Feltételezem, hogy mindenki evett már banánt, ám a genetikája kevéssé közismert. Az étkezési célokra használt banán, amit mi a boltban veszünk triploid, azaz minden egyes kromoszómájából három példányt tartalmaz minden egyes sejtmagja. Ennek előnye, hogy nem tartalmaz magokat, mivel a számfelező sejtosztódás végén általában életképtelen leánysejtek jönnek létre, így a banán gyakorlatilag képtelen magot hozni, vagyis ivarosan szaporodni. Valamiért senki sem nevezi ezt “terminátor technológiának” és nem is tüntet senki sem a betiltásáért, illetve hogy a gazdák kizárólag termékeny banánt ültessenek.
A termékeny banán látható ugyanis az első képen, telis-teli apró magokkal. Viszont ennek a következménye, hogy a banánt ivartalanul szaporítják, klónozással, így minden egyes banánnövény annyira hasonlít egymásra, amennyire csak lehetséges. Éppen ezért ha valamilyen betegség támadja meg a termesztett banánokat, akkor az egész fajtát letarolja, mivel kicsi a genetikai változékonyság az egyes egyedek között, amit növelni szinte lehetetlen, hiszen nem tudják mivel keresztezni a triploid növényeket. Ezek nem feltételezések, hanem történelmi tapasztalatok, a korábban szinte egyeduralkodó Gros Michel banánfajtát az ötvenes években egy gomba támadta meg (Panama betegség), ami tíz év alatt Thaiföldet kivéve az egész világon kiirtotta. A gyümölcstermesztők az egyetlen rendelkezésre álló megoldással éltek és lecserélték az ültetvényeiket egy másik banánfajtára, a Cavendishre, ami ellenállt a kórokozó gombának, bár állítólag íze meg sem közelíti a Gros Michelét. Ezt ismerjük mi mindannyian banánként, a Cavendish teszi ki a kereskedelmi célú banántermelés nagyját. Azonban a banánnemesítés azóta is folyamatos, egyrészt újabb betegségek bukkannak fel amikre a Cavendish is érzékeny, másrészt nyilván a nemesítők folyamatosan újabb, előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező banánfajták létrehozásán ügyködnek. A banánnemesítés egyik módja, hogy termékeny diploid fajtákat, amelyek minden kromoszómából kettőt tartalmaznak tetraploid fajtákkal kereszteznek, amelyek minden kromoszómájukból négyet hordoznak sejtmagonként, így a két termékeny banán utódja minden kromoszómából hármat tartalmaz majd, azaz terméketlenné válik. Viszont időnként ez a módszer nem várt meglepetésekkel szolgál, egy ilyet mesélnék el ma.
Az étkezési célra szolgáló banánok következő nemzedékét valószínűleg a Musa acuminata (A genom) és a Musa balbisiana (B genom) banánfajok különböző hibridjei alkotják majd, ezek bőven termők, egy csomó betegségnek ellenállók, azonban akad velük egy apró gond: A legtöbb a banáncsíkvírussal (banana streak virus – BSV) fertőzött. Olyan 1997 körül azonban kiderült, hogy ezek a banántörzsek nem külső forrásból fertőződnek meg a BSV vírussal. No de akkor honnan jön a vírusfertőzés? Lheureux és munkatársai 2003 -ban M. balbisiana és M. acuminata hibrideket vizsgáltak meg és kiderült, hogy a vírus genom a M. balbisiana szülő genomjába épült be, még be is tudták térképezni.
Geering és munkatársai 2005 -ben már meg is szekvenálták a banán genomba épült vírust, egy hibridben ami egy triploid növény AAB genommal, azaz két szerelvény M. acuminata és egy szerelvény M. balbisiana kromoszómát tartalmaz. Maga a beépült vírus genom mindössze 7650 bázispár méretű, mindössze három fehérjekódoló gént tartalmaz. Általában nyugvó állapotban marad, de stresszhatásra (sérülés, szövetkultúra) kitörhet és ekkor fertőzőképes vírusrészecskék képződnek a banán genomban kódolt vírusról, amik már más, a vírust nem hordozó banánnövényeket is meg tudnak fertőzni.
