Bár a növények (részben hozzánemértésünk miatt) szembeötlően kevés figyelmet kaptak eddig a blogban, most részleges kivételt tennék, pont egy egyébként eléggé indulat-generáló, bioetikai kérdés kapcsán.
Az Indexen hétfőn reggel jelent meg egy interjú Horváth Andrással, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének munkatársával, amelyben a génmódosított növények (GMO-k) elterjedésének veszélyeiről beszélgetnek Bodoky Tamással. S bár számos érdekes gondolat is elhangzik, végső soron sajnos sem az interjúalanynak, sem a kérdezőnek nem sikerült továbbjutnia a legalapfokúbb GMO-bashingen.
Nota bene, nem azt akarom ezzel mondani, hogy a GMO-k kvázi kritikátlan szeretete lenne az egyetlen üdvözítő és járható út az élet mezején, de nehezen látom annak a logikáját, hogy az objektivitás erőteljes mellőzése miképpen válik a GMO-szkeptikusuk hasznára. Létezik ugyanis egy értelmesen vállalható középút a GMO-k kultikus imádata és a tőlük való, néha már-már irracionálisnak tűnő félelem között, s ahhoz, hogy ezt belássuk, még csak nem is kell a technológia apostolának (mint pl. Dudits Dénes) lennünk. Persze azt azért nem árt tisztázni, hogy mit is csinál(ná)nak a GMO-kat előállítók és milyen cél(ok)ból.
Bár a növények (részben hozzánemértésünk miatt) szembeötlően kevés figyelmet kaptak eddig a blogban, most részleges kivételt tennék, pont egy egyébként eléggé indulat-generáló, bioetikai kérdés kapcsán.
Az Indexen hétfőn reggel jelent meg egy interjú Horváth Andrással, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének munkatársával, amelyben a génmódosított növények (GMO-k) elterjedésének veszélyeiről beszélgetnek Bodoky Tamással. S bár számos érdekes gondolat is elhangzik, végső soron sajnos sem az interjúalanynak, sem a kérdezőnek nem sikerült továbbjutnia a legalapfokúbb GMO-bashingen.
Nota bene, nem azt akarom ezzel mondani, hogy a GMO-k kvázi kritikátlan szeretete lenne az egyetlen üdvözítő és járható út az élet mezején, de nehezen látom annak a logikáját, hogy az objektivitás erőteljes mellőzése miképpen válik a GMO-szkeptikusuk hasznára. Létezik ugyanis egy értelmesen vállalható középút a GMO-k kultikus imádata és a tőlük való, néha már-már irracionálisnak tűnő félelem között, s ahhoz, hogy ezt belássuk, még csak nem is kell a technológia apostolának (mint pl. Dudits Dénes) lennünk. Persze azt azért nem árt tisztázni, hogy mit is csinál(ná)nak a GMO-kat előállítók és milyen cél(ok)ból.
Alapvetően a GMO-fejlesztés (ha egy egész rövid ideig ragaszkodunk az elvi szinthez) nem szól másról, mint amit az emberiség durván 12,000 éve egyébként is lelkesen csinál: többet, nagyobbat és ha ezek mellett még esélyes (és szükséges), jobb ízűt igyekszik egyes növényekből termeszteni. A mennyiségi (és esetenként minőségi) javulás utáni eltökéltséget nem kell alábecsülni, hiszen nemcsak az ún. haszonnövényekkel ajándékozott meg bennünket (lásd pl. búza, kukorica, rizs), de jelentősen hozzájárult egyes növények globális elterjesztéséhez is – a paradicsomtól a kávéig, a gyapottól a padlizsánig, számos növény ma ezer kilométerekre termesztődik eredeti hazájától, és hát a kimcsi sem lenne az, ami, ha a paprika Amerikából, portugál kereskedőkön át nem jut el Koreába. De amíg a korai növénynemesítők technikai repertoárja meglehetősen szűkös volt és kimerült a láthatóan rokon fajok közötti keresztezési kísérletekben, illetve a hasznos mutánsok "vadászatában", a 20. század, konkrétabban a DNS felfedezése, illetve a manipulálását lehetővé tevő eljárások feltűnése, egy radikálisan új megközelítést tett lehetővé: a növényi genom közvetlen megváltoztatását.
Ránézésre az új megközelítés előnye megkérdőjelezhetetlen. Szárazságtűrő fajt akarok? Pikk, egy sivatagi növény "szárazságtűrő" génjét átteszem az általam favorizált fajba. Zavarnak a magok? Pakk, kiütöm a magképzéshez nélkülözhetetlen fejlődési útvonalat. Elegáns és egyszerű. Pontosabban túlontúl egyszerű, hiszen a dolog marhára nem így működik. Mégpedig azért nem, mert ha már nem is egy fekete dobozként tekintünk a növényi sejtre, azért ismereteink messze vannak a tökéletestől. És épp ezért a kívánt gén beültetése után valójában éppen úgy csak drukkolhatunk, hogy jól süljenek el a dolgok, mint a száz évvel ezelőtti növénytermesztők – és ugyanúgy, mint ahogy anno a káposzta és a retek keresztezéséből káposzta levelű és retek gyökerű csodazöldséget várók koppantak, ma sem árt felkészülni arra, hogy a génünk ilyen-olyan okból nem fogja azt tenni, amit elvártunk tőle. Vagy, esetleg nemcsak azt teszi amit szeretnénk, hanem váratlan látható vagy láthatatlan mellékhatásai is vannak. Utóbbiak nem jelentenek nagy gondot, ha pl. egy csak csodálásra való kék rózsáról van szó, viszont tápnövények esetén akár a kísérlet (szomorú) végét jelezhetik: kevés cikibb van, mint ha a megnőtt proteinmennyiség mellett a növény valami mérgező anyagot is rejt. Persze ezt, ugyanúgy, mint a gyógyszerek esetebén, megfelelő kontrollokkal lehetne és kellene vizsgálni, és csak azt engedni forgalomba, amit a soklépcsős procedúra emberi fogyasztásra alkalmasnak talál. Illetve néha azt sem, mert az is előfordulhat, hogy a gén pont azt, és pont úgy csinálja, mint ahogy a tervezőasztalon a növénybiotech-szakik kitalálták, de a külvilágba kikerülve, amolyan "pillangó effektus" révén mégis egész ökoszisztémákat dönthet romba (hiszen a pokolba vezető út is jó szándékkal, mint tudjuk).
