Lepényhalak szemvándorlása

Pár évvel ezelőtt már szó esett a halak egyik legkülönlegesebb csoportjáról, a lepényhalakról, ahol egy teljes szimmetrikus felépítésű lárva, az egyik oldali szem vándorlása során egy döbbenetesen aszimmetrikus felnőtté alakul. A folyamat szabályozásáról viszonylag keveset tudunk, de az már kiderült korábban, hogy a pajszmirigy által termelt tiroxin hormonnak kulcsszerepe van benne.

Ez azonban még csak nagyon felszínes információ a jelenség mibenlétéről, így talán nem meglepő, hogy ezen a területen viszonylag egyszerű kísérletekkel lehet jelentős dolgokba belefutni.

Egy kínai csoport pont egy ilyen “egyszerű” kísérletet csinált: megnézték, hogy mennyiben különbözik a (látszólag szimmetrikus) lárvákban a sejtosztódások száma a koponya szemgödör alatti részén. Mint kiderült, jelentősen, s ennek komoly hatása van a “tankönyvi” lepényhallá válás során.

Az erre fényt derítő kísérlet egyszerű: colchicint, vagyis egy sejtosztódást blokkoló anyagot juttattak a szóbanforgó szövetekbe a metamorfózis kritikus periódusa során, és azt elemezték, hogy miként néznek ki a kifejlett halak. A hatás esetenként drámai lett: volt, hogy szinte teljesen elmaradt a szemek vándorlása (lásd C1 vs C2 a fenti ábrán). Ez pedig azt jelzi, hogy ez, vagyis az aszimmetrikus sejtosztódás lehet az a kulcsfolyamat, amit a tiroxin bekapcsol.A gyorsan osztódó sejteknek aztán hely kell, elkezdik eltolni a felettük levő szemgödröt, a benne levő szemmel együtt, mígnem azok a koponya ellentétes oldalán nem találják magukat.

Persze még mindig marad megválaszolatlan kérdés épp elég: pl. miért csak az egyik oldal sejtjei kezdenek vadul osztódni, milyen génexpressziós különbség állhat e mögött, és miként jön ez a molekuláris aszimmetria létre.

Bao B, Ke Z, Xing J, Peatman E, Liu Z, et al. Proliferating cells in suborbital tissue drive eye migration in flatfish. Dev Biol 351(1): 200-207.