A paradicsomtermesztés (és ez sajnos igaz egy csomó más zöldségé-gyümölcsre is) az örök egyensúlyozás az érés és a rothadás között. A jelenlegi gyakorlat szerint a paradicsomot zölden szüretelik, hűtve szállítják és aztán etilénnel indítják be az érését, mielőtt a boltokba kerül. Nyilván ez érződik az ízén is, de ha éretten szednék le, a termés nagy része már csak lekvárnak lenne alkalmas, mire a fogyasztóhoz ér. Nyilván ez a fogyasztóknak nem annyira jó, nem meglepő módon jó pár megoldás létezik már rá, hogyan lehetne érettebb paradicsomot szállítani. A dolognak komoly gazdasági jelentősége is van, a túlérés miatt éghajlattól függően fejlett országokban a termés 10-30 százaléka pocsékba megy, de fejlődő országokban ez az arány elérheti a hetven százalékot is, így jelentősen vissza lehetne szorítani az élelmiszerpazarlást, ha a paradicsomot megennénk, nem szállítás közben rohadna el.
Az első cikk szerzői az antociánokat használták fel, ezek növényi festékanyagok, egy csomó tápláléknövényünk termeli őket. Úgyhogy fogtak két növényi fehérjét, amik gének kifejeződését szabályozzák (transzkripciós faktor) és kifejeztették a paradicsom termésében. Ez megnövelte a paradicsom antociántartalmát (előtte is volt benne, egyáltalán nem új színanyag), ezt nevezték el Del/Ros1 paradicsomnak. Az így kapott termés meglehetősen sokáig friss maradt, az első A ábrán látható egy nem-GM paradicsom frissen szedve (I) és két hónappal később (II), alatta pedig egy Del/Ros1 paradicsom frissen (III) és két hónap múlva (IV). Számomra meglepő módon (nyilván a szerzőknek nem meglepő, ezért csinálták a kísérletet) ez az antociántermelés a fertőzésektől is védi a termést, a B ábrán látható egy mezei paradicsom, mellette a Del/Ros1. A C grafikonon a paradicsom szottyadását ábrázolták, az egyes adatpontok azt mutatják, a termés hány százaléka feszes az adott időpontban, míg a sima paradicsomok fele már huszonegy nap után elfolyósodik, a Del/Ros1 csak ötven nap után jut el ugyanebbe az állapotba. Az E ábrán az látható, mi történik, ha megszúrják a paradicsomot és egy B. cinerea nevű mikróbával fertőzik. A fehér szaggatott vonal jelzi a felpuhult rész határát, meglepő módon a Del/Ros1 ellenálló a fertőzésnek, míg a mezei paradicsom elfolyósodik. Magyarul készítettek egy magasabb antioxidáns tartalmú paradicsomot, ami ellenáll a fertőzéseknek és tovább friss marad.
Savithri Nambeesan és munkatársai más oldalról közelítették meg ugyanezt a kérdést: Ők egy élesztőből (szintén nagy mennyiségben fogyasztjuk) származó spermidin nevű poliamint termelő enzimet juttattak a paradicsomba. Ezek a termések is tovább frissek maradtak, mint a nem-GM paradicsomok, ez látható a második ábrán, a szedés utáni huszonhetedik napon a mezei paradicsomok fele már megpuhult, de a C4 -gyel jelölt transzgénikus paradicsomok közül még több friss maradt. Mondjuk szerintem ez a hatás jóval kisebb, mint az antociános paradicsomnál. Ez a módosítás a ráncosodástól is védi a termést, ez látható a harmadik ábrán, ebben a tekintetben mindegyik transzgénikus vonal jól szerepelt, bár őszintén szólva én nem látok drámai különbséget a kontrollhoz képest. Valószínűleg ez a kevésbé sikeres elképzelések egyike.
Vijaykumar S. Meli és munkatársai még újabb oldalról indultak neki a paradicsomfeszesítésnek: Kerestek két sejtfalbontó enzimet, amelyek éréskor nagy mennyiségben termelődnek a paradicsom termésében ( α-Man és β-Hex), majd RNSinhibícióval lecsendesítették a termésben a két enzimet kódoló géneket. Nem meglepő módon az így kapott paradicsomok sokkal tovább frissek maradtak, mint a következő ábrán látható, negyvenöt nap múlva is fogyaszthatóak, amikor a mezei paradicsom már rég pürének sem jó.
És végül, de nem utolsósorban, nem hagyhatjuk ki az első kereskedelmi forgalomba került GMOt sem, egy paradicsomot, amit FlavrSavr néven hoztak forgalomba az USÁban. Az Egyesült Királyságban ugyanezzel a megoldással készítettek egy ugyanilyen paradicsomot, amit itt püréként árultak, ez eredetileg sikeresnek bizonyult, mivel a szállítás/feldolgozás során kevesebb romlott meg, így csökkent az élelmiszerpazarlás is, a gyártó olcsóbban tudta adni a termékét, mégis nőtt a haszna, ráadásul a környezet is jól járt, mert ugyanakkora mennyiségű paradicsomhoz kisebb földterület is elegendőnek bizonyult. Ebben a találmányban a poligalakturonáz enzimet kódoló gént csendesítették le RNS inhibícióval, ennek hatására ugyanúgy lassabban romlott meg a paradicsom, mint az előző három módszernél. Ehhez már ábrát sem rakok, ez már lassan történelem, annyira közismert.
