Itt van az ősz, itt van újra, és hát soha jobb alkalom ahhozm hogy elkezdjük a Budapest Science Meetup rendezvénysorozatunk újabb évadját.
Hasonlóan a tavaszi félévhez, most is egy kicsit rendhagyó módon indítunk: vendégünk az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke lesz, Jávor Benedek (LMP), aki civilben ráadásul biológus.
A vita témája az országban jelenleg oly népszerű GMO-ellenes attitűd: Bence amellett fog érvelni, hogy ez hosszú távon hasznos lehet, én pedig ennek ellenkezőjét igyekszem majd bizonygatni.
Az esemény ismét csütörtökön, este 7-kor kezdődik a Fogasházban, aki pedig esetleg nem ér rá, de érdekli a téma, annak ajánljuk holnap este a Szkeptikus Társaság rendezvényét, ahol Venetianer Pál feszeget nagyon hasonló kérdéseket.
Itt van az ősz, itt van újra, és hát soha jobb alkalom ahhozm hogy elkezdjük a Budapest Science Meetup rendezvénysorozatunk újabb évadját.
Hasonlóan a tavaszi félévhez, most is egy kicsit rendhagyó módon indítunk: vendégünk az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke lesz, Jávor Benedek (LMP), aki civilben ráadásul biológus.
A vita témája az országban jelenleg oly népszerű GMO-ellenes attitűd: Bence amellett fog érvelni, hogy ez hosszú távon hasznos lehet, én pedig ennek ellenkezőjét igyekszem majd bizonygatni.
Az esemény ismét csütörtökön, este 7-kor kezdődik a Fogasházban, aki pedig esetleg nem ér rá, de érdekli a téma, annak ajánljuk holnap este a Szkeptikus Társaság rendezvényét, ahol Venetianer Pál feszeget nagyon hasonló kérdéseket.
Esetleg lehet valamit általánosságban tudni arról hosszútávon miért lehet hasznos a gmo ellenesség.
Stream or did not happen!
@Robur: Politikai okokból. 🙂
Stream az nem lesz, de ha minden jól megy, videó az igen.
Robur: Ha a teljes mezőgazdaság rááll a biogazdaságra, mindenhol marketingelik, hogy itt még az alkotmányban is tiltják a GMO-t. Ez felverné a keresletet a magyar élelmiszerre, amit drágán lehetne eladni és akkor óriási export nyereséget lehetne elérni. Sajnos a hátránya, hogy a magyar lakosság nagyrésze, csak importból tudna élelmiszert vásárolni, mert a saját termék nagyon drága lenne. Tehát a lakosság ugyanúgy fogyasztaná a GMO élelmsziert, csak gazdasági haszon lenne. Lehet, hogy létezik más is, de nekem csak ez jut eszembe.
Azt nem hinném, hogy hasznos, de hogy hosszú távon is számolni kell vele, az tuti.
Mondjuk ha nem lenne a feszkó, akkor tuti nem tudnék ennyit (se) a témáról, szóval szűk körben végzett felmérésem alapján van oktatási potenciálja a dolognak. 😀
A rövidtávú piacvédelmi érven túl azonban más komolyanvehető érvet még nem láttam a félelemkeltésre témában, pedig már több mint 2 éve várom az érveket:
http://www.forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?f=13&t=111
Valaki már tényleg mondhatna egy jót is.
Ez téma lesz már este?:
http://www.sciencemediacentre.co.nz/2012/09/20/study-on-cancer-and-gm-maize-experts-respond/
Köszönjük a tegnapi előadást.
Egy kérdésem és egy kérésem lenne.
A kérés: lehetne legközelebb mikrofont használni mert így sokszor nem lehetett hallani az előadó beszédét.
A kérdés: Benedek fő érve a gmo ellen(A gazdasági érdekeken túl) az volt, hogy az engedélyeztetési eljárás nem elégséges. Na most a hagyományos növénynemesítésnél miért nem merülnek fel ilyen aggályok? Ott nincsenek ilyen veszélyek vagy ott nem érdeklenek senkit?