Chabanes és munkatársai 2013 -ban már arról írtak, hogy a BSVt, ami azelőtt jelentéktelen problémát jelentett csak a termelőknek, éppen ezekkel a különböző nemesítési kísérletekkel sikerült behurcolni az összes banántermesztő országba, látszólag egészséges növényekkel, amelyek B genomjában azonban ott lapult a beépült vírus, ami az első keresztezéskor el is szabadult. Eddigre még kettő beépült vírust azonosítottak a M. balbisiana genomban, FISH elemzéssel meg is tudták mutatni a banán kromoszómákra beépült vírus genomokat, ez látszik a harmadik ábrán, az A kép a Goldfinger vírus genomját mutatja a banán kromoszómán, a B kép az Imoe a C kép pedig az Obino l’ewai vírusét, mindhárom BSV vírus, de DNS szekvenciabeli eltérések alapján valamiért elkülönítik őket. Nem meglepő módon nem kizárólag fertőzőképes vírusok lapultak a genomban, hanem több működésképtelen, de még felismerhető vírus eredetű genomi szakaszt is találtak, a negyedik ábrán ezek láthatóak: Az első a fertőzőképes BSV vírus genom, a három szükséges génnel, a többi pedig a banán genomban található beépüléseket mutatja, látható, hogy mindenféle duplikációk és deléciók történtek a beépülés során. Ezek közöl viszont csak az eBSGFV-7 kódolt fertőzőképes Goldfinger vírust, az eBSOLV-1 -ről íródott át egyedül fertőzőképes Obino l’ewai vírus. Az Imoe vírus két beépülése annyira hasonlított egymásra, hogy egyként kezelték őket, az ábrán is csak egyet tüntettek fel.
Tehát a Musa balbisiana Pisang klutuk wulung vad banánfajtának (ez a teljes neve) a genomjában három egymástól kissé eltérő BSV vírus genom foglal helyet. Ezek általában nyugalmi állapotban léteznek, de stresszhatásra vagy keresztezéskor az utódokban fertőzőképes vírusrészecskék képződhetnek róluk, ezek nem csak a gazdanövényt betegítik meg, hanem más banánokat is megfertőznek. Így sikerült a hagyományos nemesítés során a ki tudja mióta nyugvó BSV vírusokat behurcolni majd újra életre kelteni az összes banántermelő országban. Természetesen utána a vírus már hagyományos vírusként fertőz, nagyon nehéz lesz megszabadulni tőle, ha egyáltalán lehetséges. Ennek ellenére ezt a banánfajtát és a hibridjeit minden további nélkül lehet szállítani, termeszteni, szaporítani, felhasználható emberi állati táplálékként, természetesen bármilyen rövid- vagy hosszútávú hatásvizsgálat, biztonsági teszt vagy akármi nélkül, hiszen mi baj lehetne belőle, a hagyományos nemesítés terméke. Azért egy pillanatra játsszunk el a gondolattal, hogy mi történne a Monsantoval, ha bejelentenék, hogy kérem itt egy új GM-banán, a genomjába pakoltunk három különböző vírust, általában nem okoznak bajt, de időnként kiszabadulnak, olyankor letarolják az ültetvényt, meg a vadon növő banánfajtákat, aztán már nem lehet majd őket kiirtani. Természetesen nem vizsgáltattuk be, minek kellenek ide mérések, természetesen nem is jelöltük a csomagoláson, hogy ez vírusbeépüléseket tartalmaz, minek kellene ilyesmivel törődni?
Lheureux, F., Carreel, F., Jenny, C., Lockhart, B., Iskra-Caruana, M., 2003. Identification of genetic markers linked to banana streak disease expression in inter-specific Musa hybrids. Theor Appl Genet 106, 594–598. doi:10.1007/s00122-002-1077-z
Geering, A.D.W., Pooggin, M.M., Olszewski, N.E., Lockhart, B.E.L., Thomas, J.E., 2005. Characterisation of Banana streak Mysore virus and evidence that its DNA is integrated in the B genome of cultivated Musa. Arch Virol 150, 787–796. doi:10.1007/s00705-004-0471-z
Chabannes, M., Baurens, F.-C., Duroy, P.-O., Bocs, S., Vernerey, M.-S., Rodier-Goud, M., Barbe, V., Gayral, P., Iskra-Caruana, M.-L., 2013. Three Infectious Viral Species Lying in Wait in the Banana Genome. J. Virol. 87, 8624–8637. doi:10.1128/JVI.00899-13
off: valamit átállítottatok szerintem a formázási beállításoknál amitől kifolyik a szemem, ha a szövegre nézek.