Én őszintén szólva csak egyet szeretnék tudni: Ha egy paradicsomban egyszerre termelnének antociánt, spermidint és csendesítenék le az itt említett három sejtfalbontó enzimet, az vajon elállna -e tavaszig?
Zhang, Y., Butelli, E., De Stefano, R., Schoonbeek, H., Magusin, A., Pagliarani, C., Wellner, N., Hill, L., Orzaez, D., Granell, A., Jones, J.D.G., Martin, C., 2013. Anthocyanins Double the Shelf Life of Tomatoes by Delaying Overripening and Reducing Susceptibility to Gray Mold. Current Biology 23, 1094–1100. doi:10.1016/j.cub.2013.04.072
Nambeesan, S., Datsenka, T., Ferruzzi, M.G., Malladi, A., Mattoo, A.K., Handa, A.K., 2010. Overexpression of yeast spermidine synthase impacts ripening, senescence and decay symptoms in tomato. The Plant Journal 63, 836–847. doi:10.1111/j.1365-313X.2010.04286.x
Meli, V.S., Ghosh, S., Prabha, T.N., Chakraborty, N., Chakraborty, S., Datta, A., 2010. Enhancement of fruit shelf life by suppressing N-glycan processing enzymes. PNAS 107, 2413–2418. doi:10.1073/pnas.0909329107
Smith, C.J.S., Watson, C.F., Ray, J., Bird, C.R., Morris, P.C., Schuch, W., Grierson, D., 1988. Antisense RNA inhibition of polygalacturonase gene expression in transgenic tomatoes. Nature 334, 724–726. doi:10.1038/334724a0
ezt a “mezei” jelzőt fellehetne venni a magyar szakszavak közé 🙂
Jó ez a blog bár nem vagyok teljesen meggyőzve a GMO hasznossága mellett.
Az igaz, hogy az élelmiszer pazarlás botrány és csökkenteni kell. Ennek egyik módja nem tökéletes zöldségek árusítása olcsóbban. Ez persze pont paradicsommal nem megoldható, mert az ha sérül akkor rohad.
Van egy kérésem. Gondolom ezeket is zölden szedik és indítják be az érést. vajon ugyan úgy érnek be vagy az is lassabb?
@the.man: Amennyire tudom az érést ez nem módosítja, mert azt teljesen más enzimek szabályozzák, amiknek a működését sehogyan sem befolyásolták.
“Az igaz, hogy az élelmiszer pazarlás botrány és csökkenteni kell. Ennek egyik módja nem tökéletes zöldségek árusítása olcsóbban.”
Igazából az a probléma, hogy az élelmiszerpazarlásnak egy óriási hányada kikerülhetetlen a jelenlegi nem-GM eszközeinkkel. Indiában, ahol azért gondolhatod, hogy a kicsit foltosat is megeszik, a termelt zöldség-gyümölcs fele megrohad, mielőtt a piacra érne.
Annak idején a FlavrSavr paradicsomot árulták az Egyesült Királyságban (nem ilyen márkanéven, mert késhegyig menő vitát folytattak az amerikaiakkal a szabadalomért). Amit ott el tudtak érni, az annyi, hogy kemény 20% -kal olcsóbban tudták adni a paradicsompürét, egyszerűen azért, mert kevesebb rohadt meg szállítás/feldoglozás közben, így egyszerűen kevesebb nyersanyagból készítettek ugyanannyi készterméket. Márpedig gondolhatod, hogy a paradicsompüréhez nem a hibátlan termést keresik, úgyhogy ez a technológia messze többet tud.
@Sexcomb: ezt az 50% ot én erősnek érzem, de nem tudom megcáfolni
@the.man: Itt hetven százalékot írnak kizárólag a gyümölcsökre: agenda.weforum.org/2014/08/india-perishable-food-waste-population-growth/
Itt negyven százalékot: newsoffice.mit.edu/2012/sustainable-approaches-to-reducing-food-waste-in-india
A világ élelmiszertermelésének a fele pocsékba megy nagy általánosságban: en.wikipedia.org/wiki/Food_waste
Az érdekes az összetétele, Európában és Amerikában gyakorlatilag ugyanannyi az élelmiszerpazerlás, fejenként és évente 280 kg kaját dobunk ki. Európában a termelés-szállítás során 190 kg megy pocsékba, a fogyasztóknál 90 kg. Délkelet-Ázsiában viszont a termelés-szállítás során fejenként 110 kg megy pocsékba, a fogyasztóknál viszont csak 15 kg. A pocsékolás nagy része ugyanis nem a háztartásokban keletkezik, hanem a termelés, szállítás, stb során, ha a cefrét is megesszük, a férges húst meg a penészes kenyeret is, a teljes pocsékolást nullára csökkentjük, akkor lenullázhatjuk az évi 90 kg pazarlásunkat, attól még megmarad a 190 kg termelési parazlás, amit sohasem látsz, mert a parasztnál jelentkezik, akinek kirohad a fél krumplija ha nem sikerül olyan jól a permetezés.
