Ha manapság környezettudatos ismerőseink arcára őszinte megdöbbenést, netán felháborodást szeretnénk varázsolni, akkor elég kedvesen megérdeklődni, hogy mutáns növényt, vagy egyenesen, lyesszasz, transzgénikus növényt esznek-e/ennének-e? A válasz többnyire "nem" lesz, gyakran kisebb beszéddel megfejeleve, amelyben az említett növények káros hatásait ecsetelik buzgó szorgalommal.
Pedig szigorúan véve még a legpuristább organic-fan sem eszik mást mint "mutáns" növényeket, hiszen ahhoz valami végtelen naivitás kell, hogy komolyan gondoljuk, a búza, paprika, krumpli vagy padlizsán vad őse pont úgy nézett ki, mint az a növény amit a közeli szupermarket polcairól a kosarunkba rakunk. (Most abba ne is menjünk bele, hogy valahogy ez a vad ős is ki kellett alakuljon ;-).) És hát az is elgondolkoztató kellene legyen, hogy az x db. alma-, narancs- vagy épp paradicsomfajta közti különbség is valahogy képes öröklődni, vagyis a genetikai különbségekben fejeződik ki.
Ha manapság környezettudatos ismerőseink arcára őszinte megdöbbenést, netán felháborodást szeretnénk varázsolni, akkor elég kedvesen megérdeklődni, hogy mutáns növényt, vagy egyenesen, lyesszasz, transzgénikus növényt esznek-e/ennének-e? A válasz többnyire "nem" lesz, gyakran kisebb beszéddel megfejeleve, amelyben az említett növények káros hatásait ecsetelik buzgó szorgalommal.
Pedig szigorúan véve még a legpuristább organic-fan sem eszik mást mint "mutáns" növényeket, hiszen ahhoz valami végtelen naivitás kell, hogy komolyan gondoljuk, a búza, paprika, krumpli vagy padlizsán vad őse pont úgy nézett ki, mint az a növény amit a közeli szupermarket polcairól a kosarunkba rakunk. (Most abba ne is menjünk bele, hogy valahogy ez a vad ős is ki kellett alakuljon ;-).) És hát az is elgondolkoztató kellene legyen, hogy az x db. alma-, narancs- vagy épp paradicsomfajta közti különbség is valahogy képes öröklődni, vagyis a genetikai különbségekben fejeződik ki.
Számos haszonnövény esetében (pl. búza, rizs, kukorica) mára már egész jó képünk van arról, hogy milyen genetikai machinációk történtek őseink szemei elől elrejtve, a természet boszorkánykonyhájában, a nemesítés alatt, de még így is van bőven mit vizsgálni. S hogy még egy-egy jelentéktelennek tűnő változás is lehet nagyon érdekes, azt jól példázza az eheti Science egyik cikke a megnyúlt termésű paradicsomokról.
A fenotípus térképezése a növény 7. kromoszómájához vezette a kutatókat, ahol egy igen egyedi elváltozásra bukkantak. Míg a "klasszikus" paradicsom (LA1589) szóbanforgó kromoszómáján itt egy DEFL1 nevű gén található, a hosszú termésű növények (Sun1642) esetében a szóbanforgó gént egy kb. 30 kilobázis hosszúságú DNS darab szakítja ketté. A közelebbi vizsgálatok aztán kiderítették, hogy ez a kb. 5 gént tartalmazó nukleinsav szakasz nem a semmiből keletkezett, hanem a 10. kromoszómáról származik (lásd B a mellékelt ábrán), mégpedig egy Rider-típusú ugráló gén, azaz transzpozon jótékony tevékenységének eredményeként.
A transzpozonokat már korábban is kapcsolatba hozták különböző látványos, ill. kevésbé látványos fenotípusos változásokkal, így önmagában a jelenség nem meglepő, bár az, hogy ez a konkrét traszpozíció, evolúciós léptékben a közelmúltban esett meg, könnyebben rekonstruálhatóvá teszi az eseményeket.
A transzpozonok elsősorban saját maguk másolására és elterjesztésére koncentrálnak, de időnként előfordul, hogy porszem kerül a gépezetbe és nagyobb DNS darabokat is magukkal visznek "ugrálás" közben. Most is ilyesmiről van szó, hiszen a 30 kb. DNS szakaszon levő öt gén egyike a már említett Rider transzpozonnak bizonyult. A "potyautas" négy gén közt található egy, amely a nem túl szépen csengő IQD12 névre hallgat és, hát bizony, a pontos funkciója is bizonytalan. Annyi biztos csak, hogy a transzpozíció révén olyan genomi környezetbe került a gén új másolata, ahol megnőtt a transzkripciós aktivitása, így a "mutáns" növényekben extra mennyiségű IQD12 fehérje található. A több fehérje pedig valamilyen, még pontosításra szoruló módon, de új termésformát hozott létre. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy ha egy "klasszikus" paradicsomban túltermeltetjük az általa kódolt fehérjét (35S:IQD12), akkor a terméseknek erősen megnyúlik az alakja, ha pedig a hosszúkás termésű fajta egy példányában meggátoljuk a gén működését (RNAi:IQD12), akkor a termések alakja visszagömbölyödik a klasszikus formára.