@Mond: Piszkáltam rajta valamit, remélem így jobb lett. Nem a szerkesztőablakban írom abejegyzéseket, hanem csak bemásolom ls nlha teljesen érthetetlen módon más formázást használ.
@Sexcomb: Köszi, így jobb!
Enyhe szarkazmust érzek a hangvételben 🙂
@G. M. E.: Enyhe??? Akkor a cikkíró valamit “félreírt”. :)) (Amúgy nagyon jó a cikk)
@Sexcomb: Azért nem kell, mert már “évszázadok” óta termesztik az emberek és a vírusok elszabadulása csak a “monokultúrának” köszönhető. :)) (Az, hogy bizonyos körülmények között éhínséghez is vezethet egy-egy ilyen esemény, de legalábbis egy járvány emberi sorsokat tesz tönkre, az egyáltalán nem számít… 🙁
@Piere de La Croix: nem számít bizony, főleg ha a kultúra alapja egy szado-mazochista vallás 🙂 a szenvedés szükségszerű. a húsevés és a dohányzás is több évszázados hagyomány, ne hallgassunk a dohányzást betiltani akaró vegetáriánus darwinistákra, mint pl hitler… :/ mi a véleményed a “projekt-3”-ról ? 😉
@Untermensch4: a kereszténység ÉS a dohányzás is monnyon le, MÁSNAK ártanak. (Tőlem olyan tüdőrákot kapsz, amilyet akarsz, csak ne füsttel csináld, mert az terjed, illetve a mennyországba is mehetsz, csak ne írd bele a rám is érvényes törvénybe.)
@peetmaster: 🙂 dohánytermékeken befizetett adó (a normál áfa feletti rész – jövedéki adó és annak áfája), rövidebb élettartam (kevesebb kifizetés a nyugdíjkasszából), dohányzás miatti betegségek kezelési költsége (a rövidebb élettartam miatt viszont kiesnek az időskori betegségek kezelési költségei)
a tilcsukbe és a legyenkötelező papíron jól hangzik de ami az emberi hülyeségen alapul azt nem lehet betiltani csak korlátozni. és nem lehet kötelezővé tenni a bölcsességet.
@Untermensch4: nem érdekelnek a dohányzás hasznai – NEKEM káros, szóval pusztuljon.
Évi 3000-3500 ember hal bele MÁSOK dohányzásába. Ez semmilyen haszonnal nem igazolható.
@peetmaster: Simán lehet úgy csinálni hogy senki más ne haljon bele. Dohányossal élek és halálbiztos vagyok benne hogy az én tüdőm szép rózsaszín és egészséges.
@peetmaster: évente kb ennyi ember hal bele mások autóvezetésébe is… ha egy hosszú várólista miatt túl későn lesz meg a diagnózisod, nem kívánnád hogy bár kihalt volna a lista eleje akár dohányzástól..?
@Untermensch4:
ja, még ez:
“nem kívánnád hogy bár kihalt volna a lista eleje”
meg azok az érvek, amik az adóbevétellel jönnek:
szerintem megengedhetetlenül erkölcstelen és cinikus mások halálára alapozni a haszonvárakozásunkat. Ennyi erővel embervadászati szafarikat is lehetne szervezni, évi 3000 fős kvótával, a gazdagok biztos kifizetnék azt a pénzt, amit egy átlag dohányos haláláig adózik.
@Untermensch4: Egyébként nem. Autóbalesetben ÖSSZESEN 1000 ember hal meg évente, gyilkosságba 200, illegális drogba még ennyi se. Azaz a passzív dohányzás rosszabb, mint a szokásos gyilkosság, autóbaleset, egyéb drog és pl. munkabalesetek EGYÜTT.
Messze a legnagyobb károkozó.
(Az aktív dohányosok halálozása rosszabb az alkoholistákénál is, csak azzal nem foglalkozom, az nem erkölcsi kérdés nekem, csak a dohánygyáraknak.
@Caenorhabditis elegans: van harmadkézből való dohányzás is, az se jó.