@the.man: Sőt, itt egy jobb tanulmány: http://www.google.fr/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=5&cad=rja&uact=8&ved=0CDMQFjAE&url=http%3A%2F%2Fwww.fao.org%2Fdocrep%2F014%2Fmb060e%2Fmb060e02.pdf&ei=BNLgVJzrJoruaJi_gZAL&usg=AFQjCNF4tGwC1j-i0ZfTUZpldZ3Sbp7tNw&sig2=DUFdAfO3XMCTRGHKsOUBWw&bvm=bv.85970519,d.d2s
A bibi az ezzel, hogy Európában fejenként és évenként 900 kg élelmiszert termelünk, Délkelet-Ázsiában pedig 460 kg -ot. Magyarul arányaiban mi a teljes termelés 31% -át pocsékoljuk el, Délkelet-Ázsiában viszont 37% -ot. Ők még többet pazarolnak úgy is, hogy azért Indiában ehetőnek minősül az is amit itt legföljebb a kecskének vinnél ki. Egyszerűen mi egy olyan infrastruktúrát tartunk fenn, hogy Magyarországról Németországba exportálhatunk cseresznyét hűtőkamionban, úgy, hogy még ehető, amikor megérkezik, Indiában viszont a szomszéd faluig elrohad, mert szamárkordén viszik.
Ami át is vezet a következő ponthoz: A legeslegjobb lenne ha ezt a pazarlást olaj befektetése nélkül tudnánk csökkenteni, erre lennének jók ezek a GM-találmányok.
@Sexcomb: Az a rengeteg 190 kg élelmiszer amit kidobnak nem azért dobják ki mert megrohadt (nem mind) hanem mert nem tökéletesen nőt. Mikor vettél utoljára a boltban olyan répát ami ketté ágazott? Bolt alatt Tesco meg ilyeneket értek? Gondolom régen mert ami nem standard az meg a kukába. A körtének hamarabb jár le a best befor dátuma a munka helyemen mint hogy megérne. Megy a kukába holott nem kéne. Hússal és minden egyébbel is így van (mondjuk nálunk nem megy a kukába mert lefagyasztjuk és megy kutya kajának).
Mellesleg az első cikkben le van írva pár ok miért megy annyi dolog tönkre, ezeket GMO nélkül is meglehetne oldani. Bár nem az én feladatom eldönteni melyik is a jobb.
Az eu-s amcsis élemsier kidobás sem a megrothadás miatt van hanem mert az emberek alul tájékoztatottak. Nem tudják mi a különbség a best befor és a use by dat között, meg hogy a frissen vásárolt húst le is lehet fagyasztani. Ezek miatt is dobnak ki naponta mint egy 5000 csirkét itt a Uk-ban.
Permetezéstől függetlenül a paraszt cseszheti a termésének az eladást ha nem szép a krumpli.
Ha pl a banán a hajóról túléretten kerül le akkor az kuka, pedig semmi baja nincsen.
Az egésszel azt akartam kifejezni, hogy gén módosíts nélkül is vissza lehet szorítani a pazarlást.
@Sexcomb: 31 % ékunkat lehetne csökkenteni ha nem lennénk ilyen válogatósak mint amilyenek vagyunk.
A szamárhoz annyit, hogy a Rómaiak képesek voltak Britanniából 24 óra alatt eljuttatni az osztrigát Rómába.
Szervezés kérdése.
Ha a macska fent ragad a fán nem az a legjobb megoldás ha kivágjuk a fát.
Lehet hogy GMO jó megoldás, de vannak olyan dolgok amiket meg kell tenni az előtt. Hogy belebohóckodnánk a növényekbe.
@the.man:
Ugyan ne mondd már nekem, hogy Indiában inkább éheznek, de kidobják az elágazó répát! Mi a finnysákodásunkkal és az elképesztően szigorú egészségügyi szabályozásunkkal is kevesebb kaját dobunk ki, mint az indiaiak.
“Az egésszel azt akartam kifejezni, hogy gén módosíts nélkül is vissza lehet szorítani a pazarlást. “
Természetesen nagyon jó megoldás lenne, ha ránevelnénk hétmilliárd embert, hogy a szottyadt paradicsomot is megegye. Hogyan lehetne ezt megtenni? Csinálja valaki? Van valami eredménye? Mennyivel fogta vissza a pazarlást? Tudsz erre forrást hozni? Mert ebben az esetben arra kellene rávenni valakit, hogy bár megengedheti magának a teljesen friss élelmiszert ő mégis rosszabb minőségűt vegyen, vagyis őneki a saját érdekeivel ellentétesen kellene cselekednie. Az emberek sohasem fognak a saját vélt vagy valós érdekükkel szemben cselekedni. Remélni lehet, hogy így történik, de jó lenne, ha mutatnál rá valamilyen példát, ahol ez már megtörtént, mert addig ez csak egy olyasmi vágy, mint a világbéke. De szóljál, nyugodtan, ha tévedek és erre már kidolgozott rendszerek vannak, amik megszüntetik a pazarlást.
