A napokban nyilvánosságot kapott őssejt-botrány igazából túl sok meglepő és ismeretlen elemet nem tartalmazott. Tudtuk, hogy hasonló és empirikusan szintén soha nem bizonyított "gyógymódokat", igen megkérdőjelezhető módon, már évek óta nyomattak Kínában és a dolog terjedőben van. (Egy tavaly decemberben megjelent tanulmány a magukat interneten hirdető "őssejt klinikákat" vette górcső alá és arra jutottak, hogy a honlapokon megjelenő állítások szinte sosem felelnek meg a valóságnak. Az esetleges veszélyeket vagy meg sem említik, vagy bagatelizálják, soha nem vallják be, hogy jobb esetekben is csak nagyon kezdetleges klinikai fázisokban levő gyógymódokról van szó, néha pedig egész egyszerűen hazudnak – pl. Parkinson kezelésre semmilyen empirikus adat nincs, de ettől még sokan simán ezt állítják.) Hogy Magyarországon feltűnt a jelenség, az szinte várható volt: nem vagyunk sziget, itt is megvoltak minden korban azok az emberek, akik más félelmeiből és nyomorúságából akartak kígyóolaj árusítással pénzt csinálni.
A napokban nyilvánosságot kapott őssejt-botrány igazából túl sok meglepő és ismeretlen elemet nem tartalmazott. Tudtuk, hogy hasonló és empirikusan szintén soha nem bizonyított "gyógymódokat", igen megkérdőjelezhető módon, már évek óta nyomattak Kínában és a dolog terjedőben van. (Egy tavaly decemberben megjelent tanulmány a magukat interneten hirdető "őssejt klinikákat" vette górcső alá és arra jutottak, hogy a honlapokon megjelenő állítások szinte sosem felelnek meg a valóságnak. Az esetleges veszélyeket vagy meg sem említik, vagy bagatelizálják, soha nem vallják be, hogy jobb esetekben is csak nagyon kezdetleges klinikai fázisokban levő gyógymódokról van szó, néha pedig egész egyszerűen hazudnak – pl. Parkinson kezelésre semmilyen empirikus adat nincs, de ettől még sokan simán ezt állítják.) Hogy Magyarországon feltűnt a jelenség, az szinte várható volt: nem vagyunk sziget, itt is megvoltak minden korban azok az emberek, akik más félelmeiből és nyomorúságából akartak kígyóolaj árusítással pénzt csinálni.
Amikor a tudományos közösség valóban izgatott az őssejtek hordozta lehetőségek miatt, az könnyen megjósolhatóan a bulvárlapok "tudományos" oldalaira is leszivárog valamilyen formában. A gond csak az, hogy ekkora nem marad sokkal több belőle, mint hogy az őssejtekkel a kutatók csomó betegséget meg akarnak gyógyítani, ami arra nem elég, hogy az olvasó megértse miért is nehéz őssejtekkel dolgozni, milyen veszélyek vannak, stb., de arra igen, hogy később könnyen elkápráztassák a nagggyon tudományosnak ható hirdetések. Így megy ez.
Ami talán meglepő, hogy az őssejt kufárok "szakmai" szövegei, tudományos szempontból mennyire megalapozatlanok, milyen bődületes ostobaságról és hozzánemértésől árulkodnak. Amolyan "case-study"-ként itt van az "Olimpiq Stem x Cell" termékcsalád, amelyet forgalmazója a szerény ossejtterapia.hu nevet viselő honlapon hirdet.
Először is, ha megpiszkáljuk, akkor már az alapoknál érezhető, valami nagyon nem stimmel. "Az őssejt kétféle típusát
különböztetjük meg: felnőtt és embrionális. A felnőtt és az embrionális őssejtek nagyon hasonló
tulajdonságokkal rendelkeznek csak a felnőtt őssejteket nehezebb a csontvelőből elkülöníteni", hirdetik bőszen, és ebből máris teljesen nyilvánvaló, hogy valami különös ok miatt csak a vérképző őssejteket (HSC) tekintik felnőtt őssejtnek, ami nyilván elszomorítaná azon kollegáim ezreit, akik történetesen egy más szövetben keresik-kutatják az őssejteket. Továbbá az is evidens, hogy ilyen leszűkítés után egyszerűen nem felel meg a valóságnak az, hogy "az őssejt […] minden más sejtté át tud alakulni." Természetesen van az őssejteknek egy olyan típusa ami rendelkezik ezzel a képességgel, de az nem a mezei csontvelői HSC.