@peetmaster: sőt, ahogy néztem 1000-nél is jóval kevesebben haltak meg az utakon 2013-ban (588 fő). balesetben. a kipufogógázokat meg már olyan jól szűrik hogy teljesen egészségesek, a szmog mint kifejezés szinte ki is halt a nyelvből…
“Az aktív dohányosok halálozása rosszabb az alkoholistákénál is, csak azzal nem foglalkozom, az nem erkölcsi kérdés nekem, csak a dohánygyáraknak”
ez úgy hangzik mintha az alkoholisták halálozása erkölcsi kérdés lenne.
hogyan jön ki hogy az aktív dohányosok halálozása rosszabb? az alkoholisták is meghalnak nem? persze tudom, hosszabb idő után. azért érdekelne mi az átváltási arány dohányzás-alkoholfogyasztás összemérésénél.
@Untermensch4: erkölcsi kérdés alatt két dolgot értek, egyrészt hogy szabad-e gyártani és jó pénzért árulni, valamit egyben adóbevételre szert tenni valamiből, ami egyértelműen a fizető halálát okozza.
Másrészt, hogy a dohányos, miközben élvezi a mérget, nem törődik azzal, hogy másoknak is árt. Jogod van-e olyan élvezethez, ami másnak szenvedés?
@peetmaster: “Jogod van-e olyan élvezethez, ami másnak szenvedés? “
ugyanez a vezérfonala annak amikor mások vallását vagy szexuális szokásait tiltják. a lelki szenvedés mérhetetlenül nagy… de ha eléggé régóta tart az adott állapot, alapvetőnek tekintik.
másrészt olyan élvezethez sincs jogod ami másnak nem szenvedés. mivel egy alapvetően szado-mazochista vallás által determinált kultúrkörbe születtél, leginkább a szenvedéshez van jogod.
@peetmaster: etikusabbnak tartom a dohány- mint a fegyvergyártást. a kultúrkörünk vallási determináltsága miatt viszont leginkább a szenvedéshez van jogod. olyan élvezeteket is tiltanak amivel másnak nem ártasz. “erkölcsi” alapon. az individualizmus sajnálatos végső határa hogy az ember, élete végén, meghal.
@Untermensch4: én nyíltan megtagadtam a vallást, mindet, a kereszténységet is. Nem érdekelnek a korlátai.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármit lehetne: a korlátokat a közösség érdekéből kell származtatni. És ennyiben nem offolunk most: a növénytermesztés szabályozása, a GMOk stb. is közösségi kérdés.
egyébként a fegyvergyártás etikusabb, mint a dohánytermesztés. A fegyverre rá van írva, hogy ölésre szolgál, a dohányra nincs. Tehát a fegyver őszintébb dolog.
@peetmaster: dohány-fegyver viszonylatban: a dohány jobban öli a saját “használóját” mint a fegyver. átlagos esetben könnyebb kikerülni egy dohányzó akciórádiuszából mint egy lőfegyvereséből. és szabályozás kérdése mi van ráírva. itt felénk a dohányra nagyobb “megdöglesz”-felirat dukál mint a lőfegyverekre… a lőszer meg önmagában is veszélyes, fegyver nélkül, arra nehéz 12-es betűmérettel figyelmeztetést írni.
közösségi kérdés: ha demokratikus módszertannal csináljuk akkor ugye, szavazás. ahol feltételezzük hogy az emberek minden lényeges információ birtokában racionális döntést hoznak… persze, persze drága a népszavazás meg nem is lehet mindenről/bármiről (miért is? a nemzetközi szerződések vagy alkotmányba írt dolgok tekintetében az emberek nem tudnak esetleg racionálisak lenni..?), hát bízzuk a leghozzáértőbb szakemberekre. növények, állatok… ez nekem biológiának tűnik. de ha “közösségi” de nagyon ám, akkor mindenről a politikusok döntenek. tiszta sor. akkor már csak azt nem értem hogy a platóni, filozófusok vezette állam koncepciója mitől rosszabb a ciklusokban gondolkodó akármilyen (esetleg semmilyen) szakterületű politikusok által vezetett államnál. de tudom, a filozófusoknak rosszabb a marketingje…
@Untermensch4: igen, de a fegyver hivatalosan is azért van, hogy öljünk vele, szóval annál ez normális. A dohány elvileg nem. Ezért tisztességtelenebb.
A közösség alatt itt nem a demokráciát értettem. Ez egy tudományos blog, és a tudomány nem demokratikus. Nem az az “igaz”, amit a többség megszavaz. Szavazásra olyankor van szükség, amikor tudományosan nem eldöntött kérdésről van szó. Ilyenek a politikai értékválasztás esetei. De az elég hülyén nézne ki, ha a szorzótáblát tennénk fel szavazásra.
