Az egyik dolog amitől a napokban zengett a (tudományos) sajtó, az az antarktiszi jégmintákból kitenyésztett mikróbákhoz fűződik (a másikról kicsit később).
Személyszerint picit vitatnám azokat az állításokat , hogy a százezer ill. nyolcmillió éves mintákból kinyerni élő anyagot totál meglepő lenne – hiszen hasonló kunsztot már véghezvittek 200 millió éves sókristályokkal is -, de persze az valahol természetes, hogy a szerzők igyekeznek nagy feneket keríteni saját cikküknek (de ettől még nem kellene minden szuperlatívuszt gondolkodás nélkül bevenni).
Viszont a fenti kekeckedésemtől függetlenül, vagy épp azzal együtt, az eredmény érdekes. A két említett mintában csak baktériumok vannak jelen (archebaktériumoknak és eukariótáknak nem lelték nyomát), és azok is viszonylag fajszegényen: a fiatalabb mintában leginkább Arthrobacterekkel rokon fajok domináltak, míg az idősebben Leptothrix fajok.
Az talán kevésbé volt meglepő, hogy a százezer éve "lefagyasztott" bacik jobb bőrben voltak (azért a DNS a javító mechanizmusok nélkül roncsolódik az idők során, még fagypont alatt is), s ennek megfelelően kb. 7 nap alatt tudták számukat megduplázni, szemben 30-70 nappal, amire nyolcmillió éves rokonaiknak volt szükségük. Az viszont inkább, hogy mindkét minta esetében az izolált DNS szakaszok ~40%-a nem hasonlított semmire a bakteriális genom-adatbázisokban. Ennek egyik magyarázata persze az is lehetne, hogy a DNS teljesen szétmutálódott/roncsolódott, de ez persze elég kézenfekvő volt ahhoz, hogy megfelelő ellenőrzásekkel kiküszöbölhető legyen. Vagyis úgy tűnik, hogy egy csomó új génnel állunk szemben. Pár éve ez még elképesztően izgalmasnak tűnt volna, de azóta jobban tudatában vagyunk saját ismereteink határainak mikrobiális diverzitás terén: a közelmúltban befejezett (kisléptékű) óceáni mintavételek 1700 új fehéjecsaládot írtak le! (Hiába no, többfajta bacik vannak földön és égen, Horatio…)
És mivel ez az régi-új genetikai sokféleség olvadó jégrétegekben fekszik, az is elképzelhető, hogy ha a gleccserek olvadásával ezek az ősi bacik bejutnak a tengerekbe és kapcsolatba kerülnek mai társaikkal, akkor a horizontális géntranszfer nevű mechanizmus révén átadhatják nekik ősi géneiket, vagyis azokat gyorsítópályán küldhetik vissza a természetes szelekció "tesztmezejére".
Mindenesetre, ha egy-egy baci több millió évig képes jégbefagyva kihúzni ennyire mostoha körülmények között, akkor persze azon is el lehet filózni, hogy ezt csak a Földön tudná, vagy pl. egy üstökös belsejében is… A pánspermia szimpatizánsai újabb érvvel gazdagodtak. 😉
Bidle KD, Lee SH, Marchant DR, Falkowski PG (2007) Fossil genes and microbes in the oldest ice on Earth. PNAS 104: 13455-13460.
Én ezt az egészet nem értem.
1.) Emberi vonalon ugye, van a sápadozás, hogy 50 000 éves mitokondriális RNS-t reprodukálni, az nagy szerencse, a teljes emberi genomról szó sem lehet. Hasonló van a szintén jégbe fagyott mammutokkal is. Azt is mondják/mondták, hogy a Jurassic Park jó ötlet, de teljesen lehetetlen, ugyanezen okokból.
2.) Erre jön ez a 200 millió éves hír, amit én TV-n láttam először (jellemző), mégpedig valamilyen doksifilmben, nem is tudományos hírként, hanem tényként. Igazából nem is hittem el, ennél nagyobb jelentőssége csak annak lesz, ha a Marson baktériumokat találnak.
A.) Most akkor a baktériumok genomja ennyivel egyszerűbb/strapabíróbb, hogy ami az embernél (mammutnál, tyrannosaurusnál… ) 1 millió évre sem működik, az a baktériumoknál 200 millió évig is eláll?
B.) Ennyivel jobban tartósít a jég/só, mint bármilyen emberi lelet környezete? Mert akkor drukkolni fogok, hogy pl. kaparjanak ki jégből homo habilist, de legalább egy neandervölgyit. (Mammutokat, ugye, szoktak.)
C.) Vagy ennyivel egyszerűben működik a baktérium? Hogy beraksz 20 milliót egy csepp vízbe, aztán egy pár úgyis feléled, a nagyobb állatoknál meg pl. nekünk kell kivlogatni/összeragasztgatni a teljes génállományt?
D.) Akkor most mi van azzal a Vosztok-tóval, ami vagy 3000 méter mélyen van a valaha burjánzó élővilággal borított Anktartisz jege alatt? Ott is fognak valami szórakoztatót találni?
http://index.hu/tech/tudomany/vsztk/?print
Összességében főleg azt nem értem, hogy ezek a hírek mért nem szólnak sokkal nagyobbat, szerintem elég nagy a horderejük.
A kulonbseg abban van, hogy a mamut es tsai. mtDNS-et fossziliakbol (azaz total halott anyagbol) kell visszanyerni. A fenti esetben a bakteriumok nem halottak, csak teljesen le van lassulva a mukodesuk es eletfolyamataik – meg a legextremofilebb elolenyek enzimei szamra sem idealis a 0 C alatti homerseklet -, igy a DNS javito mechanizmusaik is, DE ezzel egyutt elnek es valamennyire kepesek megvedeni a genetikai anyagukat.
A Vosztok to roppant izgalmas lesz. Hatalmas kiterjedese es – sarki viszonylatban – viszonylag kedvezo adottsagai miatt komoly eselye van annak, hogy teljes mikrobialis okoszisztamak vidaman elvannak – es kvazi parhuzamosan evolvalodtak a felszinen levo rokonaikkal. Az igazi kerdes, hogy milyen iranyba vitte a valtozasokat ott a termeszetes szelekcio, mert annak kb 0 az eselye, hogy ugyanarra, mint itt fent.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a baciknak, mivel egy generációjuk néhány óra alatt és nem 20 év alatt zajlik le, ez a 200 millió év sokkal több időt jelentett az evolválódásra, mint az állatoknak, főként az embereknek. Evolúciós szempontból olyan ez, mintha számukra 6000-szer gyorsabban telne az idő.
Ez a harmadik hely, ahol erről a mirellitbaktériumos dologról olvasok. Érdekes, hogy a cikkek szerzői közül csak egy gondolta úgy, hogy ebben a hírben nem a baktériumok szaporodási sebessége vagy a várható hatásuk az emberiség általános egészségi állapotára, a leglényegesebb…