A fentieknek méltó párja a Kánaánt ígérő "klinikailag igazolt, hogy az őssejt szám növelésével, működésképtelen
szerveink is újraépülhetnek, visszakaphatják eredeti funkciójukat" szösszenet. Azon túl, hogy klinikailag még csak néhány szervre igazolt, és állati modellekben is csak egy kicsit többre, ez a kijelentés elkendőz egy nagyon fontos biológiai tényt: az őssejtek csak akkor hozhatnak regenerálódást, ha megfelelő módon osztódnak és utódsejtjeik adott módon differenciálódnak.
Egy olyan szer esetében, amely nem kevesebbet ígér, mint hogy "a hatóanyag szervezetbe kerülése után 1-3 órával a perifériás vérben lévő őssejtek száma legalább 75%-kal növekszik", azt gondolnánk, hogy klinikai kísérletek hosszú évei, mérvadó publikációk tucatjai állnak rendelkezésünkre, hogy a forgalmazott kapszula kétségtelenül figyelemreméltó (még ha csak HSC-kre koncentrálunk is)hatását alátámasszák. Ilyenről azonban szó sincs. Van valami ködösítés, hogy bizonyos Szabó Gyula pécsi kutatócsoportja mi mindent elért (lásd alább), de a leglényegesebb információ szinte észrevétlenül lapul a szövegben: nem gyógyszerrel állunk szemben, hanem "étrend kiegészítővel". És ha ezt elolvassuk, akkor jó néhány további információ is a helyére kerül. Ezért nincs OGYI, csak OÉTI engedélye a szernek, ezért lehet szinte végtelen ideig szedni, és ezért szerepel a lap legalján, hogy a szer "nem szándékozik diagnózist állítani, kezelni és/vagy gyógyítani betegségeket". Nem orvosokkal, kutatókkal állunk szemben, hanem szimpla pénzhajhász nutricionistákkal. (Nutricionistákkal, akik ahhoz is lusták, hogy annak utánna nézzenek: az antioxidánsokról mára kiderült, egyáltalán nincs olyan pozitív hatásuk, mint régen hirdették, sőt, különben nem ezzel reklámozznák a terméküket.)
A cápaporcból, gyümölcsök, gyógynövények, és konyhanövények kivonatából álló gumibogyószörp összekutyulását egyébként, a honlap beszámolója szerint, a már emlegetett pécsi kutatócsoport eredményei alapozták meg. Nos, az egy dolog, hogy a nemzetközi publikációs adatbázis, a PubMed tanúsága szerint Szabó Lászlók általában nem foglalkoznak őssejtekkel. De a PTE honlapján csak egyetlen "Szabó László" szerepel, Dr. Szabó László Gyula, a Növényélettani Tanszék és Farmakognóziai Intézet munkatársa, akinek életrajza szerint a munkássága eddig koránt sem terjedt ki az őssejtkutatásra.
Ha pedig ezen a ponton esetleg már-már bizonyossággá érik bennünk a gyanú, hogy az Olimpiq kapszulák, a hirdetésben foglaltakkal ellentétben, nem növelik meg a csontvelői őssejtek számát és nem csökkentik az onkogének expresszióját, akkor ideje a jó hírrel is szembesülnünk: talán jobb is, hogy nem. Hiszen a csontvelői sejtek nyakló nélkül való szaporodása egyenes úton vezetne a leukémia felé, az ún. daganat okozó onkogéneknek pedig általában nagyon fontos szerepük van a sejt életében. Nem az a baj, ha kifejeződnek, hanem ha mindenféle kontroll nélkül fejeződnek ki. Így, ha egy egészséges szervezetben lecsökkentenénk az expressziójukat, azzal könnyen bajt okozhatnánk.
Az Olimpiq valószínőleg nem több mint ártalmatlan zöldséggranulátum. Nem káros, de annyi haszna biztos nincsen, mint amit a hirdetői állítanak és ami indokolttá tenné a több ezer forintos árat. És ezen a ponton a dolog fogyasztóvédelmi kérdéssé válik: hagyható-e, hogy a sok esetben alulinformált publikum megfizesse naivsága, tájékozatlansága árát? A válasz nem és ideje lenne az őssejt kóklerek minden fajtáját ennek megfelelően kezelni. Arról nem is szólva, hogy a piti botrányokkal, kisebb nagyobb lódításaikkal, előbb-utóbb sikeresen lejáratnák az egyébként tényleg ígéretes őssejtkutatás egészét.
