“A kevesebb több lett volna”, írta Szendi Gábor kritikámra adott válaszáról egyik pártolója, de szerencsére nem így lett. Ha ugyanis kevesebb lett volna, akkor kevésbé tudnám Szendi ezen írását a paleolit-diétát népszerűsítő tevékenysége állatorvosi lovaként használni, így viszont tökéletesen visszaigazolja előzőleg megfogalmazott kritikáimat: 1.) “a Nyugati táplálkozás tudományos kritikája” nem más mint egy nagyon szelektív (és emiatt torzító) merítés a rendelkezésünkre álló szakmai irodalomból, ill. 2.) Szendi genetikai ismeretei igencsak felszínesek.
Mielőtt azonban folytatnám Szendi gondolatmenetének a kritikáját, egy, a kommentekben többször előbukkanó félreértést szeretnék eloszlatni. Többen úgy értelmezték felvetéseimet, hogy azokban kétségbe vonom a paleolit-diéta működőképességét. Ezt azonban sehol nem írtam. Valóban csak olyan cikkekről írtam, amelyek közvetve, vagy közvetlenül cáfolják a paleolit diéta fontos téziseit, de elsősorban azért mert ezeket Szendi elmulasztotta ismertetni, én pedig szeretném, hogy mindenki lássa, van az éremnek egy másik oldala is: a dietetikában kevés valóban fekete és fehér dolog van, általában a szürke különböző árnyalataival találkozunk. Nem bagatellizálom a személyes sikertörténeteket, amelyekből tucatnyi előkerült: készséggel hiszem el, hogy sok kommentelőnek konkrétan a mértékletes táplálkozás ezen formája vált be. Azt vonom csak kétségbe, hogy az anekdotikus esetek akár együttesen is valamiféle statisztikailag jelentős bizonyítékot jelentenének arra nézve, hogy a visszafogott étkezés más formái ne működ(het)nének, vagy hogy a “Paleolit táplálkozásban” leírt gabona- és tej-ellenes kirohanások, abban a formában igazak lennének. Nyilván sokkal jobban el lehet adni egy ilyen témájú könyvet, hogy ha azt írjuk rá, hogy “ez az egy igaz járható út, kövesd, vagy korán meghalsz”, mint a visszafogottabb “ez egy x+1. diéta recept, ha más nem vált be önnek, próbálja ki és hátha” szöveggel. Viszont ettől még az előbbi nem lesz igaz.
És akkor lássuk a lényegibb részeket, a teljesség igénye nélkül. Szendi szerint “van hova fejlődnöm”, amit feltételezem beszólós, keménykedős kijelentésnek szánt, de leginkább arról árulkodik, hogy nem tudja, milyen egy valódi kutató élete. Hiszen ha tudná, akkor világos lenne számára is, hogy amit írt, abban semmi sértő nincs: (alap)kutatóként tényleg napról-napra a saját ignoranciájával való szembesül az ember (ez a szakma lényege) és valami újat kell tanuljon folyamatosan (mindenkinek ajánlom Martin Schwartz zseniális írását a témában, doktori iskolákban kötelező olvasmány kellene legyen). Ugyanakkor kétségeim vannak afelől, hogy Szendi Gábor lenne a legalkalmasabb személy, hogy genetikából újra tanítson.
Genetika, genetika
Szendi azt állítja, hogy “a véletlen mutációkból csak az marad fenn, amely valamiképpen fokozza az egyén sikeres szaporodását.” Ez azonban nem így van és Motoo Kimura munkássága, amely a molekuláris evolúció neutrális elméletéhez vezetett, ma már minden valamire való alapfokú genetika kurzus része. Röviden a lényeg az, hogy csak a kifejezetten káros mutációk szóródnak ki azonnal, ellenben azok a véletlen mutációk is fennmaradhatnak, amelyeknek adott körülmények között a faj szempontjából nincs előnyük, igaz hátrányuk sem. Az előnyös mutációk hamarabb elterjednek mind a neutrálisak (bár a fitness-előny mértéke, a populáció valós és effektív mérete az elterjedés sebességét jelentősen befolyásolja), de egyes neutrális mutációk később akár kulcsfontosságúak is lehetnek új, előnyös tulajdonságok kialakításánál. (Mivel nem akarok senkit szakbarbár szöveggel untatni, abba most nem mennék bele, hogy a kis méretű effektív populációk esetében, mint amilyen az emberiség is volt a paleolitikum alatt, a genetikai sodródásnak köszönhetően, enyhén hátrányos mutációk is elterjedhetnek, de ez is a része a teljes képnek.)
Hasonlóképpen döcög az a próbálkozás, hogy “a genomunk alig változott” kijelentését az emberi és csimpánz genomok nagyfokú hasonlóságával magyarázza, pontatlanul és félrevezetően. Először is az a “2% különbség”, ami említésre kerül, valahogy úgy néz ki, hogy a két genomnak, az egymásnak megfeleltethető részei közt 1.23% különbség van. (Összehasonlításképpen, az összes fehérjekódoló szakasz az emberi genom kb. 1.5-2%-át teszi ki.) Ellenben azokat a genomi régiókat is beszámolva, ami csak emberben, vagy csak csimpánzban lelhetők fel (és így vitathatatlanul a “különbség” részei) plusz 3%-nyi eltérést kapunk [1] és ha azt is beleszámoljuk, hogy hány olyan genom-darab van, ami az egyik vagy másik fajban több kópiában fordul elő, akkor újabb több százaléknyi különbséget lelünk[2]. Természetesen ettől függetlenül a csimpánz és az emberi genom nagyon hasonlít egymásra, olyannyira, hogy ha abból indulunk ki, hogy a 25 millió éve különvált makákók és emberek genomja 93%-ban hasonlít egymásra[3], elmondhatjuk, hogy genomunk az elmúlt 5-6 millió évben alig változott. Vagyis identikusak vagyunk egy csimpánzzal. Vagy nem: remélem az irónia segít mindenkinek megérteni, hogy egy 3 milliárd bázispárból álló genom estében – ahol ráadásul sok százmillió bázispárnyi, “ugráló gének” aktivitásából eredő, valódi funkcióval jobbára nem rendelkező, töltelékszekvencia van jelen – több millió bázispárnyi különbség is “alig” okoz eltérést, szendii értelemben. Ugyanakkor pl. egy laktáz-perzisztencia fenotípus alig néhány nukleotidán múlik…
Egyébként a genetika szabályaival, tényeivel való felemás viszony (azaz szeret rájuk hivatkozni, de pontatlanul teszi), Szendi munkásságában már a “Paleolit táplálkozás” előtti időkből is visszaköszön. “A nő felemelkedése és tündöklése” c. mű első oldalain, az ivari determináció genetikájáról szóló részben hemzsegnek az olyan kijelentések, amelyeknek nincs szakirodalmi alapja, sőt, gyakran épp az ellenkezője az igaz. Nem is egyszerűen a nyilván frappánsnak szánt, de szakmailag értelmetlen “pénisz-gén” fajta megfogalmazásokra gondolok, amiről talán még Szendi is tudja, hogy hamisak. Hanem olyanokra, hogy szerinte a genetikai nem-meghatározás az evolúció során akkor jelent meg, amikor a dinoszauruszoknál meglevő, környezeti faktorok által irányított rendszert a madarakban felváltja egy XY ill, ZW típusú genetikai szex-determináció. Ezzel az a gond, hogy nem tudjuk, a dinoszauruszoknak milyen szex-determinációs rednszere volt, és néhány ma is élő hüllő esetéből erre aligha lehet következtetni. Főleg, mert a hőmérsékletalapú rendszeren kívül lelünk genetikai alapút is szép számmal a hüllők között. Viszont genetikai szexdeterminációs rendszerek ismertek halakban, kétéltűekben is, meg persze rovarokban, fonalférgekben is. Egy másik “érdekes” állítás, hogy nem kellene szexkromoszóma, mert “nemre vonatkozó információt” egy autoszóma is hordozhatná. De a szexkromoszóma azért az, ami, mert hordozza a “nemre vonatkozó információt”. Ha utóbbi, a szex-determinációs kaszkád kulcs eleme, egy másik, testi kormoszómára kerül, akkor funkció és definíció szerint az lesz attól kezdve a szexkromoszóma[4]. A legmeglepőbb azonban az a gondolat, hogy ha az Y kromoszóma teljesen elsorvadna, nem lennének férfiak. Ez a felvetés a nem-meghatározás teljes evolúciós logikáját sutba dobja, ráadásul nem is igaz, hiszen léteznek olyan emlős fajok, ahol nincs Y kromoszóma és mégis mindkét nem él és virul[5] (sajnos itt nincs hely részletesen kifejteni, koncepcionálisan mennyire hibás az egész felvetés, de majd egyszer).
Táplálkozás és szelekció
De kanyarodjunk vissza a paleolit diéta világába. Szendi Cordain professzor egy régebbi véleménycikkét[6] lobogtatja, annak állítólagos bizonyítékaként, hogy nem, vagy csak alig történt genetikai változás az utóbbi 10 000 évben (és akkor nem tudom nem megjegyezni, hogy itt már csak a könyvben szereplő 40 000 év negyede szerepel…). A baj az, hogy ha megnézzük, mire alapozódik ez a kijelentés (kritikus olvasás, ugye…), akkor kevés valódi adatokon alapuló cikket lelünk a referenciák közt, hanem főleg a nyolcvanas-kilencvenes években közölt tudományos-ismeretterjesztő és önéletrajzi művek tűnnek elő. Bár ezek szerzői kétségtelenül komoly nevek, egy-egy ilyen mű nem helyettesíti a száraz adatokat, ráadásul ezek kivétel nélkül olyan időszakban születtek, amikor komolyabb mennyiségű genomi szekvencia hiányában alig, illetve csak nagyon körülményesen lehetett vizsgálni, mi történik a genomunkkal. Utóbbi években aztán az adathiány véget ért, és az ebben az időszakban megjelent cikkek elég egyöntetű véleménye az, hogy a szelekció a paleolitikum óta is zajlik[7][8][9], sőt, jó eséllyel gyorsulóban van[10], és a különböző kontinensek közösségeiben teljesen eltérő allélgyakoriságok figyelhetők meg számos, szelekció alatt álló gén esetében.
Szendi huszárosan zárná ezt a részt, “a laktóz- és gluténtolerancián kívül a földművelés hatására nem történt változás kőkori genomunkhoz képest”, írja. Csak ismét nincs igaza: mind a földművelésre való áttérés, mind a gyűjtögető életmód melletti kitartás azóta is szelekciós tényezőként működik és előbbi nemcsak azért, mert az állattenyésztés megjelenése számos humán patogén kialakulását eredményezte.
Az egyik fontos, étrendhez kapcsolható változás egy, a keményítő lebontásában fontos enzimet kódoló gén, az AMY1 kópiaszám változásában rejlik. Azokban a közösségekben, ahol a keményítőben dús táplálkozás dominál, több ilyen gén található, mint a keményítőben szegény diétán élőkben[11]. De egyszerű polimorfizmusok vizsgálata révén számos más gén esetében is kimutathatjuk a szelekció jelenlétét. Így például a gumókra és gyökerekre szorítkozó, ezért keményítőben gazdag és folátban szegény táplálékbevitel az MTRR, GAA, GBE1, GBA3 gének[12] illetve a NAT2[13] esetében hozható összefüggésbe jellegzetes allélokkal. A PLRP2 jellegzetes polimorfizmusa a gabonafélék fogyasztása esetén terjedt el és az alkohol lebontásában résztvevő alkohol dehidrogenázt kódoló ADH1B egyik, Ázsiában a neolitikum alatt megjelent, pozitív szelekció alatt levő variánsának elterjedése pedig feltehetőleg a rizs, pontosabban a rizsből erjesztett italok megjelenésével kapcsolható össze[14].
Tovább lépve, az élethossz növekedésre tett észrevételeimre reagálva, Szendi azt állítja, hogy egyebek mellett helytelen táplálkozásunk miatt “valójában egyre betegebbek vagyunk, de betegen egyre tovább élünk”. Ha a tényekkel ütköztetjük a kijelentést, azt látjuk, hogy igaz, kivéve, amikor mégsem. Az EU15 vizsgálatát elvégző tanulmány szerint összességében mind a teljes élethossz, mind az egészségesen leélt évek száma növekedőben van, az már változó, hogy melyik országban melyik nő gyorsabban. Ennek megfelelően vannak országok, ahol csökken a betegségben leélt évek száma, máshol stagnál, helyenként pedig enyhén csökkennő. Hogy a dolog bonyolultabb legyen, gyakran ugyanabban az országban ellentétes trend lelhető fel férfiak és nők esetében, azaz láthatóan egy nagyon bonyolult, sokfaktoros dologgal állunk szemben. Mivel azonban az egyértelmű minden vizsgálat alapján, hogy az egészségesen leélt évek száma nőknél sem csökken, férfiaknál pedig kifejezetten növekszik, megállapíthatjuk, hogy Szendi “szaporodj gyorsan és halj meg korán” genetikai programra vonatkozó megállapítása egyáltalán nem felelhet meg a valóságnak.
Húsevés és metodológia
Előzőleg röviden említettem egy friss tanulmányt[15] is, ami kétségessé teszi, hogy a húsevésre nagy hangsúlyt tevő diéták mennyire hatásosak (olyannyira, hogy az öt éven át, többszázezer ember bevonásával készült vizsgálatban ellenkező következtetésre jutottak). Szendi ezt a forráscikket metodológiai alapokon kritizálta, szememre vetve, hogy nem olvastam el elég kritikusan a cikket. Ugyanakkor mindaz, amit ő maga ír, nyilvánvalóvá teszi, hogy ez épp fordítva igaz.
Először is vegyük az utolsó kritikáját, mely szerint mivel 16 vizsgálati helyszínből csak hat esetében leltek egyértelmű összefüggést, olyan ez mintha “a hét törpe és Hófehérke adataiból következtetnénk az átlagos testmagasságra.” Hogy mindenki eldönthesse, mennyire jogos ez a felvetés, álljon itt a cikkből kivett ábra, amelyen jól látható, hogy a tizenhat esetből tizenötben volt valamiféle növekedés, igaz, ez statisztikailag csak hat esetben lett szignifikáns. Nem arról van szó tehát, mint azt Szendi elhitetni szeretné, hogy néhány adatpont fals képet ad a valódi változásról.
A második kritikája, hogy nem minden esetben mért, gyakran csak jelentett adatokra hagyatkoznak a szerzők. Persze többszázezer vizsgálati alany esetében logisztikailag nem lenne triviális a méréseket megejteni, ugyanakkor az ilyen vizsgálatokból adódó hibalehetőség nyilván nem kerülte el a szerzők figyelmét sem. Így a cikkben is tárgyalt előtanulmányban azt vetették össze, hogy miként viszonyul egymáshoz a jelentett és valódi súlyváltozás. Nos, eltérés van, mert az emberek általában alulbecsülik a felszedett kilókat, viszont ha már tudjuk, hogy mennyivel, akkor ezt lehet kontrollálni[16].
Harmadik és szerinte legfontosabb ellenérv a cikkben foglaltakkal szemben, hogy már léteztek korábbi tanulmányok, amelyek kimutatták az Atkins-diéta jótékony hatását a testsúlyra vonatkozóan. Ami sajnos ennek a történetnek a szendii verziójából kimaradt,az egyrészt az, hogy ezt a konkrét testsúly-hatást csak a féléves kontrollon lehetett detektálni, az egyévesen már nem[17][18], másrészt már korábban is léteztek a húsfogyasztást a súlynövekedéssel kapcsolatba hozó vizsgálatok[19][20]. (Igazából ezekből is leginkább az jön le, hogy a mit mellett még fontos a mennyit és milyen körülmények között, azaz kvázi a mértékletesség újabb alátámasztói.)
Gluténérzékenység vs. magfogyasztás
Szendi (ismét) hosszasan ecseteli, hogy a gluténérzékenység már-már az emberiség szaporodási potenciálját fenyegető titkos betegség. Nem kétségbevonva, hogy tényleg kellemetlen ezzel együtt élni, ismét ott kell kikötnöm, amit már korábban feszegettem: vagyis miért kellene az érzékenyek mellett mindenki másnak is lemondania a gluténtartalmú ételekről? Ismét idézném, hogy Szendi saját maga mit mond az olajos magvakkal szembeni érzékenységről, mert a számok alapján látni fogjuk, hogy ez igencsak releváns meglátás: “de mit szólna az olvasóm, ha központilag […] betiltanák a mogyorót, mert egy allergológusnak több betege meghalt tőle anafilaxiás sokkban?”
