És mégis miattunk melegszik a Föld

Elkészült az ENSZ klímaváltozást elemző bizottságának, az IPCC-nek (Intergovernmental Panel on Climate Change) legújabb jelentése a bolygónkat érintő talán legégetőbb kérdésről. A kiadvány több mint százharminc ország több ezer kutatójának hat éves munkáját összegzi, és minden eddiginél világosabban kimondja, hogy a globális klímaváltozás valós és nagyon valószínű (értsd több mint 90% az esélye), hogy az emberi tevékenység egy fontos tényezője a változásnak.

Néhány fontosabb következtetés kicsit részletesebben:

    • a légkör szén-dioxid (CO2) koncentrációja az ipari forradalom előtti 280 ppm-ről 2005-re 379 ppm-re emelkedett – ez utóbbi érték pedig messze magasabb, mint az elmúlt 650,000 évben bármikor (korábban a természetes ingadozással max 300 ppm-t ért el);
    • hasonló utat járt be (bár arányaiban kevésbé felelős a felmelegedésért) a metán koncentráció: ez 715 ppb-ról 1774 ppb-re emelkedett (a korábbi bő fél millió évben a 320 és 790 közötti tartományban ingadozott);
    • a 19. sz. közepe óta a hőmérséklet átlagban 0.76 C-t emelkedett a szárazföldön, és ezt arányaiban hasonló melegedés kísérte mind a troposzférában, mind az óceánok mélyén;
    • mindkét féltekén összességében csökkent a gleccserekkel ill. hóval fedett területeke mértéke, és az olvadás lehet az egyik legfontosabb oka a tengerszint emelkedésének (ez 1961-2003 között ~1.8 mm/év volt, de az utóbbi években felgyorsult, így 1993-2003 között már ~3.1 mm/év-re tehető; a teljes 20. század alatt 17 cm-t emelkedett a világtengerek szintje);
    • a felmelegedés különösen erősen érintette az arktikus régiót, ahol az utóbbi száz évben a hőmérséklet a globális átlag duplájával növekedett és ez az oka a jégpáncél 2.7%-os, éves csökkenésének;
    • a szélsőséges időjárási események világszerte gyakoribbakká váltak az utóbbi 50 évben (erősebb szelek, gyakoribb és hoszabb aszályos periódusok, különösen a trópusokon és szubtrópusokon);
  • az előző megfigyelések, minden ellenkező híresztelés ellenére, nem magyarázhatóak egyedül a természetes ingadozással (a képen a kék sáv mutatja, hogy hol állnánk az emberhez kapcsolódó folyamatok nélkül – a rózsaszín pedig, hogy hol állunk valójában).

 

És, hogy mit várhatunk? Olvadást, tengerszint emelkedést, hőhullámokat, erősődő viharokat továbbra is, plusz a Golf-áramlat lelassulását. Az optimista becslés (ha az emberiség növekedése a század közepéig leáll – ez egyébként reális-, plusz átállunk környezetbarát módszerekre) ~+1.8 C fok a 21. sz. végéig, a pesszimista ~+4.0 C. Az utóbbi egyszerűen katasztrófális (pl. a Földön élő fajok fele kihal), de az előbbi sem leányálom: ne feledjük, hogy ez kétszeresét, azaz +3.6 C-ot jelent a sarkokon, márpedig amikor 125,000 éve tartósan 3-5 C-al melegebb volt arrafele, a tengerek szintje 4-6 m-el magasabban volt, mint most.

Szóval időszerű lenne elkezdeni tenni-venni, hogy minimalizáljuk azt ami ránk vár, mert a defetista és patópálos hozzáállás nem fest valami ragyogó jövőt a következő generációk elé.

Azok számára is van egy jóhírem akik a “biztos csaltak az adatokkal és az egész nem is igaz” tábort gyarapítják: a legnagyobb republikánus – és ennek megfelelően az ExxonMobil bőkezűségét élvező – think-tank, az American Enterprise Institute (AEI) tízezer dollárt ajánlott fel a jelentés következtetéseit kvázi megcáfoló kutatóknak. Szóval csak hajrá. Igazság szerint az egész világnak az lenne a legjobb, ha kiderülne, hogy az egész hír nem több egy 2,500 kutató által nyomatott hoaxnál, csak sajnos ennek durván a nullába tart az esélye…

35 thoughts on “És mégis miattunk melegszik a Föld

  1. wice

    az a baj, h mindaddig, amig ugy fogalmaznak, h “valoszinu”, “nagyon valoszinu”, “majdnem biztos”, addig mindenki megnyugszik, h oke, akkor semmi baj, hiszen nem 100%.