Finomhangoló nagykalapáccsal kicsit oda kéne súlytani az ilyeneknek! Számomra az egészben az a legelszomorítóbb, hogy orvosok is végtelen magabiztossággal képesek az ilyen szereket árulni. Ha meg mered kérdőjelezni akkor egy lesajnáló pillantás után egyszerűen ember számba sem vesz mert úgy is van sok hülye aki megeszi a vackát. Ha a szer még maga nem is veszélyes, a maszlag, amit hozzá adnak igen is az. Bizonyítani viszont hosszú fáradtságos meló és ha megvagyunk vele akkor semmibe nem kerül a csalóknak egy nap alatt új csodalöttyit kavarniuk.
ez ugyanaz az őssejtkapszula, ami már két éve is “hatalmas magyar tudományos szenzáció volt”?
egyébként ma beszélgettem a témáról a sote egyik genetikus professzorával, aki a köldökzsinórvérből izolálható őssejtekkel kapcsolatban is meglehetősen szkeptikus volt. te hallottál vmi hihető beültetéses tanulmányt (én leukémiáról meg T1 diabéteszről olvastam, bár mind csak case study volt). számomra a téma most különösen aktuális 😉
En a koldokszinorverbol sem tudok igazan megbizhato cuccot, de ha oszinte vagyok, annyira nem neztem annak konkretan utana. Cikkirashoz meg azt ajanlom aranyszabalynak, hogy ami nincs a PubMed-en, az nem letezik ;-)). (Hogy ezt a konkret hulyeseget milyen regen reklamozzak azt nem tudom. Mindenesetre nagy nemzetkozi disztribucios lancuk lett mara: en egy romaniai bolt kirakataban figyeltem fel ra a mult heten.)
A biológiának ez a része egy kicsit távolabb áll tőlem, de angolban az ős sejteket mindig stem sejtekként emlegetik. Magyar irodalomban is mintha olvastam volna arról hogy nem ős sejtekkel hanem úgynevezett gyökér sejtekkel megy a terápia és a legtöbb kutatás. Szóval a kettő között van valami különbség vagy csak más elnevezésből eredő félre értés?
Ez az ős sejt kutatás nekem mindig sci-fi marad, betegek a sejtjeid cseréld ki újra és fiatalra… így akár teljesen kicserélheted magad és élhetsz a végtelenségig, de vajon mekkora részben újíthatod meg magad, hogy még te maradjál…?
komplett laikusként olvasom a blogot, ezért örültem, hogy végre valamihez hozzászólhatok.
szóval: mielőtt a Fogyasztóvédelmi Felügyeletnél szignalizálná a szer jogtalan reklámmal való árusítását valaki, érdemes kérdéseket feltenni itt:
http://www.fogyasztovedok.hu/
kb. fél, egy napon belül válaszolnak.
amit írtál, abból szerintem valószínűbb, hogy a csalás (Ptk. 6.§, Btk. 318.§) alapesete is fennáll. ez pedig szépen perelhető, ha találtok valakit, aki kifizeti érte az illetéket és a perköltségeket. (ezért érdemesebb ilyenkor egyből büntetőfeljelentést tenni, mert ott az eljárás illetékmenetes és hivatalbóli.)
@Ludo:
Megvallom oszinten, en meg sosem lattam a “gyoker sejt” kifejezest. Ahol az “ossejtet” lattam, az mindig az angol stem cell szinonimajakent volt jelen. Igaz, nem nagyon olvastam magyar szakirodalmat a temaban.
Az orok elet akkor lenne elerheto, ha a sejtjeid nem oregednenek. Mivel viszont oregednek (ami szamos sejten beluli gebasz felhalomozodasahoz vezet) egy ido utan elhalnak. Az ossejtek ezt egy ideig tudjak ellensulyozni, de ugyanakkor a legtobben azert kvazi veges az osztodasi potencialja, mert pl. a koromoszomak vegei ugy rovidulnek az osztodasok alatt, hogy nem tesznek lehetove vegtelen osztodast.