Tiszta vizet öntve a pohárba, a felnőtt statisztikák szerint az étkezési allergiák elsöprő többségét (egyes felmérések szerint akár 85%-át) az olajos magvak, halak és tengeri herkentyűk okozzák[21] (Kisgyerekek esetében fontos allergén még a tej meg a tojás is, ám ezeket sokan kinövik öt éves korukig.) Vagyis, ha komolyan vesszük mindazt, amit Szendi Gábor a gluténről állít, aligha ússzuk meg, hogy feltegyük a kérdést, ezek miért ne kerüljenek, biztos ami biztos alapon, tiltólistára? A válasz az, hogy ha a teljes népességet nézzük, kb 4-8% esetében mutathatók ki ételallergiák (mindent beszámítva), vagyis elég hosszú tiltólistát lehetne készíteni – teljesen alaptalanul – a fennmaradó több mint 90% számára. És ezt a logikát, mint látjuk, Szendi sem vitatja amikor érdekei úgy kívánják, csak pont akkor veti el, ha nem illik a paleolit-filozófiájába.
Konkrétan a gluténérzékenységre és a vele kapcsolatban levő cöliákiára visszatérve, nem árt két dolgot leszögezni. Egyrészt ez nagyon kevés embert érint, még a veszélyeztetettnek tűnő HLA-DQ2.5 és HLA-DQ8 pozitív csoportokon belül is (más szóval ezek szükséges, de nem elégséges feltételei a betegség kialakulásának)[22]. Másrészt, a Szendi által nagydobra vert prevalencia-növekedés nagymértékben az utóbbi évtizedekben zajlott le. (Már amenyire meg tudjuk mondani, mert korábban nem mindig diagnosztizálták a betegséget helyesen.) Vagyis amennyire meg tudjuk ítélni, egy olyan időtartamról van szó, amely alatt falengető változások nem álltak be táplálékunk összetételében. Valószínűleg (sajnos) mindenből többet eszünk, mint néhány évtizeddel ezelőtt, de ez egyedül nem magyarázza a különbséget. Ha megkapargatjuk a felszínt, akkor látni fogjuk, hogy számos környezeti ok lapul a háttérben[23].
Ilyen például a kisbabák hozzátáplálásának kérdése. Svédországban a nyolcvanas évek végén-kilencvenes évek elején kisebb cöliákia “járvány” alakult ki, mint kiderült, azért, mert a szoptatást hirtelen abbahagyó anyák magas gluténtartalmú babaételeket kezdtek a gyerekeknek adni[24]. Miután ezt a szokást megváltoztatták, és fokozatosan vezették be a glutént a gyerekek étrendjébe, harmadára esett vissza a gluténérzékenyek száma.
Vannak más megfigyelések is, amelyek a környezeti faktorok szerepét hangsúlyozzák: pl. szomszédos európai országok közt gyakran nagyon nagy eltérések figyelhetőek meg a cöliákiás megbetegedések arányában, pedig ilyen esetekben a genetikai különbségek kicsik. Az ok feltehetőleg a szocio-ökonómiai faktorok közti eltérésekben keresendő[25].
Összességében a gluténérzékenység tipikusan az a betegség, aminek nem ismerjük egészen pontosan sem genetikai kockázati tényezőit (ezt a sorok közt Szendi sem tagadja), sem környezeti kiváltó okait (ezt már igen).
Bergmann-szabály
Szendi tézise szerint a földművelés (és az ezzel párhuzamosan bekövetkező felmelegedés) megjelenésekor bekövetkező testmagasság-csökkenést csak és kizárólag a táplálékváltozás okozhatja, és az általam alternatív magyarázatként kínált Bergmann-szabályt “vitatható” magyarázatnak tartja. Zavarbaejtő módon ezt a vitathatóságot két olyan cikkel igyekszik alátámasztani, amelyek amellett törnek lándzsát, hogy a Bergmann-szabály által is képviselt termoregulációs elv jól alkalmazható emlősökre/emberekre. Az egyik[26] becslése szerint az emlősök durván kétharmadára alkalmazható a szabály, de ha figyelmesen elolvassuk, hogy miért “csak” 65%-ról van szó, akkor látni fogjuk, hogy az ok a kisméretű állatokban rejlik. Az 500 g alatti állatok esetében véletlenszerű, hogy lehet-e a kapcsolatot találni a testméret és a hőmérséklet között, ez pedig lerontja az 5 kg feletti fajok esetében tapasztalt 87+%-os összefüggést. A másik cikk[27] expliciten megállapítja a ma élő emberi populációk mérete és a földrajzi szélesség közti összefüggést (“This study hence provides strong support for the idea that human stature increases with increasing distance from the equator”), így ennek idézése Szendi részéről kifejezetten rejtélyes…
Hogy a táplálkozásnak mekkora szerepe lehet ennek a klinális variációnak a kialakulásában, arra pedig egy korábbi tanulmány[28] ad választ:
“Variation in general body morphology – trunk shape and relative limb length – among both modern humans and modern hominids appears to vary systematically in accordance with theoretical expectations based on thermoregulatory principles. […] Other possible explanations for these geographic patterns, or clines, in body morphology are less compelling. In particular, differences in nutritional levels or other factors related to standards of living are unlikely to account for the major clinal variations in body form observed among modern humans. In fact, the effects of differing nutritional levels may partially mask geographic clines in relative limb length in modern populations. This, together with increased cultural buffering and greater variation in physical fitness, may explain why geographic variation in body proportions is less marked in living humans than it apparently was in earlier hominids.”
(Az inuitokra vonatkozó megjegyzésre is vesztegetnék néhány szót: a Bergmann-szabály egy korai leírása volt a mára már inkább termoregulációs-szabályként ismert általánosabb elvnek, mely szerint meleg területekről hidegebb égövek felé haladva a testfelület/tömeg arány csökken, mert ez jobb hővisszatartást tesz lehetővé. A Bergmann-szabály ezt a tömeg oldaláról közelíti meg, de könnyen belátható, hogy a testfelület csökkenése is ugyanarra a végső eredményre vezethet. Ez utóbbit írja le az Allen-szabály, amely a végtagok hossza és a hőmérséklet közt ír le összefüggést. Történetesen ennek talán a legjobb példái maguk az inuitok. De ha már szóba kerültek, vajon Szendi szerint az eléggé paleolit-közeli diétán élő inuitok miért nem élnek tovább és miért nem okosabbak, mint a többi ember…?)
A nyugati táplálkozás kritikusa egy erőtlen próbálkozással még a neolitikum hajnalán megjelenő betegségeket is az új táplálkozás számlájára írná. Pedig annak elég széles irodalma van, hogy a letelepedett életmód nagyobb közösségeket tett lehetővé, amelyek viszont ideális inkubátorai lettek a főbb fertőző betegségek kialakulásának. Utóbbiak szép számmal (pl. torokgyík, influenza, kanyaró, mumpsz, szamárköhögés, rotavírus, himlő, tuberkulózis) az akkoriban épp szelídítés alatt álló állatfajokból eredeztethetőek[29], így valóban a táplálkozási- és életmódbeli változásokkal hozható kapcsolatba a betegségek gyakoriságának megugrása, csak épp nem úgy, ahogy azt Szendi sugallja.
Amit viszont nem leltem Szendi válaszában, az annak a jelenségnek a magyarázata, amit az előző posztban már szóvá tettem: hogyan magyarázható pusztán dietetikai szempontokkal az, hogy az “összemenés” egy globális jelenség volt és teljesen eltérő táplálkozású emberi populációkban egyaránt megtörtént?
Pauling, Pusztai, Goldacre
Szendinél láthatóan az is kiverte a biztosítékot, hogy Pauling C-vitamin fetisizmusát, amit soha senki nem támasztott alá kísérleti adatokkal, komolytalannak tartom. Ha jól értem, szerinte pusztán azért, mert Pauling más irányú munkájáért Nobel-díjat kapott, kritikátlanul kell elfogadni minden kijelentését. Ez a logika azonban elég könnyen koppanáshoz vezethet, mert elég sok Nobel-díjas elég sok mindent mondott már elég sok mindenről, így szinte mindent alá lehet támasztani effajta idézetekkel. Hogy egy aktuális példát mutassak, pár hónappal ezelőtt volt alkalmam az ELTÉ-n előadó, Nobel-díjas Harald zur Hausent meghallgatni, aki egyebek mellett arról a meggyőződéséről[30] is beszélt, hogy a vörös húsok fogyasztása megnöveli a vastag- és végbélrák kockázatát. A ráknak ezen fajtája nem éppen kellemes dolog, így ha elfogadjuk Szendi Pauling kapcsán alkalmazott ökölszabályát, akkor nemhogy a paleolit diétát, de még a piaci hentespult látványát is kerülni fogjuk a jövőben. Ám ha egy picit szkeptikusabbak vagyunk és megnézzük mi alapján lehet ezt kijelenteni, akkor azt találjuk, hogy a tudományterület legutóbbi két szemléje egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy Nobel-díj ide vagy oda, ezt az állítást nem támasztja alá elegendő adat[31][32]. A tudományban épp az a jó, hogy sokkal kevésbé érvényesül benne a vak tekintélyelvűség: ha valaki sokat letett már korábban az asztalra, nyilván nagyobb figyelmet kap, de csak azért, mert egyszer volt egy zseniális meglátása, senki sem gondolja, hogy automatikusan minden szava kinyilatkoztatássá válik.
A valódi kritikai gondolkozás hiánya azonban leginkább Pusztai Árpád kapcsán érhető tetten. Ugyanis mindaz, amit Szendi Pusztai védelmében felhoz, nem több, mint a kutató angol nyelvű Wikipédia oldalának kopipésztelt változata, ami meglehetősen elnagyolt és egyoldalú információforrásnak bizonyult ez esetben. Ha azt a minimális fáradtságot veszi valaki, hogy a szóban forgó cikket[33] lehozó Lancet- számot elolvassa és az azt követő levelezést végigköveti, akkor látni fogja, hogy az újság szerkesztősége már a cikk megjelenésekor leszögezte[34], hogy maga a leközlés egyáltalán nem jelenti azt, hogy jónak gondolják Pusztai kutatását (“Publication of Ewen and Pusztai’s findings is not, as some newspapers have reported, a “vindication” of Pusztai’s earlier claims.”), hanem csak azt, hogy azt gondolják, ha már Pusztai (jegyezzük meg, valódi kutatóhoz nem méltó módon) adatainak leközlése előtt végigturnézta “eredményeivel” a médiát, akkor legyen egy hely, ahol mindenki megismerheti, azok pontosan miből állnak. (Egyébként, a tények kedvéért, Pusztaiéknak háromszor kellett átírniuk a cikket, ami elég sokat elárul annak a minőségéről, hiszen aki már próbált maga is publikálni tudományos újságban pontosan tudja, hogy általában egy, nagy szerencsével két ilyen dobása van. Még ezek után is az egyik reviewer ellenezte, egy másik pedig csak azért támogatta a közlést, hogy ne lehessen összeesküvés-elméleteket gyártani GMO-ellenes berkekben.) Két nagy, és több mint tíz éve (!) megválaszolatlan kérdés merül fel egyébként Pusztaiék cikkével kapcsolatban: hogy lehetett a kísérletet kezeletlen kontroll állatok vizsgálata nélkül elvégezni (ami a kapott eredményeket értelmezhetetlenné teszi, hiszen nincs meg a kontextus, amiben megvizsgálhatjuk azokat), illetve, hogy ha a sejtosztódás változását akarták kimutatni, miért nem nézték meg soha azt közvetlenül (Pusztaiék egy közvetett módszert használtak, ami nem közvetlenül az osztódást nézi, hanem a sejtek által létrehozott struktúrák alakját). Ezek nem apró hibák, nem véletlen, hogy egy másik nagy orvosi lap, a New England Journal of Medicine szerkesztője szarkasztikusan megjegyezte, hogy nem emlékszik más olyan esetre, amikor a Lancet értelmezhetetlen kutatást hozott volna le…
A végéhez közeledve még egy gyors megjegyzés Szendi válaszposztjával (is) kapcsolatban: SzG folyamatosan keveri egy jó kritikai mű minőségi kritériumát a mennyiségi jelzőkkel. Ugyanis hiába a “900 szakirodalmi hivatkozás”. Ha azok nem kritikusan, hanem tendenciózusan vannak összeválogatva, az iromány nem lesz más, mint egy propagandamunka. És ilyen szempontból talán kifejezetten szerencsés, hogy a legtöbb üzletben az Életmód szekcióban találjuk magunkat szemközt vele és nem a Tudományban…
Hosszúra nyúlt a válasz, de a legvégére még idekívánkozik Ben Goldacre (akit a pengeváltásunk alapján én sokra becsülök, Szendi meg – talán nem véletlenül – nem) néhány gondolata a “táplálkozástudósokról”:
“Egyelőre foglalkozzunk a “nutricionistákkal”, egy újonnan kitalált foglalkozás képviselőivel, akiknek létre kell hozni azt a kereskedelmi űrt, ami létezésüknek értelmet adhat. Hogy ezt megtehessék, misztifikálják és túlkomplikálják a táplálkozást, hogy ezáltal másokat maguktól függővé kell tegyenek. A szakmájuk a tudományos irodalom értelmezésének néhány gyakori hibájára épül: laboratóriumi adatokból merészen extrapolálnak emberre, “megfigyelési adatsorokból” vonnak le következtetéseket “beavatkozások hasznosságára” vonatkozólag, egyoldalúan szemlézik a szakirodalmat és végül olyan tudományos kutatási eredményekre hivatkoznak, amelyeket nem lehet fellelni. […]
Nincs semmi bajom az egyszerű, józan, egészséges táplálkozási tanácsokkal. Az egészséges táplálkozás […] nagyon fontos. De a médiában szereplő táplálkozástudósok a rendelkezésünkre álló bizonyítékokon túlmutató dolgokat mondanak: gyakran azért , hogy eladják a piruláikat, néha azért, hogy ránk sózzák táplálkozási hóbortjaikat, új diagnózisaikat, vagy egyszerűen azért, hogy meggyőzzenek a saját fontosságukról. Minden esetben tetten érhető azonban az a vágyuk, hogy egy olyan közeget hozzanak létre, amelyben ők a szakértők, míg mások csak félrevezetettek és ignoránsok lehetnek.”
(A vidám tejbegríz csibike blogjából származik.)
[1]The Chimpanzee Sequencing and Analyzing Consortium (2005) Initial sequence of the chimpanzee genome and comparison with the human genome. Nature 437, 69-87
[2]Marques Bonet et al. (2009) A burst of segmental duplications in the genome of the African great ape ancestor. Nature 457, 877-881
[3]Rhesus Macaque Genome Sequencing and Analysis Consortium (2007) Evolutionary and Biomedical Insights from the Rhesus Macaque Genome Science 316: 222 – 234.
[4]Charlesworth D, Charlesworth B, Marais G. (2005) Steps in the evolution of heteromorphic sex chromosomes. Heredity 95(2):118-28.
[5]Kuroiwa A, Ishiguchi Y, Yamada F, Shintaro A, Matsuda Y. (2010) The process of a Y-loss event in an XO/XO mammal, the Ryukyu spiny rat. Chromosoma (epub)
[6]Eaton SB, Cordain L, Lindeberg S (2002) Evolutionary health promotion: a consideration of common counterarguments. Prev Med. 34(2):119-23
[7]Voight BF, Kudaravalli S, Wen X, Pritchard JK (2006) A Map of Recent Positive Selection in the Human Genome. PLoS Biol 4(3): e72. doi:10.1371/journal.pbio.0040072
[8]Sabeti PC, Varilly P, Fry B, Lohmueller J, Hostetter E, et al. (2007) Genome-wide detection and characterization of positive selection in human populations. Nature 449: 913–918.
[9]Nielsen R, Hellmann I, Hubisz M, Bustamante C, Clark AG. (2007) Recent and ongoing selection in the human genome. Nat Rev Genet 8(11):857-68.
[10]Hawks J, Wang ET, Cochran GM, Harpending HC, Moyzis RK (2007) Recent acceleration of human adaptive evolution. PNAS 104: 20753-20758.
[11]Perry GH, Dominy NJ, Claw KG, Lee AS, Fiegler H, Redon R, Werner J, Villanea FA, Mountain JL, Misra R, Carter NP, Lee C, Stone AC (2007) Diet and the evolution of human amylase gene copy number variation. Nat Genet. 39(10):1256-60.
[12]Hancock et al. (2010) Human adaptations to diet, subsistence, and ecoregion are due to subtle shifts in allele frequency. PNAS 107: 8924-8930.