A “közösségi” az, hogy a többség érdekében van döntve, tehát amiről a tudós tudja, hogy rossz, az tilos.
@peetmaster: létezik olyan piaci szegmens a pisztolyoknál ami a kifejezetten kígyók elleni sörétes maroklőfegyver. bár normális esetben a természetben az az élőlény ami nem elég gyorsan reagálva lép le a helyszínről, kígyómarás áldozata lesz. mindennel (bármivel) lehet ölni, az ember ilyen kreatív. és függőségre hajlamos is. a dohányról köztudomású hogy egészségre káros, hamarabb hal aki fogyasztja, mégis van piaca és megadóztatható. be lehet tiltani bármit (jogász mondás: a papír mindent elbír) de érvényt szerezni a törvénynek esetleg túl sokba kerül. ha a dohányzás tiltásának a költségeinek a fedezésére beszedett több adó miatt alacsonyabb életszínvonalon és rövidebb ideig élnek az emberek akkor az etikus? a probléma egyenlően el lett osztva 🙂
“A “közösségi” az, hogy a többség érdekében van döntve, tehát amiről a tudós tudja, hogy rossz, az tilos. “
elvileg ezt platon filozófusok-vezette állama tudná, mégis úgy tartják hogy az a koncepció nem működne.
a többség érdekét szolgálná egy kisebbség rabszolgasorban tartása is 🙂
@Untermensch4:
“a többség érdekét szolgálná egy kisebbség rabszolgasorban tartása is “
Nem szolgálná. Egy szabad és produktív ember több hasznot hoz, mint egy rabszolga. Ha százból egy még mondjuk fel is talál valamit, már nagyon is megérte.
“ha a dohányzás tiltásának a költségeinek a fedezésére beszedett több adó miatt alacsonyabb életszínvonalon és rövidebb ideig élnek az emberek”
Ezt nem hinném, hogy így lenne, mert az is köztudott, hogy a dohányzás többe van a költségvetésnek, mint a bevétel, amit hoz. Sok beteget kell ápolni, kiesett munka és így adó stb. Mondjuk az igaz, hogy kevesebb nyugdíjat kell fizetni az időben meghalóknak, de én ezt nem tartom erkölcsös bevételi forrásnak.
És ha mégis többe lenne, akkor is csak ideiglenesen, amíg el nem felejtik az emberek ezt hülyeséget. Az emberáldozatról is leszoktak, miután tilos lett.
@peetmaster: egy heroinfüggő rabszolga sztem többet tud bányászni naponta mint egy szabad ember és a biztonságra, egészségügyre, nyugdíjra sem kell esetében költeni…
“ha a dohányzás tiltásának a költségeinek a fedezésére beszedett több adó miatt alacsonyabb életszínvonalon és rövidebb ideig élnek az emberek”
az adót a nemdohányzóktól is beszedik ahogy az egyéb tiltott kábítószerek esetében is mindenki viseli a tiltás költségeit.
a nagyon öregen meghalók olyan betegségei vannak többe a költségvetésnek amik a nagyon öreg korban kezdenek érvényesülni. ritka hogy az ember egészségesen hal meg. a kevesebb nyugdíj meg ebben az esetben azt is jelenti hogy a nem nyugdíjkorhatár alatt meghaló nemdohányzóknak a dohányzók révén kevesebb nyugdíjjárulékot kell fizetni.
egyesek szerint a modern háborúkban is jelentkezett a rituális emberáldozat mint lelki motívum, addig amíg a “maximum nulla áldozattal” elvárása ki nem alakult. részben a halálbüntetés motivációja is a rituális áldozat. egyébként a dohányzásról akkoriban sem szoktak le amikor orrlevágás meg kivégzés volt a büntetése. ebből gondolom hogy a tiltás költségei magasak lennének.