Az ossejtkutatas/regeneracio egyik nagy kerdese, hogy az emlosoknek, es kulonosen nekunk, embereknek, miert van annyira keves ossejtunk. Nincs tuti valasz ra, lehet, hogy ez egy trade-off, mert olyan valtozasok miatt van ez igy, amelyektol ugyanakkor csokken a rak eselye (hiszen a rak is az osztodasokrol szol nagyreszt), de erre semmi bizonyitek is. Az sem zarhato ki, hogy egyszeruen rossz lapot huzott valamelyik emlos-os, es a jelleg ilyen-olyan okbol (drift, stb) rogzult.
@drc:
A fogyasztovedelemnek nem kotelessege hivatalbol eljarni azokban az ugyekben, ahol egyertelmuen becsapjak a vasarlokat?
@dolphin:
Már nemtudom hol olvastam ezért nem tudok rá hivatkozni, de a lényege valami olyasmi volt hogy az egyik típusú sejtből bármi lehet a másik típusúból csak egy bizonyos szövet sejtjei közül lehet bármi. Mindegy csak beugrott hogy ezt ott is kevertem gondoltam most tisztázom a dolgot a fejemben.
A kérdés amit felvetettél nagyon érdekes hallotam hogy a kaméleon is nagyondúrván képes regenerálni még a szívizmot is. Szerintem viszont ez a hüllők egy bizonyos sajátossága nem az emlősök hiányossága, mivel a madaraknál halaknál rovaroknál sem jellemző az ilyen erős regenerálódás vagy ez a regenerálódás már nem az ős sejtekkel függ ösze?
@drc:
És mi a lényegi különbbség a kettő között? Gondolom a jómunkásember kapásból az ingyenes verzíót választaná….
Szabó úr állandó vendége a GVH-nak, gondolom még nagyobb a nyeresége mint a bírságok mértéke. Környező országokban is terjeszkedik, ezért lehet megtalálni Romániában a terméket
Mindig eldurran az agyam, ha ilyeneket olvasok.
A csontvelői őssejtekből kizárólag vérsejtek keletkeznek, ugyanis ezek nem totipotens őssejtek.
A sejtkultúrában fenntartott rákos sejtvonalak jó esetben tizenkét-tizenhat óra alatt osztódnak egyet, a szervezetben természetesen jóval ritkábban. Ha a szer bevétele után 1-3 órával megjelennének a vérben a csontvelői őssejtek, az nem azt jelentené, hogy megszaporodtak ilyen rövid idő alatt, hanem hogy az eredeti csontvelői állomány kijutott a csontvelőből. Az őssejt pedig a megfelelő környezet nélkül elveszíti őssejt jellegét, azonnal differenciálódni kezd, azaz ha a csontvelőből kijutnak az őssejtek, azt jelenti, hogy elfogynak és differenciálódnak, azaz egy rövid időre megszaporodnak a keringő vérsejtek, mert a kijutó őssejtek differenciálódnak, majd hamarosan (hónapok alatt) lecsökken a vérsejtszám, mert a csontvelőből elfogytak az őssejtek, azaz a tabletta szedője éveken belül meghalna, ha úgy működne, ahogy a gyártó állítja. Őszintén remélem, már csak a vásárlók érdekében is, hogy a tabletta nem működik.
Régi dolog:
http://szkeptikus.blog.hu/2007/07/05/rakot_okozhat_az_uj_magyar_ossejtkapszul
Az említett kutatás egyébként a Stemtech cég kutatása, publikálták is:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17765649
A Olimpiq StemXcell gyártóját pedig a GVH már megbüntette fogyasztómegtévesztésért: http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=72&m5_doc=5363
Hoppsz, most jol lebuktam, hogy nem olvasom kello rendszeresseggel a szkeptikus blogot. 🙂 De a jelek szerint ket ev alatt nem sok valtozott; visszesokent nem novekszik a birsag?
@ Szilágyi András : Aha akkor ez most azt jelenti hogy nyugodtan lophatsz csalhatsz hazudhatsz, ha a nyereségből szép ősszegeket leszurkolsz az állam bácsinak?
Egyszerűen csak bekell kalkulálni a tíz milliós veszteséget és kész ami a gyógyszer fejlesztések költségeit nézve még barátinak is nevezhető. A legszebb az egészben, hogy a kedves vevők nem is tudnak róla hogy akkora kamu az egész cég hogy már halomra büntetik csak úgy rutinból is…. .