[13]Luca F, Bubba G, Basile M, Brdicka R, Michalodimitrakis E, et al. (2008) Multiple Advantageous Amino Acid Variants in the NAT2 Gene in Human Populations. PLoS ONE 3(9): e3136.
[14]Peng et al. (2010) The ADH1B Arg47His polymorphism in East Asian populations and expansion of rice domestication in history. BMC Evolutionary Biology 10:15
[15]Vergnaud AC, Norat T, Romaguera D, Mouw T, May AM, et al. (2010) Meat consumption and prospective weight change in participants of the EPIC-PANACEA study. Am J Clin Nutr. 92(2):398-407.
[16]Rimm, EB, Stampfer, MJ, Colditz, GA, Chute, CG, Litin, LB & Willett, WC. Validity of self-reported waist and hip circumferences in men and women. Epidemiology 1990;1:466–73.
[17]Foster, GD, Wyatt, HR, Hill, JO, et al.. A randomized trial of a low-carbohydrate diet for obesity. N Engl J Med 2003;348:2082–90.
[18]Stern, L, Iqbal, N, Seshadri, P, et al.. The effects of low-carbohydrate versus conventional weight loss diets in severely obese adults: one-year follow-up of a randomized trial. Ann Intern Med 2004;140:778–85.
[19]French, SA, Jeffery, RW, Forster, JL, McGovern, PG, Kelder, SH & Baxter, JE. Predictors of weight change over two years among a population of working adults: the Healthy Worker Project. Int J Obes Relat Metab Disord 1994;18:145–54.
[20]Kahn, HS, Tatham, LM, Rodriguez, C, Calle, EE, Thun, MJ & Heath, CW, Jr. Stable behaviors associated with adults’ 10-year change in body mass index and likelihood of gain at the waist. Am J Public Health 1997;87:747–54.
[21]Lee LA, Burks AW. (2006) Food allergies: prevalence, molecular characterization, and treatment/prevention strategies. Annu Rev Nutr 26:539-65.
[22]Tjon JM, van Bergen J, Koning F. (2010) Celiac disease: how complicated can it get? Immunogenetics 62(10) :641-51.
[23]Tack GJ, Verbeek WH, Schreurs MW, Mulder CJ. (2010) The spectrum of celiac disease: epidemiology, clinical aspects and treatment. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 7(4): 204-213.
[24]Myléus A, Ivarsson A, Webb C, Danielsson L, Hernell O, et al. (2009) Celiac disease revealed in 3% of Swedish 12-year-olds born during an epidemic. J Pediatr Gastroenterol Nutr 49(2):170-6.
[25]Kondrashova A, Mustalahti K, Kaukinen K, Viskari H, Volodicheva V, et al. (2008) Lower economic status and inferior hygienic environment may protect against celiac disease. Ann Med. 40(3):223-31.
[26]Meiri S, Dayan T (2003) On the validity of Bergmann’s rule. Journal of Biogeography 30: 331–351.
[27]Gustafsson A, Lindenfors, P (2009) Latitudinal patterns in human stature and sexual stature dimorphism Annals of Human Biology 36(1): 74-87.
[28]C. Ruff (1994) Morphological adaptation to climate in modern and fossil hominids, Am. J. Phys. Anthropol. 37: 65–107.
[29]Wolfe ND, Dunavan CP, Diamond J. (2007) Origins of major human infectious diseases. Nature 447(7142): 279-83.
[30]Zur Hausen H (2009) The search for infectious causes of human cancers: where and why. Virology 392(1):1-10.
[31]Alexander DD, Cushing CA (2010) Red meat and colorectal cancer: a critical summary of prospective epidemiologic studies. Obes Rev Epub
[32]Williams CD, Satia JA, Adair LS, Stevens J, Galanko J, Keku TO, Sandler RS. (2010) Associations of red meat, fat, and protein intake with distal colorectal cancer risk. Nutr Cancer 62(6):701-9.
[33]Ewen SW, Pusztai A (1999) Effect of diets containing genetically modified potatoes expressing Galanthus nivalis lectin on rat small intestine. Lancet 354: 1353-4.
[34]Horton R (1999) Genetically modified foods: “absurd” concern or welcome dialogue? Lancet 354(9187):1314-5.
“Ennek megfelelően vannak országok, ahol csökken a betegségben leélt évek száma, máshol stagnál, helyenként pedig enyhén csökken. ”
És gondolom van olyan ország is, ahol csökken :p.
Érdekesség: a nutricionista kifejezés kitalálója a magyar származású (?) Gyorgy Scrinis.
http://www.gyorgyscrinis.com/
Ooooopsz, akkor ezt már javítom is, köszi ;-).
Remek írás, bravó 🙂
És akkor a margóra firkantva egy kiváló példa a világyegyetem zsigeri rosszindulatára az ‘igazakkal’ szemben:
http://www.pnas.org/content/early/2010/10/08/1006993107.abstract?sid=1ac0a70f-f5a3-4d9b-b7ea-5a49f951e96d
Index-verzióban: http://index.hu/tudomany/2010/10/19/az_osemberek_is_ettek_kenyeret/
Végre! Köszi az írást!
Gyönyörű!
“A konzervatív, tekintélyelvű tudomány földbedöngölős receptje ismerhető fel: szítsd fel az indulatokat, tégy úgy, mintha a józanész nevében szólnál, tulajdoníts alantas indítékokat a megtámadott kutatónak, vond kétségbe elemi ismereteit is, hiteltelenítsd el személyében, foszd meg emberi értékeitől és méltóságától – és lökd a hiénák közé.”
Csak azt tudnám, hogyha valaki azt meri mondani, hogy te figyelj, neked nincs igazad ezért meg azért, akkor miért kell azonnal csuklóból visszavágni, hogy a tudósok puszta féltékenységből bántanak engem, mert igazam van?
@Rive:
Tehát már 30,000 éve mérgezzük magunkat, hiszen 40,000 éve nem változik a genomunk!
“The three sites suggest that vegetal food processing, and possibly the production of flour, was a common practice, widespread across Europe from at least ~30,000 y ago.”
Azóta az Origo is felkapta: http://www.origo.hu/tudomany/20101019-paleolit-taplalkozas-husfogyasztas-novenyi-dieta-novenyi-lisztet-is-fogyasztottak-a.html
Nomeg ven egy linkjük a Nature felé: http://www.nature.com/news/2010/101018/full/news.2010.549.html
Le nem mossátok magatokról, hogy egységfront 😀
Most akkor mivel is van gond? A liszt-cukor-tej-műanyag mellőzésével, vagy Szendi stílusával?
Talán az utóbbi miatt nem kéne elvetni az előbbit.
@Kató: alapvetoen arrol van szo, hogy Szendi butasagokat beszel, ir, terjeszt. Nem a stilusa, hanem allitasainak igazsagtartalma (pontosabban annak hianya) a kritika targya.
Alaptalan a liszt-cukor-tej ellenesseg.
Kató: az önjelölt prófétákkal?
Azzal nincs semmi baj, hogyha mondjuk én nem szeretem a tökfőzeléket, és egy falatot sem vagyok hajlandó belőle enni.
Ha viszont írok egy könyvet, hogy az ember genetikailag képtelen a tökfőzelék fogyasztására és a tökfőzelék a második világháború kirobbanásának az oka, akkor joggal néznek annak, ami vagyok: kontárnak.
Ennyit a célközönségről:
“# 935. BB boldogbuldog
2010. 10. 21. 15:16
(…)
Számomra a “Visszanyal a tejbegríz” cikk nem nyalt vissza, mert ELVONT, … igazából nem értem?! Attól még persze, hogy én nem értem, szakemberek érthetik?!
Gábor viszont értem:)”
Illetve az úr válasza:
“970. szengab
2010. 10. 21. 23:10
Érdekes, hogy miért öl ez az ember ennyi energiát abba az igyekezetbe, hogy engem megcáfoljon. Mennyivel több hasznot hozna, ha az emberi életek jobbításán ügyködne ekkora gőzerővel.”
“A múltkor is csak azért válaszoltam, mert az indexen jelent meg. Ha hagynám, hogy ahány irigy ember beszól, azzal vitatkozni kezdenék, ezzel telne el a napom. Ha erre válaszolnék, akkor ő újra nekigyürkőzne, és keresne új fogást. Szerinted volna ennek vége? Ha valaki érti, amit ő írt, akkor azt is látja, hogy az egész csupán öncélú érveléstechnikai gyakorlat. S mint ilyen, a végtelenbe vezet. Vannak a meddő viták és vannak a tények. Rengeteg ember meggyógyul a paleóra. Engem ez érdekel.”
Úgyhogy dolphin, rajta, dolgozz az emberi életek jobbításán! 😉
Mindez innen:
http://szendigabor.freeblog.hu/archives/2010/09/23/Teresa_Fung_szerint_a_huseves_veszelyes_az_igazi_veszely_a_husfobia/
Engem meggyőztek! Egy ELVONT érveléstechnikus vagyok, lebuktam!
Én viszont nem látom a cikket öncélú érveléstechnikai gyakorlatnak, tehát nem is érthetem.
Most addig fogom nézni, amíg rá nem jövök, hogy ez csupán meddő vita, mert akkor már elmondhatom végre, hogy megértettem a cikket.:)
Azért jó lenne tudni mi Szendi G. ingerküszöbe. Indexes cikkre még válaszol, origós, nol-os, gawkeres már kevés?
Ez a “Rengeteg ember meggyógyul a paleóra. Engem ez érdekel.” meg szerintem egyenesen egy homeopátiás tankönyvből eshetett ki.
Egy pillanatra felejtsük el, hogy Szendinek anyagi haszna is van a paleobol. A hozzászólásaiból és a támogatók hozzászólásából is azt érzem, hogy ők _tényleg_ elhiszik, hogy a paleo jót tesz az emberekkel. Ezzel nehéz vitatkozni, mert nem száraz tényeken, hanem érzelmeken alapul. Megrögzült hitük, hogy jót tesznek az emberekkel, ha reklámozzák ezt a diétát.
Ha egy hívő szemszögéből nézzük dolphin írását, akkor az tényleg egy gonosz (vagy irigy) tudós próbálkozásának tűnik. Igaz, hogy dolphinnak semmi anyagi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy megcáfolja a paleot, de mivel ők az érzelmeikkel gondolkodnak, ez cseppet sem érdekli őket. Innentől kezdve olyan briliánsan érvelhet dolphin ahogy csak akar, nem fog célt érni. Falra hányt borsó. Nekem, és a többi nem hívőnek élmény elolvasni egy ilyen jól megírt cikket, de sajnos akiknek igazán szükségük lenne rá, azokra pont ellenkező hatása van. Bár ennek a cikknek a hangneme sokkal kevésbé gúnyos, mint a korábbiaké, még mindig ősgonosszá teszi dolphint a hívők szemében. Majdnem olyan rossza hatása, mint ahogy Dawkins érvel a hit ellen és a tudomány mellett.
Egy természettudósnak nehéz átérezni, hogy hogyan gondolkodik egy ember, akit nem az esze, hanem az érzelmei vezérelnek. Ezzel nem azt mondom, hogy buta, hanem csak azt, hogy sok olyan ember van, akinek egy kinyilatkoztatás meggyőzőbb, mint egy bizonyítás. Mert egyszerűen így működik az agyuk, és ezt nem lehet megváltoztatni. Ha azt mondják, hogy ne egyél kenyeret, és meggyógyulsz, az nekik sokkal erősebb “érv”, mint az, hogy vedd be ezt a pirulát, és 47%-kal több esélyed van a gyógyulásra százezer emberen elvégzett kettősvak klinikai kísérletek alapján.
Nem tudom, hogy van-e olyan módszer, amivel a tudományt lehetne népszerűsíteni, de nem érvek, hanem érzelmek szintjén. Talán ha a tudományos megismerés szépségét, a valódi csodákat, megmentett életeket állítanánk előtérbe, akkor a hívők, az érzelmeikkel gondolkodók körében is célt lehetne érni.
T. cikkíró,
“Ami sajnos ennek a történetnek a szendii verziójából kimaradt,az egyrészt az, hogy ezt a konkrét testsúly-hatást csak a féléves kontrollon lehetett detektálni, az egyévesen már nem[17][18]”
[17]Foster, GD, Wyatt, HR, Hill, JO, et al.. A randomized trial of a low-carbohydrate diet for obesity.
“CONCLUSIONS: The low-carbohydrate diet produced a greater weight loss […] than
did the conventional diet for the first six months, but the differences were not significant
at one year. The low-carbohydrate diet was associated with a _greater improvement_ in
some risk factors for coronary heart disease.
-> Adherence was poor and attrition was high in both groups.” […] !!!
[18]Stern, L, Iqbal, N, Seshadri, P, et al.. The effects of low-carbohydrate versus conventional weight loss diets in severely obese adults: one-year follow-up of a randomized trial.
“CONCLUSION: Participants on a low-carbohydrate diet had more favorable overall outcomes
at 1 year than did those on a conventional diet.” !!!
“These findings are limited by a high dropout rate (34%) and by suboptimal dietary adherence of the enrolled persons.” !!!
Tényleg, ha egy ‘nem szigorúan követett (akkor hogy lehetett low carb???)’ low-carb diéta produkál ‘nem szignifikáns’, de jobb eredményt, akkor mondhatjuk hogy (idézet öntől): “csak a féléves kontrollon lehetett detektálni, az egyévesen már nem”!
Ennek fényében, hogy is van ez a nem szignifikáns-de-azért-mégiscsak-jelent-valamit eredmény a “Húsevés és metodológia” szakaszban??
Pedig úgy voltam ezt a cikket olvasva, hogy nahát, lehet hogy Szendinek nem ártana némi korrepetálás genetikából.
Ne de ezek után??? Ennyit a szerző hitelességről. (Persze értem én, ki a jóisten olvasná el a forrásokat, a lényeg a hit, és a hitelesség látszata. Ja nem, pont ezt kifogásolják Szendiben, és a “Szendi-hívőknél” is… Ki érti ezt :o)
1.) Mit írtam az Atkins hatásáról? (“konkrét _testúly hatást_ csak a feléves kontrollon lehetett detektálni, az egyévesen már nem”).
2.) Szendi melyik megjegyzésének apropóján írtam mindezt? (“Amikor ugyanis az Atkins-étrend hatását egy éven át ellenőrzött körülmények közt összevetették más egészségesnek tekintett étrendek hatásával, kiderült, hogy _az Atkins-diétások átlagosan 4,7 kilót fogytak, míg a többi egészséges étrenden élők csak 2 kilogrammot_ (Gardner és mtsi., 2007).”)
3.) Mit írnak a hivatkozott cikkek az Atkins _testúlyra_ gyakorolt hatásáról?
(“The low-carbohydrate diet produced a greater weight loss […] than
did the conventional diet for the first six months, but the differences were not significant
at one year.” ill. “Weight loss was similar between groups, […]”
4.) Miről szólt az EPIC-PANACEA study? (“Total meat consumption was positively associated with _weight gain_ in men and women”.)
5.) Ordenáré nagy csúsztatás ezek után arra hivatkozva verni a mellünk, hogy de más dolgokban mit mértek? (A kérdés természetesen költői.)
Csúsztatás, aha. Hát az mindenkinek megy, úgy látom.
A “Thirty thousand-year-old evidence of plant food processing” témában meg:
Sajna nincs meg az egész (fizetős) cikk, de az absztraktból az derül ki, hogy három ásatáson találtak eszközökön “keményítő tartalmú mag” maradványokat, amiből tádá: egyenesen következik hogy “növényi élelem feldolgozás” (oké) lisztkészítés (hát persze?!) !széleskörben elterjedt, bevett szokás! volt. Nyílván.
Mit tudom én, biztos a vaddisznó karajt is két szelet őskenyér közé tették, hogy hosszabb piknikeknél is praktikus legyen. Persze teljes kiőrlésű volt! A zsírt kidobták.
A szarvaspörköltet meg nokedlivel ették, mert hiszen a hús ELKÉPZELHETETLEN köret nélkül. És ha már volt liszt ugye.
Kicsit nagy az ugrás a következtetésben, de hát mennyivel jobban hangzik így a sztori?
Mindegy, nem is ez az érdekes, hanem a reakciók: “AHA! Látjátok mekkora barmok vagytok?! MUHAHAHA” persze nem ezekkel a szavakkal….
Tejóisten.
Ennyi időmbe telt, hogy rájöjjek ez valóban valami furcsa érveléstechnikai gyakorlat lehet.
1.) Nem jó a referencia, mert nem szól az Atkinsről!
2.) Jó, az Atkinsről szól, de nem azt mondja, amit Te állítasz!