Az utóbbi kategóriába tartozhat (azért a feltételes mód, mert a pontos hatás még bőszen vitatott), a legtöbb GMO-ról szóló párbeszéd alfája (és gyakran omegája), az ún. Bt-kukorica. A "Bt" ez esetben nem valami gazdasági társulásra utal, hanem egy baktérium, a Bacillus thuringiensis nevének a röviditése, ui. a transzgénikus kukoricák ez esetben az említett prokarióta egyik toxinját fejezik ki. Ez a kukoricát gyakran károsító rovarok lárváiban kristályosodik ki, végső soron elpusztítva őket. A nagy kérdés persze, hogy a környéken élő többi rovarfajra milyen hatással van az ilyen transzgénikus kukorica, illetve reális-e annak a veszélye, hogy a "beépített" gén valami módon átkerül a környéken élő egyéb növényfajokba (ennek valóban van elméleti lehetősége, az ún. horizontális géntranszfer révén, de hogy konkrétan a gyakorlatban megvalósulhat-e, az már fogasabb kérdés), katasztrófa szélére sodorva az összes környéken élő növényevő rovart, s így közvetve a rájuk épülő táplálékpiramisokat is. A válasz egyelőre bizonytalan, no nem azért, mert nem tanulmányozzák a kérdést, hanem mert egy kicsit vegyesek a tapasztalatok. Tavaly nyáron a Science-ben jelent meg egy metaanalízis, amelyben az eddigi eredményeket és tapasztalatokat próbálták összegezni: a Bt-kukorica (vagy -gyapot) ültetvényeken több rovar található, mint a kontrollként működő, rovarirtóval kezelt "hagyományos" kukoricaföldeken, viszont van néhány rovarcsoport, amelyek képviselői átlagosan kevesebben vannak.
A rovardiverzitás feletti aggódás laikusok számára bizarrnak tűnhet, de nem az, mert a diverzitás csökkenése azt is jelenti, hogy az adott ökológiai rendszer kevésbé tud alkalmazkodni majd a hirtelen változásokhoz. Épp ezért indokoltak a hatástanulmányok, hogy ezek alapján mérlegelhessük, lenne-e annyi haszna adott GMO-faj bevezetésének, hogy az ellensúlyozza a károkat. Megint másik kérdés, hogy a Bt-kukorica és a másik "mumus" a gyomirtószer rezisztens takarmánynövények nem képviselnek mást, csak egy újabb stációt a kártevők elleni harcban, és mivel az "evolúciós fegyverkezési versenyek" állandóak, szinte biztosak lehetünk abban, hogy akárcsak az egykor csodaszernek kikiáltott DDT, max. néhány évnyi előnyt biztosítanak, majd megjelennek (helyenként már megjelentek) a Bt-rezisztens rovarok és a gyomirtó-rezisztens növényi kártevők. Szerencsére ma már jobban tudatában vagyunk az effajta problémának mint a DDT korában, így sok helyen a transzgénikus növényeket kötelező keverni a nem-transzgénikusokkal, így biztosítva, hogy a rezisztens rovarok ne tudjanak gyorsan elterjedni a környéken (a rezisztencia kialakulása gyakran valamilyen más, kisebb élettani hátránnyal jár, így a nem rezisztenciát génjeikben nem hordozó ízeltlábúak szaporodási előnyt élveznek a hordozókkal szemben, ezzel ellensúlyozva azt, hogy ők csak bizonyos (a nem transzgénikus) növényeken tudnak táplálkozni). A módszer sikere egyelőre kétséges, ezért számos szkeptikus (köztük e sorok írója) úgy gondolja, hogy célravezetőbb lenne a "fegyverkezési verseny" biológiai logikáját figyelembe véve keresni a megoldást. Például, ha nem lennének hatalmas kiterjedésű, monokultúrás termőföldek, egy-egy specialista kártevő csak kisebb számban tudna elterjedni, márpedig kevesebb kártevőben kisebb valószínűséggel jelenhet meg a rezisztenciát jelentő mutáció.
A fenti felsorolás azonban csak az érem egyik oldala (egy bővebb terjedelmű kifejtésben persze idetartozna az is, hogy a GMO-knak az sem használt, hogy az őket nyomató vállalatok, pl. a híres-hírhedt Monsanto, gyakran megkérdőjelezhető módon igyekezett maximálni a profitját, de ez egy másik etikai kérdés). Hiszen a gének bevitele nem csak kártevő rezisztens fajokat hozhat létre, hanem olyanokat is, amelyek korábbi tápanyagaik mellett egyéb, az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen anyagokat termelnek. A leghíresebb példa erre az "aranyrizs", amely az A-vitamin előállításához szükséges béta-karotint termel. Ez a növény elvileg évi 1-2 millió ember életét menthetné meg, ugyanis ennyien halnak meg világszerte (elsősorban Afrikában és DK-Ázsiában) A-vitamin hiány miatt. Gyakorlatilag azonban nem több tudományos kuriózumnál, hiszen a Greenpeace és más GMO-ellenes csoportok sikeresen meggátolták a bevezetését. Az ellenkezés elsődleges oka a technológiával szembeni totális bizalmatlanság, illetve az attól való félelem, hogy az aranyrizs ékként tör utat a többi, talán kevésbé létfontosságú GMO bevezetése előtt.
