Régóta lóg a levegőben a korábbi ígéretem, hogy kicsit behatóbban is foglalkozunk az aktuális influenza vírussal és azt hiszem a mostani hisztériánál keresve sem lehetne jobb időzítést találni.
Természetesen egy sorban is el lehetne intézni, hogy most akkor veszélyes-e a vírus, vagy sem, kell oltani, vagy sem, de mivel e legtöbb félreértés érzésem szerint abból ered, hogy sokaknak fogalmuk sincs miről beszélnek, egy kicsit mélyebben elmerülünk a témában. Végigvesszük, hogy akkor most pontosan hogyan is néz ki az influenza vírus, miképpen működik, mit tudunk a patomechanizmusáról a korábbi nagy influenzajárványok alapján. Miért kellhet az oltás, kell-e félni tőle, sőt még abba is megpróbálok belemenni, hogy miért hatékonytalan az oltás körüli kommunikáció és miért nem triviális ezen változtatni.
Régóta lóg a levegőben a korábbi ígéretem, hogy kicsit behatóbban is foglalkozunk az aktuális influenza vírussal és azt hiszem a mostani hisztériánál keresve sem lehetne jobb időzítést találni.
Természetesen egy sorban is el lehetne intézni, hogy most akkor veszélyes-e a vírus, vagy sem, kell oltani, vagy sem, de mivel e legtöbb félreértés érzésem szerint abból ered, hogy sokaknak fogalmuk sincs miről beszélnek, egy kicsit mélyebben elmerülünk a témában. Végigvesszük, hogy akkor most pontosan hogyan is néz ki az influenza vírus, miképpen működik, mit tudunk a patomechanizmusáról a korábbi nagy influenzajárványok alapján. Miért kellhet az oltás, kell-e félni tőle, sőt még abba is megpróbálok belemenni, hogy miért hatékonytalan az oltás körüli kommunikáció és miért nem triviális ezen változtatni.
A vírus biológiája
Az Orthomyxoviridae családba tartozó influenzavírusoknak három nagy típusa ismert, A, B és C, amelyek közül az első a messze legelterjedtebb és legváltozatosabb. Az egyes vírusok konkrét nevét a felszínükön levő hemagglutinin (HA) és neuraminidáz (NA) fehérjék altípusa alapján képezzük (előbbinek 16 altípusa, mígutóbbinak 9 altípusa ismert), így a H1N1 az arra vonatkozik, hogy a vírus felszínén az egyes altípusokba tartozó HA és NA lelhető fel. Persze a nomenklatúra közel sem tökéletes, hiszen az influenza vírus természetét az összes génje együtt határozza meg (erről lásd egy picit később) – mi sem példázza ezt jobban, mint hogy a legendás "spanyolnátha" is H1N1 volt, meg az azóta megszelídült, szezonális influenzaként fel-feltűnő utódai is azok. Olyannyira, hogy az aktuális szezonális influenza – amely hosszú évek óta az emberekben köröz -, szintén H1N1, ezért a szakirodalom, a sertés influenzát 2009 A(H1N1) néven ismeri (én is így fogom használni), a félreértéseket elkerülendő.
Az influenza vírusoknak jellegzetes, negatív szálú RNS genomja van, amely 8 ún. szegmensen helyezkedik el. Ezeken a szegmenseken kódolódnak a vírus működéséhez szükséges fehérjék (többé-kevésbé egy fehérje/szegmens), amelyekről szép sorjában mindjárt meg is emlékezünk. Alapállapotban (amikor a vírus részecske formában létezik) az RNS szálak körül virális nukleoproteinek (NP) találhatók, amelyek a szegmensek stabilitásáért felelősek. Ezek mellett kis mennyiségű virális polimeráz (PB1 és PB2) is fellelhető a vírus belsejében, amelyeknek a feladata, hogy fertőzés után elkezdják átírni az influenza RNS-eket (mivel értelemszerűem maguk is kódolva vannak a genomban, a folyamat a fehérjék exponenciális megjelenését okozza). A virális genom szegmenseken való elhelyezkedése az ún. reasszortáció jelenségének az oka. (Ez akkor következik be, amikor több, különböző influenza vírus fertőzi meg ugyanazt a sejtet, és a keletkező új virionokba az eredeti vírusok szegmenseinek véletlenszerű kombinációja kerül. Ez új vírus törzsek kialakulását okozhatja, amelyek könnyen veszélyesebbek lehetnek, mint bármely szülői vírus.)
A szegmensek körül egy speciális burok található, amelyet az M1 fehérje alakít ki, és amelynek feladata a vírus összeszerelésében van, legkívül pedig a HA-val, NA-val és az M2 nevű ioncsatornával teletűzdelt lipidmembránt leljük.
Fertőzéskor a vírus HA fehérjéi révén kötődik a sejtfelszínen található glycoproteinekhez és glycolipidekhez kapcsolódó sziálsav csoportokhoz, és a kötődés nyomán megindul a vírusrészecske bekebelezése endocitózis révén.
Az endocitotikus vakuólákban a közeg savassága megnő, és ez hozzájárul egyrészt, hogy a vírus és a vakuóla membránja összeolvadjon, másrészt megnyitja az M2 csatornákat és azokon keresztül savasítja a virion belsejét. Utóbbi fontos, hogy az M1-hez kötődő RNS-ek és NP-ek kiszabadulhassanak és a sejt belsejébe kerüljenek.
A membránfúzió előfeltétele a HA proteolitikus hasítása, enélkül a fertőzés esélytelen. Olyannyira igaz ez, hogy alapvetően megszabja egy fertőzés jellegét, hogy mennyire könnyű hasítani az azt okozó influenza vírus HA fehérjéjét. A "klasszikus" esetekben csak az alsó légutakban vannak olyan proteázok amelyek képesek a HA-t hasítani. Virulensebb törzsek esetében (és ilyen volt a pár évvel ezelőtti H5N1 madárinfluenza) azonban a HA szekvenciája lehetővé teszi, hogy más szövetekben fellelhető proteázok is hasítsák, ami nagyban megnöveli a megfertőzhető sejtek számát, súlyosbítva a tüneteket, szövődményeket okozva.
A sejtbe kerülve, a vírus negatív szálú RNS-ei és a velük együtt levő PB1 ill. PB2 molekulák a sejtmagba transzportálódnak, ahol elkezdődik a vírusban kódolt információ átírása mRNS-be, majd a sejt fehérje készítő apparátusát felhasználva (hiszen ez nem tesz különbséget a saját és a virális mRNS molekulák között) létrejönnek a vírus fehérjéi is. A folyamat öngerjesztő és hamarosan az egész sejt annak az egy funkciónak lesz alárendelve, hogy virális RNS-eket és fehérjéket gyártson. (A sejt nem teljesen védtelen az ilyen betolakodókkal szemben, épp ezért az egyik virális fehérje, az NS1 feladata, hogy kilője a gazda természetes immunitását beindító interferonokat.)
Az újonnan elkészült HA, NP és M2 molekulák az endoplazmatikus retikulum, ill. Golgi-rendszer membránjain keresztül (azaz a standard membrán szekréciós útvonalon) a sejt felszínére jutnak. Közben az M1 már elkezd a sejt citoplazmájába lógó, ún. intracelluláris doménjeikhez kapcsolódni, és az M1 fogja (pontosan még nem ismert módon) a virális RNS-eket, valamint az őket burkoló NP-eket a membárnhoz vonzani ill. kötni. Végül a komplett vírus lefűződik a sejt membránjából és útjára indul, új áldozatot keresni (itt látható egy kis videó a folyamatról).
Ebben az utolsó lépésben kapnak szerepet a NA fehérjék, amelyek feladata, hogy a vírus részecske saját membránján levő sziálsav csoportokat levágják. Így a virion nem kötődhet a sejt felszínén levő más HA fehérjékhez, illetve a virionok nem is fognak összetapadni. Működőképes NA hiányában a fertőzés nem képes tovább terjedni.
Kis vírustörténelem
Bár az influenza vírusok minden bizonnyal időtlen idők óta velünk vannak, az efajta zanzásított történeti összefoglalók alfája minden esetben 1918. Ekkor következett be a nagy spanyolnátha járvány (bővebben erről lásd Nádori kollegánál), amely egyes becslések szerint több mint 50 millió ember haláláért tehető felelőssé. Még ha egy picit szkeptikusan tekintünk is erre a számra (hogy erre esetleg miért lehet okunk, arról lásd később), akkor is közel milliós nagyságrendűre tehető a halottak száma. A spanyolnáthát okozó H1N1 leszármazottai keringtek aztán a humán populációkban, a szezonális influenza okozóiként, egészen 1957-ig. Ekkor egy reasszortáció eredményeként egy új vírustörzs jelent meg, amelynek új HA és NA génjei voltak, ez az 1957-es H2N2, az "ázsiai influenza járvány" okozója, amely 2 millió életet követelt.A következő járványra tíz évet kellet várni, ekkor a H2N2-ből reasszortáció útján H3N2 lett és kitört a "hong kongi influenza". Mivel az NA fehérje ez esetben nem változott, a járvány nem fellángolás szerű lett, hanem inkább csak lassan (de biztosan) izzó parázsként tette a dolgát.
Az 1968-as H3N2 leszármazottai hosszú ideig boldogítottak még bennünket, majd 1977-ben ismét feltűntek a H1N1 típusú vírusok is, így évekig két fajta szezonális influenzának lehetett örülni (ami kiszámíthatatlanabbá tette az oltási felkészüléseket is).
Komolyabb parára ismét csak 1997 tájékán került sor; ekkora datálható a H5N1 "madárinfluenza" megjelenése. Ez ismét Hong-Kongban következett be (a vízi szárnyasok, amelyek igen kedvelt táplálékforrások errefele, amúgy is elsődleges hordozói az influenza vírusoknak és a városállam piacain levő zsúfoltság finom szólva sem hátrányos az egyes vírusok elterjedése során), de egy masszív mészárlási kampányt követően úgy tűnt, sikerült a dolgot még időben megfékezni. 2003-ig kellett várni, hogy kiderüljön, nem egészen. Mivel a vírus nem tud (még ?) sikeresen emberről emberre terjedni, azóta világszerte mindössze kb. 300 ember betegedett meg H5N1 fertőzés következtében (elsőroban K-Ázsiában), a fatalitási arány viszont sokkolóan magas: kb. 60%-os.
A nagy kérdés, hogy mi okozta/okozza az 1918 H1N1, ill. H5N1 vírusok magas virulenciáját. A szegmensekkénti vizsgálat (kvázi arról van szó, hogy egy viszonylag ártalmatlan, szezonális influenza törzs szegmenseit egyenként helyettesítik a vizsgált vírusok megfelelő szegmenseivel, és nézik, miként változik a letalitás, egerekben) mindkét esetekben a HA, NA, NS1 ill. polimeráz fehérjéket tette felelőssé.
Mindkét vírusnál a HA-ban olyan változások jelentek meg, amelyek könnyebbé teszik a hasításukat, így, mint erre korábban már utaltam, többfajta szövetet képesek megfertőzni. Az NA változása valószínűleg a HA sziálsav felismerését optimalizálta; az NS1 mutációi pedig még hatékonyabbá tették a természetes immunrendszer kikapcsolását. Ezek teljesen logikusnak tűnnek, a polimeráz enzimek virulenciához való viszonya talán egy hangyányit rejtélyesebb, de az is megmagyarázható. Arról van ugyanis szó, hogy különböző polimerázok, különböző hőmérsékleten működnek optimálisan. Pl. a humán légutak átlaghőmérséklete 33 C, a madar beleié pedig 41 C. Amikor a vírus új fajokat, vagy ugyanazon a fajon belül új szöveteket akar kolonizálni, nem árt, ha a polimeráz enzimjei az új környezetben is működőképesek lesznek.
A polimeráz génekhez kapcsolódó virulencia legérdekesebb összetevője azonban nem maguk a polimeráz fehérjék, hanem a PB1 szegmensen időnként feltűnő, ún. PB1-F2 fehérje. Az F2 itt a "frame 2" rövidítése, ami arra utal, hogy ugyanazokat a bázisokat felhasználva, amelyek a PB1 polimerázt kódolják, de egy bázispárral eltolva a leolvasási keretet, egy másik fehérjét (is) kapunk. A PB1-F2 a sejtekben levő mitokondriumokhoz képes kapcsolódni, és azokon keresztül beindítani a sejthalál, azaz apoptózis folyamatát.
Mivel a 2009 A(H1N1) esetében a PB1-F2 nem funkcionális (több STOP kodon is szerepel a leolvasási keretében), páran felvetették, hogy valószínűleg nem kell komoly szövődményű betegségtől tartani. Ugyanakkor ennek némileg ellentmond, hogy a spanyolnátha esetében a virulencia legfőbb komponense nem a PB1-F2, hanem egyértelműen a HA volt, ráadásul viszonylag friss szekvencianalaízisek azt mutatják, hogy a PB1-F2 nem létfontosságú az A típusú influenza vírusok fitnessze szempontjából. Így leginkább annyit mondhatunk biztosan, hogy a PB1-F2 hiányában a vírus nem lesz annyira pusztító, mint amennyire lehetne.
Szezonalitás
Az influenza vírusok elsősorban télen, ill. kora tavasszal tarolnak. Ez alól nem nagyon van kivétel, ha megnézzük az alábbi ábrán jól láthatjuk, hogy minden féltekén a hideg hónapok során csúcsosodik ki az aktuális szezonális járvány, a melegebb égöveken pedig egész évben egy alapszintű influenza aktivitás érzékelhető.
A nagy kérdés a mi ennek az oka. Igazából fogalmunk sincs, hogy miért pont a téli hónapok az influenza vírusok kedvencei, de több hipotézis kering kutatói körökben. Az egyik, hogy a téli hónapokra jellemző össze- és bezártság megkönnyíti a vírus terjedését. De az is szóba került, hogy a vírus stabilitása jobb a hidegben, esetleg az emberi immunitás szezonális változása (a napfény függő melatonin szekréció, illetve D vitamin termelés egyaránt összefüggésbe hozható az immunválasszal) az oka annak, amit látunk. Egy ma már kevésbé népszerű, de még teljesen meg nem cáfolt nézet pedig azt állítja, hogy az influenza valamilyen más kórokozóval karöltve tud igazából betegséget okozni, és az influenza járványok szezonalitását, a misztikus patogén határozza meg. Akárhogy is van, a 2009 A(H1N1) szempontjából most következik a feketeleves a mi féltekénken.
Influenza vs. "influenzaszerű"
Az influenzával kapcsolatos vizsgálatok (beleértve az oltóanyagok hatékonyságát) egyik rákfenéje, hogy a tünetek elég általánosak. Az "influenzaszerű" megbetegedéseknek valójában csak a töredéke valóban influenza (mint az a Spiegel cikkéből vett ábrán is látszik), de a statisztikákba gyakran influenzaként vonulnak mégis be.
E miatt kell egy kicsit óvatosan bánni a spanyolnátha 50 millió halottjával is. Kétségtelen, hogy egy durván virulens A(H1N1) törzs tombolt világszerte 1918-ban, de a korabeli egészségügyi normákat és felkészültséget figyelmbe véve, nem zárható ki, hogy a halálozások jelentős részét nem minden esetben az influenza vírus okozta, hanem vagy egy másik vírus, vagy egy bakteriális fertőzés (az antibiotikumok előtti időkről van végül is szó), vagy ezek és az influenza kombinációja.
Ami persze nem azt jelenti, hogy valójában az influenza vírus nem káros, vagy akár halálos bizonyos esetekben. A halálos kimenetelű légzőszervi megbetegedések (pneumonia and influenza – P&I index) száma mindig durván megugrik a szezonális influenza járványok idején, és ha megfelelő korrekciókat alkalmazva levonjuk a más légzőszervi patogének okozta megbetegedéseket, egyértelműen látható, hogy bizony, az influenza minden évben számos halálesetért felelős. (Amerikában egyedül ez a szám évi 36,000 köré tehető.)
A legveszélyeztetettebb kategóriát általában a más betegségekben szenvedők, illetve az öregek képezik, akiknek az immunrendszere nem képes elég hamar és elég alaposan felvenni a harcot a betolakodók ellen.
A 2009 A(H1N1) molekuláris eredete
Akkor ennyi általános bevezető után elérkeztünk a biológiailag nagyon is releváns és izgalmas kérdéshez, honnan ered a "sertésinfluenza" vírusa.
A történetünk szempontjából "klassszikusnak" számító sertésinfluenza vírus, akár csak az ember esetében (lásd fenti történeti kitekintőt), az 1918-as H1N1 járványra datálható. Ugyan disznókból az első influenza vírusokat csak a harmincas években sikerült izolálni, azok molekulárisan a "spanyolnátha" közeli rokonai voltak, és azok is maradtak a kilencvenes évek végéig.
1998 körül a "klasszikus" sertésvírus, az akkor éppen aktuális emberi H3N2, valamint egy ismeretlen altípusú madárinfluenza reasszortációja egy ún. tripla reasszortáns rH3N2 kialakulásához vezetett az É-Amerikai kontinensen. Ezt hamarosan megspékelte a rH3N2 és a klasszikus sertés H1N1 közti keveredés, majd ezek a (továbbra is tripla reasszortánsnak nevezett) vírusok keringtek évekig a sertések körében. Ugyan időnként mind a "klasszikus" mind a tripla reasszortáns vírust kimutatták emberben is, a betegség nem bizonyult fertőzőnek.
A változás idén következett be, és okozója (na mi más), mint egy újabb reasszortáció volt. Az eurázsiai disznók saját sertésinfluenzája (ami 1979 körül született, egy madárinfluenzából) is sikeresen eljutott az újvilágba, és keveredett a tripla reasszortánssal (megj: lassan olyan "egyszerű" lesz követni az egyes szegmensek sorsát, mint az itt a piros, hol a piros golyóit, de remélem az ábra segít). Az így megérkező NA és M szegmensekkel aztán a virális puzzle utolsó darabjai is a helyükre kerültek, és hamarosan a vírus elindulhatott hódító útjára bennünk, emberekben is.
Patomechanizmus, avagy mit csinál a vírus a szervezetben
A vírus elsősorban szaporodik, nincs neki komolyabb terve a gazdával. Az már szinte mellékhatás, hogy sok esetben ez azzal jár, hogy az inkubátornak átprogramozott sejtek elpusztulnak. Attól függően, hogy hol és mennyire vadul szaporodik a vírus (ami, mint fent taglaltuk a polimerázok aktivitásától függ, na meg persze a HA hasíthatóságától) lehet a tüneteket felfedezni. Különleges esetekben a vírus átterjedhet a légutakon túl a belekre, a vesére, ill. limfoid szerveinkre .