Ezzel szemben a FlavrSavr paradicsom valódi, 1996 -ban vagyis húsz éve már forgalmazták, és csökkentette az élelmiszerpazarlást, vagyis létező megoldás, alkalmazható lenne akár holnaptól. Ebben az esetben a fogyasztó ugyanazt a terméket kapja olcsóbban, tehát neki érdeke megvenni, a gyártó ugyanazt a terméket kisebb területen tudja megtermelni, tehát nő a haszna, neki is érdeke ezt forgalmazni és mindezzel csökken az élelmiszerpazarlás úgy, hogy minden érintett jobban jár vele. Minden szereplő a saját jól felfogott érdeke mentén cselekszik, ezért ez egy hamar kivitelezhető, valódi megoldás. Innen tudjuk, hogy működik.
“Szervezés kérdése. “
Szervezd meg az ellátóláncot, ami nem Indiában, akár csak Magyarországon érezhetően csökkenti a pazarlást! Mi akadályoz benne?
“Lehet hogy GMO jó megoldás, de vannak olyan dolgok amiket meg kell tenni az előtt. Hogy belebohóckodnánk a növényekbe. “
Miért? Komolyan kérdezem, miért diszkriminálod a rekombináns DNS technológiát? Miért pont ezt, miért nem a protoplaszt fúziót? Miért éppen ezt kell végső eszköznek tartalékolni? Mikor jelenthetjük ki, hogy már megtettük azokat a “vannak olyan dolgokat” és már ráfanyalodhatunk a GMOkra? Mert ugye a világ végéig mondogathatjuk magunknak, hogy hát előbb meg kellene próbálni rábeszélni az embereket, hogy a Tesco kukájából egyenek, ebből nagyon nehéz megállapítani, mikortól fejlesszünk GM-paradicsomot.
“Ha a macska fent ragad a fán nem az a legjobb megoldás ha kivágjuk a fát. “
Valóban. Mi köze ennek az itt boncolgatott kérdéshez? Minek feleltethető meg a macska? A fa? A kivágás?
“A szamárhoz annyit, hogy a Rómaiak képesek voltak Britanniából 24 óra alatt eljuttatni az osztrigát Rómába. “
Erre adjál már valamilyen forrást, mert elég nehezen hiszem.
@Sexcomb: legyen igazad a GMO a jövő megoldása minden más szart sem ér. Remélem így boldog vagy.
Az elején gondoltam valamit erről a blogról, de nem lett igazam. Felesleges erre válaszolnod.
@the.man: Nézd én egyszerűen csak rákérdeztem, hogy amit megoldásként ajánlasz, azt hogyan valósítanád meg? Ezen miért sértődsz meg? Titok?
@Sexcomb: Nem sértődtem meg. Csak olyan szinten támadó hangvételűek a válaszaid, hogy feleslegesnek ítélem a további ittlétemet. Nem szokásom szembe szélbe.
@the.man: Szerinted a teljes ellátórendszer átalakítása, hétmilliárd ember átnevelése nem “széllel szemben” lesz?
“Természetesen nagyon jó megoldás lenne, ha ránevelnénk hétmilliárd embert, hogy a szottyadt paradicsomot is megegye. Hogyan lehetne ezt megtenni? Csinálja valaki? Van valami eredménye? Mennyivel fogta vissza a pazarlást? Tudsz erre forrást hozni?”
kfolta.blogspot.ca/2015/02/take-ugly-food-challenge.html
http://www.delmagyar.hu/tiszta-kornyezetunk/igy_kukazzunk_freegan_tanfolyam_12_lepesben/2365974/
tucson.com/online/video/sundance-film/html_ee843f88-a8c7-11e4-a505-dfa6507ff4a0.html
:p
@the.man: Nem szeretnék enyhén rohadó cuccokat venni, akkor sem ha elvben kivághatom a rohadó részt és a többi még ehető. A nagymamám így csinálja, én nem akarom, inkább kidobom a kukába, vagy ha a boltban látom, nem veszem meg.
Egyszerűen csak szeretnék olyat venni ami nem rohad, se kívül, se belül.
“31 % ékunkat lehetne csökkenteni ha nem lennénk ilyen válogatósak mint amilyenek vagyunk. “
Én ilyen válogatós akarok lenni. Te azt csinálsz amit akarsz.
“de vannak olyan dolgok amiket meg kell tenni az előtt”
Már hogyhogy kell? Jogszabályt írnál, börtönbe küldenél? Vagy mégis hogyan óhajtod elérni hogy megvegyem a szottyadt paradicsomot? Erkölcsileg kell? Szerintem meg nem, és az én erkölcseimbe nincs beleszólásod.