Pedig az aranyrizs és a Dudits által is említett szárazságtűrő fajok kifejlesztése emberek millióinak a megélhetését tehetné biztosítottá, a múlt század közepén lezajlott "zöld forradalom" aktualizált változatát jelenthetné. Nem véletlen, hogy az éhezők megsegítéséért kampányolók közül sokan egyáltalán nem szimpatizálnak a Greenpeace álláspontjával. Vélhetőleg a jelenlegi patthelyzet felett érzett frusztráció késztette a brit libdemek egyik képviselőjét, Dick Taverne-t, hogy igen indulatos (és csöppet sem elfogulatlan) cikket írjon a Prospect magazin novemberi számába. A vádaskodó irományban azonban számos fontos érv szerepel és az egyik kapcsán visszakanyarodnék a Horváth interjú legvégéhez, ahol az interjúalany az organikus gazdálkodást reklámozza.
Az organikus zöldség-gyümölcs finom, sőt gyakran ízesebb mint az "üzemibb" verzióban termesztett változata. De amikor szinte teljesen a természet kezeire hagyatkozunk, akkor pont az előbb említett "zöld forradalom" azon vívmányait vetjük el magunktól, amelyek fél évszázada a megnövekedett hozamot lehetővé tették. Az organikus termelésnek természetesen megvan a maga helye és lehetősége, de ne feledjük: ha a föld teljes lakosságát így akarnánk ellátni, háromszor ennyi termőföldre lenne szükségünk…
A fenti sorokban, amennyire tudtam, megpróbáltam összefoglalni, hogy mi az amire figyelnünk kell a GMO-k termesztése kapcsán és mi az amit elérhetünk velük. Megfelelő ellenőrzéssel ez is egyike lehet az emberiség nagy lehetőségeinek a 21. században. Az szigorú élettani és ökológiai kontroll szükséges és elégséges feltétele kellene legyen az emberiség és GMO-k együttélésnek. Dacból vagy divatból tiltakozni az egész technológia ellen pedig badarság. Mert olyanná válhatunk, mint Károly herceg, amikor a nanotechnológiától a "szürke-goo" okán akarta védeni az emberiséget: nevetségessé.
Hú, de jó, hogy megírtad ezt. Nagyon jó és korrekt lett. Én is gondolkodtam már hasonlón korábban is, és ezután az indexes “cikk” után is. Bár azt hiszem, nem tudtam volna ennyire visszafogni magam, olyan ostoba és egyoldalú volt az írás. A címe ugye az volt, hogy “Veszélyes kimenetelű szerencsejáték”, és sikerült úgy összehozni a cikket, hogy csak az nem derült ki belőle, mitöl is veszélyes ez. Csak ment a mantra meg az alákérdezés megállás nélkül. A végére pedig nagyjából az derült ki, hogy ne csináljunk semmit, minden maradjon úgy, ahogy van, abból túl nagy baj nem lehet. Csak tudnám, hogy ezzel a mentalitással miért megy valaki kutatónak. By the way, a srác publikációs listája egészen tragikus:
http://www.obki.hu/nyito/mts.shtml?AA_SL_Session=7d69f32051da6ebe1da2ebfa6f37b502&x=21455
Egyetlen impakt faktoros lap van közte, az is idegen témában (neuronok). Hogy lehetett erre egyáltalán PhD-t kapni?
Én próbálom a tanítás során a leginkább semleges álláspontot elfoglalni ebben a kérdésben. A tizedikeseknek a dolgozaukban érvelniük kell a GMO-k mellett vagy ellen, majd a következő oldalon az ellen, amit korábban írtak.
Amúgy az arany rizsről mintha azt olvastam volna, hogy nem csak az A-vitamin hiány agond, hanem az is, hogy a táplálékukban nincs elég zsiradék, ami a vitamin felszívásához kellene.
Végezetül még csak annyit, hogy egy tényre mindig felhívom a diákjaim figyelmét: Kínában semmiféle aggály nincsen a GMO-kkal szemben. Ha ugynais egy ország a Föld lakosságának 20%-ával, művelhető területeinek viszont csak 8%-ával rendelkezik, nem nagyon engedheti meg, hogy finnyáskodjon.
Hmm. A probléma azért ennél nagyobb. Ez csak az egyik oldal, amit te itt kifejtettél. A másik a gazdasági oldal. A két dolgot nem lehet és nem is szabad elválasztani. Az megnyugtató ha te úgy látod, hogy öko, bio stb. szempontból a problémák kezelhetőek. Bár szerintem nem. Azért nem, mert a pénznek nincsenek erkölcsi fentartásai.
De mi van a gazdasági oldallal?
A géntechnológiai cégek nem a világ élelmezési problémáit akarják megoldani, hanem egyszerűen profitot akarnak termelni. Sok profitot. Nagyon sok sok profitot és ne higgyük, hogy etikusabbak mint egy hadiipari cég. Nézzétek meg mit csinál a Microsoft! Ületessétek át ezt a mezőgazdaságra. A paraszt nem magot vesz, hanem használati licencet. Esetleg olyan magot, ami a növényben nem képez újabb magot amit elvethet. Vagy ugyan hoz magot, de szerződés szerint nem vetheti el. Vagy elvetheti, de maximált területen. A magot nem adhatja tovább, nem módosíthatja, nem keresztezheti, nem fejtheti vissza a genetikai kódját, nem árusíthatja. X év után lejár a szerződése újabb magot kell vennie. Az szép, hogy nem halt éhen a szárazságtól de éhen fog halni ha nem tud fizetni a jogtulajdonosnak. Hamarosan jön az US. Army és szépen elfoglalja a földjét. A GMO a gyarmatosítás új, borzasztóan hatékony eszköze lehet. És ha lehet, lessz is!
Levi,
egyreszt ha a GMO “csak” gazdasagi kerdes lenne, akkor szabalyozasa “mindossze” gazdasagpolitikai feladat lenne. De a jelen pontban a vita (meg) arrol szol, hogy egyaltalan van-e letjogosultsaga a genetikailag modositott novenyeknek, es amig ez le nincs jatszva addig kevesbe figyel a nagyerdemu a szabalyozasi kerdesekre.