A 2009 A(H1N1)-en végzett kezdeti vizsgálatok az influenzológusok kedvenc modelállatában, a menyétben (igen, menyétben – azért menyét, mert a légutainak sejtjei nagyon hasonlóak a humán ekvivalenseikhez, és kb. ua. a vírusokra érzékenyek is), azt sugallták, hogy a szezonális influenzánál sokkal virulensebb vírussal állunk szemben, amely ugyan terjedni nem terjed jobban, mint a "klasszikus" H1N1, de jobban szaporodik a légúti szövetekben, több kárt okoz bennük és a 2009 A(H1N1)-el fertőzött állatok nagyobb eséllyel pusztulnak bele a fertőzésbe.
Minden modelállatnak megvannak a maga korlátai és úgy néz ki a menyét esetében is elértünk egy ilyenhez. Talán azért mert megbízhatóságát eddig főleg a H5N1, vagyis madárinfluenza elleni küzdelemben tesztelték, talán más okból, de úgy néz ki, hogy a szóbanforgó kutatások két kulcs következtetése nem bizonyult igaznak: a 2009 A(H1N1) vírus általában (és erre még azonnal visszatérünk) nem okoz durvább fertőzést, mint szezonális rokona, viszont sokkal fertőzőbb – Amerikában a bizonyított influenza esetek 99%-át okozta az új törzs. [A legfrissebb becslések szerint, július végéig kb 1.8 – 5.7 millió ember betegedhetett meg az Egyesült Államokban, amiből 9,000 -21,000 igényelt korházi kezelést (nem mindig végezték el a tesztet, illetve a jelenlegi gyors tesztek sajnos nem túl hatékonyak, ezért a bizonytalanság). A bizonyított H1N1-el kezelt, kórházban levő betegek kb. 6%-a nem élte túl a fertőzést.]
Makákókban végzett további kísérletek arra világítottak rá, hogy a vírus jól terjed az alsó légutakban is, és talán pont sokkal jobb szaporodási képességének köszönhetően, nagyobb kárt okoz a tüdő szövetekben.
Az egyelőre rendelkezésünkre álló mortalitási adatokból kitűnik, hogy főként más betegségekben is szenvedők számára veszélyes a fertőzés. Ugyanakkor az is tény, hogy számos korházban kezelt betegnél nem ismerhető fel más betegség, vagyis a 2009 A(H1N1), minden mende-monda ellenére igencsak hatékony patogén. Hogy mi okozhatja a különböző betegekben a különböző súlyú megbetegedést, arról leginkább találgatni tudunk. Az egyik lehetőség, hogy bizonyos személyekben a korábbi szezonális influenzák ellen kialakult ellenanyagok (végső soron valamennyire minden H1N1 hasonlít) hatékonyabbá teszik az immunválaszt, de pontos ismereteink még nincsenek a dologról.
Amikor azonban súlyossá válik a dolog, a tüdőben masszív gyulladás alakul ki, ami viszont folyadékfelhalmozódáshoz vezet a légutakban, súlyos esetekben akár bevérzéshez is. Ezek következtében az oxigéncsere nem tud megvalósulni, hiába lélegzik egyre mélyebbeket a beteg.
Oltani, vagy nem oltani, ez itt a kérdés
Az oltásokról mára már kb. mindenki mondott valamit, és aki csak a napi médiából próbál tájékozódni, annak bizony nincs könnyű dolga. Hiszen egyrészről, ha Czeizel Endre valamiért "tűzbe teszi a kezét", akkor jobb, ha annak magunk is utána olvasunk, legyen szó örökbefogadásról, vagy abszolút hallásról. Ugyanakkor, amikor Lenkei "gyógyítsuk az AIDS-t C vitaminnal" Gábor le akar beszélni egy oltásról, szinte teljesen biztosak lehetünk benne, hogy a vakcina jó és hatékony.
A "csippet ültetnek belénk" és hasonló baromságokkal most nem foglalkoznék, de próbáljuk meg érdemlegesen felmérni, hogy kell-e a vakcina: pontosabban hatásos-e, és hatása ellensúlyozza-e potenciális mellékhatásait.
Az orvosi eljárások hatékonyságát metaanalízisekben vizsgáló Cochrane Collaboration elég egyértelműen fogalmaz: különösen nagyon elterjedt vírusok esetében, főleg ha a járványt kiváltó kórokozó és az oltóanyag elkészítéséhez felhasznált vírus nagyon hasonló, egyértelműen megfigyelhető a hatás. Az elterjedtség az kipipálható, és az Omninvest által felhasznált vírus (A/California/7/2009(H1N1)-szerű NYMC X-179A) is rajta van a WHO ajánlási listáján (bármilyen baromságokat terjeszt is dr. Tóth Kálmán), vagyis ezek alapján nem köthetünk bele az oltásba.
Az egyik leggyakrabban felmerülő mellékhatás, az ún. Guillain-Barré szindróma, egy ritka autoimmun betegség kialakulása. Ennek az esélye standard esetben egy a millióhoz, amit azonban nem árt kontextusba tenni: maga az influenza fertőzés is kiválthatja a szindrómát és ennek az esélye nagyságrendileg nagyobb lehet.
Az oltás jelentősége természetesen többrétű: egyrészt megóvhatja az egyént is a fertőzéstől, másrészt lecsökkentve a vírus terjedési potenciálját és így csökken annak is az esélye, hogy a veszélyeztetett csoportokban megjelenjen a fertőzés.
A vírus fertőzési potenciálját az ún. fertőzési szám, az R0 írja le, ami durván azt tükrözi, hogy egy beteg hány más személynek adja át a fertőzést (bővebben erről matematikus barátainknál lehet olvasni). A feladat most is az, hogy R0-t 1 alá szorítsuk.
De mennyi is akkor a 2009 A(H1N1) reprodukciós száma? A konzervatív becslések egyelőre 1.3 – 1.7 közé esnek, de a felső határ az bizony 2.1. Ebből látható, hogy az 50-70% közti oltási arány lenne a kívánatos , amennyiben sikerülne a lakosságot a járvány kitörése előtt beoltani.
Ha erről lekésünk, akkor már eleve a 70%-os lefedettséget kellene becélozni, de értelemszerűen csak szerényebb reményeink lehetnek. Ugyanis, ha a reprodukciós szám stabilan 1.5 fölé kúszik, mindenképpen kitör a járvány, annak csak a mértékét és lefolyását tudjuk befolyásolni.
Stratégiailag, főleg ha a készletek elérhetősége adott pillanatban korlátozott, annak van/lesz a legtöbb értelme, hogy a gyerekeket beoltjuk, és ezt követően, amint lehet a felnőtt lakosságra is kiterjesztjük az oltási kampányt. (A gyerekek beoltása azért sem elhanyagolható, mert a becslések szerint a fertőzések közel ötöde az iskolákban következik be.)
Ami miatt a 2009 A(H1N1) különlegesnek tűnik, más (szezonális) influenza vírusokkal összevetve, az az idősek (65 év felettiek) relatív védettsége. Klasszikusan ugyan ez a legkiszolgáltatottabb csoportok egyike, ahol még mindig nem bizonyított, hogy az oltás valóban hatásos-e. Ennek az oka, hogy az idősekben gyakran gyengébb az immunválasz az új kórokozókkal szemben (és ezért nagyon fontos, hogy az idősek közt dolgozó ápolók időben kapjanak oltást).
Most azonban ez a korosztály nyugodtan alhat, mert a járvány pont a szezonális influenzától általában legkevésbé veszélyeztetett, 18-49 éves korosztály körében tombol igazán.
A dolog "miértje" kicsit enigmatikus, de furcsa módon úgy tűnik, hogy a válasz egy része pont a spanyolnáthában rejlik.
A jobboldalon látható ábra azt mutatja, hogy mennyi ellenanyagot lehet felfedezni egyes vérszérumokban egy Kaliforniában tavasszal izolált sertésinfluenza vírussal (CA04), illetve egy Japánban épp "honos" szezonális influenzával (KUTK-4) szemben. Az első csoport (donor group I) mintáját 1999-ben izolálták egy öregek otthonában az ott lakók, ill. ápolóik véréből, míg a másik minta (donor group 2) idén készült egy kórházban.
Látható, hogy asz aktuális szezonális influenza ellen értelemszerűen nem létezett védelem még 1999-ben, semelyik korosztályban sem. Ugyanakkor az 1918 előtt születettek vérében nagyon hatékony 2009 A(H1N1) elleni ellenanyagok vannak. Ez arra enged következtetni, hogy a mostani vírus külseje jobban hasonlít a spanyolnátha kórokozójára, mint a szezonális H1N1 influenzák.
Ez nyilván a magyarázat egyik része csak, mert azt még mindig nem értjük, hogy a 65-90 év közötti korosztály pontosan mitől védett.
(Érdekes és kicsit paradox módon a jelenlegi helyzet vezethet ahhoz, hogy olyan logikával oltsuk, ahogy egyébként is kellene. Matematikai modellek azt mutatják, hogy szezonális influenzák esetében is az iskolások és az aktív dolgozók kellene az oltási kampányok elsődleges alanyai legyenek, hiszen az ő esetükben a legnagyobb az esélye, hogy tovább adják a vírust.)
A legjobb persze a megelőzés, és itt azért nem sok változott az elmúlt 80 évben. Ma is az elsődleges tanács az, hogy tarts be alapvető higiéniai előírásokat, gyakran moss kezet, ne nyúlj koszos kézzel a szemedbe, ha beteg vagy maradj otthon. Csak ma már komoly empirikus irodalom is alátámasztja az efajta "népi bölcsességeket".
Communication error
A helyzet tehát az, hogy a tudományos tények mind azt látszanak alátámasztani, hogy a vírus könnyen veszélyesé válhat, pusztán a megfertőzöttek nagy száma nyomán (abba bele sem menjünk, hogy egy újabb reasszortációval mi jöhet létre), így indokolt az oltási kampány.
Ezzel szemben azt látjuk, mind Magyarországon, mind máshol a világban az oltási arányok épp csak elkezdtek a kétszámjegyűbe kúszni. Nem véletlenül dühöng Falus, és mérges Berencsi Gyuri bácsi. Mi ennek az oka?
Nyilván nem segít, ha pl. a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője és szóvivője kvázi az oltás ellen száll síkra, mert az efajta hangok elnyomják a párton belüli, felelősebb álláspontot képviselő egészségpolitikusok véleményét. Nem segít az sem, ha orvosok és orvosnak látszó személyek egymásnak ellentmondó információkkal bombázzák a nagyérdeműt (ne legyenek illúzióink, az a háziorvos, aki kategorikusan közli, hogy ő pedig semmi szín alatt nem olt, az nem több, mint egy modern hályogkovács, akinek minimális elképzelése van csak a témáról). Az FN.hu találgatása a médiát mentegeti és a tudomány hitelességi problémáját feszegeti, ami szvsz elég nagy butaság: a tudomány álláspontja elég egyértelmű, csak a média keres mindig ignoráns embereket, akiket "lázzadóként" állít be és így aztán valamifajta hitelességet ad elképesztő ötleteiknek.
Az egész egy bizonytalan légkört szül és mint arra pár hete a Nature szerkesztőségi kommentárja is rámutatott, a veszély ill. válság kommunikációval foglalkozó tanulmányok rendre kimutatták, hogy amikor a túlbuzgó hivatalnokok nyomást gyakorolnak a publikumra, amelyben a szkeptikus és ambivalens attitűd egyébként is elég erős, gyakran épp ellentétes hatást érnek el, főleg, ha nem foglalkoznak elég komolyan az istenadta nép aggályaival (vagy foglalkoznak, de a társadalom ezt nem így ítéli meg.)
Egy másik ok azonban szerintem abban rejlik, hogy az internetes társadalomban a skim reading vált a domináns ismeretszerzési formává. Időnként az igazság megismerése azonban több időt, elmélyülést, gondolkodást vesz igénybe (mint azt sokan, akik idáig eljutottak, tudják ;-)). Amikor viszont emberek tömegei nem veszik ehhez a fáradtságot, akkor az feltartóztathatatlanul egy rosszabb valóság kialakulása felé fog vezetni. Mint arra Lawrence Lessig a hetekben megjelent "Against Transparency" című vitairatában fogalmaz: "A Web minden elképzelhető összefüggést megmutat. A legcinikusabb lesz a legszembeötlőbb. És a véges figyelem miatt a legszembeötlőbb lesz a legstabilabb. Alaptalan következtetések lesznek levonva, karrierek dőlnek össze és nő az elidegenedés."
Ez az attitűd könnyen észrevehető számos magyar újságíró hozzáállásában. Legyen az Szily "Index" László, vagy a Reakció nénikéje (biztos van más is, de ezekbe akaratlanul is belefutottam az elmúlt hetekben). Mindkét esetben ott remeg szelíden a sorok között, hogy ennyi pénz, hát akkor nyilván jó üzlet, és ha jó üzlet gyanús. Különösen utóbbi esetben nehezen követhető a logika, mert nem világos mi a baj. Hogy túl sok vakcina lett beszerezve? (Lehet, de ehhez kellene egy levezetés, amiből egyértelmű lesz, hogy pl. az oltás nemzetgazdasági haszna (a betegség miatt kieső órák nem megtörténése) kevesebb, mint a hatmilliárd.) Hogy egy spin-off cég pénzért dolgozik? (Van olyan, amelyik nem?) Vagy hogy a cég ennyi pénzért dolgozik. (Szintén lehet, hogy az Omninvest túláraz, de ennek igazolására több kellene, mint bemondás.) Sejtetések vannak, levegőben lógó állítások, a konkrétumok szinte teljesen hiányoznak. (Most akkor a poszt írója szerint kell-e a vakcina, vagy sem?) Aki meg megfelelő háttér infók nélkül olvassa (és a többség, ne legyenek illúzióink, ilyen), az meg természetesen úgy jön el a dologtól, hogy "hát akkor mi van, most akkor kell vagy nem kell ez az oltás?".
Pedig jó lenne gyorsan kialakítani valami konszenzust, különben lehet, hogy akaratlanul is valóban egy nagy (magyar) kísérlet részeseivé válunk.
A témában még: New Scientist, Nature, The Lancet, virology blog, Effect Measure.
Yang Y, Sugimoto JD, Halloran ME, Basta NE, Chao DL, et al. (2009) The Transmissibility and Control of Pandemic Influenza A (H1N1) Virus. Science 326: 729 -733.
Itoh Y, Shinya K, Kiso M, Watanabe T, Sakoda Y, et al. (2009) In vitro and in vivo characterization of new swine-origin H1N1 influenza viruses. Nature 460: 1021-1025.
Jain S, Kamimoto L, Bramley AM, Schmitz AM, Benoit SR,et al. (2009) Hospitalized Patients with 2009 H1N1 Influenza in the United States, April-June 2009. N Engl J Med doi:10.1056/NEJMoa0906695.
Maines TR, Jayaraman A, Belser JA, Wadford DA, Pappas C, et al. (2009) Transmission and Pathogenesis of Swine-Origin 2009 A(H1N1) Influenza Viruses in Ferrets and Mice. Science 325: 484-487.
Munster VJ, de Wit E, van den Brand JMA, Herfst S, Schrauwen EJA, et al. (2009) Pathogenesis and Transmission of Swine-Origin 2009 A(H1N1) Influenza Virus in Ferrets. Science 325: 481-483.
Garten RJ, Davis CT, Russell CA, Shu B, Lindstrom S, et al. (2009) Antigenic and Genetic Characteristics of Swine-Origin 2009 A(H1N1) Influenza Viruses Circulating in Humans. Science 325: 197-201.
Fraser C, Donnelly CA, Cauchemez S, Hanage WP, van Kerkhove MD, et al. (2009) Pandemic Potential of a Strain of Influenza A (H1N1): Early Findings. Science 324: 1557-1561.
Smith GJD, Vijaykrishna D, Bahl J, Lycett SJ, Worobey M, et al. (2009) Origins and evultionary genomics of the 2009 swine-origin H1N1 influenza A pandemic. Nature 459: 1122-5.
Nelson MI, Holmes EC (2007) The evolution of epidemic influenza. Nat Rev Gen 8: 196-205.
Basler CF, Aguilar PV. (2008) Progress in identifying virulence determinants of the 1918 H1N1 and the Southeast Asian H5N1 influenza A viruses. Antiviral Res 79: 166-178.
Nayak DP, Hui EK, Barman S. (2004) Assembly and budding of influenza virus. Virus Res 106(2): 147-165.
Mi, vagy ki az a “hályogkovács”?
http://hu.shvoong.com/humanities/1811837-h%C3%A1lyogkov%C3%A1cs/
Nagyon jó összefoglalás, gratulálok!
A vaccination_effect.jpg az melyik cikkből van? Fontos lenne tudnom.
A Yang et al. cikk, a referenciák tetején.
Nagyon köszönöm!
És a községi elöljáróság közleménye honnan van? Ez nem fontos, csak kíváncsi vagyok 🙂
http://napifix.tumblr.com/post/237131104/vedekezes-az-influenza-nathalaz-ellen-ne
Gratulálok a cikkhez, kiváló összefoglaló!
Köszönjük!
Kedves Ismertelen Szerző!
Dr. Keszthelyi Gyula vagyok, a hályogkovács.
Ezúton kérlek, hogy jelöld meg azt a helyetforrást, amelyben kategorikusan kijelentettem, hogy “nem oltok”.
Merthogy igenis, oltok:
http://giulio.freeblog.hu/archives/2009/11/09/OLTAS/
Udvözlettel.
Tisztelt Keszthelyi Gyula!
Hogyne, olt Ön, csak épp előbb aláíratja a betegével “megijedt a TV-ben látott rémhírektől, és ennek hatására döntött így”. Szemantikázhatunk ezen egy darabig, de nehéz lenne ezt nem úgy olvasni, hogy jelentős erőbedobással igyekszik min. lebeszélni a betegeit a vakcináról.
Üdvözlettel,
Varga Máté
(szolg közl: volt itt még egy hozzászólás, amit a moderátorablakból aztán hirtelen eltűnt. Valaki épp azt írta, hogy beoltatja majd magát. Bocs T. szerző, nem szándékosan nem jelenik meg a beírásod.)
