek (96 millió acre) mondjuk 10% a helyett GM-magvas gomborkát vetni, vagy átalakítani hétmilliárd ember étkezési szokásait, vagyoni viszonyait, a teljes mezőgazdaság minden egyes elemét, a világ népességének a felét deportálni, hogy lebonthassuk a városokat, lecserélni a jelenlegi haszonnövényeinket, tizedére csökkenteni az állatállományt, mindezt természetesen úgy, hogy közben véletlenül se omoljon össze a mezőgazdaság, törjön ki a harmadik világháború, vagy haljon éhen egymilliárd ember. Természetesen mindezt demokratikusan választott vezetőként, azaz valahogyan rá kellene venned a világ gazdagabbik egymilliárd emberét, hogy legyenek szívesek a krisztusi útmutatás követve önként megosztani mindenüket a szegényekkel. Nekem ez picinykét nehéznek tűnik, sőt, egyenesen megvalósíthatatlannak, de ha vannak rá kész terveid, szívesen meghallgatom őket.
“vagyis óriási energiát ölünk abba, hogy fenntartsunk és kiegyensúlyozzunk egy rossz (= egészségtelen) rendszert. “
Ezen a lehető legegyszerűbb lenne változtatni, csak beszéld rá a nyugati világot, hogy holnaptól ne egyenek lazacot, hanem inkább malacot se, hanem éljenek tökpürén. Majd szóljál, ha sikerült!
Javasolnék egy gondolati játékot! Próbáld meg újra elképzelni az egész történetet annyi változtatással, hogy GM-növény helyett valakik felfedeztek Peruban a hegyek között egy eddig ismeretlen növényt, ami DHA -t és PAH -ot termel és ezzel akarják kiváltani a halolajat! Ugyanerre az eredményre jutottál?
@Sexcomb:
“1. Kérlek, alapíts algafarmot! Ezt bárki megtehette volna az utóbbi ötszáz évben.”
Ötszáz éve semmit sem tudtunk a génmódosításról. :p
“mitől bonyolultabb szántóföldbe magvas gomborkát vetni, mint tengeri algafarmot nyitni?”
Mert a gomborkát mondjuk évente max. 3-4-szer arathatod, az alga/gomba/stb pedig napok alatt megtöbbszörözi a tömegét.
Ha úgyis csak egy-két molekula kell, egyszerűbbnek tűnik egy egysejtűt rá- és átállítani a termelésre, akár a technológiát, akár a költségeket, akár az engedélyezést nézzük. Mondom, biztos van oka, hogy nem erre indultak el.
(Algával termelnek bioüzemanyagot – még drága, viszont zsírsavak esetében sokkal nagyobb lenne a profit.)
Plusz, ott vannak az egyéb lehetőségek is. Pár bejegyzéssel korábban írtatok a rovarevésről. Az alga sem elvetemültebb ötlet: http://www.fastcoexist.com/3040023/this-dutch-hamburger-is-made-from-weed-man-seaweed
(plusz: nem kell szántani/vetni/permetezni stb.)
“2. Mégis szerinted melyik kisebb munka?”
Nem azt mondtam, hogy kisebb munka, hanem hogy a változtatáson érdemes dolgozni. Ami nem azt jelenti, hogy tilcsukbeagéjemót, hanem azt, hogy látjuk: a fenti módszer csak egy a jó megoldások között.
“Ezen a lehető legegyszerűbb lenne változtatni, csak beszéld rá a nyugati világot, hogy holnaptól ne egyenek lazacot, hanem inkább malacot se, hanem éljenek tökpürén. Majd szóljál, ha sikerült!”
Hát, a meatless Monday egyre népszerűbb, ezzel már a munka hetede el lenne végezve… :p
“Ugyanerre az eredményre jutottál?”
Nagyjából. Nem az zavar, hogy a fenti növény GMO.
@Komavary:
De elindultak már erre is, a piacon több algából kivont DHA terméket kapni, pl: http://www.devanutrition.com/vegan_DHA.html
Hogy miért nem használják lazactenyésztésre? Jó kérdés, de például a magyar pisztrángtelepeken is halolajas tápot használnak, véletlenül sem termelik meg maguknak a mikroalgájukat. Gondolom, valami oka csak van, ha jobban megéri ezer kilométerekről ideszállítani a tengerből kifogott halak kivonatát, mint kirakni pár kádat és algát növeszteni benne.