    Reply
  2. Ismeretlen_10065

    Experimentalis tudomanyokban (sajnos vagy nem sajnos) nincs olyan, hogy 100%, igy a kutatok, ha oszintek akarnak lenni, csak igy fogalmazhatnak. Ettol a ponttol kezdve a velemenyformalok felelossege, hogy felfogassak az emberekkel, mivel is jatszunk.

    Reply
  3. Ismeretlen_119099

    Azért gondolom 6 év alatt jó sok pénzt elköltött az a 2500 “kutató” a lakosság zsebéből! 🙂 Még jó, hogy nem merték azt mondani, hogy semmi közünk az egészhez, ilyen rapszódikus a föld bolygó időjárása, de elköltöttünk erre a felismerésre 40 milliárd dollárt. Ugye nembaj? 🙂

    Reply
  4. similarthings

    És akkor itt is egy kommentár a részemről.

    A Royal Society tudóstársaság tagjai kifejezetten a tiltakozásukat és egyet nem értésüket fejezték ki a “globális felmelegedés” teória ellen. Vajon miért? Ne keverjük össze a globális klímaváltozással ezt a szót. Sok helyen le is cserélték már megfigyelhetően a “melegedést” változásra.

    De vannak magyar kutatók is akik szerint ez nem ilyen egyértelmű és médiahoax – utoljára talán Kordos László professzor volt aki ebben a témában szót emelt.

    De emellé még mindenki figyelmébe ajánlom ezt a cikket pro és kontra. Szerintem nagyon jó:

    http://lmv.zoldpok.hu/node/4386

    Reply
  5. Vip Isti

    Végre egy olyan társaság aki gondolkodni is tud!
    Én több mint 10 éve foglalkozom az energia megtakarítás és környezetvédelem megvalósításának gyakorlatával. Nagyon egyszerű módon: egy mágnesgyűrű felhelyezésével, a folyadékok, gázok polarizálásra kerülnek és igy sokkal tökéletesebb égés következik be. Igy kb:70-80 % al kevesebb károsanyag kerül a légkörbe autókból, fűtő és egyéb készülékekből.A többéves tapasztalat azt mutatja, hogy a gázfűtés esetén 16-35%-al KEVESEBB GÁZ FOGY El. Ez jelentős költségmegtakarítást is eredményez a használóknak. Az államot, nagyfogyasztókat nem érdekli, a magánemberek is elég hitetlenek vele pedig a tényeket a GÁZSZÁMLA BIZONYÍTJA. Állítólag a magyar KÁRMÁN TÓDÓR találta fel a mult század közepén a repülőgépek jobb üzemanyag elégetésére. Ha érdekel valakit

    Reply
  6. pali

    Vip Isti:
    A mágneses ketyeréddel pont jó helyre jöttél. 🙂

    “egy mágnesgyűrű felhelyezésével, a folyadékok, gázok polarizálásra kerülnek és igy sokkal tökéletesebb égés következik be.” Azért azt megnézném 🙂

    Szerinted miért nem érdekli a nagyfogyasztókat? Csak nem azért, mert ők tudják, mi az a méréstechnika?
    Kármánt meg ne keverd bele, semmi köze ilyen vackokhoz. (Ellentétben mondjuk a szuperszonikus repüléssel)

    Reply
  7. Kovács Csaba

    Nemrég botrányt kavart egy kiszivárgott információ a klímacsúcs előtt, miszerint meghamisították a klímaváltozás tényleges adatait, hogy pénzt lehessen kuncsorogni további kutatásokra.