Koszonom a cikket, nagyon hasznos volt!
Magyarországon jelenleg elsősorban a vakcina hatékonysági bizonylatolása hiányzik, a jogi szabályozás inkoherens volta pedig a felelősség kérdésében osztja meg az érdekelteket.
Akármilyen xar oltást is be kell adni, ha az KÖTELEZŐ, és a legjobb sem lesz beadva, ha hiányoznak az EüTv-ben előírt feltételek a beadáshoz.
Ha például a gyártó alapvető, közérdekű szakmai információk kiadását megtagadja.
Tehát jelenleg irreleváns a fenti biológiai továbbképzés, bár nagyon meggyőző, de nem ez okozza a feszültséget.
Az önkéntes oltásnak az a lényege, hogy az orvos sem nem ajánl oltást, sem nem beszél le róla. Akinek meg ez nem tetszik, az beadatja máshol. Ilyen egyszerű.
Az ellátás megtagadásának joga az EüTv-ben garantált orvosjog.:-)
Nagyon sajnálom, de ez van.
kikerültetek az egyik [origo] cikk ajánlójába 😉
http://www.origo.hu/tudomany/20091109-h1n1-ujinfluenza-kismamak-szulo-nok-csecsemok-kisgyerekek-oltasa.html
Köszi, épp töprengtem, hogy honnan a nagy forgalom. 🙂
Nagyon jó ez a cikk!
Kedves féltő rokonaim küldték nekem ezt a linket nkem, nehogy beoltassam magam és feldobjam a pacskert vagy nemtom, örültem nekik tényleg. Valami hozzáértő szerint ez a videó http://www.bombagyar.hu/index.php?post=2642
fake? vagy lehet ez Guillain-Barre? Ami egy a millióból kb ilyen súlyos lett?
De azért én még mindig komolyan fontolgatom hogy beoltassam magam 🙂
Végre egy tárgyilagos cikk, a sok összeesküvés-elmélet után! Csak gratulálni tudok, talán segít kicsit rádöbbenteni a népet az igazságra.
Mondjuk nekem már mindegy, mert beoltattam magamat vagy két hete.
0:25-0:26 táján profin megigazítja a haját.
Mellesleg azóta a csajszi már jobban van. http://scienceblogs.com/insolence/2009/11/desiree_jennings_cured.php?utm_source=selectfeed&utm_medium=rss
Ez a legjobb módszer, játszd el (persze lehet tényleg pszichésen produkálja a csaj, többek szerint
) oltáskárosodott vagy, majd menj el egy quack klinikára, ahol hirtelen meggyógyítanak.
http://www.generationrescue.org/desiree_jennings.html
kai: az a video nem “fake”, csak nincs köze az oltáshoz. A hölgy tünetei valószínűleg tényleg az oltás után jelentkeztek két-három héttel. Azt mondja, hogy neurológiai a betegsége, de azok az orvosok, akik látták a videot, azt mondják, hogy pszichológiai eredetű. Ettől még az betegség, és nagyon rossz neki, de fontos különbség. Neurológiai betegség (az idegrendszer sérülése) esetleg lehet oltás mellékhatása (értsd: nem zárható ki elvileg), bár nem mutatnak erre jelek. Azonban neki valószínűleg egy trauma által okozott pszichológiai betegsége van.
Ezt a történet folytatása is alátámasztja. Az amerikai vakcinációellenes mozgalom felkapta a szegény hölgy történetét. El kezdték kezelni egy elég veszélyes, bizarr, a probléma szempontjából teljesen irreleváns alternatív kezeléssel (chelation therapy), ami állítólag “megtisztítja a szervezetet a vakcina mérgeitől”. Érdekes módon a hölgy még a kezelés közben, a székben ülve hirtelen meggyógyult. Éppen ez igazolja, hogy nem volt szó neurológiai betegségről (amit elvileg okozhatna oltás), hanem pszichológiai eredetű volt.
Azaz a szegény hölgy tényleg beteg volt, de ennek nem volt köze az oltáshoz, csak annyiban, hogy az oltás után jelent meg nála. De hát az egymás utániság nem feltétlen jelent oksági viszonyt – mint tudjuk.
Gratulálok a cikkhez.
Itt a kezemben a budapesti Helyi Téma (bulvárlap) október 28-i példánya, ahol szó szerint idézik Dr. Keszthelyi Gyulát, miszerint “Tisztességes orvos nem olt!”. Az idézet, az online formában nincs benne.
Tehát a fenti hozzászólása alapján van egy kis önellentmondás: ha Ön oltott, akkor Ön nem tisztességes, vagy mégsem oltott?
Az elmondása szerint oltott, akkor Ön tisztességtelen?
utólagos engedelmet kérek a linkeléshez.
ide:
http://kurvannya.freeblog.hu/archives/2009/11/09/H1N1__updated/
1.
tudtommal-és MOST nem tudok azonnal irodalmat mutatni-de a spanyolnátha idején a virus mellett vagy helyett a Pneumocc. is jelentős halálozást okozó tényező volt (ez ellen VAN ma is oltás,de ezt nem favorizálják?!)
1.1.
a tüdőgyulladás esetén küldött tenyésztési mintákban a Pncc.”előkelő” helyet foglal el (25-30% poz.)
2.
nem megengedve,hogy valaki általában 1 ,de néha több szakvizsgával rendelkező,több éve praktizákó háziorvosokat (átlagéletkor 50 felett) hályogkovácsnak nevez,azért mert EBBEN A TÉMÁBAN tudatlannak, vagy kevésbé képzettnek látszik,a minősitő elgondolkodott-e azon, hogy ezt a népes,de “tudtatlan” csoportot miért jelölték ki oltóorvosnak azzal a törvényi háttérrel, hogy Ő!!! adjon felvilágositást a NEM KÖTELEZŐ oltás esetén,és a beteggel konzultáljon a felmerülő kérdésekben,akkor,amikor a magyar járványügy köztudottan jó…
miért kell a hierachia legalacsonyabb,ebben a tekinteben legkevésbé képzett szintjére háritani egy pándémiás 6. fokozatú járványügy megelőzését:
kistérségi tisztiorvois szolgálatok miért nem elkalmasak erre,hiszen a járványügy nekik szakfeladatuk?
2.1.
adva van:
magas pándémiás fokozat,
magas várható megbetegedés-szövődmény,
kellő mennyiségű,jó oltóanyag,
pándémiás terv,
AKKOR AZ EGÉSZSÉGÜGYI-JÁRVÁNYÜGYI-KATASZTRÓFAVÉDELMI-SZOLGÁLATOK,SZAKMAI KOLLÉGIUMOK MIÉRT NEM ÜLNEK ÖSSZE ÉS RENDLENEK EL JÁRVÁNYÜGYI-STRATÉGIAI-NÉPGAZDASÁGI OKBÓL vészhelyzetet és KÖTELEZŐ OLTÁST?!
3.
a magas átoltotság pereventiv tényezőként értékelhető…
az elmúlt csaknem 10 évben az AB (de variábilis) oltóanyagok felhasználása tudtommal lefedte a teljes lakosságot,igy az átoltottság 100%-nak tűnik…
irodalmi-statisztikai adatok szerint hogy alakult az oltott populáció száma évente és megbetegedések száma?
Köszönettel…dr.Köteles
Nagyon jó a cikk! 🙂
dr Köteles,
senki nem tiltja meg a magyar szak- és háziorvosoknak, hogy ugyanazt a szakirodalmat olvassák ebben a témában mint én. Ha meg nem teszik, jelen fokozott helyzetben, akkor miért is ne ítélhetném én ezt el?
Olyan, hogy 100%-os átoltottság pedig nem hinném, hogy létezne. Nagyon erős influenza vírusok esetében az antigén-drift, emiatt gyakran egy rákövetkező évben már nem, vagy csak alig használ a vakcina.
Erre vartam, vegre egy cikk, ami tudomanyosan megalapozva, elmagyarazza mi is van jelenleg a vilagban ezzel kapcsolatban. Igy vegre tudok donteni az oltas mellett. Koszonom!
Mate,
a cikked zsenialis, a temaban messze a legkimeritobb. Koszonjuk!
Na, pontosan ez a szezonális újraoltás dolog lenne az egyik dolog, ami számomra nem teljesen világos (a fenti, egyébként nagyon érdekfeszítő biológiai továbbképzés ellenére sem). Azaz a vírusnak (ami mondjuk marad H1N1) mely része változik, ami miatt már nem lesz ellene adekvát immunválasz, azaz védettség? A HA és/vagy az NA fehérje, vagy valami más?
Aztán, gondolom az nem úgy van, hogy két szezon között a vírustörzs visszavonul valami eldugott helyre és ott átdolgozza magát. Hanem nyilván a fertőzés (járvány) folyamán mutálódik, azaz lehet, hogy már szezon közben sem hatásos az oltás, vagy épp az egyik embertől kapott vírus ellen esetleg még igen, a másiktól kapott ellen meg már nem. És elképzelésem szerint a szezonális oltás is igazából csak az épp leggyakoribb(nak vélt) (vagy legvirulensebb?) vírus ellen véd, nem? (Gyakorlatilag most is ez a helyzet, csak most a szezonális H1N1 mellé “kívülről” [?] jött egy másik.) Nem lehetséges, hogy ez esetben a szezonális oltással csak egy másik, antagonista (influenza)vírust hozunk helyzetbe; azaz igazából nem sokat használtunk?
Azt is kérdezném, hogy az “elölt” vírus pontosan mit takar? A vírus RNS van valamilyen módon szétroncsolva, “szaporodásképtelenné” téve?
Az emlegetett (szezonális influenza elleni) 100%-os átoltottság biztos, hogy nagyon-nagyon messze van az igazságtól, szerintem ha 20-30% körüli ha lehet; az évenkénti oltás jórészt ugyanazt a csoportot fedi le, nem mindig újabb hányadát a lakosságnak. (Az általam ismertek közül a szezonális oltást gyakorlatilag csak az idősek egy része adatja be.)
Szia, azt meg tudod esetleg mondani, hogy mit jelent az, hogy az oltásban elölt vírusok vannak? Mi van bennük elölve, amitől nem tudnak szaporodni?
Csak a kíváncsiság, mert már beoltattam magam:)
Köszi!
@Cpt Flint:
Ezek mind remek kérdések, és nincs is mindegyikre tökéletes válaszom.
A leggyorsabban a HA fehérje változik; mivel ez egy felszíni fehérje, kulcsfontosságú az ellenanyag válaszban, mert ha összeszed egy olyan mutációt, aminek következtében az ellenanyagaink nem tudják felismerni, akkor a vírus szabadon (de legalább is szabadabban) garázdálkodhat. (Az influenza vírus magas mutációs rátáját elősegíti, hogy RNS alapú a genomja, mert ennek a másolása kevésbé pontos, mint a DNSé.)
Hogy pontosan mi történik a vírussal két járvány közt, az nem világos (ez is adja a szezonalitás enigmatikusságát). Lehet, hogy a meleg égövek valamilyen pufferként működnek, és minden évben onnan indul el az új járvány, de az sincs kizárva, hogy valahol meghúzódik a vírus (nemrég kimutatták, hogy papír pénzen akár 3 hétig is kihúzza – bár a 3 nap az átlagos időtartam: http://aem.asm.org/cgi/content/abstract/AEM.00076-08v1).
A szezonális oltások (amit a gyártók még a szezon előtt igyekszenek legyártani) némileg találgatáson múlnak. Próbálják eltalálni, hogy miként fog kinézni az aktuális törzs, ami többnyire bejön, de néha nem.
Amit az oltás és az “antagonista” vírustörzek közti viszonyról kérdezel, az meg, hogy úgy mondjam: bingó, bele a közepébe. Alig pár hete látott napvilágot egy tanulmány (http://www.medicalnewstoday.com/articles/169340.php), amiben azt vizsgálták, hogy milyen hatása van az oltás az antigén-drift-re. Mint kiderült, az oltás maga az antigén-drift kiváltója (belegondolva, hogy egy folyamatos “fegyverkezési verseny” zajlik köztünk és a vírus között, azért persze ez nem sokkoló). Ugyanakkor, a vírus miközben védekezik az oltás ellen olyan mutációkat szed össze, amelyek szuboptimálissá teszik a működését: így, ha egy oltott egérből, a mutálódott vírust átvisszük egy nem oltott egérbe, az nagy valószínűséggel revertálni fog, vagyis olyan mutációkat szed össze, amelyek az eredeti állapotot állítják vissza, mert ott optimálisabb a vírus működése.
“Emberre” lefordítva ez azt jelenti, hogy míg felnőttekben a korábbi oltások és fertőzések hatására kialakult ellenanyagok hatására a vírus erős szelekciós nyomás alatt van, hogy megváltozzon, az immunológiailag “naivabb” gyerekekben a vírus gyakran revertálni fog – ami viszont lehetővé teheti, hogy a szezonális oltás hosszabb ideig legyen hatásos.
@félértelmiségi & Cpt Flint:
Az elölt oltás esetében a vírus részecskéket UV sugárzással és formaldehiddel kezelik. Előbbi hatására roncsolódnak a nukleinsavak (RNS), utóbbi hatására pedig a fehérjék aminocsoportjai közt keresztkötések létesülnek, valamint az RNS is denaturálódik, így a vírus működésképtelen lesz, ugyanakkor a felszínen levő peptidek nem, vagy csak alig változnak, ezért hatékony ellenanyagokat lehet ellenük termelni.
na, végre egy igényes és pontos cikk! én csak annyit tennék hozzá, hogy köszönöm!
És mi van a terhesekkel? Ki tudja milyen hatással van egy éppen fejlődő babára egy ilyen immunfröccs? SENKI!!!!!!!
Akkor mit tegyek? Elvileg gyengébb immunrendszerrel, egy babával aki 6 órát bír ki a mamája lázával, és egy renyhe felelősségtudatú társadalomban, amiben teljesen normális ráköhögni a másikra, illetve beteg gyerekkel rohangálni ide-oda, nem törődve azzal, hogy másokat is megfertőzhet. Mondván: oltasd be magad te is! köszi…. aztán 5 év múlva kiderül, hogy kicsit fura a gyermekem…
Köszi a korrekt tájékoztatást, ebben a szakszerűtlen információ masszában nagyon hiányzott egy ilyen. Egy kérdésem lenne:
A/California/7/2009 (H1N1)-szerű NYMC X-179/A reassz.)
Ezt olvasom a vakcina ismertetőjében. Mit jelent a “szerű”? Ez olyan, mint a tej szerű reggeli ital? Fehér is folyik is, de mégse az igazi. A gyerekorvosunkat is kérdeztem, fogalma sem volt.
berni: Es miert lenne fura a gyermeked 5 ev mulva egy oltastol?
ns és Gábor: köszönöm szépen a válaszokat+ a linkeket!
A ’60-as évek végén, a ’70-es évek elején, még minden napos műsor volt a Kossuth Rádióban délelőttönként “BUGA DOKTOR” tíz perce!
Nagyon sok okos ötlete,megállapítása volt a Dokinak!
Többek között az, hogy:
“AZ A BETEGSÉG, AMINEK A TERMÉSZETBEN NINCSEN ELLENSZERE, MESTERSÉGESEN GYÁRTOTT VEGYI FEGYVER!!”
Gondolkozzunk el ezen!!
@berni:
A WHO honlapja elé egyértelműen fogalmaz (http://tinyurl.com/krpzkn): eddig semmilyen negatív hatásról nincs tudomásuk, se terhesek, se szülő nők esetében. Az oltással kapcsolatos vizsgálatok még mindig folynak (ebben semmi különös nincs, el kell érni egy adott számot, hogy statisztikailag teljesen biyonos legyen a dolog), ellenben az biztos, hogy az influenzával kórházba szállított esetek 7-10%-a terhes nő, vagyis ez a csoport különösen veszélyeztetett. Mindent összevetve az oltás esetleges veszélyeit bőven ellensúlyozzák a betegség valós kockázatai.
@Gulyás Ágnes:
Nem tudom, szerintem csak a magyar nevezéktanban így jelölik, hogy a vírus a H1N1 vírusok közé tartotik. De írtam az Omninvestnek, ha válaszolnak, kiteszem.
@Koppány:
Ha a betegségnek nem lenne a természetben “ellenszere”, akkor minden egyes ember, aki elkapja, meghalna. A saját immunrendszered is képes vele felvenni a harcot, szóval emiatt fölösleges parázni. (Egyébként szvsz “Buga doktor” az ún. “microbial infallibilty” törvényt értelmezte félre.)
Remek írás, igazán köszönet érte. 🙂
tetszenek ezek az ábrázolásmódok.
mindamellett az immunrendszer erősítésében hiszek, nem pedig mindenféle kétes mellékhatású oltásokban.
Köszi, hogy végre ti is megszólaltatok. Ha előbb teszitek, megspóroltatok volna nekem pár millió kattintást, több száz idióta a hülyeségeinek az elolvasását és lehet, hogy egy héttel korábban oltattunk volna :). Most utólagos engedelmetekkel, a ti cikketeket használom végső érvként ha valakit meg szeretnék győzni, ez a titkos fegyver, az adu ász :). Persze nem, mert vannak “vallásosan” oltás ellenesek, akiket racionális érvekkel nem lehet meggyőzni. De hát talán nem is kell. Ahogy olvasni sem kell mindenkinek, meg blogolni sem kéne :).
Én úgy tudom, az immunrendszert úgy általában nem lehet erősíteni, túl összetett ahhoz..
Lehet, hogy csak anekdota, de azt olvastam, hogy az “erős” illetve túl erősen reagáló immunrendszerek gyorsabb halálhoz vezettek
a spanyol nátha idején..
Mindemellett én bízom a saját szervezetemben, majd megküzd a betolakodóval
BUGA DOKTORNAK IGAZA VOLT !
Mi ez Critical bio cenzúra ?
Tetszett az írás, írhatnátok arról is, hogy az oltás meddig ad védettséget (hány oltás kell a mostani járvány idejére).
Én a tipikus vacilláló vagyok, méghozzá a gyerekek miatt, mivel nem tesztelték óvodásokon ezt az oltást (nincs mögötte akkora történelem mint a kötelező oltásoknál) nem tudom, hogy milyen hosszútávú következményei LEHETNEK az oltásnak az ő esetükben.
