Talán már kicsit elcsépeltenek számít az "epikus" jelző, mással azonban mégsem tudnám igazán jellemezni a Sir David Attenborough által készített, és immár három évtizeden átnyúló "Life", azaz "Élet" sorozatot. A sorozat nem is elég pontos meghatározás ez esetben, hiszen itt sorozatok sorozatáról van szó, ami az "Élet a Földön"-nel (Life on Earth) kezdődött 1979-ben és idén a kétéltűek és hüllők életét bemutató "Hidegvérű élet" (Life in Cold Blood) bemutatásával ér véget.
Kevés olyan ember él ma a Földön, aki akár megközelítőleg is annyit tett volna az élővilág és a természetismeret széleskörű népszerűsítéséért mint Sir David, és stílszerűen ez talán ott érhető leginkább nyomon, hogy a pár évvel ezelőtti "Madarak élete" sorozatot forgató csapat egyik pozíciójának betöltésére nem kevesebb mint háromezerszeres (!!) túljelentkezés volt.
Szintén stílszerű, bár sajnos egy teljes más síkon, hogy a legveszélyeztetettebb (kétéltű) csoportról szóló filmsorozat már bemutatásakor azzal a sajnálatos ténnyel reklámozhatja magát, hogy a forgatás óta a film egyik szereplője már a kihalt fajok listáját gazdagítja…
(Néhány kapcsódó videó a YouTube-on.)
hát igen, az öreg gyerekkorom meghatározó személyisége volt, ha vasárnap kora délután, akkor Attenborough, és az egész család mozizott. A mostani krokodil meg cápabuzeráló Steve Irvine-félék meggyalázták és lejáratták a természetfilmet. MErt ez nem arról szól h csak és kizárólag veszélyes ragadozókat mutatunk, és molesztáljuk azokat (ahogy a South PArkban kiparodizálták, szenzációs volt: “itt egy krokodil. Most odamegyek, és a hüvelykujjamat bedugom a se**ébe” – mármint Steve Irvine-t parodizálták..)
Ahogy Sir David be tudta mutatni az élőlényeket, az az alázat, ahogy egy cickány mellett is suttogva beszélt h ne riassza meg, ahelyett h folytogatta volna..
Le a kalappal. Ha még csinálna egy sorozatot az egysejtűekről, akkor asszem teljes lenne az életműve.
bubuka: mintha csak a szambol vetted volna ki a szot, pont ugyanezt szeretem attenboroughban es pont ugyanezt utalom az osszes tobbi, manapsag vetitett termeszetfilmben. a legjobb, amikor pl egy gumicsonakkal megkozelit egy epp a felszinre bukkano balnat, es fulig er a szaja, pedig biztos latott mar ilyet ezerszer.
Sir David a teremtésről: http://www.youtube.com/watch?v=X6Y-5CR-_hw
Sziasztok, jó ez a lap. bubuka kommentjén halálra röhögtem magam: “…ahelyett, hogy fojtogatta volna”, LOL (amúgy nem ly, hanem j, de nem ez volt a vicces).
Nem cinizmusból mondom, de Irvine-t nem sajnáltam: aki ennyire a természet embere, lényegében annak a része, mint egy krokodilcsalád tagja, az az általa vizsgált (és fojtogatott) lényekhez hasonlóan előbb-utóbb valakinek az áldozatául végzi, Gaia anyánk már csak ilyen.
A mai természetfilmek sajnos egyre inkább hajaznak a Die Hard-típusú akciófilmekre, az a jó, ha minél több megevés, rohanás van benne, ha nincs, majd a házigazdák keltik a feszültséget. Az egyszerű nézőt már csak ez tartja ébren, nem az állatok életének igazi megismerése, ami nem az állandó harcból és furcsaságból áll – mégha az érdekes is. Elképzelem Pistikét, aki felbuzdulva a pókok filmben látott ultraagresszív életén, kimegy egy rétre, meglát egy pókot, és csodálkozik, hogy csak ül és órákig semmit nem csinál. Aztán talán csalódottan széttapossa 🙁
Sir David az IDről :http://ca.youtube.com/watch?v=RxLf58O-V30
55. mp-től
A 3. perctől meg a vatikáni obszervatórium egyik papja/csillagásza nyilatkozik, elég keményen 🙂
na megyek cickányt fojtogatni. és persze bedugom a hüvelykujjam a seggébe, nehogy ott vegyen levegőt