3.) Jó az Atkinsről szól, és azt mondja, amit Te, de…. a kommentelőid hülyék, be-be-bee!
Nos, ha a kommentelőkkel van vitád, akkor nekik adresszáld (megvédik ők magukat, nem aggódom emiatt). Ha meg velem van vitád, akkor jelöld meg hogy a szöveg mely részeivel van gondod.
dolphin: látom túl bonyolultan fogalmaztam.
Akkor egyszerűbben: a referencia nem úgy, és nem azt mutatja amit ön leírt. Ezt hívják csúsztatásnak.
Csúnya dolog ugye? Szerintem is. És ezt már nehéz lesz kimagyarázni.
Ja, és harmadjára sikerült eltalálni: a 19-es komment nem önhöz szólt direktbe, de oda is volt írva hogy:
__A “Thirty thousand-year-old evidence of plant food processing” témában meg:___ […]
Legközelebb villogó neon gif-fel jelölöm a címzetteket. Ha lesz ilyen fícsör itt.
Csak annyit szólnék bele megint, (mert ugye azért visszatérek, szeretek itt olvasgatni – már amennyit meg is értek..haha), hogy én azt kötve hiszem, hogy az Atkinsnál lehet egy éves kontrollt csinálni… ha valaki ezt egy évig bírja, az hazudik. Én három hétig csináltam, mínusz öt kiló, de soha többet… igaz, hatásos. De egy év… az egyéves kontrollt ez esetben szerintem az intenzíven ejtették meg.
Szia Mynona!
Ugye a te gyerekednek volt gyomoridegessége a suli miatt?
Jobban van már?
Szia!
Igen, neki volt, de az ovi miatt.
Köszi az érdeklődést. 🙂
Jelentem helyzet megoldva, drasztikusan: ovónéniváltás… 😀
#21: az eredeti cikket (szabadon olvasható formában) valóban nehéz előásni az internet bugyraiból, ugyanakkor a nem-nagyar hiradások alapján ugye röpke guglizás ontja a releváns információkat az egyes ásatások jelentőségéről, módszertanról, a konkrét kutatási programról.
A megtekintett anyagok alapján úgy érzem, egy pár soros összefoglaló alapján kritikát írni egy tíz éves kutatási programot a megerősítések publikálásával betetőző tudosításról sokkal több merészséget igényel, mint a cikk eredeti állításait írásba foglalni.
Mindenesetre immáron van releváns forrás mindazok számára, akik bizonyítékok alapján óhajtanak paleolit diétát összeállítani, és nem csak a ‘régi’ diéta utóvédharcait vívják.
@Mynona
Gratula!
De remélem nem higítottátok agyon az óvónénit homeopatikusan!:)
:DDDD
25: egy linket megköszönnék. Én csak ilyen kivonatokat találok.
(Ráadásul ‘enyhén’ hatásvadász: “starch grains found” -> és mi a szalagcím?? “Bread was around 30000 years ago”!!)
Népszabadság:
“Az ősemberek már 20 ezer éve is ettek kenyeret
Régészek egy 30 ezer éves őrlőkövön kiszáradt gabona nyomára bukkantak, amiből azt a konklúziót vonták le, hogy már elődeink is fogyasztottak kenyeret.
Megállapításuk szerint az Európa területén élő ősemberek a krumplihoz hasonló növények gyökereiből csináltak lisztet, amelyet később tésztává gyúrtak. A felnőtt tenyérbe illő őrlőkövekre Olaszország, Oroszország és Csehország területein zajló ásatásokon bukkantak rá. […]”
Most gabona, krumpli, vagy krumpliszerű gyökér?
Valamint a “felnőtt tenyérbe illő őrlőkő” nekem nem tűník nagy mennyiségű kenyérliszt-gyártásra alkamasnak.
Egyébként mi ez a nagy csinnadratta? Nem hiszem hogy bárki kétségbe vonta hogy ehetett e az ősember magvakat.
Nem hinném hogy válogatós volt, főleg ha korgott a gyomra… szerintem mindent megkóstolt.
Persze az más kérdés, hogy mi alkotta táplálkozása gerincét???
(Tudom, tudom: a kézi örlőkővel készült lisztből sütött kenyér… )
(gy.k. ez itt irónia volt, utalva a ‘döbbenetes’ felfedezésre)
Goto 4.
#28: Aham, akkor értem, azt hiszem.
Nézd, nekem eszembe se jutott, hogy valaki csupán magyar oldalak alapján erről akkor majd komolyan nekiáll véleményt mondani. Ezért is raktam be föntebb az Index meg az Origo mellé rögtön az eredeti cikk (mivel nem elérhető, ezért a kivonata, illetve magyarnál valamivel komolyabb Nature-féle tárgyalása)felé mutató linkeket is, hogy legyen merre elindulni.
Ugyanis a helyzet sajnos az, hogy ha nem tudsz angolul (illetve esetenként a publikáció eredeti nyelvén) utánakotorászni, akkor legtöbbször lényegében esélytelen vagy bármi, akár csak laikus szintű tudományos elvárásnak megfelelő információt felhajtani és marad a bulvár.
Holnap, ha időm engedi előkotrok néhány linket a dolog tudományos oldaláról. (Sajna mostanra eléggé felkapta a dolgot a média, úgyhogy a jelen találatok elsöprő többsége már csak szemét, aminek az eredeti cikkhez nem sok köze van – legtöbbjük írója szerintem még csak meg se próbált utánanézni. )
Kifejezetten a magyar helyzetről szólván: egy tisztességes, nem száraz tudományos hanem laikus szemmel is olvasható, ugyanakkor a kellő szigorral megirt és hivatkozásokkal alátámasztott ismeretterjesztő cikket összehozni még akkor is sok idő, ha a témakör szakértője valaki (Dolphin, volt már olyan cikked itt, ami egy melós napnál kevesebb idődbe került? ) Ha valami portál akar effélét elkövetni, akkor a meló árát tipikusan százas, max. néhány ezres megtekintésnek kell előteremtenie (bulvár nélkül ennyire futja, sajna). Ez esélytelen. Az ismeretterjesztés ugyanakkor nem igazán elismert tudományos munka, tehát a munkahely is csak ímmel-ámmal fedezi/szereti az effélét. Olyan pedig, aki szakember de nem az elefántcsottornyos fajta és önszorgalomból közönségszolgálatra adja a fejét elég ritka és nem igazán illik elvárni tőle, hogy mindenről azonnal tudományos igényű összefoglalót rittyentsen.
Ez van. Kicsik vagyuk, alkalmazkodni kell – angol nélkül, keresési gyakorlat nélkül képtelenség rendesen tájékozódni.
Rive:
Hát már elnézést, de: bazz, gratula.
Mondom csak ilyen kivonatokat találok, de egy linket megköszönnék -> gy.k. teljes cikkre tán? Goto 4? Mi is van a 4-es kommentben, eh, nevermind.
További kellemes áltudomány-mentesítést kívánok.
szia dolphin,
érdekelne, hogy hol találtad nyomát annak, hogy valakik valamikor egyáltalán megkísérelték megismételni Pusztaiék kísérletét az elmúlt tíz éveben.
Viszonylag sokat olvastam már eddig is Pusztaiékról, bár lehet, hogy még mindig nem eleget, és lehet, hogy rosszul kerestem.
Én eddig csak olyan (angol és magyar nyelvű) dokumentumokat találtam, amelyek arról szólnak, hogy az egész rendben volt metodikailag, valós eredményt kaptak, illetve, hogy egész egyszerűen azóta sem ísmételték meg sehol.
Kérlek, hogy ne csak linket írjál, mert ha pl. fizetős, azt én nem tudom megnyitni, hanem légyszi másold be angolul.
Előre is köszi SambalOelek.
@senkialfonz:
A 4. commentben van egy PNAS link, amit onnan lehet megismerni, hogy szerepel benne a “pnas” betűkombináció. Még annyit tudok segíteni, hogy a PNAS-ben jelent meg a cikk. (Ha esetleg az a problémád, hogy neked nincs hozzáférésed, akkor azt mondd.)
@SambalOelek:
Félreérted, amit írtam. Konkrétan arra utaltam, hogy ha ezek az eredmények szignifikánsak lettek volna, már biztos meg tudta volna valaki valahol ismételni. Sőt, úgy gondolom a GMO-basher társaság elemi érdeke lett volna ezt megismételni, de azóta sem tették (vagy ha igen, nem közölték le az adatokat). Gondolom, ha a Greenpeacenek van arra pénze, hogy mindenfajta bálnavadász-vadász hajókat építsen, akkor néhány tucat egér viszonylag rövid idejű fenntartását, meg azt a pár reagenst is ki tudnák fizetni. Ha biztosak lettek volna az igazukban hirdethettek volna egy grantet, hogy valaki továbbvizsgálhassa a témát. De még csak ennyi sem tellett tőlük, nekik az igazság ebben a témában sosem tűnik fontosnak (kérdés, hogy valaha az volt-e), sokkal többet nyom a latba, ha valaminek PR értéke van.
#31: tkp. kinek mit irsz? Jó lenne, ha kicsit rendbe szednéd, kinek mit reagálsz, mert igencsak visszafogottan fogalmazva is zavarosnak tűnnek a kommentjeid.
A teljesség legkisebb igénye nélkül néhány link és kulcsszó, bár erős kétségeim vannak, hogy ha a korábbiak alapján nem sikerült elindulni, akkor az képesség vagy a szándék hiánya miatt történt-e:
http://www.pnas.org/content/suppl/2010/10/09/1006993107.DCSupplemental/pnas.201006993SI.pdf
(Mernék rá fogadni, hogy meg is sütötték.)
Az egyes ásatásokat meg se próbálom magam kontextusba helyezni – a net ontja a találatokat a ‘pavlovian’ ‘paleolithic’ ‘site’ ‘cluster’ kulcsszavakra, az ásatás jelentőségét nehéz alábecsülni – akárcsak ‘Bilancino’ vagy ‘Kostenki’ esetében, a találatok ráadásul többnyire szakmai publikációkat jelentenek, a bulvár ezt a területet egyelőre nem fertőzte agyon.
A most betetőzött kutatás egy korábbi publikációjának netes utánközlése: http://findarticles.com/p/articles/mi_hb3284/is_314_81/ai_n29405657/?tag=content;col1
Érdemes külön rákeresgetni a cikket jelzők neveire önállóan is, illetve prima hivatkozáslist is rendelkezésre áll.
Ha ennyi alapján nem tudsz elindulni és nem tudod felmérni, hogy mekkora méretű anyagról mondtál fentebb nulla információra alapozva véleményt, akkor nem tudok segiteni.
@senki #28
Hát ha már megőrölték, akkor gondolom, meg is ették. Ha csak nyersen akarsz megenni egy magot, akkor nem foglalkozol a megőrlésével, mert úgy sokkal bajosabb felszippantani. Ugyanúgy nem fejlesztesz ki egy ilyen technikát, ha nem csinálod azt gyakran. Hiszen tovább kell adni, meg kell tanítani a gyerekeknek, stb. Nem mondom, hogy napi rendszerességgel ettek kenyeret, de az, hogy egy ilyen viselkedésmód sikeresnek és értékesnek (hiszen továbbadták egymásnak) bizonyult, azt mutatja, hogy az étrendjük nem kis részét tette ki. Nem egy helyen találták meg, hanem három: Olaszország, Oroszország és Csehország. Azaz egymástól nagyon távoli vidékeken is ismerték a technológiát 30’000 évvel ezelőtt. Ez azt bizonyítja, hogy az ott élő embereknek nagy előnyt biztosított a túlélésben.
Hogy ellenpontot is említsek: ha magas keményítőtartalmú gabonáról lenne szó, akkor esetleg lehet, hogy csirizt készítettek belőle. De ha jól értem, ez valami lisztes gumó, tehát abból nem hiszem, hogy ezt csináltak. Mindjárt meg is nézem, hogy milyen növényből van.
Lepjük meg a Szendit. Alapítsuk meg a Tiltcsuk be az Anyatejet Mozgalmat (TAM)! Káros az a gyereknek, még megfeküdné a gyomrát. Mostantól csak darálthúst pépesítve!
dolphin: azt hittem hogy a “fizetős cikk” kifejezésből kiderül, hogy nincs hozzáférésem a PNAS-hoz. Én hibám.
Nincs hozzáférésem a megadott linken található teljes cikkhez.
Rive: elég jól tudok angolul.
Szerintem keresni is jól tudok (bár ez erősen relatív) – de türelmem sajnos nullához tart.
@senkialfonz:
Ha írsz egy hozzászólást, ahol bejelentkezéskor működő emailt adsz meg, átküldöm.
33.dolphin Pusztaiék nem egerekkel, hanem patkányokkal dolgoztak, de nem akarnék kukacoskodni:)) Ez ugye, egy blog, senki sem főállásban csinálja…Én pl.sokat félreütök.
De egy Pusztaiba belekötő magyar akadémikus pl. a kísérlethez használt patkányok számát nem találta el a nyomtatott sajtóban megjelent cikkében, ami azért tényleg kínos.
A kákán sem akarnék csomót keresni, de azt írod, „..nem véletlen, hogy egy másik nagy orvosi lap, a New England Journal of Medicine szerkesztője
szarkasztikusan megjegyezte, hogy nem emlékszik más olyan esetre, amikor a Lancet értelmezhetetlen kutatást hozott volna le…” Na és a „szarkasztikusan megjegyezte” szókapcsolat az ugye egy linket takar, ami nálam viszont egy Science-cikkhez vezet. Akkor most hogy is van?
Ráadásul ezt a cikket én nem tudtam megnyitni, pedig érdekelne. Bemásolnád?
Köszönettel: Sambal Oelek
Valóban patkány, I stand corrected, ugyanakkor azt ugye egyszer sem állítottam, hogy a modellválasztással gondom lenne. (Történetesen a patkány jobb is mint az egér, ezzel nincs is semmi baj.)
A Science link egy olyan cikkre mutat, ahol megszólaltatják a NEJM szerkesztőjét, azt idéztem.
http://www.ask-force.org/web/Pusztai/Enserink-Lancet-Scolded-Pusztai-1999.pdf
“Horton denies that The Lancet sought to get mileage out of the media hype, insisting that he would have printed the paper even if it hadn’t been mired in controversy. But Marcia Angell, editor-in-chief of The New England Journal of Medicine, a competing journal, finds that hard to believe. “When was the last time [The Lancet] published a rat study that was uninterpretable?” she asks. “This really was dropping the bar.””
Dolphin:
Jó, tegyük fel, hogy a gluténban igazatok van,és aki nem érzékeny rá, egye a gabonát. De mi van a lektinekkel, ami van a hüvelyesekben, gabonában, áteresztővé teszi a bélfalat, ezáltal gyulladáskeltő fehérjék jutnak be a vérkeringésbe (Szendi szerint), autoimmun,pajzsmirigy, stb. betegségeket okozva. Egy kicsit menjetek már rá a gyorsan felszívódó CH-kra és a lektinekre is, ezekről még nem volt szó.Magas GI-jű és GL-ű ételek a kenyér, minden, ami őrölt gabonából (liszt) készül.
Inzulinrezisztencia, stb. ha olvastátok a könyvet…..
Én még mindig bizonytalan vagyok, nem tudom, kinek higyjek, mindig az tűnik logikusnak, akit épp olvasok, hol Szendi, hol meg Dolphin :-). Segítsetek már!
41 dolphin
Köszi. Az a helyzet, hogy erre a linkre egy pdf „jön ki”, de nálam errort jelez a gép. Szívesen elolvasnám az egész cikket. Ha nincsen valami speciális akadálya, megtennéd, hogy egy az egyben bemásolod ide az egészet? Hátha valaki mást is érdekel, rajtam kívül is.Köszi.Marcia Angellt addig is csókoltatom.
Mentsd el jobbklikkel, és akkor nem lesz semmi gond.
44.Komavary Nagyon köszi,így már sikerült.
Egy meglepően korrekt cikk/interjú és kommentfolyam:
http://divany.hu/eletmod/2010/11/12/titokban_neha_hosnek_erzem_magam/
És egy sokaknak biztosan szintén meglepő, az anti-paleo (oelap?) diéta sikeréről:
http://edition.cnn.com/2010/HEALTH/11/08/twinkie.diet.professor/
Remélem mindenki látta, hogy a profithajhászásól való ódzkodás közben Gáborunk lehúzott még egy bőrt a témáról ;-):
http://bookline.hu/product/home!execute.action?id=98156&type=22
Dolphin:
De azért a kényes kérdésemre te sem válaszoltál,(42.) mi van akkor a gyorsan felszívódó sok szénhidráttal, amit a nép magába töm? Pl. így karácsony környékén, bejgli és szaloncukor hegyek. És a lektinekkel?