És mi az oltás mechanizmusa? Az oltással bejuttatot halott vírust lereagálja a szervezet, immunválasz érkezik és kicsiben lezavarja azokat a tüneteket, amiket egy éles helyzetben esetleg életveszélyessé válhatnak? Gondolok én itt a tüdőembóliára meg a tüdőgyulladásra – tüdő problémás gyerekeknél milyen reakciót válthat ki az oltás? Mire készüljön fel a szülő?
Előre is nagyon köszi a választ.
Nagyon szépen köszönöm ezt a világos és érthető leírást. Elsősorban emiatt döntöttem az oltás mellett, fáj egy kicsit a karom. 🙂
Nagyon hálás volnék egy hasonlóan alapos írásért, ami a védőoltásról szól. Mi történik, mit juttatnak be, hogyan alakul ki a szervezetben a védettség, mitől függ, hogy meddig védett valaki (újra fogjuk magunkat oltatni jövőre?),
és végül az is érdekelne, hogy ha azt mondják egy oltóanyagról, hogy 75 százalékos védettséget ad, akkor az mit jelenthet a gyakorlatban.
Meggyőző cikk! Szép, összeszedett munka!
Azonban bennem is felmerült egy kérdés. Mi van a szoptató anyákkal? Nálunk 3 hónapos a baba. Rá miként fog hatni az oltás, amit a feleségem kap?
Köszi:
Péter
Az Országos Epidemiológiai Központ oltásbiztonsági lapján szinte mindenre kapsz választ. Megtalálod a kötelező gyermek oltásokat, a felnőtteknek ajánlott oltásokat, stb.
http://www.oltasbiztonsag.hu
Gratulálok, ez a legjobb cikk nemcsak a H1N1-ről de úgy általában tudományos témában, amit valaha olvastam magyarul.
Ma sajnos elég elfoglalt vagyok, d holnap igyekszem a felmerülő kérdésekre válaszolni.
A családom egy része nem oltat én oltattam, ők értem, én meg értük aggódom. Reméljük mindenki megússza.
Köszi a cikket.
Egészen felüdítő, hogy az orvosi fórumoktól eltérően /!!!!!/mennyire evidenciaalapú és HITELES cikk született.Köszönjük, m i orvosok is, hogy lett egy olyan adu a birtokunkban, amivel a betegeknek tudunk érvelni, ha engeditek, néhány kiemelést a rendelőben elhelyeznék….
aki buta és manipulálható az oltassa be magát, több orvos is azt tanácsolta, hogy felesleges. ők sem teszik.
épp 39 feletti lázzal feltrengek itthon napok óta és nem fogok meghalni… mert nem vagyok sem rákos, sem szívbeteg! ennyi
Rég jártam erre. Jó kis cikk, köszönöm! (És igen, én is kíváncsi voltam, hogy mit jelenthet az elölt vírus. :))
@sweetgreen:
Szerintem mindenkit meggyőztél…
Röhejes (persze, hogy nem az!) az egész. Az ugyanolyan technológiával előállított DiPerTe oltásokkal megóvjuk a gyermekeinket a fulladásos és egyéb fájdalmas haláltól (és nem, és mégegyszer mondom NEM okoznak autizmust – tessék utánnaolvasni). De mi “felelős felnőttek és szülők” most meg, nem merünk oltatni.
Lehet, hogy nem a mi hibánk, hanem a hülye tájékoztatásé.
De nekem számít annyit a saját és 1 1/2 éves unokahúgom, a beteg anyukám, és miattuk a saját egészségem, hogy utánnanézzek.
Amiket olvastam, amiket tudok és amiket tapasztalok egészségügyi dolgozóként, annak alapján (az előzetes idegenkedésem ellenére) én beoltattam magam. Nem volt egyébként kötelező nekünk sem.
sweetgreen, ezek szerint te is manipulálható vagy, mert elhitted, hogy felesleges oltatnod.
Más. A kollégáim jó része már oltatott, az egyiket kérdezem, aki még nem szánta rá magát, hogy elolvastad a cikket, amit küldtem (ezt)? – Ja, ezek szerint nem kell oltatni, ugye? Mondom neki hát nem éppen ez a konklúzió. Erre ő. – Na jó bevallom nem vagyok egy nagy cikkolvasó, csak az utolsó mondatot olvastam el. Vártam volna egy olyasmit, mint a hardver oldalakon, ahol a végén ott van, mennyire éri meg a termék, illetve ajánlott vagy sem.
Szóval, lehet dolphin, hogy a végére tehetnél valami ilyesmit :), a gyors olvasók kedvéért.
Ja, meg csak annyit:
Bár csak eü.szakdolgozó vagyok, egy laborban, biológusként. Gyönyörű a levezetés, szépek az ábrák, de aki biológival/orvoslással foglalkozik, annak tudnia kell, hogy az élettan nem matematika, nem lehet teljesen egzakt. 3 sőt 4 dimenziós folyamatok (molekuláris folyamatok adott térben és IDŐBEN zajló kölcsönhatásait) csak jósolni lehet. Sokkal nagyobb hibalehetőséggel mint az eméleti közgazdaságtanban akár pl. a GDP valószínűsítésénél.
Jó, tartalmas, hasznos írás, köszönöm.
Neomicyn érzékeny vagyok, beoltathatom magam?
Tisztelt Dolphin!
Köszönjük ezt a kimerítő és alapos virológiai képzést. Sajnálatosan csak egy lényegi kérdés maradt megválaszolatlanul, hogy ki az aki vállalja a oltás kiszámíthatatlan járulékos következményeit.
Akárhogy olvasom sorait erre nagyvonalúan nem tér ki.
Dr Köteles-el egyetértve az Ő kimondatlan gondolataihoz csatlakozom miszerint, miért a háziorvosoknak kellene a felelősséget vállalniuk, illetve azt a jelenlegi formájában áthárítaniuk a tisztlet állampolgárokra?! Milyen Egészségügyi kormányzat az amelyik ennyire döntésképtelen, felelősséget nem vállaló, csak haszonszerzési szempontokat figyelembe vevő politikát folytat?!
Csoda, hogy ezek után senki sem hisz sem Önnek, sem az ellendrukkereknek?!
Kedves Lion 57!
ezzel a logikai csapdával, amit Te képviselsz, /felelősségek boncolgatása, amig elodázhatod ANNAK a felelősségét, hogy védd a betegeidet/, kormányzat szidása a nyomorunk /mert én is orvos vagyok/ miatt, na pontosan ez a nem betegek elé való kérdés az, ami sokkal inkább eltereli a figyelmet és megzavarja őket.
lion57 mire gondolsz? én nem értem, milyen felelősséget kéne és kinek vállalni?
Sziasztok,
zavar van a fejemben és megköszönném, ha segítenétek tisztázni!
Egyrészt azt olvasom, hogy azért is kell oltatni, mert így védjük azokat, akik nem olthatóak és/vagy veszélyeztetettek….
Másrészt azt, hogy nem 100%-os a védettség, de, ha el is kapja valaki, akkor gyorsabb a betegség lefolyása
Egyszerűen nem értem, hogy védek meg valakit, ha az oltás ellenére is elkaphatom.
Illetve azt is szeretném tudoni, hogy tudok-e úgy fertőzni, hogy nekem nincsenek tüneteim.
Előre is köszönöm!!!!
Szuper írás, rengeteg információval, nagy köszönet a szerzőnek. (A saját blogomba kommentként kaptam ma a linket, máskor is jövök még ide.)
Kedves Nakedape!
Szerintem egyértelmű voltam, idézem magam:
“Milyen Egészségügyi kormányzat az amelyik ennyire döntésképtelen, felelősséget nem vállaló, csak haszonszerzési szempontokat figyelembe vevő politikát folytat?!”
Illetőleg arra igyekeztem célozni, de akkor “hangosan” is kimondom, talán dolphin aki veszi a bátorságot arra, hogy ezen cikkével az oltás felé “csábítja”, ösztönzi, rábeszéli az embereket, talán majd a felelősséget is vállalja azokért a szerencsétlenekért akiknél esetleg az oltás mellékhatásaként jelentkezik valamilyen kellemetlen esetleg komoly betegség?
Elég nagy felelőtlenségnek tartom azt is, hogy nem nézik meg oltás előtt, hogy valaki átesett-e már a fertőzésen, csak úgy oltogatnak bárkit, és szerintem az is komoly probléma, hogy egyáltalán nem követik nyomon, hogy oltás után fellép-e valamilyen szövődmény, amit hónapokig sem lenne elegendő, évekig kellene figyelni.
Éppen egy másik blog oldalon írta valaki hogy oltás után lebetegedett és még csak fel sem merült az orvosban, hogy az oltás következményeként. Nem került a TV-be, stb….
értem mire gondolsz, köszönöm a fifejtést. csak nekem nem jött össze a felelősség vállalással, mármint egy önkéntes oltásnál ugye akkor kerül le a felelősség az emberről, ha kötelezővé teszik, vagy betiltják..
ezek legfeljebb az információ növelései, a te döntésedhez, de nem látom máshol a felelősséget. mármint persze értem, hogy a azon a tettedért amiért befolyásolsz is felelősséget kell vállalni, de szerinttem azért teszik, illetve ez pont így igaz az “ellen”oldalon is
lion57:
az oltás milyen összetevőjével van gondod?mert nekem az kevés,h.valamikor valami bajom lesz,most pedig konkrét vírustól konkrét baja lehet a családomnak!A vírus nem politizál és nem vár statisztikákra.Lehet okosabb,mint mi emberek…
@Beatnik (43.):
Az oltás mindaddig védelmet nyújt, amíg a vírus külseje nem változik meg nagyon. Mivel, mint arra utaltam korábban, pont a vírus ellen való védekezés (az oltás is), a vírust evolúciósan változtatásra kényszeríti, erre előbb-utóbb sor kerül majd, sajnos.
@Beatnik (43.) és Mária (44.):
Próbálok rávenni néhány immunológus kollegát, hogy írjon valami könnyen emészthetőt, ha nem akkor majd néhány sornyit idekanyarítok sk. Sajnos nem ígérhetek nagyon kimerítőt, mert arra nem lesz időm.
@Manfika (56.):
A biológiai rendszerek valóban stochasztikusak. De ez azért nem ugyanaz, mintha teljesen véletlenszerű folyamatokról beszélnénk.
@drummerider (57.):
Erre nem tudok okosat mondani. Elvileg az orvosod kellene tudja rá a választ. Sorry.
@lion57:
Ha jól veszem ki a szavaidból, egy tanácstalan orvos vagy. Így jórészt reiterálnám, amit dr Kötelesnek is írtam: nem nekem kellene hinned, hanem a nemzetközi szakirodalomnak, amit remélhetőleg követsz és olvasol, különösen egy ilyen éles helyzetben. Nem rajongok egyáltalán az EüM válságkezeléséért, de azért az mégis paradox (vagy inkább elgondolkoztató) az a helyzet, hogy 6 év egyetem és számtalan év gyakorlat után, számos orvos nem tudja miként kell a megszereznie a (tudományos szakirodalmi) információt arról, hogy el tudja dönteni, mit ajánljon a betegének. Te egyébként vállalod, teljes mellszélességgel a felelősséget, ha egy be nem oltott betegednél komplikációk lépnek fel? Vagy különben miről beszélünk…?
Továbbá milyen rizikója van annak, ha olyan valakit oltanak, aki már átesett a fertőzésen? (És arra is kíváncsi leszek, hogy akkor neked mi a véleményed az emlékeztető oltásokról.)
@Zsu (61.):
Ha oltva vagy, de a vírus sikeresen megfertőz, akkor az immunrendszered sokkal gyorsabban és sikeresebben tudja semlegesíteni a kórokozókat. Egyszerűen nem tud benned sokáig szaporodni a vírus, így pedig sokkal kisebb lesz az esélye annak, hogy Te fertőző forrássá válhatsz.
@Péter (45.):
Az amerikai Járványügyi hivatal honlapja szerint kaphat (http://www.cdc.gov/H1N1flu/vaccination/pregnant_qa.htm):
“If a pregnant woman delivers her baby before receiving her seasonal flu shot or her 2009 H1N1 flu shot, should she still receive them?
Yes. Besides protecting her from infection, the shot may also help protect her infant. Flu shots are only given to infants 6 months of age and older. Everyone who lives with or gives care to an infant less than 6 months of age should get both the seasonal flu and 2009 H1N1 vaccines. A woman can get either the shots or the nasal spray after she delivers.
Can a breastfeeding mother receive the flu shot or the nasal spray?
Yes. Both seasonal and 2009 H1N1 flu vaccines should be given to breastfeeding mothers and breastfeeding women can receive either the shot or the nasal spray form of the vaccine. Breastfeeding is fully compatible with flu vaccination, and preventing the flu in mothers can reduce the chance that the infant will get the flu. Also, by breastfeeding, mothers can pass on to the infant the antibodies that their bodies make in response to the flu shots, which can reduce the infant’s chances of getting sick with the flu. This is especially important for infants less than 6 months old, who have no other way of receiving vaccine antibodies, since they are too young to be vaccinated.”
köszi a cikket, megingatott az eddigi “nem oltatunk” álláspontban. az oviban-iskolában viszont már lezajlott az oltás, ez esetben simán fordulhatok a gyerekorvoshoz? ő “ad” oltóanyagot? vagy már nekem kell beszerezni? a gyerekeknek ingyenes, ugye?
az a kérdés merült fel bennem, hogy ez a vírus veszélyesebb-e a “szokásos” szezonálisnál? a gyors terjedése miatt? vagy mert ki tudja, lesz-e valami mutáció? igaz, sok okosat megértettem a cikkből, de azért maradtak homályos foltok. ha ez “csak egy másik” influenzavírus, akkor miért kell inkább most oltatni, mint általában a szezonálisnál? ahogy olvasom, évente 1M-an oltatják magukat MO-on, az miért elég? ha veszélyesebb tényleg ez a mostani, most oltunk, aztán mi lesz jövőre? akkor is veszélyes lesz, és parázni kell a világjárványtól, és megint sokat oltani?
@Muzsika:
A gyerekorvos ingyen olt, csak, ha jól tudom időpontot kell kérni ill. szükség van a gyerek oltási könyvére.
Egyrészt azért gondoljuk, hogy ez a vírus veszélyesebb, mint a szezonális, mert az állati modellekben igen heveny reakciót vált ki. Másrészt pedig pont azok esete intő példa, akik kórházba kerültek: ezek közül többen nem tartoztak veszélyeztetett csoportba, mégis igen heveny volt a betegség lefolyása. (Egyébként, ha belegondolsz, a halálozási mutatók is intő példák: ezek persze numerikusan nem magasabbak, mint a szezonálisnál. De, mint írtam, a szezonális influenza által legveszélyeztetettebb csoportok egyike, az idősek, védve vannak a sertés influenzától. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy a többi korcsoportból halnak meg többen, hogy összességében hasonló szám jöjjön ki.)
A szezonális influenza, pont “szezonalitása” miatt szelídebb: az egymást követő években támadó vírusok egymás rokonai, s mint ilyen az adott évben szerzett immunitás valamennyi (bár közel sem tökéletes) védelmet a rákövetkező évben is jelent. (Ezért is nincs nagy kampány a szezonális influenzával, illetve csak a veszélyeztetett csoportok esetében: nem igazán adottak egy durva járvány feltételei.)
Hogy jövőre mi lesz az sok mindentől függ, leginkább attól, hogy milyen mutációkat szed össze az új H1N1. Pl. egy reaszortáció a korábbi madárinfluenza, a H5N1 vírusával könnyen valami nagyon veszélyest hozhat létre. De az is lehet, hogy nem. Sajnos ez csak majd jövőre fog teljes bizonyossággal kiderülni.
Rintintin – Az oltással önmagában van bajom. Eddig is leküzdötte a szervezetem az influenzát, nem hiszem, hogy most csalódnom kellene benne! Erős szervezet ez, nem hiszem, hogy bármilyen “vegyi anyagra” szüksége lenne! Én is hiszek Buga doktornak! 🙂
Dolphin – :-)dehogy vagyok én orvos, messze más a szakterületem! Tanácstalan sem vagyok! Meggyőződve, szilárdan hiszem, hogy nem oltatom be magam!
Az utolsó két mondatodra, így azt hiszem fent leírtak alapján már kitalálhattad a válaszom. Nem, nem vállalom a felelősséget, egyrészt mert nincsenek betegeim :-), másrészt mert senkit nem befolyásolok, sem rá nem beszélek az oltásra, sem le nem beszélek róla senkit! Minden esetre ha jók az értesüléseim, az átoltottság most kb 10 % lehet?! Nem hiszem, hogy ebben az országban csak 10 %-nyi okos ember van, 90-nyi pedig ostoba!
lion57
Nem vegyi anyag, hanem biológiai anyag… (bár ez is így pontatlan, de közelebb áll a valósághoz)
Én sem hiszem hogy van 10% okos 90% ostoba ember van ma Magyarországon. Szerintem olyan 1% körüli az okos emberek aránya, mint ez olvasható is itt…
Nekem csak egy olyan kérdésem lenne,hogy az 1éves kislányomat is belehet e oltani?Mert igaz 1-3év közöttieknek állítólag lehet oltani de az 1év alattiaknak meg nem ajánlják..
Na most a kislányom most október közepén töltötte be az 1-et ilyenkor mi a helyzet?
Azt tudni kell,hogy még szoptatok és be is leszek oltva.
A szoptatással akkor nem védem meg őt?(úgy értem ami ellenanyagot termelek az a tejen keresztül átmegy az ő szervezetébe is nem?
Ilyenkor is érdemes oltatni őt?
A 3éves gyerekemet oltatni fogom.
SOS-ben kéne a válasz mert holnap jönne a gyerekorvos oltatni!
Ha ez kell ahhoz, hogy ne adják be az “védőoltást”, akkor inkább tartozok a 9 millió “ostoba” közé…
@noriel:
Úgy tudom 1 éves kortól már adható, és ha jól emlékszem az eredeti vizsgálatban a legfiatalabb gyerek 11 hónapos volt. A szoptatás is valamennyi védelmet jelent, de sohasem annyit, mint a valódi oltás.
Az origós cikkben bővebben is van erről szó:
http://www.origo.hu/tudomany/20091109-h1n1-ujinfluenza-kismamak-szulo-nok-csecsemok-kisgyerekek-oltasa.html
Nagyon szép levezetés a vírusokról, de ez még nem szól sem ellene, sem mellette.
Én azt nem értem, miért kellett az oltás érdekében más orvosokat szinte kigúnyolni, csak azért, mert másképp gondolkodnak?