Kedves Ghoosty! Ha a teljes mezőgazdasági termelés átállna a biológiai vagy az organikus termelésre az emberiség fele élelem hiány miatt kihalna. A termelés fokozása lehet csak a cél, az elkövetkező 30 évben meg kellene duplázni azért, hogy mindenki élni étkezni tudjon.
Kedves Robur ! A hagyományos növénynemesítési eljárásoknál talán egy az egy millióhoz sincs a mutáció lehetősége. A növények tulajdonságai változnak, elsősorban a termőképesség, a betegségek elleni ellenálló képesség (tolerancia, rezisztencia) ritkán változik a tápanyag,(az aszálytűrő képesség) víz igény (a fizikát és a biológiai rendszereket sem lehet becsapni)
“A hagyományos növénynemesítési eljárásoknál talán egy az egy millióhoz sincs a mutáció lehetősége.”
Pedig dehogy:
https://en.wikipedia.org/wiki/Mutation_breeding
(már feltéve, hogy “hagyományos” alatt azt értjük, hogy nem GMO, vagy hogy a zöldek valamiért nem éreznek belső kényszert, hogy tiltakozzanak ellene.)
Én 45 éve tanultam növénynemesítéstant Gödöllőn, akkor már működött a sugárbiológiai labor. Kolchicint meg sokkal régebb óta használtak.
Pimi:
Lehet, hogy nem volt egyértelmű, de én Magyararoszág teljes mezőgazdaságra gondoltam. Tehát nem követjük a világot a GMO irányába, ezáltal létrehozva egy márkát a világon “Magyar Biozöldség/gyümölcs”, amiről mindenkinek a természetes termelés jut az eszébe. Ezzel országos szinten sokat lehet nyerni. Gazdagabb réteg mindig lesz, aki hajlandó pénzt adni ezért, még akkor is, ha már teljesen elfogadott lesz a GMO.
@Ghoost:
“Gazdagabb réteg mindig lesz, aki hajlandó pénzt adni ezért, még akkor is, ha már teljesen elfogadott lesz a GMO.”
De ez csak akkor áll, ha a gazdagabb réteg úgy gondolja, hogy a GMO-mentes az automatikusan jobb.
Na most ehhez vagy kellene olyan tanulmány ami ezt igazolja és nem olyan baromságokkal van tele mint pl. az aktuális Séralini féle, vagy tudatosan arra kell játszania a magyar mezőgazdaságnak, hogy megtévesztjük a célközönségünket és azt állítjuk, hogy a GMO mentes az jobb, pedig ennek nincs alapja. Esetleg folytatva az aktuális módszert lebegtetjük, hogy biztos van veszélye, amit még nem tudunk és még vizsgáljuk.
Az elsőhöz kellenének ugye a GMO károsságáról szóló tanulmányok, amik igazából nincsenek nagyon, a második etikátlan, a harmadik pedig a kettő között van, annak minden előnyével és hátrányával.
A Bentley és a Jaguar is gondolta, hogy mindig lesz egy gazdag réteg ami megveszi a luxuskocsijait, aztán egyszercsak felvásárolta őket a Volkswagen, meg a Ford(később meg a Tata).
Jelenleg, a hagyományos hibrid (nem GMO), de nagyüzemi termelés ellenében is hajlandóak az emberek többet fizetni a BIO-ért. Tehát a piaci szegmens létezik GMO hisztéria nélkül is.
Neked, mint termelőnek nem kell hazudnod semmiről, annyi kell, hogy itt csak biotermesztés folyik, és tűzzel vassal irtanak minden mást.
A piacok beszűkülése nem egyik napról a másikra szokott történni, a Jaguárnál sem így történt. Ha kezd csökkenni a biomániás emberek száma, akkor fokozatosan vissza kell állni. Azt nem tudom, mennyire divathullám ez a természetes legyen minden dolog, de nem csak az élelmiszerpiacon van jelen és szerintem érdemes lenne meglovagolni.
Mielőtt félreértenél, nem vagyok GMO ellen, de látom, hogy elég nagy réteg az aki igen és ebből lehetne profitálni. Ha nem mi, akkor valaki más fog.