    Reply
  8. Ismeretlen_10065

    @Kovács Csaba:
    Röviden: ez természetesen nem igaz. Volt már itt is szó róla, hogy miért nem, de itt van egy kifejezetten színvonalas (bár hosszú) összefoglalás a Guardianben:
    http://www.guardian.co.uk/environment/series/climate-wars-hacked-emails

    Több kutató is hibázott a történetben (amikor nem akarták kiadni a kért infokat), de a helyzet az, hogy tudatos adathamisítást egyszer sem sikerült senkinek igazolni. Ha esetleg ön tud ilyesmit – nem Daily Mail, vagy más újságból vett cikket, ahol forrás nélkül ezt állítják, hanem konkrét tényekkel alátámasztott levezetést -, akkor tegye be ide. Ellenkező esetben azonban kérném, hogy ne terjesszen olyasmit, ami nem igaz. Ha másért nem, a nyolcadik parancsolt okán…

    Reply
  9. Kovács Csaba

    5, Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön amelyet az Úr a te Istened ád te néked
    6, Ne ölj.
    7, Ne paráználkodjál.
    8, Ne lopj.
    9, ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanubizonyságot.
    10, Ne kívánd a te felebarátodnak házát, ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit ami a te felebarátodé.

    Bármilyen meglepő is nem szoktam lopni.
    Sok lap hozta le azt az információt amit említettem és a gyenge cáfolatot is a “tévedésekről”.
    Nagyon nagy koponyák kényszerültek kínos magyarázkodásra az üggyel kapcsolatban. nem lefutott és nem túlbeszélt dologról van szó, és nagyon nagy lavinát okozott, aminek élete lesz a közeljövőben és nem utórezgései.

    Reply
  10. Ismeretlen_10065

    http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%ADzparancsolat#Katekizmusokban

    “8. Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!”

    Most akkor tudsz hozni egy, már említett, megbízható forrást, vagy csak lengeted a kezedet a “sok nagy lappal”? Mert ha csak utóbbi, annyi erővel akár el is ismerheted, hogy kb. pletykaszinten vagy tájékozott a témában. Ami önmagában nem gond, az már inkább, hogy közben a nagyon tájékozottat szeretnéd játszani.

    Reply
  11. Kovács Csaba

    Ha én is felsorolom az újságokat mint te arra csak annyit fogsz mondani, hogy nem hitelesek.
    Sorolhatnám a Népszavát, a Le monde és egyéb külföldi és magyar sajtóterméket, tudományos és hír újságokat, hogy a bulvár lapokat kihagyjam.
    Nagyon meggyőző érveket és számításokat és fizikai, légköri adatokat és jelenségeket sorolnak fel.
    Szemben azoknak a klímakutatóknak az érvei ellenében, akik “tévedtek”.
    Ha én tévedek a munkahelyemen, joggal tesznek ki az utcára, mert olyan hibás terméket hegesztettem össze, amitől nem lehet használni azokat az állványelemeket amiket a tulajdonos forgalmaz.
    De itt olyan tévedésekről van szó, amik milliárdnyi ember életének a meghatározó, vagy megrontó eleme lehet.
    Ha én nem tévedhetek, mert kirúgnak, akkor nekik pironkodva kellene elbujdosniuk, minimum.
    De, ha már megpróbálsz, kioktatni a tíz parancsolatból, úgy, hogy átszámozod, és pont a “Ne tégy felebarátod ellen hamis tanubizonyságot” parancsolattal hadonászol, akkor gondolkozzunk el azon, hogy miért tesznek ezek az emberek ellenünkre hamis adatokat olyan hatalmak elé akiken keresztül később indokolatlan megszorítóintézkedéseket kapunk?
    Nem csak pénzügyi területen, mert EURÓ MILLIÁRDOKRÓL van szó. De a Klímacsúcs szerint még a szabad mozgásunkat is korlátozni kellene.

    Reply
  12. Ismeretlen_10065

    Írd le a top 5 kifogásodat (jó fej leszek, _bárhonnan_ hozhatod, nem teszem kitételnek, hogy tudományos újság legyen, mert azzal eléggé befürödnél, ugyanis olyant nem tudnál mutatni, hiába állítod az ellenkezőjét). De ha azonban nem lesz köztük egy megalapozott sem, akkor azért kiegyezhetünk abban, hogy egy mezei ignorámusz vagy, ugye?

    p/s: “Szemben azoknak a klímakutatóknak az érvei ellenében, akik “tévedtek”.”