@Untermensch4: Na, pont a heroin a rossz példa, arra, hogy egy függő bányász hatékony munkát végezzen (rövid távon is): két esetben “hasznos” csak 1. esetben ha “hűséges” katonákat szeretnénk (utcai bandák) – bár hatékonyságuk egy ilyen csapatnak minimum is “kétes” 2. Ha szakképzetlen és munkanélküli (vagy legalábbis a legegészségtelenebb és legveszélyesebb munkát zokszó nélkül vállalja) hatalmas embertömeg áll rendelkezésedre, te pedig kellőképpen gátlástalan vagy, mint munkáltató (és nem bánod, ha 1-2 hónap múlva, max. fél év alatt az összes munkásod lecseréled, illetve van annyi erőforrásod, amellyel ezt az embertömeget képes vagy kordában tartani. Természetesen a fegyveres őröket nem jó dolog a heroinra rászoktatni)
Kár, hogy a második eset nagyon speciális körülmények között (lényegében csak a szervezett bűnözés legsötétebb bugyraiban) állt fent mindig és mindenkor: rabszolgákat ugyanis mindig a munkaerő-pótlására alkalmaztak (az ókorban, Afrikában, Az amerikai “Délen” stb.), amikor valamilyen okból hiány mutatkozott az elérhető emberek mennyiségében.
@Untermensch4: a szabad emberek egyike meg feltalálja a markolót, és máris lenyomta az összes drogos munkásodat. Nem véletlenül a szabad társadalmak a fejlettebbek, mint a rabszolgatartók. Az ember esze többet ér, mint az ereje.
“az adót a nemdohányzóktól is beszedik ahogy az egyéb tiltott kábítószerek esetében is mindenki viseli a tiltás költségeit.”
De én _nagyon szívesen_ fizetem az adót azért, hogy engem megvédjen az állam a dohányosoktól.
A többit meg @Piere de La Croix: elmondta.
@Piere de La Croix: szóval a rabszolgatartás más szavakkal akkor működhet ha munkaerő-túlkínálat van. az állam egyébként működési mechanizmust tekintve abban különbözik a szervezett bűnözéstől hogy “legitim”, többségi támogatása van (vagy sikeresen elhitetik ezt a vezetők). pablo escobarnak egy időben helyi szinten elég nagy támogatottsága volt és export volt a bevételei fő forrása 🙂
@peetmaster: nem is az általános fejlettség volt a kérdéses hanem hogy “Egy szabad és produktív ember több hasznot hoz, mint egy rabszolga”. egy átlagos ember és egy átlagos (függő) rabszolga esetén ez sztem nem így van. te is produktív embert írtál. inproduktív rabszolga kevesebb van mint szabad ember és kb nulla a költségük.
az az adó a dohánytermékek elmaradt jövedéki adóját, ennek áfáját és a tilalom betartásának költségeit kellene hogy fedezze. mai árfolyamon ez neked hány ft (amit szívesen fizetnél) és másoknak vajon mennyi?
@Untermensch4: Nem, hanem éppen akkor, ha munkaerő-hiány van. (Írtam egy hosszú hozzászólást is az előbb. Nem tudom, hogy elment-e. Ha igen, kérem ezt az utolsót törölni)
@Piere de La Croix: sztem megvolt az a hozzászólás. úgy értem, rabszolgából van “munkaerő-túlkínálat”… vszeg a spártai katona-állam felé kellene mozdulnia egy rabszolga-tartó társadalomnak és akkor a “civil” szabad munkaerőből valóban hiány lenne miközben a lehető legtöbb rabszolga uralásához van meg az “őrszemélyzet”.
a talán legjobb kombináció a rabszolgák irányítására a vallási fanatizmus+doppingszerek+függőséget okozó élvezeti szerek. persze a “stratégiai” szakterületeken (gyógyszervegyészet) csak szabadok lehetnek és célszerű a rabszolgák általános képzettségét alacsonyan tartani hogy egy esetleges hatékony lázadás megszervezése ne legyen lehetséges.
@Untermensch4: mivel a kórházi költségek is kiesnek, ami több, mint az adóbevétel, csak az így képződő haszonnal csökkentett betartatási költségeket kellene fizetnek, ami 1. kb. elhanyagolható, 2. ezt _szívesen_ fizetném, míg a tüdőrákosok kezelését, a plusz utcatakarítást, erdő- és lakástűz-oltást stb. nem.
@peetmaster: kiesnek a kórházi költségek… az exdohányosok nem halnak korábban. azztán megöregszzenenk és jönnek a kórházi költségek amik időskorban szzoktak. közben, mivel nem halnak meg nyugdíjkorhatár alatt, a nyugdíjkasszából is veszik ki a pénzt. a “kb elhanyagolható” betartatási költségeket melyik, jelenleg tiltott kábítószer betartatási költsége alapján becsülöd?