“de vannak olyan dolgok amiket meg kell tenni az előtt. Hogy belebohóckodnánk a növényekbe. ” Már késő, a paradicsom 20 éve létezik, már csak termeszteni kellene. Szeretném megvenni és azt enni. Nagyon utálom hogy a hozzád hasonlóak miatt nekem is meg van tiltva hogy olyan paradicsomot egyek ami nem rohad meg olyan könnyen. Valószínűleg olcsóbb is lenne és mivel környezetbarát a termesztése mivel csökkenti az élelmiszer-pazarlást, már csak elvi okból is szeretném ezt venni a többi helyett.
@Komavary: A három hivatkozás egyike sem válasz a kérdésre: Mennyivel csökkenti ez az élelmiszerpazarlást? A három hivatkozás egyike sem ír a dolog mértékéről. Nem azt mondtam, hogy ne lehetne egy-egy embert rávenni, hogy a Tesco kukájából egyen, hanem hogy egymilliárd embert nem fogsz erre rávenni.
@Caenorhabditis elegans: Valószínűleg ez a “környezetvédők” történelmi bűne, egyszerűen betiltatnak minden környezetbarát technológiát azzal, hogy “másképp is meg lehetne oldani”. Aztán természetesen nem oldják meg másképpen, mert ugye széllel szemben nehéz.
Az Ember tragédiűja jut eszembe, mégiscsak örök igazságokat rögzített annak idején, a hasznos, újszerű gondolat is ugyanolyan begyöpösödött dogmává válik idővel, mint amit le akart váltani eredetileg.
@Sexcomb: Erre kb +1. Az emberiségnek úgy tűnik hajlama van arra hogy dogmákban higgyen.
Ez a “szervezés kérdése” szöveg olyan még ami nagyon rokonszenves. Azok akik szervezéssel foglalkoznak, ez a szakmájuk, biztosan szándékosan nem csinálják jobban. Akik meg alkalmazzák őket azok hagyják, hiszen nekik is érdekük hogy ki kelljen dobni a zöldség felét mire megérkezik.
@Caenorhabditis elegans: Attól függ, mit értesz szervezés alatt. Az átkosban például banánt legföljebb évente kétszer lehetett kapni, akkor elkapkodták az egészet egy délután alatt, nem is romlott meg egy sem. Igaz az év többi részében nem is árultak banánt.
@Sexcomb: Persze hogy nem, utólag tetted föl a kérdést.
“Nem azt mondtam, hogy ne lehetne egy-egy embert rávenni, hogy a Tesco kukájából egyen, hanem hogy egymilliárd embert nem fogsz erre rávenni. “
Nem véletlenül van ott a szmájli: a freeganizmus sohasem lesz tömegkultúra.
Viszont van egy olyan olvasata a fenti cikknek (meg az egész mire jó a gmo-sorozatnak), ami így néz ki:
1. Magyarországon is 40% az, ami a szemétben landol.
2. Van egy tuti megoldás, a génmódosítás, de a hülye zöldek miatt nem megy.
3. Nincs mit tenni, marad a 40% pazarlás.
Miközben:
A: egyáltalán nem biztos, hogy ezek a megoldások tutijók. (Lásd az utolsónak belinkelt videót: teljesen jó zöldség-gyümölcs megy a szeméttelepre, egyszerűen azért, mert aznap nem éri meg elszállítani a boltig. Szerintem is tök jó ez az irány, meg az almást, de halványlila gőzöm sincs, hogy mindez milyen hatással lenne a (túl)termelésre. )
B: Van egy csomó megoldás, ami működik (szintén nem tuti módszerek), fejlődik, mégis úgy tűnik, mintha ezekről tudomást sem vennél – pedig (a kommentek alapján :)) ismered őket.
Több haszna lenne rávenni Caenorhabditis eleganst, hogy ne vegyen túl sok romlandót, vagy ha vesz, és csak kivágni kell egy részét, akkor vágja ki, mint bosszankodni, hogy nincs itt a géntechnológia. :p (<- ez megint egy szmájli)
@Komavary: Ha már Sexcomb hozta példának a banánt… a zöldet nem annyira veszik pedig otthon pont nézhető lenne ahogy szépen beérik. A barnulni kezdőt meg azért nem veszik mert “már rohad”. Olyan emberek akik gyerekkorukban nem láttak két kilónál több banánt élőben egy helyen… Működőképesebb az emberhez igazítani a technikát mint fordítva. Az ember csak szűk határon belül alakítható és folyamatos karbantartás nélkül elkezd “elromlani”. A kidobott élelmiszer egy része a túlszabályozás ára és eredménye. Ez olyasmi ami a “máshogy is meg lehetne oldani” de sajnos túl sok ember él az elrákosodott bürokrácián/ból ezért a “máshogy” megoldások sokkal nehezebben megvalósíthatók (ha egyáltalán), mint egy új technikát bevezetni.