    Ne haragudj, de mit tudsz te pontosan azoknak az embereknek a munkájáról, akiket ilyen nagy mellénnyel kutyázol? Elolvastad valaha egyikük cikkét is, bármilyen tudományos lapban? Van egyáltalán fogalmad, hogy mit és hogyan kutatnak? Ugye, hogy nem, csak az arcod nagy…

    Reply
  13. Kovács Csaba

    Ha előre eldöntötted, hogy nem tudok olyan újságcikket mutatni, amit elfogadsz, akkor (jó fej vagy.) minek írjam ide?
    Ha meg tőlem olyan dolgot kérsz amit egyébként az általad említett “szakemberek” sem kezelnek tisztességesen akkor miért csak rajtam keresed ezt?
    A munkájukról pedig annyit tudok amennyit közre adnak.
    Ha te többet tudsz akkor nyilván ott dolgozol mellettük és többet tudsz mint én. Jómagam abból ítélhetem meg őket amit eredményként közte adnak a munkájukból.
    Ha meg nem is tudok annyit mint te akkor az már azt bizonyítja, hogy csak egy ignorámusz vagyok?
    Vagyis előre megpróbálod lekicsinyíteni a személyemet, hogy az érveim ne essenek akkora súllyal a latba a tieiddel szemben.
    Miért?
    Hogy ne lehessen igazam?
    A személyem ostorozásával akarsz előre győzelmet aratni a vitában?
    Ám tedd. Bizonyára nem rendelkezek olyan tudással és intelligenciával, mint te ezért könnyű lesz megszégyenítened. Ami a cikkeket illeti, elég a Google keresőjébe beírni a klímaváltozás szót és annyi érvet és ellenérvet önt a kereső a nyakába az embernek, hogy nem győz válogatni.
    Van köztük tudományos, és áll tudományos, hírújság, és közlemény, és riport és egy sor blog.
    Lehet válogatni.

    Reply
  14. Ismeretlen_10065

    “Jómagam abból ítélhetem meg őket amit eredményként közte adnak a munkájukból.”

    Ezek szerint olvastad a cikkeiket tudományos ill. ismeretterjesztő újságokban. Mármint azokat, amiket valóban ők írtak, s.k., nem a reinterpretálásukat a médiában. Igaz…?

    Reply
  15. Tgr

    Némileg off, de azért egy evangéliumi kereszténynek illene tudnia, hogy a parancsolatok nincsenek beszámozva a Bibliában, hanem van egy 15 vagy hány elemű felsorolás, amit minden felekezet a maga prekoncepciói szerint csoportosít tíz parancsolatba. Így aztán van külön zsidó, katolikus és protestáns tízparancsolat, amiknek a számozása és bizonyos fokig a tartalma is eltér. (És akkor a _másik_ tízparancsolatról még nem is beszéltünk…)

    Reply
  16. SexComb

    Kovács Csaba: Igazán nem akarok beleszólni a vitába, de a harmadik hozzászólásodban sem írtad még le az érveidet. Úgy nagyon nehéz bárkinek elhinni bármit, hogy csak a következtetését írja le, azt nem, hogy milyen adatokból jutott erre a meggyőződésre. Ezen nem megsértődni kellene, hanem felsorolni azokat a perdöntő érveket, amik alapján te kialakítottad a véleményedet. Onnantól van miről beszélni.

    “Nemrég botrányt kavart egy kiszivárgott információ a klímacsúcs előtt, miszerint meghamisították a klímaváltozás tényleges adatait, hogy pénzt lehessen kuncsorogni további kutatásokra.”

    “Ha én is felsorolom az újságokat mint te arra csak annyit fogsz mondani, hogy nem hitelesek.
    Sorolhatnám a Népszavát, a Le monde és egyéb külföldi és magyar sajtóterméket, tudományos és hír újságokat, hogy a bulvár lapokat kihagyjam.”

    “Nagyon meggyőző érveket és számításokat és fizikai, légköri adatokat és jelenségeket sorolnak fel.
    Szemben azoknak a klímakutatóknak az érvei ellenében, akik “tévedtek”.”

    Ezek csak vonzó általánosságok, egyetlen apró adatmorzsát sem tartalmaznak. Ezen a sértődés nem segít, ráadásul nem is úgy jön át az egész, mint egy hitles vélemény, hanem csak mint egy egyszerű alaptalan vád. Ha állítasz valamit, az a legkevesebb, hogy megmutatod az adataidat.