@Untermensch4: Akkor még mindig nem egyértelmű a hozzászólásom: A rabszolgamunka akkor “éri meg”, ha “minden” munkaerőből hiány van, beleértve a rabszolgákból (más kérdés, hogy “átmenetileg” lecsökken az áruk, az szigorúan pillanatnyi állapot) is!!! Az, hogy a hiány a termelési mód (munka- és földigényes növényekre – dohány, gyapot stb- való átállás, latifundiumok kialakulása stb.) megváltozásának vagy egyéb okok következménye (egyes munkák iránti igény beleütközik a társadalmi megbecsülés korlátaiba – nomád államok és kézművesel – vagy egyáltalán jóval több föld áll rendelkezésre, mint amennyit az adott államok megtudnak művelni – gyarmatosítás előtti Angola – stb.) az mellékes.
A rabszolgákat ugyanis nem számuk, hanem az különbözteti meg a “szabadoktól”, hogy nem “szabad”, vagyis teljesen alá van vetve a gazdájának (nem költözhet, szabadon cserélhető stb.), vagyis szó szerint “beszélő szerszám”. Nem fogod heroinnal tömni (hacsak nem vagy túl hülye), mert az ugyanolyan lenne, mintha a vasszerszámokat sós vízben tárolnád vagy a marháidat mérgező növényekkel etetnéd szánt szándékkal.
(Persze más körülmények között is létezhet, de ennek oka inkább a “társadalmi tehetetlenség”)
@Untermensch4: ha mindenki exdohányos lesz, akkor nyertem 🙂 Amíg nem, addig viszont korábban halnak, de nem erre játszok alapban, hanem hogy meg se betegednek a dohánnyal kapcsolatos betegségekben.
Mellékesen, ahogy _én: betartatnám, az elég olcsó lenne. Első körben kötelező tüdőszűrés (ez most is van egyébként), és akinél kimutatja, márpedig kimutatja, az bukta a teljes tb-ellátáshoz való jogot, de a befizetési kötelezettséget nem. (Aki nem megy el, az alapban megbukottnak számít.) Második körben minden doboz cigiből kettő plusz ciánnal készül, kötelezően. Ha már úgyis meg kell halniuk, akkor minél előbb. Annál előbb élvezzük a bagómentesség áldásait.
@Piere de La Croix: Megvan a félreértés magja: A “szakképzetlen embertömeget” nem úgy értettem, hogy számban hatalmas, hanem mondjuk arányaiban (1-2 rabszolga egy kisebb dohányültetvényen ugyanolyan munkát tud végezni, mintha azt “családon belül” tudod elvégezni. Azonban ha nem áll rendelkezésre megfelelő szállítási infrastruktúra, akkor nagyüzemi dohánytermesztésre, gyapot- vagy főleg cukornád-ültetvényeken előnyösebb lehet rabszolgák alkalmazása, mert ezek olyan munkák, amelyekért senki sem fog tolongani, pláne egész évben azok művelésével foglalkozni.Egy mexikói, kínai, indiai stb. idénymunkás azonban jóval hatékonyabb így is, de ehhez megfelelő mértékű migráció kell.)
@Piere de La Croix: azt hiszem jóléti munkaképtelenségnek olvastam azt a jelenséget amikor a szociális rendszerben éldegélő polgár tizen év után már nem tud visszatérni a munkaerőpiacra. nem csak a vendégmunkásokkal feltöltött hanem semmilyen területre, elszaladt mellette a fejlődés. mivel a rabszolgatartáshoz szükséges minimális “őrszemélyzetet” egy viszonylag eltunyult társadalom is gyorsan ki tudja termelni, a szabad inaktív réteg (akik miatt munkaerőhiány van) biztonsága miatt kellene a “dopping”, mind fizikailag (most hogy így mondtad a heroinnál jobb az ópium), mind mentálisan (a vallás a tömegek ópiuma…;) )
az arab emirátusokban dolgozó pakisztáni/bangladesi vendégmunkás tényleg hatékony de ha nem a családnak hazautalt havi x dollár hanem x/kettő “kezelési” költsége lenne a létfenntartáson felül, az még hatékonyabb lenne, egész évben
@peetmaster: első körben a röntgenorvos és asszisztense iis hálapénzessé válik, köszönöm a nevükben is 🙂
második körben már csak feketepiaci (nulla adóbevétel) dohány lesz forgalomban.
ekkor már adóbevétel nincs, költségek már vannak, az orvosok meg a gyógyításra esküdtek és jó régen feledzette őket az oep kreatív könyvelésből… 🙂
kezdd a kampányt a halálbüntetés visszaállítása felől, az népszerűbb
@Untermensch4: igen, arra én is gondoltam, hogy az orvos megvesztegethető, de azért csak egy plusz elriasztó erő.
