Vannak olyan cikkek, ahol az ember csak vakarni tudja a fejét, hogy mit is mondjon újat. Mert minden csilli-villi beharangozás ellenére, nem ez az első alkalom, hogy Tyrannosaurus vagy masztodon fehérjék vizsgálatáról van szó, sőt utóbbi esetében a mitokondriális genom egy része is ismert.
A két egyszervolt faj kollagén fehérjéinek (rész)szekvenciáját már több mint egy éve publikálták, és a főbb következtetések már akkor is világosak voltak: a masztodon (Mammut americanum) az elefántokkal rokon, a T. rex pedig (szegről-végről) a madarakkal.
Most csak újabb fajokkal bővítették a filogenetikai fát, ami így kicsit tényleg informatívabb lett, de koránstem változott meg gyökeresen.
Például egy alligátor és egy gyík kollagén szekvencia bevonásával, ismét bizonyítást nyert, hogy a hüllők egy kicsit mesterséges (szakszóval parafiletikus) csoport, hiszen nem tartalmazza az idesorolt fajok közös ősének összes leszármazottját. Néven nevezve, a madarak hiányoznak, amelyek (más kutatások szerint is) közelebbi rokonok az alligátorokkal (vagy épp a dinókkal), mint utóbbiak az anoliszokkal. Ebből azonban aligha következik egyenesen (mint azt néhány híradás terjeszti), hogy a madarak "élő dinók".
Ha figyelmesen megnézzük a fát abból csak annyit állapíthatunk meg, hogy a dinók és a madarak közös őse később élt, mint pl. az alligátorok és madarak közös őse. De, hogy ez az ős már valóban dinoszaurusz volt, vagy sem, mint arról már primavis is írt, még (már?) minimum kérdéses.
Organ CL, Schweitzer MH, Zheng W, Freimark LM, Cantley LC, Asara JM (2008) Molecular Phylogenetics of Mastodon and Tyrannosaurus rex. Science 320: 499
Teljes az egyetértés!-:)))
Nos a parafiletikus jelleg tényleg valós, de ettől még a “hüllők” amnióta mivolta szintén az. S ők az elsők a Földön, amelyek ezt elérték. Az tény, hogy már a kezdetektől több szálon futottak, dehát a kétéltüek sem monofiletikus rendszertani egység, s főleg nem az volt a devonban és karbonban, amikor a hüllők kialakultak belőlük! Azért már devon, mert nem lehet pontosan megállapiutani, hol végződik a kétéltű és hol kezdődik a hüllő! Szerintem ott, ahol megjelenik a második nyakcsigolya is.
A nyakszirti bütykök kettősek a kétéltüeknél, mig a hüllőknél ez csak a sinapsidáknál marad meg (sőt a bütykök még feljebb tolódva eltávolodnak egymástól, az öreglyuk két oldalán helyezked ve el, ahogy azt a kezdeti és a mai emlősöknél is láthatjuk. Az összes többi hüllőnél és a madaraknál a nyakszirtibütykök ellenkező irányt vesznek és összeolvadnak az öreglyuk alsó oldalán. De a legtöbbnél az összeforrás helye még látható. Így azután látható, hogy a polifiletikus fejlődés voltaképpen bifiletikus s az összenőtt nyakszirtibütykösök képezik az anapsid teknősök és a diapsid valamint euryapsid és parapsid tipusok mellett az öszes többi hüllőfélét és a madarakat is.