    Reply
  17. Kovács Csaba

    Comb.
    Nem az érveimet kérték, hanem a forrásaimat.
    A parancsolatokat egy kis segítség gyanánt számoztam be.
    És nem sértődtem meg , bár a személyemet ért lenézős ízű mondatokon meg is sértődhettem volna de nem szoktam.
    Dophinnak sem kellene megsértődnie azon ha valaki nem ért vele egyet.
    Egyébként kérdezze bátran.

    Egy cikk a HVGben (Magyarországon is mérvadó lap.) 2010 január 20 szerda:”Mégsem olvadnak el a gleccserek 2035ig.”

    MTI hír 2009 november 11:Hackerek közzétettek olyan klímakutatók magánlevelezését akik arról leveleztek egymás között, hogy eltúlozták a klímakutatásaik eredményét. Felmerült a szándékosság ténye is, és ezt a felvetést nem sikerült azóta sem megnyugtató érvel cáfolniuk. A cikk a Metropól.hun jelent meg először.

    http://www.scientia.hu/klímaváltozás. Itt grafikonos ábrákon mutogatják, és magyarázzák a klímakutatás jól, vagy rosszul megszerkesztett változóinak görbéit………….stb
    Lehetne a végtelenségig sorolni. érvek és ellenérvek.
    Amit hiányolok az az, hogy Dolphin a személyemre, tudásomra, és intellektuális szintemre tett megjegyzései nem tartalmazzák az ő érveit.
    Ha nem terít akkor nincs mire válaszolni. Újságcímekkel, újság cikkekkel is lehet kártyázni, de az nem olyan izgalmas.

    Reply
  18. Ismeretlen_10065

    Természetesen nem tettem semmilyen megjegyzést az intelligencia szintedre: hogy valaki ignorámusz-e, azt a tájékozottsága határozza meg. (A HVG és az MTI-Metropol, mint mérvadó forrás a témában – _bármilyen_ tudományos témában – az kb. a vicc kategória.)

    Egyébként nincs mit “terítenem”, mert ugye az én kártyáim ebből a posztból (is) látszanak, te viszont a nagy bejelentés után (“meghamisitottak az adatokat”) csakmost először írtál valami konkrétumot.
    A levelezős részt már régebben kiveséztem (http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2009/12/13/Nekimelegedve/), ami pedig gleccserek olvadását illet, kínos ugyan az elütés-hiba, de ez nem változtat a tényen, hogy a gleccserek jó ütemben olvadnak (http://www.realclimate.org/index.php/archives/2010/01/the-ipcc-is-not-infallible-shock/#more-2773).
    Tehát ez eddig kettő darab érv, amelyek egyike sem igazolja, hogy tudatos hazudozás, adathamisítás lett volna, mint állítottad.

    Reply
  19. Kovács Csaba

    Dolphin.
    A Pletykaszintű tájékozottságomra vonatkozó utalásaiddal adtad meg ennek a beszélgetésnek az feszült alaphangulatát.
    A mit tudsz, kezdetű mondatod íze is elég sok gúnyt és lekicsinylést tartalmaz.
    A te általad említett Ignaorámusz kifejezés mellé pedig azért a közönségesítő mezei kifejezést is oda tetted.
    Nekem felróttad, hogy én csak lapokat tudok mutogatni, te pedig mást sem csináltál.
    Ha te teheted akkor nálam ugyanez miért baj?
    Korábban:
    (Jó fej leszek_bárhonnan_hozhatod nem teszem kitételnek, hogy tudományos ujság legyen….)