A Monsanto ketseges etikaju praktikaira tettem a szovegben is utalast. De ugye a Monsanto praktikait egyebek mellett epp a regulacio hianya (is) teszi lehetove…
Az aranyrizs peldaja pont azt mutatja, hogy _olcson_ lehetne segiteni a raszorulokat, hiszen a noveny kifejlesztoi megvettek az osszes szukseges licenszt (lasd a linkelt Wikipedias cikket), igy az aranyrizs elterjesztese egyaltalan nem a profitrol szolna.
Egyebkent Microsoftos hasonlat helyett/ellen en a gyogyszereket hoznam fel peldakent: a nagy gyogyszergyarak altal kifejlesztett HIV gyogyszerek eredeti arukon megfizethetetlenek lennenek a fejlodo vilagban. De reszint a raszorulo helyeken letrehozott generikus gyogyszergyarak, ill. a problemaval foglalkozo nagy alapitvanyok (pl. Clinton Foundation) celzott tamogatasai reven, megis sok-sok ezer ember tud egyuttelni az AIDS-el D-Afrikatol, Thaifoldig. Ennek az analogiajara is lehetne megoldast keresni.
Levi,
kapitalizmusban élünk, mi olyan felháborító azon, hogy egy cég a profitra hajt? Ugyanezt teszi a pék is, meg a zöldséges, meg az internetszolgáltatód. Miért lenne ugyanez immorális egy géntechnológiai cégtől?
Mellesleg az érvelésed csimborasszója az alterglob vitastílusnak. Azt mondod, hogy a problémák szerinted öko-, bio szempontból sem kezelhetők, majd ezt a pénzzel magyarázod. Vagyis egy szigorúan tudományos kérdésre adsz egy teljesen inadekvát, gazdasági választ. Majd két sorral lentebb ezt a gazdasági “érvet” is minden magyarázat nélkül átfűzöd morális felelősségrevonássá. Visszafejtve a gondolatmenetedet: a profitorientált cégek defaultból egy szemét banda, ergo a GMO kérdés gazdaságilag kezelhetetlen, ergo biológiailag is kezelhetetlen. Jól értem?
Ja, és amúgy arra is kíváncsi lennék, mit csinál a Microsoft, ami ennyire kiverte nálad a biztosítékot. Arra meg különösen, hogyan ültetnéd át ezt a mezőgazdaságra.
Levi,
Van még egy érdekes dolog abban, amit írsz. Egyfelől kárhoztatod azt, hogy a GMO-k magjai sterilek, másfelől őkológiai kockázatokról beszélsz, miközben pont a steril magok lehetnének remek biztosítékok a kontrollálatlan kereszteződés és a “szupergyomok” megjelenése ellen. Ez itt ilyen van sapkája, nincs sapkája helyzet.
Ráadásul ezt a technológiát nem is alkalmazzák. Lásd http://en.wikipedia.org/wiki/Terminator_gene .
Azt is érdemes tudni, hogy úgymond már eddig is függtek a vállalatoktól a termelők, hiszen a hibrid fajták magjait évről évre meg kell venniük.
Azt sem értem, hogy miként tudja így függésben tartani a farmert a cég. Ha túl sokat kér a magért és olcsóbb a kis terméshozamú nem GMO-t termelni, akkor nyílván azt fogja tenni. Kivéve persze, ha teljesen hülye.
Dolphin:)
Gratula az íráshoz, nagyon jól összefoglaltad a témát:)
Nekünk volt külön egy “Növényi biotechnológia” tárgyunk ami itt olvastam, az kb az első 1-2 óra anyaga volt.:)
Mi kicsit belementünk a molekuláris hátterébe a dolognak, szerepel a listámon hogy írok erről majd az “akciós”-on:)Persze csak ha van rá igény:)
Még egyszer gratula a remek irományhoz.:)
Dolphin, minden elismerésem, remek post!
Az emberek félnek az ismeretlentől és mivel nem tudják, hogy mi az a gén, inkább hajlanak olyannak a szavára aki azt állítja, hogy “a természetbe (=ismeretlenbe) való beavatkozás csak rosszat hozhat”. Aki az ellenkezőjét mondja, az vagy gonosz cégek által lefizetett, vagy Istent játszó tudós vagy egyszerre mindkettő. Paranoia rulez!
Ez a hozzáállás persze azokban, akik nem így gondolkodnak, a GMO-k harcos védelmét szítja fel. Amit hozzád hasonlóan szintén nem érzek jogosnak, tekintettel arra, hogy sem a genetikai, sem az ökológiai ismereteink nem teszik lehetővé, hogy 100%-ban előre lássuk a genetikai beavatkozások következményeit. Ugyanakkor az ezektől való félelem nem teljesen megalapozott. Egyrészt, mert a sima nemesítés is ugyanahhoz az eredményhez vezet, másrészt a különböző fajok közötti laterális géntranszferrel a Terémszetanya már régóta csinál GMO-kat, de azokat “természetesnek” vesszük mert már régóta itt vannak.
Tancsibacsi!
Nem, csak egyik lehetőségként írtam, hogy lehetnek sterilek, megakadályozva a vetést. Nem írtam ökológia kockázatról. Mi köze van a steril magnak (árpa, búza, rízs-re gondoltam, nem repcére) a szupergyomokhoz?
MOST nem alkalmazzák, de már megfordult valakinek a fejében, hogy alkalmazza, ez a probléma. Igen végül is a hibridek is génmódosítottak, csak ott működött a természetes szelekció és a zombi növények nem kerültek ki a forgalomba, mert életképtelenek voltak. A függőséget nem a magas ár alakítja ki, a piac azért nem ennyire egyszerű.
psychenova!
Nincs bajom a haszonnal, nem vagyok idióta, magam is kapitalista cégvezető vagyok :). Azt akartam kifejteni, hogy nem jótékonysági egyletek a GMO cégek sem. Nem az lebeg a szemük előtt, hogy mennyi éhezőt tudnak megmenteni, hanem a pénz. Ahol sok pénz van ott lazábbak az erkölcsök. Pl. drog, fegyver. Ki fegyverezte fel a tálibokat a Szu ellen, ki fegyverezte fel Irakot?