“Tehát nem követjük a világot a GMO irányába, ezáltal létrehozva egy márkát a világon “Magyar Biozöldség/gyümölcs”, amiről mindenkinek a természetes termelés jut az eszébe. Ezzel országos szinten sokat lehet nyerni.”
Én azért remélem, hogy idővel ez a divathisztéria alábbhagy, és a bioélelmiszernek valamilyen értelmes definíciója lesz (nem kezelték vegyszerrel), nem a jelenlegi meglehetősen ad hoc “csak radioaktív besugárzást és mérgeket használtak a DNS-ének módosítására célzottabb eszközök helyett”.
De még ha nem is így lenne, a bioélelmiszerekben az a pláne, hogy rövid a feldolgozási és szállítási lánc (nem kell tartósítószert használni, nem kell zölden leszedni stb), így a forgalmazáshoz közel célszerű termeszteni; a magyar meőgazdaság meg amúgy sem arról híres, hogy rendkívül hatékonyan és versenyképesen tudna külföldre exportálni, hát még ha az exportálás ténye önmagában hátrányt jelent. Szóval a magyar biotermékeket legfeljebb a magyar gazdagabb rétegnek lehet értékesíteni, arról meg tudjuk, mekkora. Az az elképzelés, hogy ez a réteg fogja eltartani a teljes magyar mezőgazdaságot, legfeljebb úgy valósulhat meg, ha a magyar mezőgazdaság 99%-ban csődbe megy; ha ez a cél, akkor tényleg nem rossz lépés a GMO-tilalom.
“Én azért remélem, hogy idővel ez a divathisztéria alábbhagy,”
…csak kell valami alternatív megoldást találni a kőolajra és a földgázra. 🙂
Átállítani a magyar lakosságot ha nem is bio, de helyi termékekre, óriási vállalkozás lenne, kézzelfogható előnyökkel – nem is annyira a GMO kérdésével lenne gond – hiszen a biogazdálkodás sem zárja ki azt -, hanem azzal, hogy iszonyatos a hagyományos gazdálkodás lobbiereje.
Pedig már a GMÓs-gigafarmos USÁban is elkezdődött valami: http://www.nytimes.com/2012/09/25/nyregion/the-farm-life-draws-some-students-for-post-graduate-work.html
(Növekvő farmszámok 1920 (!) óta, fiatal, diplomás gazdálkodók.)
Tgr: Az, hogy rövidnek kell lennie a szállítási időnek, az nem feltétlenül okoz gondot. A szomszéd országok szerintem még beleférnek, de fel is lehet dolgozni a termést. (pl. Fagyasztott, szárított, gyümölcs/zöldséglé, babaétel konzerv)
Én nem vagyok túl optimista azon a téren, hogy ez rövidtávú divat lesz, mert még a mai napig elég jól megélnek a jósok asztrológusok feng-suisok és társaik.
” magyar meőgazdaság meg amúgy sem arról híres, hogy rendkívül hatékonyan és versenyképesen tudna külföldre exportálni, ”
2008-as adatokat találtam. A teljes exportból a mezőgazdaság 6,7%-ot tett ki. A mezőgazdaság kiviteli mérleg egyenlege 376 milliárd HUF. Természeti adottságok megvannak, tehát lehetőség van a javításra, bár az utóbbi 10-15 évből kiindulva én se vagyok túl derülátó.
@Ghoosty
És hogy magyar állami valamint úniós támogatásból mennyi ment bele az agrárágazatba, azt nézted? Mert az most szerintem kb. ugyanakkora, mint amennyi a kiviteli mérleged pozitív egyenlege.
http://www.mosz.agrar.hu/images/stories/doc/2013koltsegvetes.pdf
pounderstibbons: ha ezt fejlesztésre fordítják és ezáltal növekszik a versenyképesség, vagy tudják csökkenteni az időjárási kockázatot, akkor hosszú távon javulás várható. Sajnos, én is félek attól, hogy ez megint politikai alapon kerül majd kiosztásra.