És egyébként nem akartam mindjárt a dohányosok tarkónlövésével kezdeni, mutassunk már valami kompromisszumkészséget is 🙂
@peetmaster: a kompromisszum kb ugyanaz lesz mint a dohány adójának mindenkori emelésénél. nő az illegális piac ami nem hozza hanem viszi az adót.
jut eszembe, adó: “bukta a teljes tb-ellátáshoz való jogot, de a befizetési kötelezettséget nem” ez a járulék, amit ezek után nem akarnak majd fizetni (a dohányosok). szted mennyire lesznek motiváltak hogy adót fizessenek?
@Untermensch4: a motiváció az adóhatóság dolga, ahogy eddig is.
@peetmaster: akkor már csak egy “részletkérdés” maradt ki, a “kb elhanyagolható” betartatási költségeket melyik, jelenleg tiltott kábítószer betartatási költsége alapján becsülöd?
@Untermensch4: a dohányzás sokkal könnyebben felderíthető.
@peetmaster: “a dohányzás sokkal könnyebben felderíthető” – mihez képest?
az alkohol is “könnyen felderíthető”, mégis drága bukta lett az usa-beli teljes alkoholtilalom.
és mi történik ha égetés nélküli melegítéssel nyert gőzöket inhalálnak a fogyasztók. a rák-kockázat lehet kevesebb mint ha városi környezetben (városi park, nem körút) kocog ugyanannyi percet naponta…
@Untermensch4: én leszarom az _ő_ egészségügyi kockázataikat – én nem a nanny state mellett érvelek, hanem az éjjeliőr állam mellett, hogy feleslegesen nagyívű fogalmakkal jöjjek.
Én azt akarom, hogy _nekem_ soha, sehol, semennyi füstöt ne kelljen szívnom. Tőlem maguktól, egyedül fel is fordulhatnak (bár persze jobb lenne, ha nem tennék, de akkor is), de nekem ne ártsanak.
@peetmaster: nem azt vitattam hogy te mit akarsz hanem az elképzelésed kivitelezhetőségét (avagy kivitelezhetetlenségét). ha nagyívű fogalom kell, az alacsony betartatásii költség (mint bármely kábítószerre vonatkoztatva)… wishful thinking 🙂
@Untermensch4: ezzel azt akarod mondani, hogy kénytelen leszek beletörődni, hogy a földszinti ablakomon mindig be fog jönni a füst?
Akkor mi a motivációm arra, hogy ne vegyem szó szerint a tarkónlövési ötletet?
(Az nem, hogy inkább előbb, mint utóbb, engem is lelőnek. Az az élet, ami garantáltan szar, úgysem értékes.)
@peetmaster: a nulla és a teljes tiltás közötti sávban lakozik a szabályozás/korlátozás. abba törődj bele hogy a teljes tiltás kivitelezhetetlen, ahogy minden kábítószernél. nem tudsz megállítani egy folyót de szabályozni tudod.
” Az az élet, ami garantáltan szar, úgysem értékes”
ez kissé öngyilkos(merénylő)-hangzásúra sikeredett… 🙁
@Untermensch4: De én akkor is mentes akarok lenni mások füstjétől. Mindig, mindenhol. Ha ez öngyilkosmerénylős, akkor is.
(Egyébként, bár ez off, az öngyilkosmerénylőkkel nem az a baj, hogy öngyilkosmerénylők, csak az, hogy nekünk nem feltétlenül tetszik, _amiért_ csinálják. Lásd Dugovics Titusz, aki szintén ÖM volt, csak a “mi” érdekünkben, és emiatt hősnek számítja a legenda.)
@peetmaster: ez ahhoz hasonló mint ahogy sokan szeretnének mentesek lenni mások etilalkoholos fizikai és auditív megnyilvánulásaitól. nem fog menni amíg társadalmi berendezkedéstől függetlenül a “nyugati ember” 10%-a nagyon hajlamos az alkoholizmus különféle formáira. de különféle korlátozások működnek