A pék nem tud függővé tenni, legalább is nem könnyen. Egy velejéig korrupt afrikai ország a legjobb hely a gmo-knak. Ott el lehet érni, hogy ne legyen más haszonnövény csak gmo. Aztán lehet zsarolni őket. Miért érdeke pl. az USÁnak, hogy segélyként adjon gmo-t bárkinek? Azért mert ezzel pl. segíti a hazai gmo cégeit, az állam pénzén, közben segíti a helyi diktátort, aki cserében mondjuk örökös kitermelői jogot ad egy másik USA cégnek. Csak a gmo lehet, hogy veszélyesebb mint a taposó aknák. Mert míg az előbbinek ismerjük a kockázatait, az utóbbinak nem. Nem hiszem, hogy a gmo cégek a világ összes országában fognak a növényeikkel tesztelegetni évekig, hogy milyen hatással lehetnek a helyi ökoszisztémára. Egyébként azon lennék meglepve, ha nem lenne már egy csomó afrikai és ázsia országban egy rakat gmo növény csak úgy termékmintaként.
Nem nem érted jól. Ismétlem, ahol extra profit van ott a morális elvek sérülni szoktak.
A Microsoft példája ismerős ezért írtam azt. Monopolhelyzet, félkész, nem eléggé tesztelt termékek, erősen korlátozott felhasználási lehetőségek, a felelősség áthárítása, erős jogvédelem, 5 évenkénti kényszer avultatás stb. Az értékesítési stratégia és taktika a lényeg, amit alkalmazni lehet a gmo-knál a szoftverek példájára.
Ja még egy, azért nem hiszek benne, hogy kezelhetőek biológiailag mert hamarosan ezt már nem ti biológusok fogjátok kézben tartani. Azaz nem a hozzáértők kezében lesznek a döntések.
dolphin
Nem hiszek az önzetlen alapítványokban. A politika cinikus volt és az is marad. Ok, elnök akarsz lenni. Támogatna egy gyógyszergyár. Csinálsz egy alapítványt. Begyűjtöd a pénzt a néptől, mert jófej vagy és elhinted, hogy AIDSes gyereket fogsz kezelni Afrikában. A gyógyszergyár szponzorálja 1000 ember kezelését Zurumbiban, 1000-et meg az alapítvány.
A gyógyszergyárnak odaadod az 1000 gyógyszer piaci árát, amit majd cahcben visszaad neked. Gyártói áron ad valamennyi gyógyszert Afrikába. Ha elnök leszel az állam pénzén (segély) felépítesz a gyógyszergyárnak egy gyárat Zurumbiban. Nem az USÁban adózik, olyat is eladhat amit amerikában nem engedélyeznek, nem fizet vámot és ha ügyes, a régióban monopolhelyzetbe kerülhet.
Levi,
ha magad is hiszel a kapitalizmusban, akkor tudod, hogy a gyogyszergyar nem ingye’ fejleszt. Lehetne (es mas helyen kell is) arrol vitatkozni, hogy a gyogyszergyar altal koltott penz mennyi resze megy valoban K+F-re es mennyi onpromora, de teny, hogy a hatoanyag kifejlesztese, a hosszu tesztek nem a fejlesztesi igazgato ket szep szemeert keszultek el, hanem penzert. Amit a gyogysergyar tulajdonosai azert fektettek be, mert azt remeltek, hogy megterul. Es igen, ezert aztan penzt kernek a gyogyszerekert. Nem csak a csunya amerikai gyogyszergyarak, hanem a Richter es az Egis is.
Persze lehet olyan korulmeny, amikor vis maior van, ilyen a peldam altal emlitett AIDS gyogyszerek esete is. A gyarto persze tovabbra is szeretne profitot latni a fejlesztesebol (kulonben hagyna a francba az egeszet, es akkor meg dragan sem lenne gyogyszer), a celkozonseg azonban nem tudja megfizetni. Neha meg kulso segitseggel sem. Ilyenkor jon majd egy (altalaban allami segitseggel felfuttatott) helyi generikus gyogyszergyarto (lasd India, Brazilia stb esetet), aki kihasznalja a hasonlo esetekre valo szabadalmi szabalyozasokat, es eloallitja ugyanazt az anyagot es marha olcson legyartja ill. adja majd a raszoruloknak – o lesz a Te tortenetedben a megkerdojelezhetetlenul jo fej, aki ugymond “gyartoi” aron adja a cuccot. Es a karosszekforradalmarok Europaban az internet elott forgathatjak a szemuket, hogy a szemet Pfizer vagy Merck, meg mekkora profitot kaszal. Csak ket dolog van elfelejtve ennek a profitnak a meregetesekor: egyreszt ha megnezed a generikus gyarto sem nullszaldos jotekonysagi egylet lesz, ok is profitert csinaljak azt amit; masreszt ok soha nem fejlesztettek, vagyis nem fizettek tobb tucat kutatot, nem tartottak fenn hatalmas allathazakat, nem kellett az FDA-nel kilincselniuk sokeves klinikai tesztek eredmenyeivel. Ezert is sokkal olcsobbak, es nem elsosorban azert mert ok a jo szamaritanus gyogyszeripari reinkarnacioi. (Ha majd egyszer sajat fejlesztessel is probalkoznak ezek az uzemek, mint rengeteg indiai gyogyszergyar mostanaban, akkor az biztos hogy tartalmazni fogja a kutatas arat is…)
Vissztarve az egyszeri afrikai AIDS betegre, aki mindebbol talan semmit sem ert, meg nem is erdekli, hiszen neki kisebb gondja is nagyobb annal, hogy a gyogyszerpiac belso dinamikajan melazzon, o valoban csak annyit lat, hogy draga vagy olcso. De ugyanigy, hidegen fogja hagyni, ha a Clintonek neve alatt futo alapitvany (mint allitod) csak es kizarolag cinikus PR celokat szolgal. Ha az alapitvany segelye reven olcsobb lesz az addig draga gyogyszer, akkor megengedheti maganak. Tovabb el, es lesz eselye felnevelni a gyerekeit.
