Nem minden emlős engedi meg magzatának azt a luxust, hogy az embrionális fejlődés előrehaladott szakaszáig maradjon az anyaméhben. A méhlepény nélküli emlősök (kloakások és erszényesek) esetében a fejlődő egyedeknek egészen extrém módon kell már fejlődésük egész korai szakaszában bizonyítaniuk rátermettségüket.
A kenguruk és más erszényesek esetében az alig pár hetes embrió már megszületik és méretéhez és fejlettségéhez képest egészen döbbenetesen hosszúnak (és veszélyesnek) tűnő úton át kúszik az anyja erszényébe, ahol az emlőre tapad és lényegében ott fejezi be a fejlődését.
És nem ez az egyetlen érdekesség, amivel például a wallabyknál találkozunk: az anya mindössze egyetlen órával az előző utódja születése után már fogamzóképes és hogy szalonképesen fogalmazzak, ennek megfelelően hamar be is kapja a legyet :-). Az így keletkező embrió (miközben idősebb testvére sem igen nevezhető még másnak) olyan 100 sejtes állapotban megreked, és 11 hónapig csak “hibernál”. Az idősebb ivadék elválasztása (vagyis a szoptatás beszüntetése) lesz az a jel, ami kizökkenti a fejlődő magzatot ebből a stázisból.
Megnő a progeszteron szint és átlagosan 26.5 nappal később megszületik az új egyed. Ha a gyors fejlődést ultrahangon nézzük netán (mint azt most egyesek neg is tették), akkor nagyon is szembetűnő lesz, hogy a születés előtt mennyire gyorsan kell az embriónak “befejeznie” a szükséges fejlődési folyamatokat, amelyek egyáltalán képessé teszik, hogy életképes utódként az erszényig eljusson.
A végtagok fejlődése (végtabimbóból kialakítva az immár felismerhető végtagot) öt nappal a születés előtt ér véget, ekkor ismerhető fel egyértelműen a gerincoszlop is először. Három nappal a viágrajövetelt megelőzően kinyílik a száj és észrevehetőek az első reflexes szopómozgások. Ennél is érdekesebb, hogy ugyanezidőtájt elkezdődik a frissen kialakult végtagok spontán “rángása” is. Ez a reflexszerű mozgás az, aminek a születés után olyan fontos szerepe lesz, hiszen ebből alakul ki az erszényig, illetve az ott levő emlőbimbóig való mászás folyamata is.
A rövid embrionális fejlődés nem teszi lehetővé, hogy egy méhlepényes emlős fejlettségéhez hasonló embrió keletkezzen, viszont a megszülető, tehetetlne állat számára mégis élet-halál kérdése, hogy eljusson az anyatejig. Így nem véletlen, hogy evolúciósan a fejlődés ilyen korai időpontjára egy viszonylag komplex reflex-mozgás “huzalozódik” be a még csak frissen kialakult közpointi idegrendszerbe. (A kis wallabi első mozdulatai a méhen belül itt nézhetőek meg.)
Drews B, Roellig K, Menzies BR, Shaw G, Buentjen I, Herbert CA, Hildebrandt TB, Renfree MB (2013) Ultrasonography of wallaby prenatal development shows that the climb to the pouch begins in utero. Sci Rep 3: 1458.
Tulajdonképpen van méhe ezeknek az állatoknak? Vagy hol fejlődik a magzat?
Van méhe, Wikipédia szerint kettő is. Méhlepénye nincs, ezért sem tudna az utód továbbfeljődni odabenn.