    Mostmeg:
    (A HVG és az MTI-Metropol, mint mérvadó ujság a témában-_bármilyen_tudományos témában-Az KB vicc kategória.)
    Nó!
    A Bárhonnan és jó fej leszel az ezek szerint az ígéreted ellenére sem jelent semmit.
    Eddig tart az adott szavad?
    Vagyis valójában bármit mondhatok úgysem fogod elfogadni és még engem nevezel Ignorámusznak.
    Viszont a te általad is használt klímaváltozásokat ábrázoló lapon van két fénykép a Muir gleccser 1941-es augusztusáról és egy 2006-os augusztusról.
    Csakhogy a 41es kép nem Augusztusban készült.
    Így bármelyik fórumon is lehet vele drámai hatást elérni, igazából ellenőrizhetetlen a 41-ben készített fotó.
    Ráadásul, aki egy kicsit is tájékozott alaszka időjárását illetően, az tudja, hogy nyaranta ott még augusztusban legeltetés és bővízű folyókon halászat folyik.
    Ha máshonnan nem is, mert még nincsen internet elérési lehetősége, akkor Jack London -Aranyásók Alaszkában című könyvéből, ugyanis az író az egész Észak-Amerikai területet a sarkkörtől Mexikóig bejárta, és mindenhol játszódik egy egy története.
    Nem említette, hogy az ottani gleccserek augusztusban normálisan befagyva maradtak volna.
    Ha az a fénykép tényleg Augusztusban készült akkor ott, egy kivételes esemény nyomán maradt befagyva az a völgy, és ezért fotózták le.
    vagyis, nem normális, hogy be legyen fagyva.
    Normálisan Augusztusban kezdődő rövid őszi időszak nyomán épp akkor kellene kezdődnie a lehülések amik októberre okoznak nagy fagyokat.
    a sokkal északabbra fekvő Root gleccser is rendszeresen felolvad nyaranta, pedig a forrása olyan messze és magasan van, hogy ott a növényzet is szembeötlően gyérebb. Vagyis, már nincsenek fenyőfák.
    Kár ijesztgetni az embereket ilyen csúsztatásokkal, hiszen ez felesleges aggodalmakat kelt, de persze jó pénzeket lehet zsebre tenni “eredmények” felmutatásával, további katasztrófaesélyek vizsgálatának céljából.

    Reply
  20. Ismeretlen_10065

    Csaba, egy baromi provokatív kijelentéssel indítottál, amelyben implicite lecsalóztad kutatók ezreit, és még neked áll feljebb, hogy nem simogatósat játszunk ezután? Te vagy nem vagy tisztában szavaid jelentésével, vagy ez valami világrekorder kísérlet a kettős mérce bajnokságban.

    “[Jack London] nem említette, hogy a gleccserek befagyva maradtak.”
    Lehet, hogy rosszul értem, de úgy tűnik, itt arra utalsz, hogy nyáron a gleccserek “kifagynak”. Ez azért nem így működik. Van évszakos ingadozás, de azért nem tűnnek el nyáron a gleccserek. Egyébként az évszakos ingadozást is beszámítva, csökken a gleccserek tömege:
    http://www.usgcrp.gov/usgcrp/Library/ocp2009/OCP09-Fig-21.htm

    A Muir gleccsernél maradva, itt ki tudod keresni, hogy miként nézett ki 1890-1892 augusztus-szeptemberében, és miként néz ki mostanság.
    http://nsidc.org/cgi-bin/gpd_deliver_jpg.pl?muir1892_417

    Reply
  21. Kovács Csaba

    Nem túl meggyőző.
    Ráadásul semmi sem bizonyítja, hogy a régebbi képek Augusztusban készültek volna.
    Viszont eddigi életem minden nyarán tudtam volna olyan képeket készíteni, amikor az emberek a hónap vége felé már pulóverben jártak, mert a 20dik nap után erősebb lehűlések tapasztalhatók.
    A Hónap első két hete igazi strandidő, míg a hónap végén néhány fafajta már erősen hullajtja a levelét.
    A hőmérséklet ingadozás, nemcsak napközben, de évről évre is erős változások kimutatására lehetne alkalmas fotódokumentumokkal.
    Azt is meg lehetne csinálni, hogy a régi nyarakat hidegnek ábrázolom, és a mostaniakat melegebbnek.
    Három évvel ezelőtt nem fagyott be egyetlen tavunk sem. Tavaly korcsolyázni lehetett a Balaton jegén a kemény fagyok miatt. még én is csúszkáltam rajta.
    Idén pedig több hó esett, mint az elmúlt négy évben összesen.
    Mégsem melegszik tehát a világ?
    A gleccserek hétről-hétre növekedhetnek, és olvadhatnak, pláne olyan helyen ahol hirtelen jön a téli fagy.
    Olvadáskor kilométerek tűnhetnek el és fagykor ezek vissza is növekedhetnek.
    Nem is beszélve arról, hogy a valódi gleccser arculat a gleccser mozgása révén egy két hónappal a tél beáltat után állhat vissza.