De a Clinton Foundation csak egy a sokbol. Lehet hiba volt konkretan ezt megneveznem, hiszen mert valoban fel lehet vetni, hogy ha Hillary nem indul, Bill akkor is osszegrundolta volna. (Szerintem igen, de ez most lenyegtelen.) Ellenben a segito alapitvanyok listaja hosszu: peldaul a CARE, a MSF, a UNICEF miert nem onzetlenek? Azert kerdem, mert ezeknek en is szoktam penzt kuldeni, es bevallom nincsenek hatso gondolataim. Nem akarok ingyenes szafarit es nem szeretnek szobrot sem egy eldugott burundii faluban. Azt szeretnem, ha a penzemmel segitenek valakin. Nem is akarom feltetlenul tudni kin.
Vegul, a fentiektol fuggetlenul, egy dologra nem reagaltal: mint tisztaztuk az aranyrizset non-profit alapon terjesztenek – ha a Greenpeace es jarulekos szervezetei engednek. Akkor most ebben a tortenetben ki a hunyo…?
Levi,
A hibridek esetében nem a természetes hibridekről van szó, hanem a heterózis hatást kihasználó hibrid vetőmagokról, amit minden évben újra kell venni. Természetes szelekció ott biztosan nem működött, mivel ezeket tenyésztették, tehát csakis mesterséges szelekcióról lehet szó (nem is nőnének nagyra emberi beavatkozás: szántás, öntözés, növényvédelem, műtrágya) nélkül. A zombi-növény kifejezést nem tudom értelmezni.
A zöld forradalom óta amúgy is függnek a termelők az agrotechnikai cégektől, nem látom miben lenne más a GMO-k esete.
Az pedig, hogy megfordult már valakinek a fejében ez a technika lehet probléma, de akkor van még elég sok ennél talán nagyobb probléma is a világban.
Amiről itt beszélünk az részben a szabadalom/szellemi tulajdon kérdése. Lehet egyfajta szellemi kommunizmust hirdetni, amiben ebből a szempontból nincs magántulajdon, de akkor félő, hogy a fejlesztő cégek a kutatások helyett inkább aranyba fektetik a pénzüket. A kutatás pedig manapság sajnos olyan, hogy pénz kell hozzá. Elég sok.
Huhh. Igen, igazatok van. Lehet, hogy túl provokatív voltam, de gondoltam megpróbálom az ellenzők legvadabb érveit összehozni, hogy a másik oldal is képviselve legyen.
Persze az AIDS-es gyereknek mindegy mitől gyógyul meg, persze kell kutatni, fejleszteni és tudom ennek ára van. stb. stb. Igen léteznek önzetlen emberek Teréz anya halála után is.
A Greenpeacet nem tudom ki pénzeli, milyen céljai vannak, ki fizeti a hivatásos tüntetőit stb. Nem hiszem, hogy a Greenp. fogja megoldani a világ gondjait. Nyilván én sem tudom mi van valójában az aranyrizs sztori mögött.
Ami továbbra is nyugtalanít engem is. Lehet azt mondani, hogy igen a természet millió év óta kavarja a géneket a nagy fazékban. De most olyan lehetőséghez jutott az ember, amit eddig a természet önnön erejéből gyakorlatilag soha nem tudott volna elérni. Mennyi a természetes esélye, hogy egy medúza génje bekerüljön egy kutyába? Nyilván olyan kicsi, hogy a nullák körbe érnék a Tejutat. Viszont a géntechnológia által itt van a lehetőség. A természet gyorsan elrendezi a véletlen géncserélt, mutálódott stb. élőlényeket. Vagy nem tudnak életben maradni vagy elpusztulnak gyorsan. Vagy olyan szerencsések, hogy az újdonság előnyt jelent számukra és elterjedhetnek. De nem azonnal, nagy tömegben az erdő minden sarkában egyszerre! Ez ad egy bizonyos biztonságot a többi élőlénynek. Viszont az ember most mesterségesen fog előállítani olyan lényeket, amiket a természet nem tudna. (Ezekre írtam, hogy zombik :). És nem egyszer, hanem százszor ezerszer előállítja ezeket a lényeket és kidobja a többi élőlény közé. Akiknek valamit “kezdeni kell ” az új jövevénnyel. Az ember nyilván nem hagyja elpusztulni őket, mert ez céljaival ellentétes. Így viszont a környezetüket provokálják évtizedekig. Lehet, hogy úgy gondoljátok, hogy már annyira piszkosul tisztában vagyunk a gének, fehérjék, stb. működésével, hatásaival stb. hogy tényleg mindig az történik amit a kísérletező akar. Én nem így látom, többek között pont ezt a blogot és a cikkeidet olvasva. A nagy tömegben előállított GMO-k igazi hosszú távú hatásáról a környezetre fogalmunk sincs. Nem tudjuk, hogy sokféle GMO együtt milyen hatással lesz egymásra és a környezetre. Ezeket nagyon nehezen lehet modellezni. Jó lehet mondani azt, hogy elkülönítve kell ültetni, meg ellenőrzés stb. Igen, de ha most ez a téma nincs sz…. csócsálva és minden aggodalmat elnyomva laborok tucatjai (azért egy kolumbiai GMO laborban lehet, hogy nem bíznék annyira, mint egy magyarban) , majd százai fogják ontani a GMO-kat, akkor már nehéz lesz utólag kitalálni az eljárásokat az ültetetésre, elkülönítésre stb. Egy afrikai parasztnak mekkora lehet a technológiai fegyelme? Elolvassa a tájékoztatót? Elmegy termékbemutatókra, meg tanfolyamokra meg leteszi a GMO növények kezelésének mestervizsgáját? Ugyan 🙂 🙁
Szóval szükség van a vitára, minden fél mondja el az érveit, aggályait, nyugtasson, provokáljon, de legyen a téma alaposan átbeszélve. A ti felelősségetek az, hogy a legvadabb sci-fit is hallgassátok meg, gondolkodjatok el rajtuk legalább egy percig és ha bármire nem tudtok megnyugtató választ adni, keressetek rá! És ha a korábbi véleményetekkel ellentétes a felfedezésetek pro és kontra osszátok meg a tudós/civil stb. társadalommal.
