Bár az emberiség és bővebben a Homo génusz afrikai erdetéhez ma már nem fűződik kétség, az még mindig vitatott, hogy maguk az emberszabású majmok mely kontinensen alakultak ki. Mert bár, az orángutánt kivéve, a kategória összes faja Afrikában él, az eredetükre vonatkozó fosszilis anyag meglehetősen foghíjas. Olyannyira, hogy a 12 – 7 millió évvel ezelőtti időszakból egyetlen afrikai emberszabású maradvány sem volt eddig ismert, aminek következtében sokan azt feltételezték, hogy a vonal kihalt a kontinensen, és később Eurázsiából népesítette vissza azt. (És tény, hogy az emlősök között nem ritka az efajta nomadizáció, lásd a macskafélék esetét.)
Most azonban Etiópiában, az Afar-mélyedésből egy eddig ismeretlen emberszabású faj fogai kerültek elő. A keresztségben Chororapithecus abyssinicus nevet kapó majom fogsora alapján vagy a ma élő gorillák közvetlen őse volt, vagy a közvetlen ősük nagyon közeli rokona – és ami még fontosabb, 10-10.5 millió évvel ezelőtt rótta a környék erdőit. Vagyis éppen abban az időszakban, amikor – ha hinni lehetne az eurázsiai eredetelméletnek – emberszabásúak nem lehettek jelen a környéken.
(Logikus kérdés, hogy miért annyira ritkás a nem hominid afrikai emberszabású fosszilis anyag, mint amennyire, ill. a Chororapithecus-ból is miért csak a fogazata maradt. A válasz ezeknek a fajoknak az életterében keresendő: többségük a nedves esőerdők fái közt – vagy éppen azokon – élt, és a nedves környezet igencsak meggyorsítja mindennemű szerves anyag, így a csont lebomlását is. Általában a fogak adják meg utoljára magukat az időnek, de sok millió éves skálán az ő megörződésükhöz is szerencse kell.)
Suwa G, Kono RT, Katoh S, Asfaw B, Beyene Y (2007) A new species of great ape from the late Miocene epoch in Ethiopia. Nature 448: 921-924.
Nekem az egy kicsit gyanús:
” A válasz ezeknek a fajoknak az életterében keresendő: többségük a nedves esőerdők fái közt – vagy éppen azokon – élt, és a nedves környezet igencsak meggyorsítja mindennemű szerves anyag, így a csont lebomlását is.”
Tehát annak a bizonyítéka, hogy az esőerdőkben éltek, az, hogy nincs bizonyíték az esőerdőben arra, hogy ott éltek?
1.) Van bizonyitek, csak keves.
2.) A ma elo testalkatban rajuk hasonlito utodaik (azaz a a gorillak), szinten oserdoben elnek, ami erosen valoszinusiti, hogy ok is ott eltek.
De persze igaz, jobb lenne tobb fossziliat talalni, es senki nem mondta azt, hogy akkor most doljunk hatra. Csakhat az emlitett okok maitt valszleg nem lesz konnyu.
Nyer: már sokszor leirták/tam: az, hogy egy élőlény valamelyik testrésze előkerül az csak azt jelenti, hogy ott és akkor élt, de azt már nem, hogy máshol és máskor nem élhetett volna!
Ahogy itt is jelzik, mig az emberős főleg a nyílt területek lakója volt s ezért is találták meg maradványait az ilyen helyeken, addig rokonai főleg erdeiek maradtak s így fosszilizálódási feltételeik is jóval rosszabbak voltak. Feltehetően a most talált leletek sem az élőhelyükön kerültek napvilágra, hanem valami odavitte őket (viz/ragadozó, stb).