Legjobb persze a kínos kérdéseket figyelmen kívül hagyni.
Se nem kínos, se nem kényes a probléma, hanem irreleváns. Egyszer sem írtam a kérdésről, mert nem ezeken áll vagy bukik Szendi evolúciós elmélete. Ez nem egy táplálkozásélettan blog, hanem egy biológiai, ami hangsúlyozottan kezeli az evolúciós kérdéseket. Mivel Szendi utóbbiakkal kapcsolatban állított (könnyen cáfolható) valamit, ezért került terítékünkre. Ha csak megírja az x+1. diétás könyvet, akkor biztos nem olvasom el.
De év végén van lehetőség kívánságműsorra is: ha konkretizálod, hogy Szendi melyik állítása érdekel az említett két dologgal kapcsolatban (a nem pontosan definiált “lektin” és “szénhidrát” kategória túlmutat a jelenleg rendelkezésemre álló szabadidőn), akkor részletesen leírom, hogy mit ír róla a nem szelektíven kezelt szakirodalom.
evolúciós csoda lehetek !
10-18 éves korom között a legnagyobb mennyiségű táplálékom tej+kakaópor volt. napi 2-6 liter között. igaz még nem sokkal múltam 30… ezek használható adatok? 🙂
Ne haragudj, nem akartalak megbántani, csak olyan sokáig nem válaszolt senki a kérdésemre. Nem figyeltem, hogy ennyire csak arra van kihegyezve a poszt, hogy evolúciósan alkalmazkodtunk-e. Szerinted akkor igen, jól értem?
No, akkor a két kérdésem:(Szendi állításai):
l. A gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztása inzulinrezisztenciát, és a civilizációs betegségek zömét okozzák, pl. cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, elhízás,magas koleszterinszint, köszvény, összefoglalóan metabolikus szindróma, és a teljes kiőrlésű gabonák is gyorsan felszívódó CH-k, meg a krumpli. Fitátok is vannak a gabonákhoz, ami a tápanyagok felszívódását akadályozzák. Azonívül a gluténhez sem alkalmazkodtunk, egy csomó betegséget a rejtett gluténérzékenység okoz (hosszú lista a könyvben….)
A gabonákban és a krumpliban, paradicsomban ezenkívül lektin is van. Ami:
2. A lektinek mérgező növényi fehérjék,(a növény védekezésre fejleszti ki pl.rovarok ellen), amelyek átjutva a bélfalon, azt áteresztővé teszik, így az emésztetlen fehérjék bejutnak a véráramba, olyan géncsoportokat aktiválva, amelyek autoimmun folyamatokat indítanak be. A lektinek maguk is átjutnak, megbolondul az immunrendszer. Lektinek főleg hüvelyesekben és a gabonákban vannak, különösen a teljes kiőrlésűekben. Azóta olyan elterjedtek az autoimmun betegségek, mióta nagy mennyiségű gabonát fogyaszt az emberiség. A főzés, emésztés a lektineket nem semmisíti meg teljesen, csak egy részüket, marad még elég mérgező belőlük, pl. a babfőzelék azért olyan nehezen emészthető, puffasztó.
Na, ha ez a két fő kérdéscsoport, ha van pici időd, nagyon örülnék, ha utána tudnál nézni és válaszolni, mert azért volt itt szó Atkinsről is, meg őskenyér-ősliszt, tehát, hogy mihez is alkalmazkodtunk ténylegesen.
Nagyon szépen köszönöm előre is :-).
Igyekszem nem elfelejteni, de ha hetente rámdörögsz itt, akkor biztos hamarabb meglesz ;-).
Köszi, mert tényleg nagyon érdekel, és Te hozzáértőnek tűnsz. Már hónapok óta ingadozom, és szeretném végre tudni az “igazságot”. (Ki tudja azt, nem igaz?)
53.Erika: téged nem godolkoztat meg az a a tény, hogy másfél kontinensnyi terület (Közép-és D-Amerika) lakossága élt s él már sok ezer év óta szinte csak kukoricán, krumplin, babon és paradicsomon,cukornádon meg hasonlókon? Elvégre már rég ki kellett volna pusztulniuk a lektinek, cukrok és Szendi szerinti más káros anyagok fogyasztása következtében! De ez akár az európai lakosságra is illik. Örülj neki, hogy létezel, pedig igaziból nem is létezhetnél, nemde?
54. primavis:
dehogynem, de pont arról van szó (Szendi szerint), hogy itt nincs szelekciós nyomás, mert ez nyugati típusú étrend nem pusztít el, csak hosszú távon megbetegít. Nagyon sokan felnőnek ezen a kaján, elérik az ivarérett kort, szaporodnak, aztán 45-50 éves korukra sokféle betegséggel küzdenek. Ezen a kaján nem pusztulnak el 20-30 éves korunkra, csak különféle betegségeket szednek össze,sokan elhíznak, stb. Persze nem mindenki, kivételek mindig vannak (pl.Churchill.) De nem csak a hosszú élet a lényeg, hanem hogy 50 évesen ne produkáljon az ember vagy 4-5 féle betegséget.
Azért létezek, mert anyám-apám elérték a nemzőképes kort, de utána volt egy csomó bajuk….
Erika: családunkban a családtagok túlnyomó többsége olyan táplálkozást folytatott, amely miatt Szendi szerint 40-50 éves korukban meg kellett volna halniuk különböző súlyos betegségek következtében. Ennek ellenére többségük túlélte a 80-at, sőt sokan a 90-et is! Kivételt az a pár rokon képezte, amelyik túlzásba vitte a cigizést vagy az italozást (esetleg mindkettőt), vagy felszedett valamilyen fertőző betegséget és nem tudott kigyógyulni belőle. DE fogyasztottak bőven gabonaféléket, paradicsomot, babot , borsót, cukrot , tejtermékeket, stb.
Elhiszem, hogy vannak olyanok akiknek egyik vagy másik káros lehet, de ne tessék általánositani!
Na ja, ha ebből haszna is van a hirdetőnek, akkor érthető! Márpedig SzG-nak bőven van! Akár dicső elődjének, Bicsérdi Bélának!
Értem én, csak leaszarom! Minden ellen lehet érvelni, de ha egyszer működik, akkor miért kellene embereket lebeszélni róla? Gáborral is összeveszhettem volna azon, hogy szerinte a homeopátia (nesze kedves olvasó: gumicsont!!) hatástalan kellene legyen, hisz nincs olyan klinikai esetkövetéses bizonyítékhalmaz mellette, mint a paleo, vagy sok minden egyéb mellett (amint fentebb olvassuk, egyeseknek ez sem elég, sőt egyenesen az ellenkezője igaz). Pedig a homeopátia NEKEM és családomnak működik, ahogy a paleo is. A többi olvasó engem kevéssé érdekes, ha ismételhetem magam: leszarom. Arra hallgat, akire akar, kiválasztja magának, amiben hinni szeretne, alkalmazza, él egy darabig, majd meghal, ahogy én is! Könyörgöm, hagyjuk egymást úgy élni és meghalni, ahgy szeretnénk! Ne csináljunk már ebből is vallásháborút! Annyi kellemesebb módon el lehet pusztulni… ld. tejbegríz… 🙂
primavis:
néhány ember, pl. a te családod, még nem bizonyíték, hogy lám a gabona,kristálycukor stb. az jó táplálék. A paleo amúgy nem csak a kajáról szól, egy életmód, és abba nem fér a cigizés és pia.
Ez egy marhaság, hogy Szendinek haszna lenne abból, hogy én nem nokedlit eszek a pörkölthöz, hanem karfiolt mondjuk, és nem kenyeret a tojáshoz, hanem salátát. Mi haszna van neki abból, mondd meg,hogy Te mit eszel? Hogy te húst ebédelsz zöldséggel vagy tejbegrízt?
És akik 80-90 évesen haltak meg, az sem mindegy, hogy az életük végén mennyi bajuk volt, nem?
attika:
jó, te meg azt mondod, ne csináljunk vallásháborút, igazad van, de akkor Te miért beszélsz ilyen durván? Még jó, hogy egyetek paleósan, ha ez működik nektek és tudjátok csinálni :-).
@Erika
A recept a következő:
1. Vegyél egy nagy adag elégedetlen embert (ez nem nehéz).
2. Magyarázd el nekik, hogy a nagyon különböző problémáik mind egy tőről fakadnak. Fontos, hogy mindez elég tudományosan hangozzon, hogy elhiggyék. Szőjél bele olyan elemeket, amitől “jé, tényleg” érzésük lesz. Ez volna a Szendi-könyv. Már ebből is van anyagi haszon, mert az elégedetlen emberek szívesen költenek olyasmire, ami azt ígéri, hogy egycsapásra megoldja a gondjaikat, szinte erőfeszítés nélkül.
3. Húzz le róla még annyi bőrt, amennyit lehet. Ilyenek a tévés szereplések (bár nem tudom, azokért ki fizet kinek, de reklámértékük Szendi malmára hajtja a vizet). És persze főleg a nemrég megjelent receptkönyv. Te nem gondolkodtál el rajta, hogy megveszed?
@Erika
Ha az egyedi anekdotikus beszámolók számítanak, akkor Primavis és Attika családjának leírása is fontos.
Ha nem számítanak , mert nem tudományos bizonyítékok, akkor viszont egyszerre kell őket bizonyítékként elvetni.
Ha pedig a paleora annyi bizonyítéka van Attikának mint a homeopátiára, akkor a paleolit diéta eléggé bajban van, és azt mutatja, hogy placebo diéta. 🙂
Szendi Gábor pedig igenis hasznot húz a paleo diétából. Ha nem így lenne, akkor feltenné a netre a paleós könyvét és a receptkönyvét is. (jelzem még így is származhatna bevétele pl. internetes reklámfelület értékesítéséből). Az, hogy nem ezt a módot választotta elsődlegesen ismeretterjesztésre, arra utal, hogy inkább profitorientált a kérdésben, mintsem heves altruista érzelmek vezérelnék.
Szemben pl. a criticalbiomass szerzőivel, akiknek könyve még mintha váratna magára…
punderstibbons-
Ha Szendi honlapját http://www.tenyek-tevhitek.hu/
megnyitod, és rákattintasz bal kéz felől a feltűnően bordó Paleolit feliratra, akkor látni fogod, hogy Szendi az összes releváns információt áttekinthetően csoportosítva feltette ( paleo és a betegségek stb), és még ráadásul – a kezdet kezdetétől – recepteket is közöl.
Ha valakinek nincs pénze megvenni a könyvet, ezek alapján is tud életmódváltást csinálni.
Szendi a blogjában,( és e-mailen is) ha valaki beír neki, tanácsot is ad.( És a többi blogozó is beírja a repceptjeit stb)
Szendi ingyenes hírvelére is fel lehet iratkozni, amelyben nem csak saját cikkeit, hanem (sokkal nagyobb számban) fordított tanulmányokat küldözget .Például az antideresszánsokkal meg koleszterincsökkentőkkel meg a paleoval kapcsolatos mainsream szkalapokban közölt viszgálatokat is. ( Nyilván ezek kerülnek fel később a honlapra)
Ezekért a fordításokért szerintem nem kap pénzt senkitől.
Sőt. Az alatt az idő alatt, míg fordít, tarthatna pl. terápiát is, amivel többet keresne.
Szendi felesége (Váradi Judit) is szokott fordítani a honlapjára. Gondolom, ettől se a családi kassza bevétele nő.
Egyébként a “depresszióipar-témát” először a szakmának írta meg, Antidepresszáns és placebo ( 2004) címmel, és bizony nem kapott érte honoráriumot. Buda Béla segítségével szétküldtek 1000 példányt ( ingyen) a szakma képviselőinek. Mivel senki sem reagált rá, megírta a nagyközönségnek a Depresszióipart.
Én pl. épp azért nem vettem meg a Depresszióipart, mert az Antidepresszáns és placebo évek óta fel volt töltve a honlapjára. Tehát tkp. saját üzletét rontotta vele.
(Amúgy kb. egy fél éve feltöltötte a Depresszióipart is.)
Vajon milyen haszna van neki abból hogy te meg én NEM szedünk antidepresszánsokat?
Ennyit Szendi nyilvánvaló pénzéhségéről.
Ugyanakkor azért azt sem gondolom, hogy Szendinek teljesen át kéne menni Teréz Anyába. Már csak azért sem, merthogy 3 éve nincsen már neki TB-s állása.
Koopac:
szerintem azért a paleo nem egycsapásra és nem erőfeszítés nélkül oldja meg a betegségeket, és nem vettem meg a szakácskönyvét. Miért, szerinted olyan jó a fehér kenyér/liszt/cukor? Nem hiszem, hogy ezt komolyan gondolod.
Amúgy meg mindenki kiadhat akármilyen könyvet, ha talál rá kiadót, miért lenne baj, hogy Szendi, ha má’ dolgozott vele, kiadja? Ennél sokkal hülyébb könyvek is megjelennek, egyenesen szemétbe valók.
pounderstibbons:
nekem mindegy, hogy Attika vagy akárki hisz-e a homeopátiában, vagy bármiben, én nem tudom, mi az igazság, csak azt szeretném, ha
DOLPHIN! 🙂 találna hiteles anyagot a feltett kérdéseimre: árt-e a finomított CH és a gabonában lévő lektinek? (Ő mondta, hogy hetente dörrentsek rá.)
SambalOelek: egyetértek veled.
@Erika: Nincs elfelejtve ám! Csak megrendelt cikktől, absztraktíráson át, OTDK dolgozat javításig most, új év örömére, esett be minden az ablakon. Szóval, most jövő hét végét látom reálisnak, de közben nyugodtan lehet dörögni.
@SambalOelek:
Azért hadd ne fakadjak sírva, mert Szendinek nincs TB-s állása, viszont eloszlatnék ezzel kapcsolatosan egy tévhitet:
A TB ellátás elég olcsón, kb. 5000 Ft-ért megváltható havonta.
Mellesleg minek is neki, ha annyira egészséges? 🙂
Aki a modern kor okozta betegségek végét hirdeti a diétájával, annak kifejezetten kötelezővé tenném, hogy ne is lehessen neki TB-je…
A depresszióipar feltöltésével te is elismered, hogy a saját üzletét rontotta, azóta se tett ilyet, tehát valószínűleg felismerte, hogy ez neki inkább káros, mint előnyös.
ÉN nem tudom elképzelni magamról, hogy ha kezemben lenne egy annyiféle ártalmas hatás kivédésére alkalmas diéta, mint amilyennek a paleot leírják, nem tennék ingyen elérhetővé mindent vele kapcsolatban, ha mellette van jövedelmem elég.
Ezt ugye te sem vitatod?
(terapeuta, ünnepelt szerző, egyéb könyvek, bannerek)
A többi tevékenység amit leírsz pedig egy remek ősi magyar szóval jellemezhető: reklám.
Vagy szerinted a TV műsort is altruisták csinálják neked minden este, mivel nem kopogtatnak az ajtódon havonta, hogy adjál pénzt a cartoon networkre?
De félreértések elkerülése végett: nem irigylem én tőle a pénzt, tényleg dolgozik érte mint a güzü (egy sima – egy fordított – egy fellépés itt meg ott) csak éppen a paleón étrend konkrét hatásairól elég kevés adat van ahhoz, hogy állva ünnepeljem.
Dolphin: Köszönöm szépen! Nem akartalak ám sürgetni, bőven ráér, csak itt annyira nekem estek, pedig én nem akarok vitatkozni, pont azért, mert nem vagyok tudós, nem tudom, mi az igazság, ezért kértelek Téged, hátha jobb anyagokat találsz, jobban értesz hozzá, mint én.
Jó munkát mindenhez :-).
pounderstibbons: hát akkor ne ünnepeld! Se állva, se ülve, senki nem várja tőled. Majd meglátod 20 év múlva, ki lesz egészségesebb, te vagy akik mégis örülnek ennek az életmódnak.
Pedig úgy tűnik, sajnálod tőle a pénzt, hát akkor csináld utána, vagy valami hasonlót.Ha hisz benne, szerintem nem etikátlan, amit csinál.Megdolgozott a könyveken.
Off: kiváncsi voltam, hogy van-e legalább egy bocs a Szendi-blogon oltásügyben, erre kiderül, hogy “Vargakritika” van:
http://szendigabor.freeblog.hu/archives/2010/12/27/Meg_hogy_a_Fold_forog_Hahaha_valasz_a_tudomanytalan_paleolit_taplalkozas_kritikara/#comments
@Komavary:
Hehe, még szerencse, hogy nincs megsértődve, mert különben, ki tudja, miket írt volna ;-))).