    Reply
  22. Ismeretlen_10065

    Röviden összefoglalnám Csaba az álláspontodat: az IPCC kutatói hazudnak, mert csak, az NSIDC kutatói hamisan feliratoznak képeket, mert csak, az USGCRP gleccserfogyást kimutató szakemberei pedig szintén hazudnak, mert Te úgy gondolod. A nézeteidet alátámasztó adatanyag olybá tűnik, hogy nem létezik (vagy valamiért nem akarod prezentálni), anélkül viszont nem fog menni a vita, akárhány szép anekdotikus sztorit veszel elő a tarsolyodból.

    Reply
  23. Ismeretlen_27046

    bocs, hogy kettőbe, de fenti kép mondanivalója miatt nézek mindig nagyot, mert, hogy evolt pl támadják, azt nem szeretem, de valahol átérzem miért, ezt már nem is értem (mmint azokat akik nem gazdasági alapon teszik)

    Reply
  24. Jóska

    Tulajdonképpen a melegedés bizonyításához nem is szükségesek komoly tudományos kutatások: az időjárás szélsőségesedését mindenki tapasztalja, a sarkok olvadásáról meg a tengerszint emelkedéséről pedig elég sűrűn beszámolnaka hírek. Ezek után nem értem, hogy lehet még olyan, aki úgy gondolja, hogy nincs globális felmelegedés! Ez kb. olyan, mint a “fiatal Föld” elméletben hívők.

    Hogy a felmelegedés antropogén-e, azon már lehet vitatkozni. De igazából nem érdemes: a környezetvédelem egyik fontos elvének értelmében amíg nem bizonyítják be, hogy a klímaváltozás teljesen független az emberi tevékenységtől, ÉS, hogy a maihoz hasonló tendenciát folytatva az emberi tevékenység továbbra sem lesz képes a klímát jelentősen befolyásolni, addig úgy kell tekinteni, hogy a melegedés bizony antropogén hatás következménye!!!
    Mert, ha nem ebbeb a szellemben járunk el, hanem úgy (ahogy a klíma-szkeptikusok szeretnék), hogy amíg nem 100%, hogy antropogén, addig természetes folyamatnak tekintjük, akkor, ha kiderül, hogy mésem volt igazunk, nagy szarban leszünk (igen, már mi is, nem csak az utódok!)!
    És szerintem a klíma-szkeptikusok érveire (amik, a kreácionistákéihoz hasonlóan, többnyire abból állnak, hogy ízekre szedik a klímakutatók eredményeit a kákán is csomót keresve) ez tökéletesen elegendő volna válasznak!
    Vagyis, akik mindenáron azt szeretnék, hogy továbbra is szabadon lehessen szennyezni a levegőt, azok hiába baszogatják a kutatókat, hiszen azzal még nem bizonyítják a maguk “igazát”, ha netán sikerülne néhány tudóst lejáratniuk, vagy akár hibát fedeznének fel néhány eredményben!

    Mellesleg, ha esetleg kiderülne, hogy a melegedés mégsem emberi tevékenység következménye, az sem adna okot nagy örömre, mert egyrészt, akkor ugye nem lehetne ellene semmit tenni, másrészt a kőolajkészletek akkor is kimerülőben vannak, és emiatt így is-úgy is muszáj lesz drasztikus változtatásokat bevezetni, ha máshol nem, legalább a közlekedésben bizonyosan!

    Reply
  25. Ismeretlen_10065

    Drága Csaba, az ellenérvekhez érvek kellenek, abból meg valahogy csak nem tudsz összehozni egyet sem. Az, hogy te úgy gondolsz valamit, hogy, az nem érv. Az a személyes hited, azzal meg nem fogok vitatkozni, mert minek. Az érvekhez adatok is járnak – keress párat, és akkor majd társalgunk. Addig is pá.

    Reply
  26. Kovács Csaba

    dolphin.
    Vannak érvek abban amit leírtam, csak úgy tűnik figyelmen kívül hagyod.
    Anekdotázásnak gondolod.
    Pedig nem az, ezek is ellenérvek.