Szóval, ha legközelebb lucullus, vagy más hosszúkás paradicsomot vásárolsz kedves olvasó, egy pillanatra filózz el azon, hogy jó eséllyel egy valódi transzgén növényt tartasz a kezedben ;-).
(Az első kép innen van.)
Xiao H, Jiang N, Schaffner E, Stockinger EJ, van der Knaap E (2008) A Retrotransposon-Mediated Gene Duplication Underlies Morphological Variation of Tomato Fruit. Science 319: 1527-1530.
Klasszikus ertelemben azonban ezek nem trangenikus elolenyek, hiszen nem tortent mesterseges genbevitel. Transzgenikus allatoknal ez mindenkeppen igy van, es ugy tunik a novenyeknel is ld http://en.wikipedia.org/wiki/Transgenic_plant
(Habar a szocikkben kesobb megkulonboztetnek ‘transgenic recombinant plant’-et is..) Ilyen alapon mi mindannyian transgenikusak vagyunk, hiszen tutira virus szekvenciak is vannak a genomunkban.
Jelen ebben ‘csak’ a noveny sajat genomjanak csak masik kromoszomabol szarmazo DNS integralodik.
Szerintem lehet es erdemes is kulonbseget tenni az ilyen termeszetes valtozas es a mestersegesen letrehozott valtozasok kozott.
Személyszerint nem vagyok hive semmiféle riogatásnak, így a gén módositott vagy klónozott élőlényekkel kapcsolatosoknak sem. Azt azonban meg kell engedni, hogy a mutánsok =/= a mesterségesen becsempészett idegen génekkel rendelkezőkkel! Az aggodalmoskodók ezt nehezményezik az előre nem látható esetleges későbbi következmények miatt! Esete válogatja, hogy jogosan vagy kevésbé. De azt is figyelembe kellene venni, hogy az emberiségnek nem mindig az a legjobb, ami egyeseknek a legtöbb hasznot hozhatja.
Nagyon sok dologban igazad van, de ennyire magabiztosnak lenni ebben a témában szerintem felelőtlen. Nem hinném, hogy jó dolog ha az ember az alázatról megfeledkezvén jelent ki olyan dolgokat, ami egyáltalán nem biztos.
“Szóval, ha legközelebb lucullus, vagy más hosszúkás paradicsomot vásárolsz kedves olvasó, egy pillanatra filózz el azon, hogy jó eséllyel egy valódi transzgén növényt tartasz a kezedben ;-).”
Tökéletesen igazad lenne ha egy optimális világban élnénk, de ilyet egyáltalán nem jelenthetsz ki ennyire magabiztosan és cinikusan. Nagyon jó írás, de minden sorodon látszik a tudományos gondolkodásnak az a rossz oldala ami oda juttatta pl. a környezetet ahol most tart. Sajnos nagyon sokan gondolkodnak hozzád hasonlóan, nagyon értelmes emberek, de úgy látszik ez valóban nem sokat jelent.
“Tökéletesen igazad lenne ha egy optimális világban élnénk, de ilyet egyáltalán nem jelenthetsz ki ennyire magabiztosan és cinikusan.”
lakes, az, hogy ezekben a paradicsomokban egy transzpozon okozta mutacio okozza a kulalak milyenseget, nem velemenybeli kerdes, hanem egyszeruen teny. Fuggetlenul a korulottunk levo vilag milyensegetol.
“Nagyon sok dologban igazad van, de ennyire magabiztosnak lenni ebben a témában szerintem felelőtlen.”
Konkretan ebben a temaban, itt a blogban (nem ebben a posztban, hanem egy korabbiban) csak annyit jelentettem ki, hogy a transzgen technikak demonizalasa indokolatlan es irracionalis, es minden egyes eset kulon tanulmanyozast erdemelne, akarcsak a gyogyszerek eseteben. Emellett meg mindig kitartok es nem latom miert lenne ez egy felelotlen hozzaallas.
“Nagyon jó írás, de minden sorodon látszik a tudományos gondolkodásnak az a rossz oldala ami oda juttatta pl. a környezetet ahol most tart.”
Ezt kifejthetned, mert nem ertem. Azt sem, hogy milyen “rossz oldala” a tudomanyos gondolkozasnak, ami itt leleplezodott, es azt sem, hogy mi koze ennek a gondolkozasmodnak a kornyezet jelenlegi allapotahoz.
lakes-of-blood: már megbocsáss, neked meg minden sorodon látszik az elszállt “zöld” bölcsész hozzáállás. Persze, a gonosz tudomány az oka annak h jut (még) elég kaja, nőtt a várható életkor az egészségügynek köszönhetően, ezért az emberek exponenciálisan képesek szaporodni.
A környezetet nem azért szennyezzük és “zsákmányoljuk ki”, mert olyan gonoszak vagyunk, hanem mert az embereknek zabálni és közlekedni kell. A te házad helyén is zöldellő rét lehetne őzikével meg nyulacskával..
Igen, tudomásul kell venni, h a puszta létünk terhelést jelent a környezetre, és az emberek száma és életminősége ennek rovására növelhető. Csak ezt a tényt senki nem szereti az arcába kapni.
Nem a zsömle kicsi, a pofánk nagy, csak ezt sokan nem hajlandóak elismerni, és továbbra is húst esznek, áramot-gázt-olajat-szenet fogyasztanak, széndioxidot és szemetet termelnek.