Egyébként már önmagában az furcsa, hogy az orvosok eltérő véleményen vannak. A média meg össze-vissza ír mindent, a fele sem hihető.
Tud arra valaki válaszolni, hogyan állapítható meg , hogy valaki átesett a fertőzésen?
@Zita:
(először is bocs, nem tudom miért nem jelent meg a kommented) A blognak nincs hírlevele, az ún. RSS-feedre viszont fel lehet iratkozni. Ugyanakkor azt azért hangsúlyoznám, hogy ez egy általános biológiával foglalkozó blog és gyakran hónapok eltelnek humán vonatkozású téma taglalása nélkül, így csak ez a poszt kicsit megtévesztő lehet :-).
@argentum:
Nekem konkrétan azokkatól az orvosokkatl szemben vannak fenntartásaim, akikről hirtelen, az ősz és az influenzaszezon beköszöntével, kiderült, hogy semmilyen erőfeszítést nem tesznek annak érdekében, hogy továbbképezzék magukat (a szónak a hagyományos értelmében, ami azt jelenti, hogy igyekszenek elolvasni területük szakirodalmát, és nem azt, hogy remekül kávézgatnak egy orvoslátogató termékmenedzser kontójára). Szerencsére van sok kivétel (sőt optimistán megkockáztatom, hogy talán a többség az), de sajnos nem mindenki ilyen. Utóbbiakat neveztem (és ezt most is fenntartom) modern hályogkovácsoknak, akik nagyon jól értenek mindahhoz, ami a napi rutinjukhoz tartozik, de amint egy számukra ismeretlen szituációban lelik magukat, csak pislognak mint egy nyuszi a reflektorfényben, és komolyabb gondolkozás nélkül ötletelnek. Az orvosi hivatás renoméja ennél többet érdemel.
Ha átestél a fertőzésen a véredben az új influenzavírus ellen termelt ellenanyagok lelhetők fel. Ezt nem azonban nem mindig könnyű kimutatni; a piacon levő gyorstesztek a legutóbbi felmérések alapján nem mindig elég érzékenyek.
Ez a kié a felelősség kérdés kissé el van túlozva. Ha elmúltál 18 éves, szavazhatsz, a törvény felnőttként kezel, akkor minden döntésedért te vagy a felelős. Ha tejet iszol, és nem ismert laktóz intoleranciád van (tejérzékenység, “tejallergia”), akkor a következményekért ki a felelős? A tejtermelő? A bolt? A tehén? Ugyanerre a gondolatmenetre felhúzható az oltás felelősség is. Az orvos és a hatóságok feladata a korrekt tájékoztatás, nem az egyes emberek helyetti döntés. Hozzáteszem, ezt sem oldották meg maradéktalanul, csak hogy finom legyek.
Én azt szeretném megtudni, hogy ha hamar kimutatják a vírus jelenlétét (nyálmintából gyorsan kimutatható, jól tudom?), akkor milyen gyúgymódot fog javasolni a doktorom? Antibiotikummal kezelik, ugye? Van-e jelentősége, hogy milyen hamar azonosítják be a vírust? Azaz arra az esetre kérnék némi útmutatást, ha a beoltatlan embernek (vagy a gyerekének) “sikerül” elkapnia a vírust, akkor mi a scenario?
Azt hiszem, az sem lett kellőképpen kifejtve, hogy az oltásnak mi a hatásmechanizmusa, hogyan működik a szervezetben.
Ennek ellenére én is csatlakozom a cikket méltatók népes táborához, köszönöm szépen a felvilágosítást!
Tetszett a cikk. Kérdésem: oltóanyag elleni allergiát ki vizsgálja? Aki tojásfehérjére érzékeny (allergiás) az a sajtó információi szerint NEM KAPHAT VÉDŐOLTÁST. Ki vizsgálja ezt gyermekeknél?
@zsuzsa:
Antibiotikumot nem érdemes szedni, mert az csak bakteriális eredetű betegségekre hat, az influenzát pedig vírus okozza. Tamiflu és hasonló antivirális szerek állnak rendelkezésre, amelyek meggyorsítják a gyógyulást.
Az oltás hatásmechanizmusáról lesz szó, már kaptam egy ígéretet, hogy egy immunológus kollega ír valamit róla.
@Erus:
Az allergiáknak általában jellegzetes tünetei vannak (leggyakrabban bőrkiütés, viszketés), amelyeket szakorvosok, allergológusok vizsgálhatnak. De, a háziorvosok is tudnak jó tanácsot adni, egyszerűbb esetekben.
Tudna nekem tájékoztatást adni valaki,hogy Hepatitis B pozitívság esetnén oltsunk-e vagy ne?
el.cid – ebben tökéletesen igazad van, de azért egy védőoltás nagyon komoly, súlyos betegségeket is tud okozni!
Átfutottam az írást, virológiai szempontból kimerítő. Engem viszont inkább a klinikai hatékonyságról (embereken történt vizsgálatokról) szóló rész érdekelt (volna). Sajnos az írásodban összesen egy Cochrane adatbázisra történő hivatkozás található perdöntő érvként, amelynek a végső (vastagon szedett) konklúziója így hangzik: “Nincs elég bizonyíték annak eldöntésére, hogy az egészséges felnőtteknek az influenza megelőzése céljából adott rutin védőoltás hatékony-e.” (“There is not enough evidence to decide whether routine vaccination to prevent influenza in healthy adults is effective.”) Erre azért nagy merészség egy vakcináció-párti érvrendszer felépítése…
@Coges:
Egyrészt minimum három Cochrane reviewra van hivatkozás a posztban, de ezek mellett van egy rakat cikk hivatkozás a poszt legvégén (a legtöbből ábrát is felhasználtam). Másrészt, ahogy a posztban is írom, a konkrét author’s summary a cikkben így hangzik: “Influenza vaccines are effective in reducing cases of influenza, especially when the content predicts accurately circulating types and circulation is high. However, they are less effective in reducing cases of influenza-like illness and have a modest impact on working days lost.” Az általad citált plain language summaryban is az áll, hogy “The review of trials found vaccinations against influenza avoided 80% of cases at best (in those confirmed by laboratory tests, and using vaccines directed against circulating strains), but only 50% when the vaccine did not match, and 30% against influenza-like illness, in healthy adults.”
Amire te az érvedet építeni próbálod, az az, hogy a kiesett munkanapokban, és a kórházi kezelések számában nem történt változás. Ez azért messze nem ugyanaz, mintha nem betegednének meg az emberek, ráadásul ez a kevesebb komplikációkkal járó szezonális influenzákra igaz biztosan csak.
A vírusok ellen nem feltétlenül az oltás a legmegfelelőbb, hiszen eleve káros anyagokat tartalmaz.
Viszont akik ma itt vagyunk ezen a Földön, azért vagyunk itt, mert apáink túlélték a pestist, kolerát, tífuszt, fekete himlőt, diftériát, stb.
Senkit nem érdekel az, hogy miért élték túl. Nem kutatják a túlélés miértjét. Pedig ez lenne a megoldás. Van két ember. Az egyik meghal tífuszban, a másik, aki ápolta (és még kezet sem mosott utána)meg sem betegszik. MIÉRT?
Nagyobb biznisz ma oltóanyagot és gyógyszert gyártani.
Valóban minimum (és maximum) három Cochrane review-ra hivatkozol – 1)felnőttek, 2)gyerekek, 3)idősek. Úgy vettem ki az írásodból, hogy ezek közül a felnőtteket vizsgáló áttekintést szántad perdöntőnek. De rendben, menjünk sorban:
1) felnőttek: a review-ból egyes részeket kiemelve valóban lehet érvelni a hatásosság mellett és ellene is, de a vastagon szedett konklúzió mégis azt állítja, hogy nincs elég bizonyíték a hatásosság megítéléséhez;
2) gyermekek: két éves kor alatt az inaktivált vakcina hatástalan volt (a placeboval megegyező “hatékonysággal”), két éves kor felett viszont hatékonynak bizonyult; az élő vírust tartalmazó vakcinák hatékonyabbak voltak az elölt vírust tartalmazóknál;
3) idősek: azt írod, hogy “Klasszikusan ugyan ez a legkiszolgáltatottabb csoportok egyike, ahol még mindig nem bizonyított, hogy az oltás valóban hatásos-e.” – ennél én kicsit pozitívabbnak látom a helyzetet, ugyanis ebben a meta-analízisben is találhatunk a hatékonyság melletti és elleni érveket egyaránt (pl. idősek otthonában lakóknál a védőoltás 45%-os hatékonysággal megelőzte a tüdőgyulladást stb.);
1-3) sajnos a potenciális mellékhatásokra vonatkozóan egyik review sem adott érdemi információkat (elsősorban módszertani nehézségek miatt).
Felhívnám a figyelmet arra az “apróságra”, hogy a legtöbb embert jelenleg a magyar H1N1 vakcina (Fluval P) hatásossága és biztonságossága érdekli, ugyanakkor az írásodban olyan vizsgálatokra hivatkozol, amelyeket a szezonális influenza ellen készített vakcinákkal folytattak (ezek évente változnak). Ez kis (na jó, nagy 🙂 túlzással olyan, mintha a rubeola oltás mellett a kanyaró elleni vakcináció eredményeivel érvelne valaki.
Ha már orvosoknak osztod az észt és bántóan kemény kritikával illeted azokat, akik más véleményen vannak, bizonyára tudod, hogy egy gyógyszer “jóságának” megítélésénél a hatékonyság mellett legalább olyan fontos a “mellékhatás profil” értékelése is. Sajnos ez a rész csak egy bekezdésnyi figyelmet kapott (a Guillain-Barré szindróma említésére korlátozódik), pedig kulcsfontosságú: ha bizonyítottan biztonságos a védőoltás, sokkal bátrabban lehetne vállalni a nem kellően igazolt hatékonyság ellenére a kockázatokat.
Összegezve: véleményem szerint a dolgozatod nagy része érdekes, de nem fontos. Az oltassunk/ne oltassunk dilemma megválaszolásához a hatékonyságról szóló és a biztonságosságot taglaló pár bekezdés a fontos a dolgozatodból (humán adatok), de sajnos ez a rész rendkívül elnagyolt. Nem akarok monográfiát írni más blogjába (már így is túl hosszúra sikerült a hozzászólásom), ezért most – erős önkontrolt gyakorolva 🙂 – nem fejtem ki a vakcina biztonságosságával kapcsolatos gondolataimat.
@Coges:
Még egyszer és utoljára: ha a mérőszámod a kiesett munkanapod, ill. kórházban töltött órák mennyisége, akkor valóban kérdéses a hatásosság a felnőttek esetében (révén, hogy sokan bemennek betegen is dolgozni). Ha azonban a megbetegedések száma, akkor nem. Ha elolvasod a teljes linkelt szöveget, ez egyértelmű.
@argentum:
Érdekes ez az ún. szociáldarwinista, “hulljon a férgese” felfogás, de hadd ne kelljen egyetértenem vele. Gondolom, ha a gyereked torokgyíkban fuldokolna, akkor ne azt gondolnád, hogy nem baj, gyenge volt, jobb neki így, hanem, hogy bárcsak lett volna egy mód, hogy megelőzd mindezt.
(Egyébként, nyugodj meg, kutatják az ilyen “miérteket”, mert nagyon hasznos lehet, hogy később mások túlélését biztosíthassák.)
Ha már valakiben lappang a vírus, és oltatja magát, akkor mi történik?
Még szerencse, hogy mindenki azt hisz el, amit akar…..
Nem tudom, hogy a CB történetében volt e 90 hozzászólás, gyanítom, hogy ez a cikk ebben a tekintetben csúcstartóvá vált és még sokáig az fog maradni.
Szóval racionálisan okoskodva arra a kérdésre, hogy miért éri meg társadalomban élni, az egyik lehetséges válasz az, hogy a társadalmi munkamegosztás az ember életét biztonságosabbá és könnyebbé tesz: a virológus végzi a munkáját, én is végzem a munkámat és a kettőből mindketten profitálunk. Azok a melók, melyek tisztes elvégzéséhez egy életen keresztül kell tanulni és tapasztalni, gyakorlatilag csak a specialisták számára hozzáférhetőek. A saját munkám tapasztalataiból kiindulva (ti. ezeknél a szakmáknál egyszerűen nemigen lehet kamuzni) megbízom a virológusban: ha ő azt mondja, hogy oltassam be magam, mert jelen korban, jelen tudásunk alapján a kérdésre adható legjobb válasz ez, akkor én beoltatom magamat.
Szóval így vagyunk mi ketten a virológussal. Ezzel szemben ott van a társadalom mély és sötét rétege, olyan emberek, akik életükben nem kerültek intim közelségbe a par excellance fogalmával. Általában kamu munkákat végeznek, vagy még rosszabbakat, gondolkodni nem tudnak, azon kívül, hogy ösztönösen, kisebb vagy nagyobb sikerrel evickélnek a társadalmi hálóban.
Aztán egy szép napon feltesznek nekik egy kérdést: akarod oltatni magad? Nehéz kérdés, nehéz válasszal és ami ilyenkor történni szokott: rossz válasz születik. Olyan ez, mint a 2*2=? kérdés. A lehetséges válaszok száma végtelen, ezek közül egy a jó válasz, ahhoz viszont matematikát kéne tudni. Az viszont valódi tudás, érvekkel, logikai kényszerekkel alátámasztva. Ha ezt nem ismered, akkor gyakorlatilag 0 az esélyed, hogy megválaszold a kérdést.
Miért is csodálkozunk a sok idiotizmuson, ami ezzel a kérdéssel kapcsolatban felmerül? A legtöbb hülyeség olyan emberektől áramlik, akik tárgyi, használható tudással nem rendelkeznek a témáról, azaz jók abban, hogy hogyan kell mondani valamit, viszont gyengék a mit mondok -ban. Sajnos ennél a kérdésnél – mint az összes természettudományos, vagy matematikai kérdés esetében – a kamuzás nem vezet eredményre.
Visszatérek csendes olvasói módba.
Üdv.
Norbert
Ha az oltások történetéről olvasunk, már ott is úgy kezdődött, hogy csak a társadalom legfelsőbb rétege (pl. a Habsburgok) az egyszerű józan parasztokkal együtt oltatott. A társadalom alsóbb rétegei főleg városokban, a “proletariátus” mereven elutasította az oltást. Persze ezért ott volt a himlő melegágya.
A kérdésem fentebb látom már hogy elég hülye volt, gondolom azért is nem érkezett rá válasz. 😀
Csak annyit szerettem volna megtudni, hogy ha már lappang bennem a vírus és úgy oltanak, akkor a betegség jóval erősebben megy végig rajtam, vagy nem befolyásolja?
A kérdésed nem volt hülye. Nem valószínű, hogy erősebb lesz a betegség, lévén elölt, azaz szaporodásképtelen vírust oltanak beléd. Így max az immunválasz lesz egy hajszállal erősebb, mint egyébként, de ez attól is függ, hogy épp hol jár a szervezeted a vírus elleni küzdelemben.
Szia!
Köszönöm szépen a válaszodat!
Beoltattuk végül magunkat beleértve az 1éves kislányomat is!
Viszont arra szeretnék még választ kapni,hogy az 1-3éves korig hány %-os védettséget nyújt az oltás?
Mert hallottam itt is olyat,hogy nekik jóval kevesebb vagy nem is hatásos:S
Mi az igaz ebből?
Próbáltam utánajárni de sehol nem találtam erről információt..
Azt tudom,hogy a felnőtteknek 70-80%-os védettséget ad.
Köszönöm szépen a választ.
Csak azért kérdeztem, mert egyszer jártam már így influenza oltás után, két napra rá influenzás lettem, de nagyon…alig tudtam kilábalni belőle. Azóta ettől az oltástól féltem, mint a tűztől. Ez tartott vissza most, hogy ne oltassam magunkat, de aztán az írásodat olvasva erőt vettem magamon, és már túl is vagyunk rajta. Amúgy oltáspárti vagyok.
Még egyszer köszi az írásodat.
Sziasztok!
Egyetlen kérdésem lenne: új poszt mán sose lesz? Ha lesz, akkor azt szeretném kérni, hogy ne legyen “orvosos”. Legyen inkább “mammutos” vagy “RNSvilágos” vagy én még azt sem bánom, ha “orrorinos-tumaios”. Tudom, tudom, nem kívánságműsor de ide azért jön az ember, hogy valami olyasmit olvasson, aminek semmi köze a mindennapi hülyeségekhez. Igaz, eddig nem volt 90 hozzászólás egyik témában sem, de az a kevés, ami született jóval érdekesebb kérdéseket boncolgatott. Bocsánat, ha bunkó vagyok.
Kezi’csókolom!
@bazsi:
Lesz. Tervben van egy malac tükörteszt, egy FOXP2 evolúció, hamarosan. De, warning: ez a blog hobbi, így akkor írunk bele, amikor épp van időnk, és arról ami éppen érdekel. Ha ez történetesen orvosi, akkor az.
Igényes összefoglalás, s igényes blog. Gratulálok!
Rendben, nem akartam beleszólni. Arról van szó csupán, hogy nagyon kedvelem ezt a blogot és elég rég került már fel új dolog. Persze örülök, hogy egyáltalán valaki foglalkozik ilyesmivel. Köszi.
Szlovákiában nincs oltás, egyáltalán.
Vak tyúk is talál szemet?
Kedves Dolphin!
1)Alapjában véve oltáspárti vagyok.
2)A 3. eü minisztert fogyasztjuk, számtalan esetben bizonyították az alkalmatlanságukat.
Én bizony kimondom azt amit szerintem sokan nem, mert nem akarnak politizálni, hogy számomra a magyar egészségügy irányítói hiteltelenné váltak.
Már pedig, az is egy alapigazság, hogy ember(beteg) orvos kapcsolatban a bizalom nagyon fontos dolog.
Sajnos ez azt eredményezi, hogy hiába a részletes tájékoztatás, egyrészt nem vagyok orvos, és azért fizetjük az orvost, hogy Ő tájékozódjon, ne nekem kelljen még ezzel is napokat tölteni.
Egy társadalom úgy nem tud működni, hogy mindenki elszigetelt individuumként létezik.
Csatlakozom Töprengőhöz: azt hiszem sokan vagyunk így, hogy egyszerűen nem hisszük már el, az egészségügyi szervek valóban kizárólag a MI érdekünkben cselekszenek. Ez a tragédia!