A gazdasági oldalhoz még annyit. Nem lehet a mai világot összehasonlítani azzal, ami 20 pláne 50 éve volt. Először is az értékesítési módszerek, trükkök, stb. egészen mások, agresszívebbek mint bármikor korábban. A GMO-k lehetővé tesznek olyan trükköket az élőlényekkel, amit korábban elképzelni sem tudtunk. Erre szerintem még nem vagyunk felkészülve. Ami a gépjárműgyártásban, számítástechnikában mindennapos, megvalósítható lesz az élőlényeknél is. Nem a tulajdonjog a probléma, hanem az, hogy a termékbe tudsz beépíteni jogokat korlátozó dolgokat! Ezt Tancsibácsi egy hibriddel nem tudnál megtenni, szerintem még te sem :). A shareware tulipán hogy hangzik? 30 napig él aztán programozottan elpusztul :). Vagy ha kifizeted a licenc díjat kapsz egy GMO kitet, amivel kiterjesztheted az életét. Vagy ha illegálisan magot veszel a búzádból, elvetve meg világító búza kell ki, amit műholdról is tud ellenőrizni a Businnes GMO Alliance? Ezek hülyeségnek hangzanak, de ha nekem eszembe jutottak másnak is eszébe fog jutni. Nagyon okosak és kreatívok ám a marketingesek a GMO laborok mellett is :). Azt gondolom, hogy jogilag is fontos a területet alaposan körbejárni, beleértve az ilyen vad dolgokat is. Nem lenne jó, ha utólag kerülnének fel a címkék a GMO termékre, perek ezrei után, mint az amerikai lakóautókra, hogy vezetés közben kérem ne főzzön kávét a lakórészben.
Nem kell félned Tancsibácsi a fejlesztők nem fektetnek aranyba. Az arany ára nem magától emelkedik, valószínűleg áttételesen függ a GMO cégek teljesítményétől is.
dolphin
Lenne egy olyan kérdésem, hogy össze tudod-e szedni, hogy mik azok a területek, a cikkedben felsoroltakon túl, ahol a GMO növények olyan megoldást kínálnak, amiket hagyományos nemesítéssel nem lehet elérni. Milyen kutatások folynak konkrétan? Mik a célnövények? Célállatok? És ezek közül melyeknek van már ma is megalapozott esélyük a sikerre? Hány GMO labor van a Földön?
Summa summarum, fontos dolgot vetettél fel és azt hiszem az elkövetkezőben még alkalmad nyílik erről postolni, mert ez most tényleg forró téma. Remélem az aggályaidat is megosztod velünk ha lesznek, a jövőben is.
Levi,
egyreszt megsugom, hogy en orulok, hogy felvetetted az ominozus dolgokat. Mert ezek olyan beszelgetesek, amelyek mar inkabb abba az iranyba mutanak, ahol ma allnunk kellene: hogyan tudjuk ugy szabalyozni a gentechnologiat, hogy abbol sokak haszna legyen es ne az egesz vilag gebasza.
Mint hangsulyozni igyekeztem a posztban is, vannak valos felelmek (meg a laikusok szamara obskurusak is, lasd “rohadt kis legyek” biodiverzitasa), amelyekre oda kell figyelni. De a novenynemesites mindig is arrol szolt, hogy kicsit a termeszetes szelekcio arjaval szemben kitenyesztettunk fajokat, es azokat azota is fenntartjuk. Szerinted a magara hagyott szolo vagy rizs mennyi ideig huzna a termeszetben? (Nem beszelnek a klonalitas szintjeig monokulturas bananrol – ki latott mar bananmagot…? -, amely eseten csak imadkozhatunk, hogy valami nagyon durva novenyi virus meg ne jelenjen, mert akkor komoly bajok lesznek.) De egyebkent azon tul, hogy biologuskent hatarozottan tamogatom a potencialis veszelyek rigorozus felmereset, emberkent azt is mondom, hogy nezzuk meg, hogy hany emberen segithetunk a dologgal. Es, ha ugy ertekeljuk, hogy a veszelyek elhanyagolhatoak, ahhoz kepest, hogy x millio embertarsunkon segithetunk, akkor csak ludditizmusbol ne habozzunk.
A GMO-krol meg tuti lesz szo, egy temaban mindig az elso, bevezeto posztot a legnehezebb megsuzlni :-). Most, hogy megvan kicsit szabadabban szemezgethetek. Nem igerem, hogy holnap, vagy akar jovo heten lesz megvalaszolva az altalad felvetett kerdes, de igyekszem resen lenni, hogy mindegyik szoba keruljon elobb vagy utobb.
Két dolog.
1. A fontosabb, hogy nem említed a virális/bakteriális vektorokat mint lehetséges antigént és veszélyforrást. Az ellenzők jelentős része ugyanis a GMO létrehozásának egyik elterjdt módjától tart, ami növényi kórokozókat használ vektorként. Ilyen módon elképzelhető, sőt igazából egy létező jelenség, hogy virális/bakteriális DNS jelenik meg a növényben és esetleg virális/bakteriális fehérjéket termelő növények jönnek létre. Ezek a fehérjék aztán komoly immunválszt alakíthatnak ki. Tudomásom szerint volt is ilyen eset, habár elszigetelten, de a veszély létező.
2. Az aranyrizsről annyit, hogy az A-vitamin felszívódásához zsiradékra van szükség a táplálékban, a raktározáshoz pedig a szervezetben. Csontsovány afrikai gyerekek esetében kétségesnek látszik, hogy a szervezete használni tudja azt az A-vitamint. Mondjuk egy próbát megérne.
Shadow,
az már egy igen szofisztikált érv lenne, hogy “csak a virális vektorokkal óvatosan”. Sajnos a vita még nem itt tart. A GMO-t sokan minden formájában elutasítják, pedig például a ciszgenezises formája (rokon fajokból való gén átültetése) nagzon megkönnyítené azok dolgát, akik most baromi hosszú és munkaigényes módon próbálnak haszonnövényeket nemesíteni, hogy adott körülmények között jobban teremjenek.
http://www.fn.hu/zold/20080212/ordogi_kort_jelent_genmodositas/
Miért növekedett a növényvédőszer felhasználás? Tudja ezt valaki itt?