De abban viszont igaza van, hogy a medizona riportere nem volt korrekt vele szemben. Amikor engem megkerestek számomra az jött le, hogy vele is beszéltek valamit. (Egyébként aztán megígérték, hogy ha kész lesz az anyag, elküldik a linket, ami azóta is tart.)
Ja, és SambalOelek, vagy Szendi valamelyik errejáró padawanja mondja már el neki, hogy elég kimerítően használtam a PubMed-et a posztok írásakor az irodalmazáshoz, pont innen tudom, hogy mennyire elfogult, egyoldalú képet fest a “paleolithic diet”-ről.
Ezt valaki itt linkelte, vagy máshol láttam? Mindegy, úgyis on-topic ;-):
http://www.youtube.com/watch?v=SavsJYXWgm8
Jót kacagtam Szendi vagdalkozásán.
(az tébnyleg nem szép, hogy nem kérdezik meg, ha már egyszer írnak róla, de ahol elér a tejbregízig ott teljesen kicsúszik alóla a talaj.
Persze már korábban is vannak gyöngyszemek benne:
“Hogy a kommunista rendszerben ismeretlen volt a sajtóetika, az világos, nem kell külön megmagyarázni. Hogy az emberek valaminek csak a cáfolatát ismerhessék meg, azt a hatalom diktálta.”
Bőven lett volna módja a sérelmezett tejbegrízes cikk cáfolatára, de nem tette meg, mert “a korábbira is csak azért válaszolt, mert kinnvolt az indexen”.
Hát ha nem válaszol a cikkre, akkor mégis ki a hibás azért, mert csak a cáfolatot ismerhetik, a cáfolat cáfolatát meg nem?
De nekem ez a kedvencem:
“Hogy betegen is lehet gondolkodni, azt bizonyítja a mai szárnyaló technikai fejlődés, ami mellett az emberek 50%-a szívbetegségben, 30%-uk pedig rákban hal meg, 8%-uk autoimmun, 10%-uk pedig cukorbetegségben szenved.”
2% meg örökké él, ugye? 🙂
Mégis Szendi Gábor paleoföldjén mégis miben halnának meg az emberek?
100% háztartási baleset?
Vagy 200 éves korukban már unják az életet de annyira elpusztíthatatlanok, hogy le kell mondaniuk a Paleóról, hogy egyáltalán meg tudjanak halni?
„A paleolit ember talán korábban halt meg, mint mi, de nem a rossz táplálkozásba halt bele.”
Persze, mert mielőtt kijöttek volna a paleo táplálkozás negatívumai, már megette a kardfogú tigris.
De akkor honnan tudjuk, hogy különben tovább élt volna?
68 Szendi padawanja?! Ezt bóknak vettem 🙂
62 Erika
Ez szinte példátlan, hogy velem ezen a blogon vki vmiben egyetért.
Amúgy gyanús vagy te nekem, de nagyon! Te pl. olvastad Szendi könyvét, több hozzászólóval ellentétben. És – e ténytől talán nem függetlenül- felmerült benned, hogy mi van, ha egyben-másban igaza van…
De végre egy rokon lélek, akit – végső soron – az “igazság” érdekel 🙂
SambalOelek:
Még jó, hogy olvastam, megvan már elég régen, anélkül nem is szólnék hozzá, amiről nem tudok semmit. Más könyvét is olvastam. Nagyon is azt hiszem, hogy sok mindenben igaza van, és én – bár itt megköveznek – szeretném csinálni a paleót, csak nagyon nem megy,(kenyérfüggő vagyok), és amíg nem vagyok teljesen meggyőződve, addig nem elég erős a motivációm. Igen, az igazság érdekel, és azért kutakodok, hátha ebben Dolphin is tud segíteni. Mert ha már megválaszolja nekem azt a két kérdést meggyőzően, máris sokkal tisztább a kép.
Nekem különben szimpatikus Szendi, bármennyit is fröcsögnek róla.
Hát, ha itt meggyőznek az ellenkezőjéről, már minthogy a fehér kenyér/liszt/cukor, margarin, lektinek, finomított olajok, stb.,egészségesek…akkor majd meglátom.:D
SambalOelek:
Tegnapelőtt írtam Neked egy hosszú választ, hogy igen olvastam,sok mindenben egyetértek, szimpatikus, tetszik, stb. stb. de úgy látszik a moderátornak nem tetszettem, pedig nem voltam sem durva, sem ellenséges, hát meglátjuk, ez megjelenik-e, ha igen, akkor azt is megpróbálom újra megfogalmazni.
Pedig én Dolphint is kedvelem,miért szállt el a válaszom az éterbe?
Ahogy az anyag nem vész el, csak átalakul, úgy a hozzászólások sem vesznek el. De az én posztjaimat csak én tudom moderálni (egyébként moderáció elsősorban az elképesztő mennyiségű spam miatt van még mindig, nem más, obskurus okból), de ha nem vagyok gépközelben, akkor értelemszerűen nem tudok.
70 Paleoföldeje. Ez aranyos
73 🙂 én is az voltam
off:egy zseniális vers
Mesterházi Mónika
ERROR
Rosszul láttad, na, évedés volt, réfa.
Hol volna két ábor, hamis abuk,
ez nem az őrültek anyája itt,
nincs hasadt udatú értelmiség,
sőt, étje van az értelmes beszédnek,
az örvényeket józanul betartják,
amiként az ízparancsolatot,
az űzzel nem játszanak, semmi vész,
semmi lapdázás nincs emberfejekkel.
Hiszen ez itt a szellemek világa.
Az ürelem és olerancia
hona – magadra ismersz? – a hazád,
hol az ettvágyat ehetség segíti,
nem hangyaész és emberszorgalom,
ez, ahol mindig is élni akartál,
nem beszélve arról, hogy halni is.
Hát nyugodj meg, évedtél, előfordul,
felírva áll a rettentő anulság,
olvasd roppant hibaüzenetét.
Ne haragudj, kedves Dolphin! Ugye nem haragszol? :-)Igazad van, én voltam türelmetlen.Rossz tulajdonságom.
SambalOelek: jó ez a vers.
És hogy csináltad, hogy ne legyél ?(kenyérfüggő).
Pounderstibbons 64. – bocs, hogy egy TB-vitába most nem bonyolódtam bele:-)
Egyébként egyszerűen csak arra céloztam, hogy Szendit – a Depresszióiparban és a Buli, hanta, SSRI c .cikkekben írtak miatt kirúgták a Magatartástudományi Intézetből, ahol azelőtt kutatói állása volt.
Azt nem gondolom, hogy Szendi tévedhetelen, de – csatlakozom Erika ( 65.) véleményéhez, aki azt mondja, hogy a paelonál is hosszú távon kell megnézni a hatást. Ami közvetetten azt is jelenti, hogy hosszú távon kiderül, hogy jól kapcsolta-e össze Szendi a könyvében a látszólag távoli dolgokat – szóval azt gondolom, az idő alapvetően neki dolgozik.
A Depresszióiparral kapcsolatban pl. már 6 -7év múltával is egyértelműen ez a helyzet..Próbálták őt 2004- 2005 táján először agyonhallgatni, aztán nevetségessé tenni antidepi ügyben ( mit érthet egy pszichológus a pszichiáterek dolgához), kirúgták, aztán próbálták perrel egzisztenciálisan elleheteleníteni
Miközben semmit se szopott az ujjából, mindent lefedett hivatkozásokkal. Ráadásul az évek folyamán egyre-másra születtek az állításait igazoló további metaanalízisek, amikről itthon tisztelet a kivételnek, de egyszerűen nem vettek tudomást.
( Egy régebbi hozzászólásomban az Ellenségünk a tejbegríznél sokat összeszedtem, de most khm. nem tudom megnyitni.:-).)???!!
((Dolhpin, az influenzát se tudom. Ez vajon miért van?))
Mindenesetere 2008 ban és 2010-ben is volt egy átfogó vizsgálat, ami azt bizonyítta, hogy lényegében az antidepreszáns is a placeboval egyenértékű
Egyszer egyébként isolde blogjába- akinek mindkét blogját meglehetősen kedvelem – hosszan megírtam a saját “eszmélkedésem” történetét, de most nincs időm
visszakeresni a linket. Szóval először én is azt hittem, hogy Szendi paranoid, és hogy túloz és hogy vagdalkozik. Mindaddig, míg utána nem olvastam….
van a hozzászólásomban két fontos név: Bánfalvi Attila az egyik.. és úgy rémlik,idéztem Kovács József bioetikus könyvéből, az idézet már 2007-ből származik,de tisztára olyan, mintha Szendi írta volna
Amúgy a napokban “jött szembe” egy kutató-pszichiáter, Kéri Szabolcs cikke, ( az ilyesféle cikkek azért ma sem teremnek minden bokorba ) aki egy újabb konkrét antidepi-botrány apropóján a lényegről beszél: Qou vadis pszichofarmakológia? címmel, nagyon rövid, érdemes elolvasni
http://193.225.50.35/opk/dokumentum/Quo_vadis_pszichofarmakologia.pdf
Valamint Harangozó Judit a www lefnet.hu ra, egy 2 éve létező reformpszichiátriai szájtra is is fel szokott tenni gondolatébresztő tanulmányokat..
.
De ezek csak mostanában vannak, 2005-6 ban Szendi egyedül volt, mint a az ujjam.
És nyilván a koleszterincsökkentőkkel is hasonló lesz a helyzet, mint az antidepreszsánsokkal. Az eredeti Paleo -könyvben kb. 100 oldal foglalkozik a koleszterin mítosszal, Szendi szétszed néhány vizsgálatot.Nekem meggyőző volt.
Amúgy tényleg nézd meg a Szendi-honlapot a Paleonál ! Ha megnézed legalább az alcímeket, látni fogod, hogy fenn van a Paleo könyv, glikémiás indexestül, receptestül – RÉSZLETEKBEN .
Ez egyszerűen ténykérdés, hogy ezeket felrakta.Nem tagadom, hogy reklámértéke is lehet, ( bár mondjuk a glikémiás index nem tudom mennyire önreklám:-) de arra bőven elég, ha valaki tájékozódni akar…
Erika –
1) elovastam a hírlevében is minden gabonával kapcsolatos cikket, még pluszban a könyvhöz, hogy az “ideológiai” részt erősítsem:-))
( ez votl az első hozászólásomban is anno kb. hogy Szendi folyamtosan tájékozódik és teszi fel az újabb és újabb cikkeket a könyv lezárta után is
2) többé-kevésbé olvastam a blogját, és volt, aki beírta, hogy neki 4-5 nap után megszűnt a sóvárgás
3) ha más kibírta, én is kibírom
4) inkább csak furcsa volt pár napig, rájöttem, hogy kenyeret enni,vagy nem enni, az is csak egy szokás, valahol kagylót is esznek, meg szöcskét
5) kicsit praktikusan volt nehéz, de öszességében sokkal könnyebb volt, mint gondoltam
6) közebbi és távolabbi hozátartozóim először kaján megjegyzéseket tettek ( a paloterrorista az az enyhébbek közül való )- meg akartam nekik mutatni, hogy csakazértis használ 🙂
6) fél év múlva ketten nagyjából átálltak a környzetemben, de nem vallásos szigorral
7) nekem a fejfájás-enyhítés volt a fő motiváció, második a fogyás, harmadik, hogy példát mutassak- hát mindhárom bejött+ nem fájnak az ízlüteim
“Azt nem gondolom, hogy Szendi tévedhetelen, de – csatlakozom Erika ( 65.) véleményéhez, aki azt mondja, hogy a paelonál is hosszú távon kell megnézni a hatást.”
Olyan előfordult már, hogy egy korábbi cikkre, véleményre azt mondta, hogy “bocs, ezt elnéztem, nem is így van.”?
“Ami közvetetten azt is jelenti, hogy hosszú távon kiderül, hogy jól kapcsolta-e össze Szendi a könyvében a látszólag távoli dolgokat – szóval azt gondolom, az idő alapvetően neki dolgozik.”
Az idő alapvetően ellene dolgozik – ugyanis még nincs adatunk hosszú távon nyugati civilizációs környezetben paleo étrendet folytató emberekről.
SambalOelek:
Köszönöm a válaszod, egyben sokat segítettél kenyérügyben (te paleoterrorista – ez jó!:-). Az ízületeim (meg egyebek) miatt nekem is jó lenne,olvastam a gabonás cikkeit a honlapon én is, hát igen,neki kéne veselkednem.Ezért érdekel a másik oldal véleménye is, pl. Dolphin szakmai tudása.
Egyetértek abban is, hogy a Paleolit könyv szinte egy-az-egyben fent van a honlapján, csak nem könyvformátumban, mint a Depr. ipar, hanem részekben. Bőven elég, ha valaki azt elolvassa.
Én meg tudom nyitni az “ellenségünk a tejbegríz-t”.
Az antidepresszánsok hatástalanságát, sőt! nagyon negatív hatását a saját bőrömön megtapasztaltam, olyan 10-12 évvel ezelőtt, nem is szedem azóta.
Kornavary:
Igen volt már olyan, hogy felülbírálta saját régebbi véleményét, pl. a szójatejfogyasztással kapcsolatban, vagy a zabpehely/zabkorpa, a könyvben még szójatejet írt, ezeket ma már nem ajánlja. Pont ezért tűnik hitelesnek, mert meri azt mondani, hogy “bocs, tévedtem.”
“Az idő neki vagy ellene dolgozik” témához csak annyit, hogy akad, akinek nem éppen praktikus kivárni, hogy “majd meglátom 30 év múlva leszek-e cukor- szív,ízületi, stb.beteg,”
@Erika: Szóval akkor lektinek. Lektinek tényleg vannak hüvelyesekben és ezekről, valamint az egyik búza lektinről, a wheat germ agglutininről (WGA), kimutatták, hogy bizonyos körülmények között megnövelhetik a bélfal átjárhatóságát. Ezekhez a bizonyos körülményekhez tartozik, hogy vagy tisztított lektint magában visznek be, vagy nyers hüvelyesekkel etetnek állatokat.
Ugyanakkor ezek hőre bomló fehérjék, így már néhány perc nyolcvan fok felett elegendő arra, hogy inaktiválódjanak. Mivel általában nem nyersen esszük a babot, ez nem is szokott gond lenni.
A WGA azért érdekes, mert ez a csírázó búzában keletkezik, így a lisztben való jelenléte arra utal, hogy a malmot nem takarítják rendesen, és a régebbi magok elkezdenek időnként csírázni. Hőre szintén bomlik, tehát itt is az a fontos, hogy hőkezeljük az elfogyasztandó ennivalót.
A búzacsíra evés nyilván más kategória; érzékeny emésztőtraktus, gyanított genetikai prediszpozíció esetén nem biztos, hogy érdemes kísérletezni, hogy a jelenlevő WGA vajon kiváltja-e az allergiás reakciót.
(Majd a másik kérdésnek is utánanézek, amint időm engedi.)
Dolphin!
Köszönöm, hogy foglalkoztál vele.Szendi azt állítja, hogy a lektineknek csak egy része semmisül meg hőkezeléskor, egy részük ellenáll a főzésnek, átjut a bélfalon, és káros immunrendszeri folyamatokat indít el. Vannak lektinek, amelyekhez alkalmazkodtunk az évmilliók alatt, másokhoz még nem, pl. a hüvelyesek, gabonalektinek.(amiket csak kb.tízezer éve eszünk). Tehát a hőkezelés nem elég, sőt még a székletben is kimutathatóak, olyannyira ellenállók.
http://www.tenyek-tevhitek.hu/lektinek.htm
Vagy itt egy másik, ez nem Szendis, mégis azt állítja, hogy csak EGY Részük semmisül meg:
http://ujdieta.hu/indexeeb4.html?content=70
Köszönöm, szia! 🙂
Komaváry
Először is:én helyesbítem saját magamat, mert Szendi- legalábbis egy tömbben, fejezetszerűen- nem 100, hanem 60 oldalon át ír a koleszterinről.
1.) Azt írta a só fejezetben( melyről, az esetleges érdelkődők tömegei miatt írom csak, hogy mi már eszmét cseréltünk az Ellenségünka tejbegríznél) szóval, hogy régebben ő is csökkentette a sófogyasztását, mert azt javasolták a tanulmányok, de aztán megváltoztatta ezt az álláspontját, mert tovább tájékozódott.
