Barnuló macskabaglyok

Az evolúció talán legjobban érzékelhető esetei, amikor egy-egy állat színezete változik meg valamilyen környezeti hatás miatt. A klasszikus példa erre a nyírfaaraszolók esete, amelyek közt, az ipari forradalom és az ezzel együtt járó koromszennyeződés mértékének előrehaladtával, hirtelen elterjedtek a fekete, melanizált formák, majd a levegő fokozatos kitisztulásával ezek fokozatosan visszaszorultak. De végső soron egyes gyík- és egérfajok élőhely függő színevolúciója is ugyancsak erre a lapra tartozik, bár ott a folyamatnak csak a végpontját ismerjük, hiszen az új élőhely(ek)hez jól alkalmazkodó színvariánsok elterjedése már régen megtörtént.

Most azonban, jó eséllyel, ismét tanúi lehetünk, hogy egy élőlény adaptációja (a klímaváltozás miatt) folyamatosan változó környezetéhez a szóban forgó faj fokozatos színváltozásával jár.

Az evolúció talán legjobban érzékelhető esetei, amikor egy-egy állat színezete változik meg valamilyen környezeti hatás miatt. A klasszikus példa erre a nyírfaaraszolók esete, amelyek közt, az ipari forradalom és az ezzel együtt járó koromszennyeződés mértékének előrehaladtával, hirtelen elterjedtek a fekete, melanizált formák, majd a levegő fokozatos kitisztulásával ezek fokozatosan visszaszorultak. De végső soron egyes gyík- és egérfajok élőhely függő színevolúciója is ugyancsak erre a lapra tartozik, bár ott a folyamatnak csak a végpontját ismerjük, hiszen az új élőhely(ek)hez jól alkalmazkodó színvariánsok elterjedése már régen megtörtént.

Most azonban, jó eséllyel, ismét tanúi lehetünk, hogy egy élőlény adaptációja (a klímaváltozás miatt) folyamatosan változó környezetéhez a szóban forgó faj fokozatos színváltozásával jár.

A macskabagolyról van szó, amelynek szürke és barna színű változatai ismertek, bár itt rögtön hozzá kell tenni, hogy az előbbi lényegesen gyakoribb. Pontosabban gyakoribb volt, mert az utóbbi időben a barna szín is elterjedőben van. A színért egyetlen (mendeli öröklődést mutató) gén felel, amelynek “barna” allélja domináns a “szürke” felett.

Hogy megértsék, milyen környezeti hatás okozhatja a barna szín fokozatos térnyerését, a tanulmányt jegyző finn kutatóknak előbb azt kellett megérteniük, milyen környezeti hatások befolyásolják a barna illetve szürke macskabaglyok túlélését.

A baglyok túlélését (nem túl meglepő módon) általában a téli átlaghőmérséklet valamint a hótakaró vastagsága befolyásolja. A hőmérséklet nem érdemel túl sok magyarázatot, a hótakaró pedig csak annyiban, hogy az állatok tápláléka ez alatt futkározik, így ha túl vastaggá válik, a mindennapi betevő elérhetetlenné válik. Érdekes módon, a macskabagoly esetében az empirikus adathalmaz azt mutatja, hogy a barna forma túlélési esélyeit valamiért sokkal jobban befolyásolja a földet borító hómennyiség (a).

Mivel azonban a földet borító hó megbízhatóan csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt években (b), egyre több barna példány maradhatott életben (c).

Domináns jellegről lévén szó, az életben maradás egyben a tulajdonság viszonylag gyors elterjedését is jelentette. Mint azt az mellékelt ábrán is látni lehet, az utóbbi évtizedekben valóban ez is történt.

De miért? Mi az ami miatt a szürke korábban előnyös volt, a barna pedig előnytelen, most pedig már szinte fordított a helyzet. Nos, teljes bizonyossággal ezt (még ?) nem tudjuk, de három, a későbbiekben vizsgálható, egymást nem feltétlenül kizáró elméletet állíthatunk fel:

1. – a barna formák gyakrabban esnek áldozatul a macskabaglyokra is vadászó uhunak, mint szürke társaik. (Ez mindaddig logikusnak tűnik – hiszen a barna elvileg feltűnőbb a téli tájban, mint a szürke -, amíg ki nem derül, hogy az eddigi megfigyelések ezt nem támasztották alá.)
2. – a barna szín csak amolyan járulékos jelleg, és a ugyanaz az allél, ami ezt létrehozza egy másik élettani folyamatot (pl. anyagcsere vagy immunválasz) is befolyásol és a szelekció valójában ez utóbbi jelleg szintjén zajlik.
3. – a barna macskabaglyok energiaigénye nagyobb, így keményebb teleken még többet kell keresniük a táplálékot, ami jobban kitetté teszi őket a predációnak is. (ez lényegében az előbbi két pont szintézise).

Mindenesetre az biztos, hogy mostantól a macskabaglyok a bizonyítottan változó klíma miatt változó fajok sorát gazdagíthatják.

Karell P, Ahola K, Karstinen T, Valkama J, Brommer JE. (2011) Climate change drives microevolution in a wild bird. Nat Commun 2: 208. doi: 10.1038/ncomms1213