@Komavary: “B: Van egy csomó megoldás, ami működik (szintén nem tuti módszerek), fejlődik, mégis úgy tűnik, mintha ezekről tudomást sem vennél – pedig (a kommentek alapján :)) ismered őket”
Megpróbálom elmagyarázni, mi a baj ezekkel a tuti megoldásokkal: Magyarországon mondjuk él tízmillió ember, akik fejenként 280 kg -ot elpocsékolnak, azaz Magyarországon évente 2,8 millió tonnát dobunk ki. Na most adott mondjuk egy olyan “megoldás”, mint a freeganizmus, mondjuk a népesség 1% -át (százezer embert!) rá lehet venni, hogy a kukából egyen, az ő esetükben ez nullára csökkenti a pazarlást. Ezzel máris megspóroltuk a pazarlás 1% -át, vagyis 28000 tonnát évente, a pazarlás 99% -a megmarad érintetlenül. Ezzel szemben adott egy megoldás, mint mondjuk a FalvrSavr paradicsom, ami igaz ugyan, hogy csak 20% -kal csökkenti a pazarlást, de mindenkinél, vagyis a pazarlás 20% -a 0,56 millió tonna tűnik el azonnal, ha minden gyümöcsöt-zöldséget átállítunk erre. Nyilván hozzá kell tenni, hogy ez egyetlen találmány, ezer másik lehetséges, a freegankodást pedig kimaxoltuk, az mégsem várható, hogy emberek a nullánál is kevesebbet pazaroljanak. Ez a primitív számítás valószínűleg messze van a valóságtól (nyitott vagyok bármilyen másikra), mivel például az élelmiszeriparban nem dönthetnek úgy, hogy holnaptól a romlott paradicsomot is belefőzik a bébiételbe, mert azonnal bezárják az egész gyárat, míg egy ember szabadon dönthet arról, hogy a kukából eszik.
Ezért mondom, hogy a látszólag kisebb csökkenés amit azonnal felhasznál az ipar a valóságban nagyságrendekkel nagyobb csökkenést jelent, mintha egy törpe kisebbség a kukából eszik, vagyis sokkal jobb megoldás. Nagy léptékben, ami egyedül számít, a GM-paradicsom működik, a freeganizmus meg nem. Természetesen aláírom, hogy egy ember, vagy egy család, vagy száz család élelmiszerpazarlását így nullára lehet csökkenteni, de ez csak csepp a tengerben, az összfogyasztás szempontjából semmit sem jelent a világon.
Ezért kérdezem, hogy ezeknek a nagyon tuti megoldásoknak mi a valódi hatása? Mert ha az, hogy talán húsz év alatt 0,0001 %-kal csökken Magyarország élelmiszerpazarlása, akkor lássuk be, túlzás lenne azt állítani, hogy működik.
“Nem véletlenül van ott a szmájli: a freeganizmus sohasem lesz tömegkultúra.”
De akkor mennyi az ezzel elérhető pazarláscsökkenés? A te becslésed szerint, vagy valami forrás alapján, vagy bárhogyan? Számottevő hatása lesz? Mert ha nem, akkor természetesen nagyon szép, mint társadalmi irányzat, vagy mint művészeti ág, de a kérdés szempontjából tökéletesen lényegtelen, érdemben nem csökkenthető vele az élelmiszerpazarlás, így foglalkozni is fölösleges vele.
Ez ugyanaz, mint a biogazdálkodás, meg a Bt-toxin termelő növények, igaz, hogy a rovaroknak ellenálló GM-termények csak felére csökkentik a rovarirtóhasználatot, nem szüntetik meg teljesen, de mivel Magyarországon a biotermelés területi aránya 2% alatt van, a mezőgazdaság 98% -nak a rovarirtó igényét megfelezni nagyságrendekkel nagyobb hatás, mint két százalékányak lenullázni.
“A: egyáltalán nem biztos, hogy ezek a megoldások tutijók. (Lásd az utolsónak”
Például a FlavrSavr paradicsomot már kipróbálták húsz éve, és működött.
@Komavary: ” teljesen jó zöldség-gyümölcs megy a szeméttelepre, egyszerűen azért, mert aznap nem éri meg elszállítani a boltig.”
És miért nem lehet vele várni egy napot? Vagy egy hetet, vagy egy hónapot? Hiszen elvan az, majd elszállítják. Ja nem, addigra elrohad. Nézd ez a mezőgazdaság egyik alapvető problémája, amiből elég sok dolog következik. A mezőgazdasági termékek különböző ideig állnak el. A rokonaim között sok a méhész, az az egyik véglet, fáraósírokból évezredes, fogyasztható méz került elő, gyakorlatilag bérmeddig eláll. Betöltöd egy hordóba, ha ma x forintért veszi meg a felvásárló, várhatsz vele egy hónapot, hátha felmegy az 2x forintra is. Ha nem adod el az idén, majd eladod jövőre, ha akkor sem, akkor majd két év múlva. Ha van elég tőkéd bármeddig várhatsz vele. Tudod mennyi a mézpazarlás? Amennyi esetleg mellécsöppen palackozáskor.