2.) Valamint sokszor beírnak a blogjába, hogy homeopátia így és úgy, milyen jó, és Szendi — szelíden — vitázik velük. Majd hozzáteszi, hogy ősrégen, mikor még nem tudta, hogy mi van a homeopátiás szerekben ( pontosabban, hogy nincsen bennük semmi) ő is kipróbálta őket- de aztán kinyílt a szeme. És írt róluk az IPM-be.
Én is kipróbáltam anno, mert úgy tudtam, hogy növényi és ásványi eredetű anyagokat tartalmaznak, aztán kinyílt az én szemem is: történetesen a Magyar Narancsban volt egy jó cikk.
Úgyhogy amennyire helyeslem, hogy itt az “áltudomány” rovatban szó volt a homeopátiáról, annyira helytelenítem, hogy Szendit ebbe a kategóiába tette Dolphin.
3.) Ja még: a szorongás, illetve pánik altípusainál változott valamelyest a véleménye saját magához képest , tehát a Pánik könyvében evolúciós alapon “írja felül” a szorongás elméleteket..
A Pánik könyv sztem az egyik legjobb könyve amúgy, a második része nagyon praktikus légző-, relaxációs- s főként kognitív gyakorlatokkal van tele.
Erika-: És neked mire adtak antidepresszánst? Már, ha meg szabad a nyilvánosság előtt kérdezni. A Pánik könyvet is ismered? Volt időd belepillantani a Kéri cikkbe?
http://dx.doi.org/10.1016/S0956-7135(03)00104-X
Ennek a cikknek a második ábráján látható a WGA inaktivációs görbéje. Sajnos csak előfizetéssel nézhető meg, így el kell hidd nekem, hogy magas hőmérsékleten igencsak nullába tart a dolog.
http://dx.doi.org/10.1111/j.1365-2621.1983.tb14831.x
Itt pedig a vörösbab lektinjének inkativációja látható.
(Egyébként, ha már lektinek, erre nem emlékszem pontosan, de Szendi megemlíti, hogy az emberi szérumban is vannak lektinek, amelyeknek fontos szerepe van a fertőző betegségek elleni immmunválaszban? Vagy csalk általában kutyázza “a lektineket”?)
SambalOelek:
Igen, a sóról én is tudok, igaz, annyira leszokott róla, ahogy írta, hogy most már akkor sem eszik (sokat), ha úgy gondolja, hogy nem árt.
Az antidepit, azt depresszióra kaptam, lánykoromban volt egy súlyos betegségem, ami annyira megviselt, hogy konkrétan letargiás, depis lettem, ami nem csoda. Viszont a gyógyszerek mit sem használtak, sőt…..
A Pánik könyvet nem olvastam,nincs meg, de most felkeltetted az érdeklődésemet, pánikbeteg ugyan sose voltam,de az a cikk érdekel, amit említesz.Valahol nincs fenn?
Dolphin:
Én elhiszem neked, lehet, hogy a lektinek tényleg el vannak túlozva, épp ma olvastam egy külföldi oldalon, hogy azért nem annyira veszélyesek azok. Lektinek az állati, növényi és emberi szervezetben is vannak, ezt írta Szendi.
“az emberi szérumban is vannak lektinek” – ezt a vérre érted?
Ezt nem írta, amit Te, csak annyira “kutyázza” a lektineket, amelyekhez – szerinte- még nem alkalmazkodtunk.Tehát hüvelyesek és gabonák lektinjei.
De kezdem azt hinni, hogy igazad van, és nagyon szépen köszönöm a fáradozásodat. Nekem sokat jelent, komolyan.A vörösbabos linket azért elolvastam, ott van a hőmérséklet és az időtartam, mennyi idő alatt purcan ki a lektin :-). Köszi!
dolphin:
Az nem zavar, hogy kétféle kutatás van és mi van akkor ha te azt gondolod hogy igaz, mert csak az egyiket nézed! A linkek felett amiket küldözgetnek be merőben más eredményről szólnak szerinted van oka ha tudod mi lehet az?
Erika: “”Az idő neki vagy ellene dolgozik” témához csak annyit, hogy akad, akinek nem éppen praktikus kivárni, hogy “majd meglátom 30 év múlva leszek-e cukor- szív,ízületi, stb.beteg,”
Akkor az ilyen ember ne kísérletezzen olyan étrenddel, amelynek nem ismerjük a hosszútávú hatásait (pl. paleo), hanem maradjon olyan, évszázadok óta bizonyító étrendnél, mint az ámisok (igaz, hogy ők nem vagy alig esznek húst, viszont mindennapra jut zabpehely. :p)
Endi88:
“A linkek felett amiket küldözgetnek be merőben más eredményről szólnak szerinted van oka ha tudod mi lehet az?”
Pl. a Szendi-fordítás által hivatkozott babos kisérlet 1982-es, a Dolphin linkelte 2006-os. Vagyis a szerző, saját igazát alátámasztandó, elavult irodalmat használ.
Azért szerintem vigyázni kell az “elavult” szócskával de nagyon!
Van idő amikor ezek miatt az elavult régi alapkutatásokból jön ki egy téves eredmény és később évtizedek múlván lesz meg ennek az ellentettje.
Nem azt mondom, hogy ebben is ez van, de érdemes azt megnézni hogy van két tábor és mindkettő halálbiztos abban amit állít. Ez itt már pszichológia felé irányul lassan. Nem véletlenül vesz észre ilyen dolgokat és tényeket Szendi sem szerintem
“Akkor az ilyen ember ne kísérletezzen olyan étrenddel, amelynek nem ismerjük a hosszútávú hatásait (pl. paleo), hanem maradjon olyan, évszázadok óta bizonyító étrendnél, mint az ámisok (igaz, hogy ők nem vagy alig esznek húst, viszont mindennapra jut zabpehely. :p)”
Hát ezen meg én nevetek:)
Az amishok sem tökéletesen élnek mindössze sokat mozognak és és kalóriát fel vesznek azt el is használják. Ez megegyezik a mértékletes táplálkozás szabályaival amit ti is próbáltok berögzíteni. Csakhogy az emberek többsége nem ennyire tudatos, sőt megkockáztatom, hogy amíg nincs baja nem is törődik az egészségével. Amit érez azt annak veszi, hogy azt mindenki más is úgy érzi pl. a fájdalmak amelyek csekélyek ugyan de meghatározzák az ember mindennapjait. Az én családi környezetemben pl senki ismétlem senki sem “szeretne” mértékletesen táplálkozni, mert többnyire az életből fakadó rengeteg probléma miatt inkább “leeszik” magukat a sok nagy glikémiás indexű ételekkel, így az agyuk sokszor kapja azt az információt, hogy megint éhes, ebből fakadóan megint eszik és ebből kifolyólag elhíznak. Ha nincs akaratereje változtatni akkor ezen nehéz változtatni. Úgy vélem egy jelentős mértékű esemény kihozná az emberekből a cselekvés akaratát, csak nehogy késő legyen.
Endy voltam
Erika 86 köszi, a link 193.225.50.35/opk/dokumentum/Quo_vadis_pszichofarmakologia.pdf
“Van idő amikor ezek miatt az elavult régi alapkutatásokból jön ki egy téves eredmény és később évtizedek múlván lesz meg ennek az ellentettje.”
Asszem ugyanarról beszélünk. :p
“Az amishok sem tökéletesen élnek mindössze sokat mozognak és és kalóriát fel vesznek azt el is használják.”
Na de mi van a lektinekkel? Mi van az autoimmun megbetegedések, a rákos daganatok alacsony számával? Ezeknek kalóriától függetlenül jelentkezniük kéne…
Hát akkor tényleg nem érdemes vitázni, te ezt én azt támogatom.
Attól még hogy sokkal kevesebb a nyugati táplálkozáshoz képest ott az általad felsorolt betegségek száma, nem jelenti azt, hogy nincs is, az a természeti civilizációknál érvényes.
A lektinekről pedig az a dolog jutott így eszembe hogy miért nem tiltották már be a földimogyorót, hiszen hüvelyes és a lektintartalma mivel nem főzzük meg ott van. Rajtam pl. meglátszódott a hatása, bár ezt csak szubjektíve mondhatom, azonban szerintem másnak máshol jelentkezik mert ugye bizonyított hogy mindenkiben kárt okoz, csak máshogy, amit nem veszünk annyira észre.
“Attól még hogy sokkal kevesebb a nyugati táplálkozáshoz képest ott az általad felsorolt betegségek száma, nem jelenti azt, hogy nincs is, az a természeti civilizációknál érvényes.”
Olyan nincs, hogy egy embercsoportnál egy betegségcsoport nincs. Autoimmun van, rák van – vadállatoknál is, nemhogy embereknél.
Koomavary 80.”Minden szempontból helyesen cselekedni nem lehet” Füst Milán
SambalOelek 95.”Attól, hogy valami idézőjelben van, még nem biztos, hogy igaz” Glázser Bozsó
91. SambalOelek:
köszönöm szépen, megvan, nemsokára elolvasom :).
endy 88:
érdekes ez a mogyoró lektin. Ha annyira veszélyes lenne, a nyersen megevett rengeteg mogyorótól/cukorborsótól (az is hüvelyes, sokan megeszik) ki kéne purcanni.
“bizonyított hogy mindenkiben kárt okoz,” – hol és ki bizonyította, és akkor miért nem tiltják be? Mázsaszám árulják főleg karácsony, Mikulás előtt, mérgezik direkt a jónépet?
Hát, én nem tudom….
Erika:
Nem azt írtam hogy meg kéne purcanni, dehát mint minden nem rendes szérumban nem lévő lektin hosszú, vagy rövid távon emgteszi a hatását.
1994 ből
springerprotocols.com/Abstract/doi/10.1385/0-89603-396-1:475
2003-ból
glycob.oxfordjournals.org/content/16/7/594.abstract
endy88: ezt a részt nem egészen értem:
“mint minden nem rendes szérumban nem lévő lektin” – ha megmagyaráznád.
Jó, megnéztem a cikkeket,köszönöm szépen, akkor ezek szerint a mogyi-lektin vastagbélrákot okoz, de
1. annyit nem eszik az ember belőle, legfeljebb 20-30 dkg-ot évente.
2, Még a héjasokat is pirítva árulják, a sózottat is pörkölve, tehát mégsem nyers, lehet, hogy a lektin azért megpurcan, mielőtt megesszük.Erről mit gondolsz?
Persze, lehet,hogy jobb kerülni,azért sokan eszik,akik mégsem lesznek rákosak, tehát biztos van más tényező is ezen kívül. Gondolom….
Erika 86 Bocs, hogy erre csak most reagálok. Szóval igazán nem vájkálásból kérdeztem: hanem mert én pl. 4 éve és 2 éve is voltam két külünböző neurológusnál, akik – egymástól függetlenül – ‘ismeretlen eredetű szédülésre’ antidepresszánst akartak nekem adni.( De nem engedtem, persze) Mikor Szendi – asszem a Pánik-könyvében, de nem esküdnék meg rá- egy fél oldalon sorolta azokat a bajokat, betegségeket, amelyre – anélkül, hogy törzskönyvezték volna – fel szokták még írni az antidepresszánsokat, például szorongásra, meg migrénre, meg bulimiára, hát felvinnyogtam a röhögéstől, mert persze a lista elemei között szerepelt az “ismeretlen eredetű szédülés” is.
SambalOelek:
Na, hát ez jó! Még jó, hogy nem kezdted el kapkodni! Szédülés amúgy is ezerféle dologtól lehet,a legkevésbé valószínű, hogy az antidepi jó lett volna rá (legfeljebb csak még jobban szédültél volna, mert teljesen leszedál 🙁
Anyósomnak akkor is hangulatjavítót adtak, mikor nagyon gyászolta a férjét. Siralmas.
99.
Lásd a 85-ös hozzászólás végén (arra gondoltam), csak próbáltam szarkasztikusan írni:)
1.-re
hát szerintem ha már adott, hogy előtted bármikor meg lehet enni annyit, ha éhes vagy nincs más, vagy csak unalmadba
2.-ra: Nem tudom, hogy a pörkölés milyen hőmérsékleten megy végbe és hogy volt e már vizsgálat e rá?
Ezzel nem szállok vitába.
A hosszú távú hatásokat kell szerintem megnézni, csak sajnos mindenki a mában él, még én is, így nehéz megvárni az az időt, de lehet, hogy nem is érjük meg!?
99.
1.-re Szerintem ez nem ennyire nyilvánvaló, hogy ennyit eszünk 1 évben!
2. A píritás, pörkölés nem tudom mennyit változtat meg az összetételén. Most ilyet én is tudnék mondani, hogy sokat eszik ebből meg abból és nem lesz x baja MÉG!!, a hangúly a mégen van. speciel pl rajtamm meglátszódik ha valami rosszat eszem.
De lehet az egész csak placebo nem de!:))
‘Ha azt mondják, hogy ne egyél kenyeret, és meggyógyulsz, az nekik sokkal erősebb “érv”, mint az, hogy vedd be ezt a pirulát, és 47%-kal több esélyed van a gyógyulásra százezer emberen elvégzett kettősvak klinikai kísérletek alapján.’ – szerintem a pirulakapkodás is lehet ugyanilyen emocionális-vallási meggyőződés. Csak épp a pirulás arcok meg hülyének nézik azokat, akik diétáznak. Ugyanúgy, ahogy a kiritkátlan, szektásba hajló diétázók meg ki vannak bukva a pirulafalókra. Gondolkodni kéne, nem vallásháborút vívni és akkor jobb lenne a helyzet. Ld Komavary kommentje a tökfőzelékkel…
endy88:
nem magyaráztad meg, amit nem értettem.
Hát, mi nagyon kevés földimogyit eszünk, ebből gondoltam. Amit Mikulásra kaptunk.
A pörkölés,pirítás hőkezelés, amitől a lektin inaktiválódik, tehát valószínű, hogy veszélytelen lesz.
Speciel rajtam soha nem látszódik, ha “rosszat” eszem,pl. tej, mogyoró, kenyér. Nincs hasmenésem, pattanásom, allergiám,magas cukrom, stb.Akkor nekem nem rossz.
Amennyiben a “MÉG” kitart az illető halála napjáig, akkor teljesen felesleges vele foglalkozni.
A paleolit táplálkozás ugyanígy rejthet veszélyeket, amelyet nem ismerünk MÉG.
Így van, mindenki eldöntheti, hogy melyik az igaz. Mert a tapasztalat az adja a igazi erejét mindennek.
Erika – (Majdnem) fején találtad a szöget.Egyrészt megfigyeltem, “hogyan” szédülök és rájöttem, hogy nem egyféleképpen.( Bocs Dolphin, a látszólagos csevegésért, de majd ha lesz több időm írni, igérem, ki fog derülni, hogy minden mindennel összefügg, vagyis, hogy milyen módon függ össze mindez a paleoval) Másrészt rájöttem, hogy az egyik fajta szédülés, az gyógyszermellékhatás. Mert több éve Xanaxot szedtem, szorongásra. Hát sajnos, azt is úgy írják ma fel, már háziorvosok is, mint a Kalmoporint. Engem álmosított, és rájöttem, hogy lenyomja az amúgy is alacsony vérnyomásomat, és hogy az lehet a szédülés egyik oka.( Mióta nagy szenvedések árán leszoktam, valóban kevesebbet szédülök)
Ja, és akkor felvetetettem a második neurológusnak, hogy nem lehet-e, hogy a nyakam meszesedik, meg hogy a Xanax közrejátszik, akkor arra azt mondta, hogy “az koromban” még nem jellemző. Másrészt, ő volt továbbképzésen, amit nagy nevű pszichiáterek tartottak, és hogy ott azt mondták nekik, hogy az érintett pácienseknek bizonyos gyógyszerekre (antidepik,szorongásoldók) úgy kell tekinteni, mint cukorbetegnek az inzulira…életük végéig szedni kell…és jött még egy oxigénes hasonlattal, hogy akkor az oxigéntől is függők vagyunk…Esküszöm!
Na, akkor – Dolphin szavaival- kitört belőem a “Szendi -padavan”.
ajaj, Dolphin, olyat produkáltam, mint a Karinthy-féle Ady-paródia.Majd szedd ki az egyiket, légyszi!