A témával kapcsolatban: én még mindig bizonytalan vagyok, nem tudom, mikor teszek jobbat. Ha oltatok vagy ha nem. Ha már valaki beteg, a kezelésénél mindenképpen kap antivirális szert, vagy csak a bizonytalan orvosi mérlegelés után. (Mert mi van, ha az orvos rosszul méri fel a helyzetet?)
És még egy: mit jelent pontosan és mi az igazság a sokszor hangoztatott “egész vírus” és “hasított vírus” körül? Az oltást ellenzők az előbbi veszélyességére hivatkoznak, mivel – azt mondják – a magyar vakcina így készült.
Mi ezzel a helyzet?
A cikk nagyon jó, csak szerintem is kikerüli a legfontosabb kérdést. Miért nem olt a nyugati társadalom gyerekeket (és általában felnőtteket se) teljes vírusos oltóanyaggal?
KE, ez nem így van, a Celvapan (Baxter) is teljes vírusos. Németországban pont az volt a botrány, hogy Celvapant kap az “elit”, a nép meg Pandemrixet.
A dilemma ugyanaz, mint az atomenergia-atombomba , ugyanazt a dolgot lehet jóra is, rosszra is használni. Hát annak idején Einstein is utólag búslakodott, de hát úgy néz ki a történelem ismétli (ismételheti) önmagát. Ööö… és még egy motívum , akkor is az volt a bibi, hogy a tudományt a politika szolgálatába (is) állították. Szerintem a tudósoknak, kutatóknak újból elő kell venni az egészséges társadalmi felelősségvállalásukat (van még ilyen?), hisz ők azok, akik fel tudják mérni, hogy egy esetleges visszaélés milyen következményekkel járhat. Lássuk be, hogy a jóhiszeműség bagatellizálással párosulva veszélyt rejt magában. Úgy vagyok vele, hogy az (lenne) a legkissebb rossz, ha nincs igazam. És persze ne is legyen igazam.(Vagy talán jóhiszemű vagyok?)
Ha a tüdőgyulladás a legveszélyesebb szövődmény, akkor a megkapott tüdőgyulladás elleni védőoltás nem véd? Vagy itt vírus okozza és ezért teljesen hatástalan a tüdőgy. oltás?
A tüdőgyulladás általában bakteriális eredetű, így a nem megkapott ellen is csak áttételesen véd (nem gyengül le a szervezeted annyira, hogy könnyen elkapd a tüdőgyuszit). Ha meg már megvan a gyulladás, akkor irány az antibiotikumok.
Szia!Sajnos nem kaptam választ a kérdésemre ezért megint megkérdezném mert azóta sem tudtam meg a választ.
A kérdésem az volt,hogy az 1-3éveseknek is 70-80%-os védettséget ad az oltás?
Mert egy gyerekorvos azt mondta,hogy nekik 30%-os védettséget nyújt csak.
noriel, nem találtam erről semmit. A gyerekorvos tudna adni valamiféle forrást erre nézve?
Sajnos nem tudok segíteni mert nem a mi gyerekorvosunk mondta hanem egy anyuka akit ismerek annak a gyerekorvosa..
Viszont az már nem jó jel ha te sem tudod:(
Mert abban azért van valami,hogy mivel még nem olyan fejlett az immunrendszerük emiatt az immunválaszuk sem lehet olyan mint egy felnőttnek..
Viszont amikor az oltóanyagot tesztelték akkor csak kiválthatott ellenanyag termelést az 1éveseknél is nem ha egyszer engedélyezték az oltást nekik??
Mert most így nem vagyok túl nyugodt ha azt sem tudom,hogy mennyire védi meg az 1 és 3 éves gyermekemet az oltás:(
Ha én megkérdezném a mi gyerekorvosunkat akkor sem tudom mennyire tudhatja ő ezt hiszen ő is egyszer azt mondta ne oltassunk amikor meg mondtam oltatnék akkor meg úgy tett mint aki szintén ezt tartja helyesnek:S
Jó lenne tényleg egy szakember megnyugtató válasza..
Szia! A kisfiam most 7 éves, a terhesség alatt CMV fertőzésen esett át, súlyos idegrendszeri károsodás lett a következménye. Hetek óta próbálom kideríteni, hogy az ő számára járhat-e bármilyen további idegrendszeri károsodással vagy egyéb szövődménnyel az oltás. Nagyobb kockázatot jelent-e őt beoltatni? Erre eddig sehol senki nem tudott/akart/mert válaszolni. Ha te megteszed, nagyon köszönöm! Egyébként gratu’ a cikkhez! Korrekt és alapos.
Üdv: Rea
Ja, bocs, még egy kérdés: a legkisebb gyerekem tej- és tojás(fehérje)allergiás. Úgy tudom, az oltóanyag előállításakor felhasználnak tojásfehérjét. Egy allergiás esetében milyen következményei lehetnek annak, ha masculin juttatnak allergént a szervezetébe? Eddig erre sem sikerült választ találnom :(. Köszi!
Na, akkor második nekifutásra, talán többet sikerült összeszednem.
Pontos adatokat csak a Sanofi által gyártott vakcináról sikerült találnom (http://bit.ly/2hoWR):
“The Sanofi Pasteur 2009 H1N1 vaccine has been tested in children aged 6-35 months, 3-9 years, and 10-17 years, and the results have been reported by NIAID. After immunization with a single 15 μg dose of vaccine, 25%, 36% and 76% of individuals in each age group developed HI antibody titers of 1:40 or more. No information on adverse effects have been provided.”
Ez esetben azonban nem a nem-oltás a javallott, hanem a kis gyerekek kétszeri oltása. Továbbá a Sanofi oltóanyaga ún. split-vakcina, ami kevésbé hatékony mint az Omninvesté, így lehet, hogy Mo-n csak az egész kis gyerekeket kell 2x oltani (erre utal Berencsi is a posztban linkelt interjú végén).
@rea:
1.) Szerintem azért nem leltél ilyen adatot, mert egyszerűen nem oltottak be elég hasonló gyereket, ahhoz, hogy bármit mondhassanak pro, vagy kontra.
2.) Tojásallergén sajnos biztos van az oltóanyagban. Ez tipikusan a “kérdezze meg orvosát” esete, amit ehhez hozzá tudok tenni az az amerikai allergológus társaság ajánlása:
http://www.aaaai.org/media/h1n1/egg_allergy_li.pdf
Néhány összehasonlító adat az európai vakcinákról, akiket érdekel:
http://www.ecdc.europa.eu/en/healthtopics/Documents/0911_Pandemic_Influenza_(H1N1)_QA_on_Vaccines_and_Vaccination_Experts.pdf
http://www.eurosurveillance.org/ViewArticle.aspx?ArticleId=19361
6 hónapos gyerekkel szoptató anyuka oltásának van valami plussz rizikója v. ellenjavallata?
Azért itt kérdezem, mert egyrészt a fellelt források ellentmondásosak, másrészt bizony mint valaki írta, jelen kérdésben nem az emberekkel van baj alapvetően, hanem bizalmi válság van. értelmes ember kétszer is meggondolja, mit és kinek “hisz” el- főleg ha azt a hatalom (v. általuk finanszírozott szervezet) mondja, a régi mondást napjaink viszonyaira adoptálva “óvakodj a görögöktől, még akkor is, ha ajándékot hoznak”.
Kösz a választ előre is!
Bocs a buta kérdésért, azt nézték már valaha, hogy az oltások (gondoljunk itt akármelyikre) több év eltelte után növelik-e bármilyen betegség gyakoriságát? (pl. hosszan tünetmentes rák, stb.)
Más: Lehet valamit félreértek, de a H1N1 halálozási aránya mintha kisebb lenne, mint a normál influenzáé. Ami miatt kockázatosabb, az az hogy a H1N1-et nagy valószínűséggel elkapom. Viszont a két hatás együttes “várható értéke” alapján mégsem rosszabbak a kilátások, mint a szezonális influenza esetén…
Ekkor viszont felmerül a kérdés?
Miért csak a H1N1 oltásra akarják rábeszélni az embereket?
A saját érdekünkben mindkét oltás egyformán fontos lenne, de a gazdasági sokk elkerülése érdekében (rengeteg, egyszerre kieső munkaerő miatt) elég a H1N1 elleni oltás.
Tehát úgy tűnik a propagandának elsősorban gazdasági okai vannak. (nyilván nem az omninvest zsebpénze itt a kérdés)
“A lehetséges válaszok száma végtelen, ezek közül egy a jó válasz, ahhoz viszont matematikát kéne tudni. Az viszont valódi tudás, érvekkel, logikai kényszerekkel alátámasztva. Ha ezt nem ismered, akkor gyakorlatilag 0 az esélyed, hogy megválaszold a kérdést”
Kedves Norbert! Nincs egyetlen jó válasz de biztos,hogy van rossz.
@Irbisz: lásd 67.
@ezzelblogolok:
Ha a világ azon részében, ahol évtizedek óta van influenza oltás, rejtélyes rák pusztítana az valószínűleg feltűnne. Ilyenről nincs tudomásom. Az oltás hatásmechanizmusa az immunválaszra épít. Ha az immunválasz rákot okozna, akkor mindannyian ebben halnánk meg.
Kb azonosak a halálozási adatok, de az A(H1N1) 2009 esetében, a zsezonális influenza által legveszélyeztetettebb csoport az öregek immunisak, így logikus módon a többi csoportban átlagon felüli a halálozási arány.
A szezonális influenza, mint neve is mutatja évek óta kering a társadalomban. És bár kétségtelen, hogy minden évben kicsit más, összességében elég nagy az átlag immunitás ellene a társadalomban, hogy ne legyen nagy veszély (az öregekre egyébként ez veszélyes, ezért az időseket, és a környezetükben élőket szokták gyakran oltani a szezonális ellen is).
A malac influenza viszont egy szinte teljesen új influenza törzs, ami ellen a legtöbben semennyire sem vagyunk védettek.
Kedves cikk író!
Korrekt a cikk.
Én nem oltatom be magam és 5 gyerekemet.
Gyerekeim otthon születtek és egészséges étkezéssel, gyógyteákkal,homeopátiával segítünk magunkon.
Életünk egy részében Finnországban éltünk, ott születtek a kisebbek, és ott nem kötelezőek az oltások, és az emberek felelősséget vállalnak önmagukért, nem mástól várják a megváltást.Én ott tanultam meg ezt a kultúrát, ezt a gondolkodásmódot.
Nem véletlenül kapjuk a sorsunkat, a betegségeinket, azzal feladtunk, dolgunk van.
A pestis és spanyolnáthát is túlélte az, akinek még feladata és dolga volt az életében. A mesterséges beavatkozásoknak is következménye van. Lehet, hogy nincsenek nagy járványok, mint az elmúlt századokban, de van rengeteg új betegség, allergia, rák, pszichés megbetegedés pl. diszleksziás,hiperaktív gyerekek.
Kap az emberiség új betegségeket, amik által feljődnie kell. Nem ússza meg. Mint,ahogy van fogamzásgátló, ami által nem születnek le egészséges lelkek, de orvosi eszközökkel életbe tartunk egyre több beteg, gyenge, sérült embert, akik nem biztos, hogy akartak volna, és a nagy feladatra, hogy őket a következő évtizedekben, évszázadokban éltessük, arra fell kell még az emberiségnek nőnie.
Az autóbalesetben halás vagy nyomorékká válás ellen még nincs oltás.
Mindenki kapta, amit meg kell élnie és oldania.
Sajnálom, hogy itt Magyarországon politikai ügy lett az oltásból is. Én ezt nem értem, nagyon idegen tőlem. Finnországban ettől teljesen elszoktam. A jobboldali barátaim nem oltanak, a baloldaliak oltanak. Svédországban, Finnországban ez a szabadság és felelősség kérdése.
Hogy az emberek szabadon végiggondolják életüket, energiájukat, adottságaikat, tisztában vannak önmagukkal, vállalják a felelősséget maguk, nem hárítják a pénzre vagy a politikusokra vagy a tanárra vagy az orvosra vagy a szomszédra vagy a főnökre stb.
Ez egy alapvető kultúrális különbség!
És nem tudom sajnos, mikor lesz a magyar ember FELNŐTT. A felnőtt az, aki vállalja a felelősséget sorsáért és tetteiért .
Köszönöm
Boldog Györgyi
Kedves Györgyi!
Érdekes, amit írsz. Főként azért, mert a cikk alján olvasható, hogy aki idáig eljut, az tudja mennyire el kell mélyedni egy témában, mielőtt nyilatkoznánk róla. Én diszlexiás vagyok, de nem vagyok beteg! Főleg nem pszichésen, illetve ha vagyok is, nem a diszlexia miatt. A diszlexia nem más, mint másfajta agyi működés. Mindig is léteztek diszlexiások, még akkor is, amikor nem volt írás és olvasás. Az diszlexiások aránya nem változik, kb. 10% körül mozog, tehát, ezért is szokták mondani, hogy szükség van a diszlexiásokra (vagy legalábbis nem hátrány), hiszen ha nem lenne, akkor ez a genetikai “mutáció” kihalt volna.
Az írásod többi része is erősen megkérdőjelezhető. Ezért erősen azon a véleményen vagyok, hogy állításaidat, indokaidat, érveidet ne fogadjam el. Én annyiban látom a kulturális különbséget, hogy van akinél van kultúra, van akinél nincs. Ha valamiben nem vagy tájékozott, akkor nézz utána, mielőtt véleményt alkotsz! Pont ezt írja le a cikk utolsó bekezdése is. Az emberek max 10 sort olvasnak el, ha abban megvan a megfelelő mennyiségű információ, akkor fasza, ha nincs, akkor nézelődnek tovább, ahol megvan. Persze mivel 10 sorban magyarázat, értelmezés, értelem nem fér bele, ezért ilyen okos véleményeket gyárt, mint amit nálad is látunk.
Tehát kedves Györgyi, gratulálok! És ezt nem azért mondom, mert nem oltatod be a családod, hanem azért, mert okosnak hiszed magad, de ezt a semmire alapozod.
Remélem nem adsz senkinek tanácsokat.
Péter
Bocsánat, ha megsértettelek!
Nem vagyok tudós,mint te.
A diplomámat sem használtam, mert gyerekeket neveltem, és sok és sokfajta gyerek( és szüleik) között éltem és dolgoztam az elmúlt sok évtizedben, csak az öregség tapasztalata mondatta velem ezeket a sorokat.
És talán én magam is pszichés beteg vagyok, mint ezek a kis emberkék körülöttem, de vállalom.
Nem adok senkinek tanácsokat.
Nem szoktam, nem szoktunk,… mi a barátainkkal csak beszélgetünk, kérdezünk,keresünk,tükörbe nézünk.
Nem akartalak megbántani.
Minden jót és örömet és sikert kívánok neked.
Boldog Györgyi
Én és a családom még nem oltatta be magát a H1N1 védőoltással. Annyi egymásnak ellentmondó információt olvastam már, hogy nem tudok dönteni, mi lenne a jobb? Most felmerült bennem egy kérdés: a vírusfertőzés következtében kialakuló súlyos tüdőgyulladás végződött eddig több esetben is halállal. Nem lehetne egy régebbi, tüdőgyulladás ellen adható védőoltással kivédeni ezeket a súlyos szövődményeket? Látom, hogy Berci is ezt kérdezte a 106-os hozzászólásban, de nem értem a választ! Bocsi!
@Anna:
Oltást nem betegségre fejlesztenek ki, hanem kórokozókra. Azoknak a kórokozóknak a száma, amelyek egy legyengült (pl. influenza által meggyepált) szervezetben ilyen betegséget okozhatnak nagy, sokkal nagyobb mint egy egészséges ember esetében. Így nem csak egy védőoltásról lenne szó, hanem ki tudja hányról, ráadásul egy csomóra nem is létezik még védőoltás.
Ha létrejön a tüdőgyulladás (és ismétlem, ezt nem a vírus okozza, hanem valamilyen baktérium, ami csak kihasználja, hogy legyengült a szervezet), akkor azt antibiotikummal kell majd kezelni, de egy, már amúgy is a vírussal küszködő szervezetben minden nehezebben megy.
Azt hiszem sikerült átrágni magam a cikken és a hozzászólásokon, és ha nem tévedek, akkor én egy új oldalról közelítem meg ezt a témát. Én egy második trimeszterében járó kismama vagyok, így kimondottan érintett. Állapotomból adódóan sok kismamával beszélgetek és a különböző cikkekkel és hírekkel ellentétben nem az oltás allergén mivoltától félünk, hanem attól, hogy okozhat-e bármit a születendő gyermekünkben. Olvastam már olyan kutatásokról, ahol vizsgálták a terhesség alatt oltott gyerekeket, és nagyon nagy arányban fordult elő náluk pl. autizmus. Itt jegyezném meg, hogy ugyanez a hír terjeng a kötelező gyerekoltásokról is. Szeretném kérni, hogyha bárki teheti, akkor ezt a témát is tegye tisztába.
Köszönöm
Ez az autizmus mém Andrew Wakefield cikke után indult el. De _nem_ igaz (http://www.cochrane.org/reviews/en/ab004407.html) és ma már azt is tudjuk, hogy Wakefield egész egyszerűen hazudott (http://www.timesonline.co.uk/tol/life_and_style/health/article5683671.ece). Viszont az konkrét tény, hogy egy csomóan emiatt nem oltatták be Nagy Britanniában a gyerekeiket MMR-el, aminek okán az idén pl. konkrétan kanyaró járvány volt több helyen is.
A terhesség alatt való oltások és az autizmus kapcsolata szvsz ennek a mémnek a szájhagyomány útján keletkezett mutációja, mert nem találok semmilyen releváns tudományos cikket, ami ezt igazolná.
Wakefield-ről, aki az MMR pánikot elindította, érdekes dolgokat lehet olvasni itt.
http://briandeer.com/solved/solved.htm
És létezik egy amerikai könyv oltás autizmus témában:
http://www.amazon.com/Autisms-False-Prophets-Science-Medicine/dp/0231146361/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=books&qid=1259830274&sr=8-1
Érdemes a szöveges értékelésekbe beleolvasni.