@SexComb
Pár napja beszéltem a Debreceni Egyetem egyik professzorával, aki pár éve végzett egy őssejttranszplantációs vizsgálatot infarktusos betegeken. Saját csontvelői őssejteket injektáltak a koszorúérbe, és kicsit (5%) nőtt a szívteljesítmény (szig a kontrollhoz képest). ezt ő úgy magyarázta, h a sejtek kapillárisokat képeztek, és kis részben szívizom sejtekké alakultak. szóval a vérképzésen kívül esetleg másra is jól
A cikk szokás szerint jó, de Szabó Gyuszi bácsit ne keverjük már ide!
A szóban forgó kókler képe itt van: http://hvg.hu/hetilap/200736HVGFriss48.aspx
és nem a PTE munkatársa.
@zordon:
Ezek szerint nem hangsulyoztam a posztban elegge, de nyilvan nem lehet Szabo Laszlo Gyularol szo, hiszen ezt kizarja a publikacios listaja. Ugyanakkor o az egyetlen akit kidob az egyetem keresoje, es ezert azt gondoltam, hogy ez a “pecsi tudomanyegyetem letrehoztak egy kutatocsoportot” nem tobb mint legbolkapott allitas. A masik faszi hol dolgozik pontosan a PTE-n?
dolphin, nagyon nem vagy képben, pedig a szkeptikus blogon található cikkből mindent megtudsz a személyi ügyekkel kapcsolatban.
dolphin: érdekes kérdés, hogy az emlősöknek miért van olyan kevés őssejtjük? Nos, ők állnak az evulúciós “fa” utolsó ágain! A természetben nemcsak az egyedeknél, hanem az evolúciós ágak tekintetében is hasonló a helyzet: kora nemcsak az egyedeknek van, hanem a fajoknak, nemzetségeknek, családoknak,….. osztályoknak is. Úgyanúgy elöregedhetnek mint az egyedek. S az emlősök osztálya, bár sok tekintetben a legfejlettebb jellegekkel rendelkezik, végül is több mint 100 millió éve létezik és mint tudjuk ez idő alatt új, más fejlődési ágnak nem adott életet! A méhlepényesek kialakulása után már csak alaki/élettani/etológiai változékonyságot lehet náluk tapasztalni. Hasonló a helyzet a másik “ágvégnél” a madaraknál is.
Ez egy nagyon bonyolilt kérdés, magának az evolúciónak a tekintetéből is!
@Szilagyi:
Rendben, I stand corrected. Ugyanakkor, ha csak az Olimpiq honlapjat nezed (“a pécsi tudományegyetemen létrehoztak Szabó László vezetésével egy kutatócsoportot”) nem egyertelmu, hogy Szabo Laszlo a PTE dolgozoja vagy sem (mivel az Olimpiq Institute kontaktjakent Drahos Balazs szerepel, az sem volt vilagos, hogy Szabo konkretan az uzleti reszben van). Nem szantam a poszt irasara tobbet mint egy delelott, igy ertelemszeruen nem volt alkalmam (de egyebkent szandekom sem volt), hogy nagyon melyen belemasszak a dologba. Es igen, sajnos nem olvastam el a posztotokat, ami termeszetesen (es szerencsere) sokkal reszletesebb mint amire nekem komolyabb idoraforditassal is nyilhatott volna lehetosegem. Ugyanakkor marhara nem fogok ezert mentegetozni, mert kutato vagyok es nem ujsagiro, igy masok a prioritasaim.
@primavis:
A madaraknak azert szamottevo mennyisege van a bennunk nagyon-nagyon ritka idegi ossejtekol is.
dolphin: ez igaz, da az is, hogy a madarak a mai hüllőkhöz sokkal közelebb állnak mint az emlősök a már igen korán elvált synapsid ág révén!
dolphin: Mentegetőznöd nem kell, de egyébként én is kutató vagyok, és nem újságíró. Ami Szabó Lászlót illeti, neki még egyetemi diplomája sincs. Vegyésztechnikusi végzettsége van. A PTE-ről Ember István és Kiss István végezte a kutatásokat, de nem látom, hogy bármit is publikáltak volna róla azóta. Annak idején egyébként elég nagy botrány volt belőle, a PTE rektora meglehetősen ki volt akadva.