SambalOelek:
Nagyon is okoz szédülést a Xanax,igazad van, adják nyakra-főre, mindenkinek, mint a cukorkát(gyász ellen is). Pedig nagyon szédít, álmosít, tényleg leviszi a vérnyomást.Elkábít,olyan “minden mindegy” lesz az ember tőle, zombit csinál belőled, “ha nem gondolkodsz, nem szorongsz” alapon. Én akkor voltam mindig jobban, mikor végre elmúlt a hatása, vagy abbahagytam a szedését :). Ja, persze, életünk végéig, mi?
endy88: az előző hsz-m valahová elszállt, a mogyiról annyit, hogy mi nagyon keveset eszünk,olyan 20-30 dkg évente. A másik, hogy a pirítás, pörkölés az hőkezelés, elvileg a lektinek inaktiválódnak benne, nem? Ennyit változtat az összetételén. Én soha nem veszek észre semmilyen rossz hatást ha tejet, gabonát vagy mogyorót eszem. Bárcsak észrevenném, akkor könnyebb volna dönteni…
Erika:
Hát a paleo előtt én is keveset ettem, de akkor sem elosztva ettem, hát ugye fiatal vagyok azért:)), tehát van abban valami, hogy a választékosan és keveset és lehet nincs baj, de az is tény, hogy ez a paleo téma sem légből kapott Cordain Sisson Mercola eléggé hasonló majdnem fedik egymást, szóval azért egy-két professzor meg diplomás lehet, hogy nem ért hozzá na de táplálkozás és életmód szakértők na ezt azért már nem tudja megemészteni az agyam:). Mindenki annak hisz aminek akar, legalábbis addig amíg van lehetőség rá, sajna viszont nem így alakulnak a dolgok:(.
Én annak hiszek, hogy a lowcarb hatásos, Szendi további kutatásaiba akkor mélyülök el és olvasok érveket, ellenérveket, minél eltérőbb annál jobb, és megpróbálok minél jobban pártatlan lenni, de nehezen megy:).
és ugye a tudomány sosem áll meg mindig fejlődik kivéve ha nem:)
Dolphin: 108 köszi, és
endy88:
hát azért biztos van benne valami, hogy a lowcarb hatásos, azért jól teszed, hogy tájékozódsz, én is azt teszem, és lehet, hogy mindjárt beadom a derekam :)nem vagyok én annyira a paleo ellen, csak szeretnék több oldalról információt kapni.
Dolphin:
kedves Dolphin, várom a válaszodat a gyorsan felszívódó szénhidrátokkal kapcsolatban, azt mondtad, csördítsek rád hetente 🙂 Nagyon sok a munkád?
(meghalt vésés közben)
Erika, lesz, de megint nem tudom mikor. Jövő hét – talán…
Erika 110. Nahát, más is szorong, nemcsak én…és pont te…nahát…Megtisztelsz, hogy írtál róla, de tényleg.És ha tényleg ennyire izgatnak a lektinek, akkor, amint lesz időm, megnézem neked a paleo-szakácskönyvben .Én megvettem( bár nem vagyok valami nagy szakács) és a rémséges borítót kivéve – ami nyilván a kiadó bűne – nagyon tetszik. Meglepetés az újdonságereje. De még csak lapozgattam..
Tehát nemcsak receptek vannak, hanem elméleti rész is, és közérthetőbben, letisztultabban fogalmaz. Jól áttekinthető. Egy “gyakran feltett kérdések ” fejezet is van.. Meg szócikkek. Lektin szócikk is van, vagy 6 oldal, szóval e fura fehérjék pazar panorámáját találhatjuk benne… Egy csomó új szakirodalmat is feldolgoz, pl.amint látom, megszerezte közben Pusztai Árpád lektinkönyvét is, aki tényleg a lektinszakértők szakértője…
SambaOlek
A 98-as hozzászólásomban már a szakácskönyves hivatkozások vannak:)
117. SambalOelek:
De aranyos vagy, hogy azt írod “pont te…” hát nem vagyok én egy különleges képződmény, hogy ne szoronghatnék :D. Szóval az antidepi akkor hat, ha NEM szedem 😀
A lektinek azért izgatnak, mert olyan keveset beszélnek róla, “normális” ember azt se tudja, mi az (pl. a gluténról azért tudják…), csak eszik nyakra-főre gabonában, babokban,és tényleg mérgező, csakhogy állítólag hőre kipurcannak. Jó lesz, ha írsz róla, ezt a szakácskönyvet nem vettem meg (van vagy 20 sz.könyvem, persze nem paleo),talán jó lenne.
Már tudom, mit jelent a neved!! Pikáns fűszerszósz chillivel 🙂 A Lidl-ben ázsiai hetek vannak, az akciós újságjukban láttam ezt a szószt,annyira örültem,felvisítottam, hát ez TE vagy! Szereted? 🙂
Dolphin: KÖszi! 🙂
endy 88
köszi, hogy szóltál.Most nincs időm igazán elmélyülni, de meg fogom nézni, amint tudom. De már látatlanban is azt gondolom, mint te: hogy egyáltálán nem biztos, hogy egy 1982-es és egy 2006-os cikk közül automatikusan a régebbi elavult, és az új a “jó.”
Ebben a korszakban, a “hamisított tanulmányok korszakában”, melyben élünk, mindig azt kell próbálni megnézni, hogy ki állít, mit , milyen célból. Esetleg lehet-e valami oka az eredmények manipulálására.?
Van egy pici furcsaság abban, ahogy fogalmazol..mintha akcentussal írnál. Remélem, nem voltam most bántó, egyáltalán nem volt célom. Csak én sem értettem mindig, hogy mit írtál. Esetleg nagyon gyorsan vered bele a gépbe?
Én most már azt csinálom, hogy külön megírom a hozzászólást, és bemásolom, mert abba a pici ablakba olyan nehéz belegyömöszölni a mondanivalómat. Meg nehéz javítani.
Erika199.”Te sötétben bujkáló…” ? Mondtam már, hogy milyen invenciózus a nicked? Feltűnésmentesen harsány:-) Nekem ilyen megoldás sosem jutott volna eszembe:-)
Sambal oeleket még sosem kóstoltam. Azért tetszett meg, mert a hangzása engem egy személynévre emlékeztetett, plusz azt gondoltam, hogy a jelentésében az “enyhén csípősség” kapóra jön, mert nekem elég fontos a humor, meg az irónia. Egyébként nemrég jöttem rá, mikor a Micimackót olvastam a gyerekemnek, hogy a “Nyáron nyaralok, télen telelek, / a Trotechnikus az mindig Elek” ben mi a poén…
Nekem amúgy – többek között – az úszás meg a zenehallgatás az antidepim. Addig is, míg lesz időm komolyan írni a lektinekről ( most éppen ellep a munka)
küldöm a mostani kedvencemet.Vivaldi: La Folia, hátha másnak is beválik.
I FURIOSI La folia Live
http://www.youtube.com/watch?v=_grIQCwTMew&feature=related
Sambal Oelek:
Jaj, látod most külön írtam,önkéntelenül is, “elek”-re gondoltam. Eddig hímneműnek véltelek, hát…kezdek kételkedni. Ráér a lektin, dolgozz csak :-).
Vivaldi tényleg gyönyörű, köszi, meghallgattam! A mozgás – nagyon jó antidepi!! Én is mindennap csinálok valami kis tornát, sétát.
A Magyar Apák talán nem olvashatják gyereküknek a Micimackót?
Ők csak mikroszkóp-ügyben kérhetnek felvilágosítást Dolphintól?
Ha nem vagyok Hímsoviniszta Disznó, akkor már biztosan nő vagyok?:)
Ebbe most futottam bele, de gondoltam, hátha érdekli a nagyérdeműt:
http://www.ajcn.org/content/71/3/665.full
SambalOelek:
Jaj, dehogyisnem, ne haragudj :).Nagyon is olvashat, minden tiszteletem a Magyar Apáké, élen Veled. Akkor jó volt az első megérzésem 🙂 Azzal is teljesen egyetértek, hogy a humor meg az(ön)irónia milyen fontos. Enélkül nehezen lehetne kibírni….
Dolphin: nagyon is érdekel, épp most rágom át magam rajta, köszi.
http://www.nyitottkonyv.hu/konyveink/konyv/119/Eletado_eteleink
Én meg ebbe botlottam bele a minap, nem is tudtam, hogy megjelent magyarul.
Dolphin:
Elolvastam.Amennyire én tudom, Szendi is ezeket ajánlja: sok növény, valamennyi sovány fehérje és állati zsír. Nincs itt ellentmondás.A paleo étrend nem hús- és zsíralapú. A cikk mindenhol a plant szót használja, az nem gabona.Nem buzdít gabonafogyasztásra ez a cikk. Az, hogy bizonyos helyeken a keményítőtartalmú CH volt a fő táplálék 1-2 ezer éve, nem bizonyíték a gabona mellett. Amúgy meg a cikkben is van ellentmondás, pl. az alacsony kalóriasűrűségü kajákat preferálja, aztán meg felhozza a mongongo diót (jól írtam?), hogy abból milyen sokat ettek, pedig az pont nagy kal.sűrűségü, koncentrált táplálék.
És a gabona is az, tehát akkor – a cikk szerint is – nem annyira jó, nem?
Kornavary:
hű ez jó lehet,de jó lenne elolvasni, csak már annyi ilyen könyvem van, köszi!
Erika 125. Sajnos a lektinekig most sem jutottam el, de lapozgatva is látom, hogy külön, 6 oldalas szócikket kapott a szója. Amelyben lektinen kívül még más egyéb veszedelemes anyagok is vannak, és ráadásul számos ételbe beleteszik, anélkül, hogy tudnánk róla….
Nem állítottam soha, hogy nem vagyok nő:-)
Egyébként meg, “Mi nem lettem, már nem leszek”, ahogy a költő mondja. Lásd alant.
Köszi a gyorsolvasást. Cserébe verset küldök. Mivel ilyenje minden kedves blogolvasónak is van, talán csak kicsit off. Azért az egészet nem merem…
Varró Dániel
Harminckét éves múltam
[…]
A volna lettbe billen épp,
létösszegeznem illenék
emitt.
De mit?
Harminckét év elslattyogott,
nem történt semmi nagy dolog,
kis ez,
kis az.
Van már nejem, van kisfiam,
s jut asztalomra kifli, jam,
diós
briós.
De elcsigáz a teperés,
az út, mely csupa hepe, és
csupa
hupa,
[…]
Hogy újra már nem kezdhetem,
sehogy se rendelkezhetem
e lett
felett.
Hogy jaj, a múlt pár passzusát
nem költhetem már basszus át,
alap
a lap,
s a jövő sincsen nyitva már,
hogy őszbe fordul itt a nyár.
Szar ügy,
farügy!
Mi nem lettem, már nem leszek,
tűzoltó, juhász, pl. ezek,
sem ács,
se más.
[…]
Természetesen paleo-szempontból a “kifli, jam”-ot és a “diós brióst” határozottan helytelenítem, de hát a rímhelyzet az rímhelyzet…
SambalOelek:
Köszi! 😀 nagyon aranyos, nem ismertem.
Időhiány: ismerem, gyakran el vagyok úszva. Nem baj, ráér.
Erika Nem írok, nem olvasok. De nem mindig munka. Tegnap pl. jelmezt gyártottunk a mai iskolai farsangra. Kitaláltam, hogy metronómnak öltözzön.( Volt már mobiltelefon is)
Az időhiány abból a szempontból is rossz, hogy sokat éjszakáztam és éjjelenként azt ettem, amit találtam. Szóval kicsit “visszaromlottam” : a bőrömön is érzékelhető.És határozottan van különbség a paleo előtti, alatti és a kicsit visszaromló feelingben. Ha ez esetleg segít neked-:)
Tudniillik már-már úgy éreztem magam — hogy stílusosan a Micimackónál maradjak– mint a “csacsi, öreg medve” a második, a beszorulós fejezet végén, mikor intezív olvasásterápia közepette végre lefogyasztják. Már “olyan karcsúnak érezte magát, mint egy núbiai táncosnő”
De nekem attól a kb. három héten át megint megevett napi pár szelet kenyértől bizony pont has-derék tájra jött vissza…Na de majd most.
SambalOelek:
Igen, segít!….Az a baj, hogy …lehet, hogy kevés a motivációm. Sovány vagyok, pattanásom egy szál sem, elég jól érzem magam,napi fél kiló kenyértől sem hízom, stb.
Hát igen, az iskolai-óvodai farsangi időszakok…szép élmények a szülőknek (is) :).
Hajrá Neked!(a fogyáshoz)
Ááá, kezdem úgy érezni, hogy csak mi ketten beszélgetünk.
Dolphin, láttalak a Magellánban a paleolit tápl. ellen nyilatkozni (őskenyér…), hát nem voltál valami meggyőző. Azt honnan lehet tudni, hogy ők GABONÁ-ból sütötték a kenyeret? Honnan volt annyi gabonájuk? Lehet, hogy nyílvesszőgyökérlisztből, vagy valami más gyökérből.
“De nekem attól a kb. három héten át megint megevett napi pár szelet kenyértől bizony pont has-derék tájra jött vissza..”
Nem a kenyér a hibás. Ha megborítod a napi (cirkadián) ritmusodat, a szervezet “bepánikol”, és raktározni kezd. Teljes paleón is ez lett volna az eredmény.
Komaváry: Kenyérmajszolás – éjjel – Micimackó – ez így együttvéve tényleg sántít. A csekély értelmű medvebocsot – kényszerűségből , ugyebár – éjjel-nappal éheztetik Nyusziék, a paleóban meg semmi éhezés nincs, eleve rossz volt az analógiám.
Önkritikát gyakorolok: az éjjeli (kenyér)nassolás tényleg rossz példa volt. Az az összefüggés, amit írtál az éjjeli evés és a raktározás között hihetőnek tűnik.
Szia dolphin,
Elolvastam mindharom posztot, es sajnos arra a kovetkeztetesre jutottam, hogy
sajnos egyikotok sem (SzG, VM) gyakorolta a semleges nezopont iranyelvet.
Ezt SzG-nal persze, nehezebben lehetne kivitelezni (sztem: nem is lehet),
mivel O azt az elmeletet probalja vedeni, amelyet kepvisel (=> elfogultsag, kognitiv disszonancia), de nalad ez alapveto iranyelv kellett volna, hogy legyen.
Sajnos, – nekem – ugy tunik, – a fentieket figyelembe veve, – hogy Te is beleestel ebbe a hibaba, meg ha nem is olyan nagy mertekben, mint SzG.
Felreertes ne essek, nem olvastam a konyvet, de nem is ez a lenyeg, hanem az, hogy
neked mindenkeppen az objektivitas talajan kellett volna maradnod – annak ellenere, hogy a negativ kritika bizonyos esetekben el is, – meg akkor is, ha a konyv
az elejetel a vegeig csupa hazugsag (lehet, hogy az is, de ez nem relevans).
Raadasul, hianyolom a posztjaid vegen az NPOV iranyelveit (semleges nezopont, elfogultsag nelkuli, objektiv es minden szignifikans allaspont kello szintu bemutatasa) magaba foglalo konkluziok megirasat.
Ne, erts felre, csak szamomra ugy tunik, hogy ez a poszt alig kulonbozik, SzG valaszposztjatol.
Igaz, SzG mentsegere fel kell, hogy rojjam az elfogultsagat, de sajnos a Tiedre ezt nem mondhatom. Neked mindenkepp semleges nezopontot kellett volna kepviselned.
Udv.:
i
u.i.: Az mind az en szemelyes velemenyem.:)
Most itt a nagy szenzéció! 🙂 Dr Tóth Csaba belgyógyász Szendi Gábor mellé állt és könyvet is kiadott az eddigi háziorvosi rendelései során megtörtént tapasztalatairól és a paleolit táplálkozás biokémiai folyamataira is próbál fényt deríteni szembemenve a hivatalos dietetikával.
Erről mi a véleményetek?
“és a paleolit táplálkozás biokémiai folyamataira is próbál fényt deríteni szembemenve a hivatalos dietetikával.”
Úgy érted, alapkutatásokba kezdett? Sok sikert!
(Szerintem itt több dolog keveredik, ebből kettőben biztos nincs vita:
1. átállni a paleolit táplálkozásra egészségesebb, mint a SWD. (Kb. minden egészségesebb, mint a SWD – de ez a hivatalos dietetika állásponta is. :p)
2. Szendi nagyvonalúan bánik a forrásaival, és pl. az evolúcióval, genetikával kapcsolatban hetet-havat összehord. (Szerintem erről írt Dolphin).
Hogy mik a paleolit táplálkozás hosszú távú hatásai (egyéni – ökológiai szinten), az meg jó kérdés.)
Csak hogy lássátok, mi vár ránk jövőre tejbegríz fronton:
http://www.theatlantic.com/health/archive/2013/12/this-is-your-brain-on-gluten/282550/
(A kakaó eddig megúszta :p)
“Mezoarchaikoid táplálkozás” :DDDD
nol.hu/velemeny/olvassanak-mindennap-1580241