Ennek nyilvan megerne utannanezni (meg is probalok majd), mert ami az FN cikkbol pl. nem derul ki, hogy a GM teruleteken hasznaltak-e tobb gyomirtoszert, vagy az USA-ban es Braziliaban, altalaban (a ketto nem ugyanaz).
Egyebkent, ha az elobbi a helyzet, az valszleg gyomirto-rezisztens GMO-k miatt lehet, amelyek tenyleg nem a legjobb huzasok, lasd az emlitett “fegyverkezesi versenyt”.
(Sajnos a Friends of Earth, a Greenpeachez hasonloan nem az objektivitasarol hires szervezet, lasd a mezogazdasagi klonozas elleni, eleg furcsa tiltakozasukat par hete, igy nem art egy kis ovatossaggal kezelni egy ilyen hirt.)
Elég nagy fáziskéséssel találtam rá erre a postra, de én is csatlakozom a gratulálókhoz: úgy tömör és közérthető, hogy nincsenek benne a szokásos félrevezető leegyszerűsítések.
Egy tárnyi korrekciót, kiegészítést tennék: a Bt-toxin a baktérium spórájában van kristályos protoxin formában. Ezt a peptidet hasítja el a rovar emésztőenzimje aktív toxinná. Az általam ismert legújabb eredmények szerint a Bt-toxin a rovar bélhámsejtjeinek felszínén receptorokhoz kötődik, és programozott sejthalált (apoptózist) indít el. Az elhalt sejtek helyén a sok egyéb bélbaktérium fertőzi a rovart, ami végülis szepszisben pusztul el. A Bt-toxinnak sok változata létezik, egy-egy változat a rovarok egy-egy körének receptoraihoz tud csak kötődni, és a többi rovarra nem hat.
Ennek megfelelően Bt-kukoricából is már most két alapvetően különböző van termesztésben: a kukoricamolynak ellenálló (ami bagolylepkefélékkel szemben is védi magát), ide tartozik az EU-ban is termeszthető MON810-es fajtakör; és a kukoricabogárnak ellenálló, amilyet az EU-ban még csak szeretnének engedélyeztetni. Ez utóbbi ellen azért megy a tűzzel-vassal hadakozás, mert sokkal nagyobb haszon várható tőle, mint a “molyostól”, így valószínűleg áttörést eredményezne a társadalmi megítélésben.
Néhány gondolat Levi kérdéseivel kapcsolatban:
Az első és legfontosabb, hogy a kockázatok kapcsán nem szabad általánosságban beszélni a GMO-król, akkor ugyanis a technológiáról beszélünk, a kockázatvizsgálatot meg az eredménnyel (a termeszteni szándékozott növénnyel) kell elvégezni. A felvethető, elképzelhető kockázatok alapvetően különböznek attól függően, hogy cisz, vagy transzgénikus növényről van-e szó, hogy keletkezik-e egyáltalán fehérje a bevitt génről, van-e annak enzimaktivitása, ami az anyagcserét befolyásolhatja, jelenthet-e szelekciós előnyt a gén természetes populációkban stb.
A világon több ezer növényi GMO-labor lehet. Csak Mo-on én most egy tucat olyan helyet (egyetem, kutatóintézet) számoltam össze, ahol GM-növényekkel dolgoznak, és ismerem őket. Ezekben főleg alap, részben alkalmazott kutatási kísérletekhez csinálunk GM-növényeket, néha van egy-egy gén, amelyiknél felmerül, hogy esetleg termesztett növénybe is érdemes lenne betenni.
A “shareware tulipán” és a “világító búza” ellen az erős piaci verseny lehet jó eszköz. Ha van elég sok alternatív lehetőség, akkor egyik cég sem tud a monopol helyzetével visszaélni. (Ahogy az ingyenes szoftverek is segítenek abban, hogy ne legyünk még jobban kiszolgáltatva a Microsoftnak.)Ugyanakkor a túl szigorú és túl drága engedélyeztetés a nagy cégek malmára hajtja a vizet, akik ráadásul minél hamarabb viszont akarják látni a befektetésüket profitostól.
“Egy afrikai parasztnak mekkora lehet a technológiai fegyelme?”
Jó valószínűséggel elhanyagolható. Konkrét tapasztalat Indiából: a gyapotot károsító hernyóval szemben ellenálló Bt-gyapot fajták elterjedését vizsgálták egy nagy gyapottermesztő államában Indiának. Úgy terjedtek el ezek a fajták, hogy a kisparasztok – a cégek magyarázatával ellentétben – annak sem voltak tudatában, hogy GMO-t vetnek, de jobb volt nekik, mint a hagyományos hibrid, és nem volt szükség arra a növényvédelemre, amit pénz híjján amúgy is fohászkodással helyettesítettek. (Current Anthropology, Vol.48,No1, February, 2007, Agricultural Deskilling and the Spread of Genetically Modifed Cotton in Warangal)
“Milyen kutatások folynak konkrétan? Mik a célnövények?”
A kutatási irányok, amik gyorsan az eszembe jutottak: betegség-ellenállóság (vírus, gomba), szárazság-, só-, fagytűrés, módosított fehérjetartalom, módosított cukor- ill. keményítő-összetétel, módosított olajösszetétel, allergének csökkentése, megnövelt E-vitamin tartalom, módosított cellulóz- és ligninösszetétel, biológiailag lebontható műanyagok termelése, gyógyászati alapanyagok, oltóanyagok termelése.
A fontos, már termesztett GM-növények, amikről én tudok: szója, gyapot, kukorica, repce, lucerna, nyárfa, tök, papaya, rizs.
Igyekeztem rövid lenni, de elég jól ismerem a témát, amire tudok, szívesen válaszolok.
Arth_ur,
koszi a pontositasokat!