Szerdán este héttől az évad utolsó meetupja jön, ezután a nyári szünet alatt igyekszünk feltöltődni ötletekkel a jövőre vonatkozóan. A helyszín most már tényleg változik, bár továbbra is belváros: Szilvuplé Varieté.
Témákból most sem lesz hiány: mangalica genom, nyelesszemű legyek, fehérje kristályszerkezet, na és pótolva egy korábbi elmaradásunkat, vörösiszap és Kolontár.
Gyertek!
Szerdán este héttől az évad utolsó meetupja jön, ezután a nyári szünet alatt igyekszünk feltöltődni ötletekkel a jövőre vonatkozóan. A helyszín most már tényleg változik, bár továbbra is belváros: Szilvuplé Varieté.
Témákból most sem lesz hiány: mangalica genom, nyelesszemű legyek, fehérje kristályszerkezet, na és pótolva egy korábbi elmaradásunkat, vörösiszap és Kolontár.
Gyertek!
Mangalica termékek eredetvédelme molekuláris biológiai módszerekkel
Molnár János – BIOMI Kft
A projekt célja, hogy hozzájáruljon a hazai mangalica alapanyagokból készült termékek versenyképességének növeléséhez a hamisítások kiszűrése és a jogszabályi környezet megteremtéséhez szükséges eszközök fejlesztése által. A munka során ezen őshonos „hungaricum” sertésfajta genomját kívánjuk komplex módon felmérni az elérhető legújabb genomi szekvenálási technológiák felhasználásával, és így egy validált DNS-alapú vizsgálati módszer állhat a hazai élelmiszeripar illetve ellenőrző hatóságok rendelkezésére a minőségi kontroll, a nyomonkövethetőség és a helyes piaci magatartás betartása érdekében.
Nyelesszemesnek áll a világ
Földvári Mihály – Debreceni Egyetem – Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék
A nyelesszemű legyek különleges rovarok, nevükhöz méltó, bizarr fejformával. Párválasztásukat és a hímek rangsorát is nagymértékben befolyásolja, kinek van nagyobb szemnyele. Kíméletlen harcaik során lábukat is használják a győzelem érdekében. Viselkedésük kutatása még kezdeti stádiumban van, de máris sok az érdekes eredmény.
Fehérjék működésének vizsgálata krisztallográfiával
Harmat Veronika – ELTE Kémiai Intézet, MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport
A fehérjekrisztallográfia fehérjék térszerkezetének meghatározása röntgendiffrakciós mérések alapján. A módszer első sikeres alkalmazása, a mioglobin (1958-1960) szerkezetének felderítése óta teljesen átformálta a biológiai folyamatokról alkotott képünket. A szerkezetek segítségével választ kaphatunk például a szervezetben lejátszódó kémiai folyamatok mikéntjére; arra, hogy hogyan ismerik fel egymást a különböző kis- és nagymolekulák; vagy arra, hogy hogyan alakul át a kémiai kötésekben tárolt energia mozgássá. Előadásomban röviden áttekintem, hogy milyen lehetőségeket nyújt a fehérjekrisztallográfia a fehérjemolekulák különböző állapotainak vizsgálatára, majd saját kutatásból vett példán bemutatom, hogy milyen ,,stratégiákkal” képesek az oligopeptidázok megvalósítani kettős funkciójukat: kb. 20 aminosavnál nem hosszabb fehérjeláncokat kiválogatni, és hatékonyan elhasítani őket.
Miért szakadt át? A kolontári baleset földtani okai
Fügedi Ubul – Magyar Állami Földtani Intézet
A kolontári baleset egy tipikusan földtani okokból eredő katasztrófa, ezért tisztázása csak a földtani intézményrendszerben lehetett sikeres ott viszont igen. Fő oka, hogy az üzemeltetők a gát északnyugati sarkában több évig egy, csak mintegy hat méter magasra megépített szakaszt, “kaput” hagytak, és amikor a feltöltés elérte ennek szintjét, azt sebtében, gyengébb minőségű anyaggal “foltozták be”. Ennek eredményeként:
- A gáttestben meredek törések és vízszintes korróziós zsákok alakultak ki.
- Az ismétlődő mechanikai hatások eredményeként a gáttest megrepedezett.
- A homokrétegek mentén benyomuló lúg hosszú korróziós zsákokat mart ki.
- 2010 nyarán a gát koronáját laza, cementálatlan anyaggal magasították.
A hivatalos koncepció(k)tól eltérően a gát nem alulról szakadt át, hanem a fordított szélirány eredményeként rajta átcsapó hullámok kezdték erodálni