Boci! Nem tudom én mit tennék hasonló helyzetben. Mert nem terhesként beadatni az oltást kötelező, szerintem… Azonban a terhesség kicsit tényleg más. Én se olvastam adatokat erre vonatkozólag, azonban egy tény. Ha megnézed, akkor a terhesek a veszélyeztetettebbek, elég sok kismama került kórházba az elmúlt időkben. Ha az ő férjeiket kérdeznéd, szerintem tuti azt mondák, hogy inkább az oltás, mint a vírus. Elég nagy az esélye szerintem, hogy itthon is járvány legyen. Eddig 2 millióan kérték az oltást, azaz 20% körül bőven a legminimálisabban elegendő 50%-hoz képest. Ha járvány lesz, akkor nem kérdés kikre hat legdurvábban. Megteheted, hogy nem mész sehova pár hónapig, a férjedet meg beoltatod, de szerintem biztosabb az oltás. Esetleg keress a neten olyanokat, akik beoltatták magukat.
Ez csak az én véleményem, de esetleg ezt is számba veheted. Persze jobb lenne, ha inkább gyűjtenél még információt, ami alapján már te is tudnál dönteni…
Valaki kérdezett az antibiotikum érzékenység és olthatóság témában. Az oltóanyag tájékoztatója szerint:
“A vakcinát fokozott elővigyázattal kell alkalmazni olyan személyek esetében, akiknél ismert (anafilaxiás reakciótól eltérő) túlérzékenység áll fenn a vakcina bármely összetevőjével (ezen belül a segédanyagok bármelyikével), a tiomerzállal, vagy a nyomokban visszamaradt tojásfehérjével, formaldehiddel, gentamicinnel, neomicinnel, vancomicinnel és ciprofloxacinnal szemben.
Mint minden injekciós vakcina esetében, megfelelő orvosi háttérnek kell készenlétben állnia az esetlegesen előforduló túlérzékenységi reakció kezelésére.” De szerintem mindenképpen konzultáljon a kezelőorvossal is.
FluvalP adatlap:
http://www.egeszsegkalauz.hu/gyogyszeradatlap/?id=fluval-p-szuszpenzios-injekcio-53158
Annyit akarok mondani, hogy az emberiségről sem vagyok nagy véleménnyel, de a magyarnál primitívebb, aljasabb, tirpákabb állatot nemigen hord a hátán a föld. ez kell nektek, a vakcina, az országotokat már eladták a fejetek felől, a földet a lábatok alól, a vizeket, mindent, a gazdaságotokat tönkretették, idegen országok termékeitől függtök. Éltek a koszos paneljaitokban, és elmentek a teszkóba külföldi zöldségekért meg kínai műszaki cikkekért. Amiben ti éltek, az nem más, mint az új világrend a maga kézzelfogható valóságában, de ti boldogok vagytok benne, mint a disznók a sárban. Nézitek a primitív fertőt a tévében, mert az való nektek, és mind az ország gazdasági helyzete, mind a műsorok színvonala a ti, állatinál is állatibb szellemi szinteteket tükrözik vissza. Irigyek vagytok, gonoszak, betegek, tehetetlenek, aljasak, kétszínűek és gyávák. El kell tűnnötök a föld felszínéről, és el is fogtok tűnni, és ehhez önként és dalolva járultok hozzá. Hát hajrá, annyit tudok mondani, nektek semmi keresnivalótok már az élők sorában.
Ha abban a bizalmi válságban, amelynek kiváltó oka korántsem a társadalom többségének rögeszmésen korlátolt egészségügyi felfogása, hanem a fentebb felsoroltakon túl a médiaócedánból áradó szinte végtelen számú és tartalmú információ, amit nálunk súlyosbít egy alapvetően szociológiai és politikai tartalmú ún. öszödi-típusú bizalmi válság is, szóval ha e válságban, ilyen szakszerűen, okosan, precízen és mégis érthetően elmondták volna a nagyobb és kisebb médiumok vezetőinek, hogy miért lehet tudni előre, hogy most tényleg nagy baj lehet, legyetek szívesek és segítsetek, mert ez meg a ti szakmátok, és nem hülyeségeket beszélnek pro és kontra hiteltelen alakok, akkor most a lakosság 70 százaléka be lenne oltva.
Én is ellene voltam, mert a bizalmatlanságom legyőzte a félelmemet, vagyis a környezetem és az életösztönöm becsapott, ezért életellenesen reagáltam egy fenyegetésre, mert azt tapasztaltam, hogy a hozzám hasonlók is így reagálnak (lásd a mesét a hazudós pásztorról és a farkasokról).
Nem tudom, hogy fut le ez a járvány, remélem, minél többen túléljük. Azt azonban tudom, hogy új, a bizalomra alapuló kommunikációs stratégiát kell majd alkotni, ahol a bizalom alapja a szakszerűség, a reális beszéd és a valóságos arányok szerinti értékelés. Kommunikációs szempontból a new yorki tornyok lerobbantása, a Szaddam Huszein elleni háború, az Oszama bin Laden saga, az afganisztáni demokratizálás, azaz általában véve az ún. terror elleni háború képeződött le most a vírus elleni háborúban. Ezért bizalmatlanok vele szemben Amerikától Romániáig mindenütt az emberek, mert ugyanaz a gépezet ugyanazokkal a retorikai eszközökkel igyekezett velük elhitetni formailag ugyanazt. A különbség az, hogy bár eddig hazudott (túlzott, manipulált stb.) a fenyegetésről, most azonban nem hazudik. Az emberek világszerte csapdába estek: mert ha ez a vírus valóban olyan veszélyes, mint itt olvashattuk, akkor saját éleslátásuk a baj okozója. Azért nem hiszik el, hogy baj van, mert tudják, hogy minden eddigi vészriadó manipulált volt. Minél hangosabban verték a vészharangot, annál nagyobb volt a valószínűsége, hogy a végén kiderül, vaklárma volt az egész.
Ez a paradoxon olyan súlyos fenyegetéseket rejt, amiket ma még el sem tudunk képzelni, bár a jelek szerint néhány virológus már sejti.
A gyógyszer az elfogulatlan, tényszerű, szakszerű és értékarányos beszéd amit nem baj, ha nem ért mindenki – a mostani levezetésben egy csomó mindent nem értek, mert nem rendelkezem ahhoz szükséges ismeretekkel -, valahogy mégis, mint a felhangok, ezek a feldolgozhatatlan ismeretek is hozzájárulnak a megértéshez.
Már csak egy probléma maradt: honnan tudhatom, hogy a világhálón keringő rendkívül nagy számú „okos” magyarázat és tanács közül melyiket kell az igazinak kiválasztani, ha tudom, hogy ezen a döntésen szó szerint élet és halál múlik?
dolphin!
Nem oltásellenesként, hanem a korrekt tájékoztatás híveként kérdezem, hogy az oltás hatásmechanizmusáról szóló írás elkészültéig valószínűsíthető-e, hogy a vírussal oltás nélkül megküzdő szervezet nagyobb védettséget szerez mint az oltott, hasonlóan az időskorúak mostani védettségéhez?
Sziasztok!
5.hétben járó várandós kismama vagyok, tehát bőven az első trimeszterben járok. Tanácstalan vagyok azzal kapcsolatban, hogy ha oltatok, az lesz-e a baba fejlődésére káros hatással? A családban mindenki oltott, én vacilálok, de csakis a születendő baba egészsége miatt. Mit ajánlotok? Czeizel dr és a többi cikk is csak a tanácstalanságot növelték bennem. Ez a cikk kifejezetten tetszett, bár a tudományos része itt-ott már kínai volt nekem. Az első trimeszteres kismamák oltásáról mit gondoltok?
a szövegben található link alapján kérdezem: Karsai József mióta fideszes?
“rendkívül nagy számú „okos” magyarázat és tanács közül melyiket kell az igazinak kiválasztani”
hát azok a szerencsések, akik már sok (30-35) évvel ezelőtt is olvastak Bencsiket, azoknak azért valami rutinjuk van ebben 😀
ha a cikk orvosi része (amiből egy kukkot se értek) is olyan színvonalas, mint a kommunikációval foglakozó, akkor télleg jó lehet
azért ijesztő, hogy mennyi a hatalomnak kiszolgáltatott szerencsétlen ember, aki civil háttér nélkül senkire nem tud támaszkodni (orvosbarát, nagymama, szekta, mittudomén)
én ugyan nem oltatok, nem dotálom a rendszert, bírom a kockázatokat, de abszolút értem, hogy a kismamák milyen szar helyzetben vannak
sztem aki végképp nem tud dönteni, az oltasson, legfeljebb ha rosszul döntött, majd a hozzátartozók perelhetnek kártérítésért
@Bencsik András:
Az egész kérdés bonyolult, de azért én úgy érzem, hogy Ön túlságosan elnéző a média szerepével kapcsolatban. Ugyanis a társadalom tanácstalanságát nagyban növelte, hogy sok esetben újságok tényként állítottak be megkérdőjelezhető információkat (pl. hogy a vakcina egy régi vírus ellen van), és autoritásként az ezeket hirdetőket. Erre persze lehet azt mondani, hogy az újságírónak “nem volt honnan tudni” és/vagy “jóhiszeműen cselekedett”, de ez pont a lényeget keni el: ma Mo.-n a legtöbb lapban a tudomány rovat egy mostohagyerek, amit kb. csak MTI hírek átvételével próbálnak fenntartani. A rovatok szerkesztői gyakran egyedül kell ellássanak egy több emberes feladatot, és az sem ritka, hogy a szerzőknek semmilyen végzettsége és/vagy ismerete nincs a témáról, amiről tudósít. Ezt pedig nem lehet így, mert pont ez vezet oda, hogy az újságírók nem tudják a valós tudományt a szélhámosságtól megkülönböztetni, gyakran megzavarodva egyenlő értékkel tüntetnek fel tudományos elméleteket és a konyha asztal mellett szőtt fantazmagóriákat.
Ennél is tragikusabb, amikor az olvasói közösség felé tett gesztus gyanánt (vagy az olvasók kegyének keresése céljából, nézőpont kérdése) állnak teljes szerkesztőségek egyes pszeudo-tudományos elméletek, ill. megalapozatlan tudománykritikák mellé, hiszen pont ezzel feláldozzák azt, ami minden újságíró célja kell legyen: a tényeken nyugvó tájékoztatást.
@Gabika:
Erre így, kvázi számszerűsítve nem tudok válaszolni: hasonló elven jön létre mindkét esetben a későbbi fertőzéseket kivédő immunitás – emlékező immunsejtek keletkeznek. Kb. értem, hogy miért kérded ezt, de az igazság az, hogy nem vagyok biztos abban, hogy az erősebb fertőzés jobb immunitást okoz.
@Laura:
Általában, influenza oltásokat tekintve, nem sok minden mutat arra, hogy az első trimeszterben veszélyesebb lenne oltást kapni (http://bit.ly/5HvLuw). A helyzetet bonyolítja, hogy az első trimesztert kevesebb felmérésben nézik tüzetesen, mivel ebben az időszakban, bármilyen beavatkozás nélkül is viszonylag gyakori a spontán abortuszok száma, ami megnehezíti a statisztikai kiértékelést (http://www3.niaid.nih.gov/news/QA/H1N1pregnanttrials.htm ill. http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/mm5441a4.htm). Ha a környezetedben mindenki be van oltva, az mindenképpen hasznos dolog, ha pedig netán van valamilyen krónikus betegséged, az még inkább az oltás mellett szólna.
Mindenképpen kérdezd meg az orvosodat, ezt tudom tanácsolni.
@hhh:
A posztban sehol nem kerül szó Karsai Józsefről. Ellenben szó van Navracsics Tiborról és Szijjártó Péterről, akiknek a nyilatkozata a linkben olvasható.
Elképesztő hozzászólások vannak. Az orvosok, mint általában a magyar közigazgatás csak a felelősségtől fél.
Bezzeg mikor a jövedelmekről beszélnek, akkor együtt említik az ő nagy felelősségükkel.
Ha ekkora kockázatot és felelősséget vállalnak az orvosok, írjanak már egy esetet, mikor a háziorvost elmarasztalták egy törzskönyvezett oltás beadásáért.
Ha pedig nem kívánnak ezzel foglalkozni, vagy úgy érzik sok energia lenne ehhez érteni, vagy egyáltalán bizonytalanok, akkor miért nem tudják azt mondani amit már egy egyszerű bolti eladó is tud: “Elnézést, nem értek hozzá, fogalmam sincs róla ha kéri adom, ha nem, nem.”
@dolphin:
Ez a cikk is remekül hozzájárul az oltással kapcsolatos hisztéria/köd fenntartásához, ugyanis (csak ami laikusként egyből szemet szúrt) ez a mondat:
“ne legyenek illúzióink, az a háziorvos, aki kategorikusan közli, hogy ő pedig semmi szín alatt nem olt”
messze nem ezt jelenti:
“jelentős erőbedobással igyekszik min. lebeszélni a betegeit a vakcináról.”
Innentől a cikk épp olyan pongyola, hatásvadász, demagóg (és feltehetően elfogult), mint Dr. Keszthelyi blogja.
Könyörgöm, el kellene dönteni végre, hogy mi a cél? Tisztességesen állni a dologhoz (de akkor ezt soványmalacvágtában ki kell javítani), vagy dögönyözni tovább a sárban.
Jelzem, dögönyözni mindig kellemesebb, de akkor az úgy tisztességes, hogy formájában is az legyen. Mert az nem járja, hogy a cikk igényesnek hazudja magát, miközben ártatlan szemekkel eresztgeti a vidám galambocskákat egyenest bele a jó meleg sárba…
Oltatsz? Kiváló! Nem oltatsz? Nagyszerű! Nem tudsz tévedni. Csak jó döntést hozhatsz. Úgyhogy kár aggódni. Az az, ami nem nagyszerű és nem kiváló.
A probléma forrása, egyetértve Bencsik úrral, a hitelesség kérdése és ez egészen mély társadalmi szinten gyökerezik. Senkiben sem bízhatunk, főleg nem az ún. hangadó elitben, aki rendszeresen nyilatkozik a médiában, ugyanis tudjuk, hogy szinte mindenki, ők pedig aztán kizárólag saját anyagi érdekeik szerint cselekszenek és ennek képesek alárendelni mindent: környezetvédelem, élelmiszerek, egészség, tudomány, média-információk, stb. A média pedig csak annyira hibás, mint mindenki más, aki részt vesz abban a nagyszabású társasjátékban, amit gazdaságnak hívnak. A médiát a többi gazdasági társasághoz hasonlóan egyvalami vezérli, ez pedig a profit. Lehet, hogy egy adott médium jól akar tájékoztatni, de még inkább akar sok profitot termelni és ez utóbbi az elsődleges. A profittermelés alapképlete pedig egyszerű: minél kisebb befektetés mellett, minél nagyobb nyereség. Ma a gazdasági érdekre történő hivatkozással minden egyéb érték és érdek felülírható. Ezért joggal nem bízik a gondolkodó ember senkiben. Ha valaki véleményt formál valamiről, akkor rögtön fel kell, hogy merüljön a kérdés: mi motiválja, mi az érdeke?
Gratulálok a cikkhez, csodás érzés végre normális, tudományos tényekkel és észérvekkel alátámasztott írást olvasni ebben a témában! Nekem a fél családom orvos kb 150 évre visszamenőleg (komolyan), így oltásügyben nem volt nehéz tájékozódnom, és szakirodalom is bőven rendelkezésemre állt. Örülök hogy a cikkeddel megerősítetted a véleményemet a témáról.
Magáról az oltásról pedig annyit, hogy szégyenletes, hogy egyesek simán megtehetik azt, hogy szánt szándékkal dezinformálják a lakosságot a H1N1-el kapcsolatban, miszerint nehogy beoltasd magad, mert meghalsz/mert belőled gazdagszik meg az állam/mert higany van az oltásban/mert nagyobb az oltás kockázata mint a betegségé/mert laborban fejlesztették ki a vírust, satöbbi, satöbbi… Nem tudom, kinek éri ez meg?
Egyébként a fentebbi állítólagos kockázatok közül most csak a higanyt emelném ki, aminek egy vegyülete valóban megtalálható az oltásban (tudtommal tartósítószer gyanánt), viszont bőven az egészségügyi határérték alatti mennyiségről van szó. Egyébként pedig a Hg az összes többi oltásban is megtalálható, amiből egy 10 éves gyerek már minimum tizet kapott élete során. És akkor nem volt olyan hogy akarom/nem akarom az oltást. (Megjegyzem, ez így van rendjén.) Amúgy pedig _egyetlen_ amalgám fogtömésből (sok embernek van még ilyen, van akinek több is!) egészen biztosan sokkal több higany kerül a szervezetbe egy élet alatt, mint amennyi az oltásokból valaha is fog. Erről ennyit.
Bizonyos hozzászólások rendkívüli bölcsességet feltételeznek a kommentelőtől, ugyanis néhány sorban rávilágítanak az általuk vélt okokra. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni azon orvosok/politikusok felelősségéről, akik az oltás ellen kampányoltak. Dolphinnak abban teljesen igaza van, hogy az orvosi szakma alapfeltétele a vonatkozó szakirodalom ismerete. Ha az orvos azonban ezt nem követi, vagy szándékosan félremagyarázza vélt vagy valós okok miatt, akkor az nem méltó az orvosi szakma gyakorlására.
Úgy tudom, Ukrajnában jelenleg egy újfajta mutáns H1N1 terjed október vége óta (D225G), amibe pár hét alatt többszáz ember belehalt. Halálozási aránya jóval nagyobb a mexikói H1N1-nél, gyakran durva tüdovérzést vagy citokinreakciót okoz. Ez a vírus már többfele elkezdett terjedni a világban (Lengyelország, USA, Kína, stb.), és meg lennék lepve ha nálunk nem lenne jelen – talán tévesen a korábbi H1N1-nek diagnosztizálják.
A következoket olvastam a témában:
– mivel ez egy mutáns változat, a jelenlegi H1N1 oltás nem véd ellene
– ha a szervezet természetes úton találkozik a H1N1-ggyel, akkor jobban védett a mutációkkal szemben, mintha védõoltást kapott
– a védooltás adalékanyagai növelik az immunválaszt, így egy H1N1 ellen beoltott ember D225G-vel megfertõzõdve nagyobb eséllyel hal meg citokinreakció következtében
Itt egy cikk, ami összefoglalja ezen dolgok egy részét:
http://mikephilbin.blogspot.com/2009/11/h1n1-d225g-evades-immune-response.html
Az alábbi dolgok aggasztanak:
Az egyik, hogy miért van errõl teljes csend a médiában, és miért nem lehet errõl semmit hallani? Egyáltalában tisztában vannak a szakemberek azzal, hogy egy újfajta H1N1 is terjed, amely ellen a jelenlegi védõoltás nem véd? Ha mindez igaz, akkor miért kussol róla mindenki mélyen, élen a WHO-val?