Ezért van az, hogy a fő termények a világon mindenhol a gabonafélék. A búza, kukorica vagy éppen a rizs nem túl hasznos táplálékok, a felvásárlási áruk sem égbekiáltóan magas, de elállnak kb. egy évig, különös figyelmet nem igényelnek, a gazda játszhat egy kicsit az eladás időpontjával, ha most nincs ára a búzának, várhat egy hónapot is, hátha megemelkedik. Vagyis csökkenti az ő kockázatát. Ezt sokan tévesen monokultúrának hívják, pedig nem az, ettől függetlenül létező probléma, hogy a jól eltartható termények nagyon népszerűek, egyszerűen azért, mert kisebb a gazda kockázata vele. Búza esetében sem valós a veszély, hogy hirtelen kidobják csak azért, mert aznap nem tudják eladni.
Ha már zöldséget-gyümölcsöt termelsz, akkor viszont már folyamatosan versenyt futsz az idővel, itt már tényleg megtörténhet az is, hogy ha aznap nem megy el a termés, akkor már kuka. Annak idején nyári munkán jártam cseresznyét szedni, a kilencvenes évek közepén ez úgy nézett ki, hogy a hűtőkamion beállt a gyümölcsösbe, a felvásárló ott ült az ajtajában, folyamatosan vette át a cseresznyét, ahogy megtelt a raktér, azonnal indították Németországba. Ez a dolog úgy működik, hogy amikor megérkezik, átnézik és csak akkor veszik át, ha megfelelő a minősége, egyébként visszaküldik, nem csak a cseresznyét dobják ki egy az egyben, de azt a néhány liter gázolajat is, amit elfüstöltek, amíg oda-vissza utaztatták fél Európán át. Nyilván az árát is úgy állítják be, hogy beleszámolják azt is, hogy a szállítmányok felét visszaküldik. Ha a csersznye csak egy-két nappal tovább friss maradna (nem kell hogy elálljon karácsonyig), már egy csomó terményt és olajat megtakaríthatnánk.
Ezen tudna segíteni például a biotechnológia, ha megnövelné a zöldségek eltarthatóságát. Egyszerűen ha a paradicsom kétszer tovább bírja, akkor több ideje lesz a termelőnek, hogy eladja, kevesebb teljesen jó zöldség-gyümölcs megy majd a szeméttelepre, mert esetleg várhatnak vele egy-két napot, hátha akkor majd megéri elszállítani. Ezért mondom, hogy a biotechnológia, mivel ipari méretekben is alkalmazható, megoldás olyan problémákra, amikre egyébként legföljebb rácsodálkozunk.
“Viszont van egy olyan olvasata a fenti cikknek (meg az egész mire jó a gmo-sorozatnak), ami így néz ki:
1. Magyarországon is 40% az, ami a szemétben landol.
2. Van egy tuti megoldás, a génmódosítás, de a hülye zöldek miatt nem megy.”
Ez tételesen így igaz. Jelenleg a zöld mozgalmak a legfőbb akadályai a környezetbarát technológiák elterjesztésének, mert az ő vallásuk pont ellenzi a GMOkat.
@Komavary: “3. Nincs mit tenni, marad a 40% pazarlás.”
De, lehetne mit tenni, például engedélyezni lehetne a GMOkat. De egyébként meg lehetne tenni az összes itt leírt módszert, lehetne tüntetni, hogy lazítsanak az EUs szabványokon, el lehessen adni a kis krumplit, elágazó répát, vagy a görbe uborkát is. Nem is kellene hozzá sok, csak írja meg a Greenpeace, magyarázzák el a népnek, a gazdáknak és mondjuk feleannyi ember tüntessen mellette, mint a GMOk mellett. Én nem nagyon látom, hogy Greenpeace-aktivisták megrohannának feldolgozóüzemeket, piacokat, felvásárlókat, tiltakozássul az ellen, hogy nem veszik át a kis krumplit vagy a görbe uborkát, a GMOk ellen viszont rendszeresen akcióznak. Furcsának találom, ha ilyen remek megoldásaik vannak, miért nem inkább ezeknek a megvalósításán dolgoznak, miért inkább mások megoldásait akarják akadályozni? Ha az EUs szabályozás változását nem kényszerítjük ki, mert szél ellen nem szeretünk pisilni, a jelenlegi szabályozáson belül működő módszereket viszont akadályozzuk, annak pontosan az az ereménye, hogy minden marad a régiben.
Egyébként ezeket a kérdéseket holnaptól meg lehetne oldani, egy EUs törvényt átírni semmibe sem kerül. Csak ugye sokkal könnyebb a GMOk ellen tüntetgetni, már bejáratott téma, meg ijesztgethetik vele az embereket, ész sem kell hozzá, azt meg el kellen magyarázni a népnek, hogy ha megeszi a görbe uborkát is, az tulajdonképpen neki jó.
És ettől függtelenül nyugodtan meg lehetne próbálni freegankodni, biogazdálkodni, akármit, az mind-mind csak hozzáadódna az így elért eredményekhez, bár meggyőződésem, hogy semmilyen érdemi hatásuk sem lenne.
“Szerintem is tök jó ez az irány, meg az almást, de halványlila gőzöm sincs, hogy mindez milyen hatással lenne a (túl)termelésre. )”
Hasonlíts össze sokáig elálló és gyorsan romló termékeket és nézd meg, melyikből pazarolnak többet!
“Több haszna lenne rávenni Caenorhabditis eleganst, hogy ne vegyen túl sok romlandót, vagy ha vesz, és csak kivágni kell egy részét, akkor vágja ki, “
Ettől a paradicsompürégyárban hogyan csökken a kidobott paradicsom mennyisége? C. eleganst átnevelőtáborba is küldheted, a rá jutó 280 kg -nyi élelmiszerpazarlásból akkor is csak 90 kg -ot befolyásolhatsz, mert a többire semmilyen hatása sincs. És természetesen a többi kilencmillió-kilencszázezervalahány ember ettől még nem változtatja meg a viselkedését.
“mint bosszankodni, hogy nincs itt a géntechnológia. :p (<- ez megint egy szmájli)”
Akkor mivel lehet elérni egy hülye vallási tilalom feloldását? Nézd, jelenleg a kanyarban sem látszik semmilyen megvalósítható megoldás sem a mezőgazdaság kérdéseire, márpedig én olyan világot szeretnék, ahol nem kell végignéznem, ahogy a fiam éhen hal. De természetesen az is egy álláspont, hogy látjuk, ahogy a vesztünkbe rohanunk, de nem foglalkozunk vele, majd csak lesz valahogyan, eddig mindig olyan jól végződött minden teokrácia, hogy érdemes egyet építeni az EUban is.
” @Sexcomb: Persze hogy nem, utólag tetted föl a kérdést.”
Előre is föltettem:
“Csinálja valaki? Van valami eredménye? Mennyivel fogta vissza a pazarlást? Tudsz erre forrást hozni?”
@Sexcomb: Kezdjük a végével: azért mondtam, hogy más a kérdés, mert sehol sem állítottam, hogy egymillió embert kellene rávenni. Addig a pontig te sem.
Nem a nagy lépték számít, bármi számít.
Ha rávesszük CE-t (bocs CE, hogy te maradtál a példa), hogy tudatosabban vásároljon és főzzön, azzal az a 90 kg kvázi holnaptól megszűnne szemét lenni. A pazarlás harmada eltűnne. Egy háztartásban, de szerintem ez fontosabb és eredményesebb, mint az ipartól várni a megoldást.
Míg ha tegnap engedélyeznék az Arctic almát, évekbe telne, míg egyáltalán kereskedelmi mértékben teremne, még tovább, míg a jelenlegi gyümölcsösöket lecserélnék. És ez még csak az alma.
Akkor mégegyszer a három ponthoz: úgy teszel, mintha csak ez (a GMO) lenne az alternatíva.
Írod, hogy “lehetne tüntetni, hogy lazítsanak az EUs szabványokon, el lehessen adni a kis krumplit, elágazó répát, vagy a görbe uborkát is” – a szabványok évek óta hatályon kívül vannak helyezve, plusz sohasem vonatkoztak a helyi piacokra.
(De a “moslék” tiltásán lehetne változtatni, és máris nem lenne akkora a pazarlás.)
“Akkor mivel lehet elérni egy hülye vallási tilalom feloldását? Nézd, jelenleg a kanyarban sem látszik semmilyen megvalósítható megoldás sem a mezőgazdaság kérdéseire, márpedig én olyan világot szeretnék, ahol nem kell végignéznem, ahogy a fiam éhen hal.”
De több különböző kérdésről van szó. Az egyik a GMO szabályozása. A másik pl. az élelmiszerpazarlás. A kettő között van kapcsolat, de ha a pazarlást akarod csökkenteni, akkor a GMO csak egy a párhuzamos megoldások közül. (Az egész élelmiszerkérdéshez meg szerintem jó bevezető Jonathan Foley tavalyi NG-s cikke. http://www.nationalgeographic.com/foodfeatures/feeding-9-billion/ )
EUs állampolgár vagy, legalább minimális természettudományos ismeretekkel. Zavar a GMO hiánya – rengeteg mindent tehetsz (tiltakozol, blogot írsz, elmagyarázod ismerőseidnek, hogy mi a helyzet a Greenpeaces tévinfókkal szemben, alárást gyűjtesz/aláírsz, olyan politikusokra szavazol, akik azt ígérik, az eszükkel döntenek majd), de a végső döntésben nincs sok beleszólásod.
EUs állampolgár vagy, legalább minimális természettudományos ismeretekkel. Zavar az élelmiszerpazarlás. A holnapi bevásárlásodnál már tehetsz azért, hogy csökkenjen.