A másik, hogy ha a H1N1 vakcina nem hatásos a D225G ellen, de az adalékanyagok hatására létrejövõ fokozott immunválasz csak növeli a halálos citokinválasz esélyét, tehát csak növeli a kockázatot, akkor nem lehet hogy sokan pont azzal követnek el öngyilkosságot, hogy beoltatják magukat H1N1 ellen?
Én nem vagyok szakértõ, de mindez szerintem rendkívül aggasztó… örülnék neki ha egy virológiában jártas szakember véleményt mondana minderrõl!
Helló dolphin!
Erre szeretném ha mondanál valamit, ugyanis legtöbb ember ebben a témában nem jártas, szeretnénk megtudni mi az igazság.
Köszi
Varga Gábor: “MONDJ NEMET A H1N1-RE!!”
A védőoltásokba csempészett vírusokkal meg lehet változtatni a DNS-t!
Szakmámból adódóan követem a kémia, biológia, genetika legújabb (publikus) eredményeit.
Sokáig keresték a genetikusok a megoldást, hogy hogyan lehet idegen gént, maradandóan kapcsolni az emberi genomhoz; a megoldást a vírusokban találták meg, ezeket ún. vektorként lehet használni, mivel a vírus eredendően úgy működik, hogy a saját genetikai anyagát a gazdaszervezet DNS-éhez kapcsolja.
Innentől kezdve a szervezet a sajátjaként kezeli azt, és pontosan ugyanúgy replikálja, mint ha mindig is ott lett volna.
Ha idegen gént akarunk bevinni egy szervezetbe, semmi mást nem kell tennünk, mint laboratóriumban, – minden genetikus által ismert módszerrel-, az adott gént egy vírus genetikai anyagához kapcsolni, és azzal megfertőzni a célszervezetet.
A vírus ugyanazt teszi, mint rendesen, de viszi magával a “csomagot” is… és ezzel kész…
A hatás visszafordíthatatlan, maradandó, sőt, örökölhető…
Vannak ugyan más módszerek is, de egy kifejlett élő szervezet esetében ez az egyik leghatékonyabb.
A fentiekre való tekintettel én biztosan, nem oltatom be magam, és mindenkinek ugyanezt javaslom, aki biztosan meg szeretné őrizni eredeti génjeit és identitását.
@reality check:
1.) Itt van egy jó poszt, ahol elmagyarázzák miért alaptalan a félelem a D225G mutációtól: http://bit.ly/88Uqd3 (Röviden a vírus nem lesz képes új szöveteket megfertőzni, viszont a terjedését pont gátolja ez a mutáció.)
2.) Ez a kérdés már előjött korábban, de továbbra sem tudok olyan konkrét okot, ami miatt az oltással kialakuló immunitás gyengébb lenne. Értem a felvetés logikáját, és lehet, hogy van ilyen konkrét ok, de én még nem találkoztam vele.
3.) A védőoltással beadott ún. adjuvánsok az oltás után nem sokkal kiürülnek a szervezetből, és emiatt a felvetés értelmetlen.
4.) Kifejezetten valószínűtlen, hogy egyetlen aminosavban bekövetkező mutáció komolyabban érinti az immunitást. Ne feledd, elölt, _teljes_ vírusokból készülnek a vakcinák, így minden sejtfelszíni virális fehérje számos részére alakul ki “immun-memória”.
@xxx:
Ez egy hülyeség. Először is az író keveri az influenza típusú RNS vírusokat a retrovírusokkal. Az influenza vírusok szaporodása a posztban részletezve van, nincs semmilyen integrálódás a gazdasejt genomjába. Másodszor, az oltás elölt, szaporodásképtelen vírusokból készül, vagyis még ha retrovírusról lenne szó (hangsúlyozom megint, _nem_ az), akkor sem épülne be a genomba.
A cím pedig már csak hab a tortán: a vírus nem cigaretta, vagy alkohol, amire csak úgy nemet lehet mondani…
dolphin:
Azóta végeztek egy vizsgálatot, amely azt taláta, hogy a D225G nem reagáli a Kalifornia 2009 A/H1N1 antigénekre:
http://www.recombinomics.com/News/11270902/D225G_Evade.html
Ezt a WHO is elismerte:
http://www.recombinomics.com/News/11280901/WHO_D225G_Vac.html
Azonban érdekes módon ezt nem tartották fontosnak közölni, mert minden változás közlése olyan lenne, mint “beszámolni az időjárás változásairól”.
Mi erről a véleményed?
3.) Az nem lehetséges, hogy az adjuvánsok valakinél tartós, fokozott immunválaszt alakítanak ki? Úgy tudom, az Öböl-háború szindrómát is összefüggésbe hozzák antrax oltás adjuvánsok hatására létrejövő tartós immunreakciókkal.
Továbbá nézd meg ezt a fórumot is, igen durva dolgokat írnak:
http://www.zonegrippeaviaire.com/showthread.php?t=2921&page=5
“Moreover position 225 is in one of the known antigenic sites, so to declare a confirmation of vaccine efficiency was false. H1N1 sequences with three changes at position 225 (D225G, D225E, and D225N) had already been reported and D225N on H3N2 was associated with the fixing of S31N (Adamantane resistance) in seasonal H3N2. Thus, a change at that position did not confirm the efficiency of the vaccine and the characterization sheet for one of the four sequences from the fatal cases was just declared a “low reactor” indicating the efficacy of the vaccine was not confirmed and the cause was likely to be D225G since it is the only non-synonymous HA change on the Ukraine sequences from fatal cases.”
Dolphin, szerintem xxx arra gondolt, hogy a nagy összeesküvők (élő) retrovírusokat tesznek az oltásba, hogy így alattomban megváltoztassák a genetikai állományunkat…
Köszi a gyors választ dolphin.
De még arra tudnál válaszolni, hogy ha szaporodóképes és retrovírus lenne akkor is miért nem épül be? Nagyon röviden , hogy halandó ember is megértse.
És meg egy utolsó végső kérdés: hogy miért titkos a vakcina összetétele?
Előre is köszönöm szépen
Ja, és válaszul a linkelt cikkre – gugliban keress rá ezekre:
“Spontaneous Mutation Media Myth”
“Worldwide Transmission of D225G”
“H1N1 D225G mutation a reason of concern Part 2”
(a blogmotor nem enged több linket postolni kommentben)
Dr. Niman szerint a D225G egyértelmûen képes terjedni, és a védõoltás nem hatékony ellene.
@xxx:És meg egy utolsó végső kérdés: hogy miért titkos a vakcina összetétele?
Berencsi György a kérdésről:
MN: Nem növeli a hazai vakcinával szembeni bizalmat, hogy a legtöbb adathoz nem lehet hozzájutni.
BGY: Mert üzleti titkokról van szó. A magyar gyártási technológiát Takátsy Gyula főorvos találta ki, több mint 50 éve. Olyan ügyesen, hogy nincsen szabadalmaztatva, és mégsem sikerült senkinek ellopnia.
MN: Ha ilyen nagyszerű, miért nincs szabadalmaztatva?
BGY: A magyarországi gyár tízmillió lakos ellátására van berendezkedve. Egy ekkora cég nem bírja el az európai szabadalmaztatás költségét.
A teljes cikk itt: http://mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=20094
Milyen szerencse, hogy az európai szabadalmaztatás költségei pont tavaly májusban jelentősen csökkentek: http://www.theregister.co.uk/2008/02/06/european_patent_translation_agreement/
De jó, legyen 50,000 euró (biztos nincs annyi): ezt nem bírja el egy tízmillió lakos ellátására berendezkedett cég? Milyen érdekes. Azért az is nevetségesnek tűnik, hogy egy ötven éve létező, állítólag kiváló és nem szabadalmazott technológiát senki se reprodukált… nagyon sok ennek a témának a környékén a valóban gyanús kamuzás, az a bajom.
@reality check:
Az interneten nagyon sok mindent meg lehet találni, ezért érdemes egy kicsit disztingválni forrás és forrás között. A Recombinomics infóit azért kezelem egy jó nagy csipet sóval, mert mint látható, a szerző konkrétan abból él, hogy H1N1 tanácsot ad (http://www.recombinomics.com/consulting.html), ÉS a legtöbb dolog, amit ő kiemel, valahogy a mainstream helyeken nem jelenik meg. Ez persze még nem kizáró ok, de a WHOs posztjában elég furcsa logikával von le következtetéseket. Pl. leírja, hogy a mutáció segítheti a vírus terjedését a légcsatorna mélyebb szöveteibe, de azt nem említi, hogy a 2009 A (H1N1) vírus eredeti izolátumai is valószínűleg jól tudnak ott terjedni. Bedob számokat, hogy hány esetben izolálták a mutációt elhunyt betegekből, ugyanakkor a kontextus nem egészen világos: gyakrabban halnak-e meg, akik ezt a vírus variánst hordozzák (azaz mennyiben más a mutáns és nem mutáns vírussal fertőzött emberek közt a megbetegedettek/halottak aránya)?
Lehet, hogy veszélyes lesz ez a mutáció? Lehet. Még nem tudjuk biztosan, és az sem felelősségteljes megközelítés, hogy már most azt mondjuk.
Az oltásra visszatérve: mégegyszer hangsúlyoznám, olyan gyakorlatilag nincs, hogy az immun-memória erre az egyetlen epitópra alakuljon ki. Valamilyen védelem mindenféleképpen marad.
@xxx: HA működőképes retrovírus lenne, akkor persze, hogy beépülne. Erre konkrétan alapoznak ma már terápiát: http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2009/10/27/Nem_szurtak_ki_a_szemet/
Ugyanakkor, ez csak addig hangzik félelmetesen, amíg fel nem idézzük, hogy az emberi genom kb 8%-a egyértelműen retrovírus eredetű, szemben az 1.5%-al, ami fehérjét kódol. A retrovírusok évmilliók óta velünk vannak, nem valami Androméda törzsről van szó.
Tudtommal a WHO mögött is ugyanazok a lobbiérdekel állnak, mint akik a gyógyszeripar mögött… Tehát a WHO meg egy korrupt szervezet, ami abból él hogy vakcinát ad el.
A Recombinombics tesztjei alapján a D225G-re nagyon alacsony az immunreakció, tehát ha van is valemennyi, az jó eséllyel nem akadályozza meg a betegség kialakulását.
(Csak zárójelben megjegyzem, Dr. Niman oltáspárti, mivel az a 2009 A/H1N1 ellen legalább valamennyire véd, ha a D225G ellen nem is…)
D225G-t több helyen kimutatták a halálos áldozatok tüdejéből, pl. Ukrajna, Norvégia. Ukrajnában egy hónap alatt volt kb. 400 halálos áldozat, míg nálunk 8 hónap alatt 20. Szerintem ez azért aggasztó, mint ahogy az is, hogy a WHO gyakorlatilag az asztal alá söpri az egész kérdést.
Kedves Dolphin!
A cikked nekem is tetszik, főként amiatt, hogy a legtöbb egyéb cikkel szemben ami a h1n1 kapcsán megjelent, nem teljesen egyoldalú és nem felületes. Ennek ellenére én még nem oltattam be magamat és családomat.
Bizonytalanságom oka az, hogy nem látom egyértelműen bizonyítottnak azt, hogy valóban akkora a veszély, ami miatt érdemes bármilyen kemikáliát magamba fecskendeztetni.
Sokat segítene, ha segítenél értelmezni a következő híradásokat:
A The Washington Post amerikai szakvéleményekre hivatkozva azt írta tegnap, hogy a H1N1-pandémia a legkevesebb áldozattal járó influenzajárvány lehet, amelynek második hulláma már túl van a csúcsponton az Egyesült Államokban.
http://inforadio.hu/hir/eletmod/hir-320227 (2009.12.08)
—
Az újinfluenza nem veszélyesebb a szezonálisnál: http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-314184 (2009.11.09)
—
Visszaszorult a h1n1 Nagy-Britanniában: http://index.hu/kulfold/2009/12/03/visszaszorult_az_uj_influenza_nagy-britanniaban/ (2009.12.03)
Ez utóbbihoz néhány konkrét kérdést is szeretnék megfogalmazni:
1. 61 millióan élnek Nagy-Britanniában. Ebből 700.000-en fertőződtek meg. A legsúlyosabban érintette a járvány Európában ezt az országot. Állítólag ez egy nagyon fertőző képes vírus. Hogyan lehet, akkor, hogy a lakosság ~1%-a fertőződött meg?
2. Úgy tűnik, hogy a halálozási és kórházi ápolások száma alapján nem volt súlyosabb a járvány (sőt enyhébb), mint a szezonális influenza járványok. Ezt a h1n1 súlyosságáról szóló híradások fényében, hogyan kell értelmezni?
Köszönöm!
@reality check:
Én nem állítom, hogy a WHO szentek gyülekezete lenne, de azért ott mégis sokkal több vélemény ütközik, és általában (de nem mindig) valamennyire kiegyensúlyozza egymást az egyes véleményformálók tévedése.
Az Ukrajnai adatoknak így pusztán nem értelmezhetők. Eleve az ország nagyobb, rosszabbak a közegészségügyi viszonyok, és nem világos, hogy minden esetben azonsították-e az új influenzavírust a szervezetekben. Ismétlem, hogy megtudjuk ítélni a D225G veszélyét, tudnunk kell, hogy mennyivel nagyobb a letalitása, mint az eredeti izolátumnak. Ilyen adatot még nem láttam, így nem tudok mondani se bűt, se bát.
@barackobama:
Járványról mindenkinek a spanyolnátha ugrik be, de azért vannak fokozatok… A mostani vírus elég fertőzpképes, de a legtöbb emberben viszonylag enyhén fut le. Az a pár akikben nem, ott viszont súlyos komplikációk lépnek fel. A letalitása kb. azonos a szezonális influenzával, de mivel a korfa balra tolódott, sokkal több fiatal lesz az áldozatok közt, mint egyébként.
Itt van a WHO igazgatójának rövid előrejelzése:
http://www.economist.com/theworldin/displayStory.cfm?story_id=14742543&d=2010
Az angol adatok még nem teljesek, mert nem futott le egy teljes influenzaszezon. Az első ilyen jellegű adatok a déli féltekéről származnak, és pl. az Ausztrál számok azt mutatják, hogy azért ez egy keményebb vírus, mint a szezonális influenza:
http://content.nejm.org/cgi/content/full/NEJMp0910445v1
“The highest rate of hospitalization occurred among children under 5 years of age. Boys younger than 5 years of age were hospitalized at rate of 67.9 per 100,000 population, and girls in that age group at a rate of 54.1 per 100,000 population, as compared with 51.1 per 100,000 population in this age group during previous influenza seasons. […] According to data from influenza reports and from the Australian government, a total of 387 adults (over 20 years of age) were admitted with viral pneumonitis resulting from influenza A, as compared with a median of only 57 adults per year admitted with viral pneumonitis from any cause between 2005 and 2008. […] This year the median age of the patients who died was 53 years, as compared with 83 years in previous seasons.”
@dolphin:
Egyrészt igaz, hogy Ukrajna közegészségügyi viszonyai mások, azonban fontos megemlíteni két dolgot:
Az egyik, hogy október 29 elõtt gyakorlatilag nem volt náluk H1N1 fertõzés, amikor hirtelen kirobbant az egész, és néhány hét alatt vérzéses tüdõgyulladás következtében több százan meghaltak:
http://m.blog.hu/ne/neoltsal/image/Ukrajna-Akut_legzoszervi_fertozesek-summary.jpg
Ezt a jelenséget nem lehet pusztán azzal magyarázni, hogy az országnak több lakosa van, vagy rosszabb a közegészégügy.
A másik, hogy a D225G génmódosulás hasonló, mint az 1918-as spanyolnátha második hulláma, amely gyakran okozott vérzéses tüdõgyulladást. Az kirobbant ukrán fertõzés haláleseteinek többségénél ugyanez végzett az áldozatokkal:
http://www.recombinomics.com/News/11090902/Ukraine_1918.html
Természetesen ezek alapján nem áll elég adat rendelkezésre ahhoz, hogy pontosan meg lehessen becsülni a D225G letalitását, de ha négy ukrán áldozatból négynél kimutatták a D225G-t, továbbá csoportosan voltak vérzéses tüdõgyulladásos halálesetek, ezenkívül a vizsgálatok alapján a védõoltás nem hatékony ellene, akkor nem gondolod hogy fontos lenne foglalkozni vele, ahelyett, hogy az asztal alá söprik a kérdést?
Összefoglalva, a D225G-t egyre több helyen kimutatták; Brazília, Norvégia, Lengyelország, Kína. Szinte biztosan képes terjedni, a védõoltás nem hatékony ellene, és feltételezhetõ, hogy összefüggésbe hozható a vérzéses tüdõgyulladásos esetekkel, mivel a génszekvencia hasonlít az 1918-as spanyolnátha második hullámához (amely halálozási aránya 2.5% körüli volt). Ez akárhogy is nézem, elég aggasztó.
Kedves Dolphin!
A cikk nagyon jó. Az lenne a kérésem,hogy a vírusra adott immunreakció felfokozottságáról is pár szót szólj,ha lehet. A citokinviharra gondolok.
Kitűnő cikk, de hát ez itt a Balkán, “90 százalék okossal”.
@reality check:
Innen már csak ismételni tudom magam. A 2009 A(H1N1) önmaga is képes a teljes légutat megtámadni (http://www.thelancet.com/H1N1-flu/egmn/0c03d10e), így a D225G-nek adaptív előnye nincs, ráadásul csökkenti a vírus szaporodóképességét.
@dolphin:
Senki nem állította, hogy a 2009 A/H1N1 nem képes a teljes légutat megtámadni, erre a Recombinombics cikkekben is kitérnek. Azt viszont állította valaki, hogy a D225G ellen az oltás nem véd, és az eddigi adatok alapján feltételezhető, hogy nagyob eséllyel támadja meg a tüdő alsóbb szöveteit, és okoz vérzéses tüdőgyulladást. Viszont mindez senkit nem érdekel, úgy látszik.
Bocs, de lenne egy kérdésem!
A C-vitamin szép és jó, ha beteg vagyok, én magam is 1000mg/nap, meg minden.
De hosszabb távon nem teszi tönkre a vesét?
(http://lenkeidoktor.hu/?p=958)
@Mindennapi Okosságok Blogja: Már korábban mintha lett volna egy poszt a vitamintabletták hatástalanságáról. Vagy azt máshol olvastam?