    Jóska.
    1995-6 nyarán az óceánok vize kerek egy méterrel állt a mostani szint felett.
    Az El Niño jelenséget ez okozta.
    Azóta elméletileg még több jégnek kelet volna elolvadnia, mégsem lett magasabb az óceánok átlagos magassága. Sőt alacsonyabb.
    Meg lehet nézni a partok mentén mért adatokat minden országban.

    Reply
  27. rdos

    “És mégis miattunk melegszik a Föld”

    Így kijelentő módban.

    Kérdés, mennyire miattunk? Kérdés, a mi hányadunk az a “természetes trendet” mennyire és milyen irányban befolyásolta?

    Röviden. A kérdést kell jól feltenni. Kérdezek is rögvest, mert a 2007. évi anyagból és sajnos mai napig a köztudatból kimaradt.

    Melyik gáz okozza a földi üvegház hatás legnagyobb részét?

    Megmondom. A vízgőz. A légköri vízgőz egymaga az üvegház hatás 50-67%-áért felelős (nevem mutat a linkre, ahol mindez részletesebben és további “forrás linkek” megadásával található)!

    Továbbá. A bevezetőben meg sincs említve a földi klíma természetes, emberiség megjelenése előtti változékonysága. Ami meglehetősen nagy volt, és mára elég jól ismert az elmúlt 4-5 millió év klímája.

    Az is kimaradt, hogy jó száz éve ismert a “Milankovic-Bacsák” elmélet, mely szerint a földi jégkorszakoknak alapvetően periodikusan ismétlődő, jól előrejelezhető égi mechanikai okai vannak. Az elmélet szépsége, hogy az apránként rekonstruált elmúlt időszaki földi klíma jó egyezéssel követi az elméletet.

    Természetesen klímánk olyan bonyolult rendszer, hogy ezen túl földi események is, egyedi események is (pl. vulkán kitörés), hatnak a klímánkra (és igen, akár CO2 kibocsink is hat egy keveset). De hogy a földi klíma motorja a Nap, és szabályozó eleme a (légköri) víz, az nem kétséges. Mi pedig minden fosszilisokat eltüzelő gyermeteg és valóban hosszú távon nem fenntartható csibészségünkkel okoztunk ebben a rendszerben akkora fennakadást, mint Mr. Been az úthengernek.

    Kis jégkorszak sem lett említve. Az érdekessége a középkor végi, újkor elejei “kis jégkorszaknak”, hogy egybeesett az átlagosan 11,1 éves napfolt ciklusban tapasztalható anomáliával. A Nap napfoltokban mérhető aktivitása ezen időszak alatt a Napfolt ciklus maximumán is nagyon alacsony volt (100-200 db folt/hónap helyett jó ha 25 db folt/hónap volt).

    A konkrét egymásra – hatás mechanizmusa a Nap aktivitása és földi klímánk között ma még nem ismert. Egy valami biztos. Nagy Napfolt szám alkalmával a Napszél, a Nap részecske sugárzása jelentősen erősebb. Ez az elektromosan töltött részecskékéből álló (ion) sugárzás fokozottabb mágnesen teret gerjeszt, ami úgy tűnik a világegyetemből minden irányból érkező, nagy energiájú kozmikus részecske sugárzásra hat. Úgy hat, hogy a Föld légkörébe érkező kozmikus (részecske) sugárzást csökkenti. Leárnyékolja. És ha minden igaz, ez a felhő képződésre hat. Konkrétan és számokkal alátámasztottan hogyan? Na ez a nagy kérdés. Rövidesen meg fogjuk tudni. Honnan?

    Kulcsszó, a svájciak CLOUD (felhő) projektje a CERN-ben. “CLOUD” = “Cosmics Leaving Outdoor Droplets”. Ebben a kozmikus sugárzás és a légkör kapcsolatát vizsgálják laboratóriumi, megismételhető körülmények között.

    Ha a teória igaz, vagyis hogy földi klímára a kozmikus sugárzás hat, az nagyon szépen mutatná, a természetben minden mindennel összefügg. És mi a szebb, mint az, hogy ha a klímánk a kozmosz egészétől függene?

    Befejező megjegyzésem. Tudtommal a mai legjobb klíma modellek sem tudják a valóságot pontosan leírni (magam is numerikus modellezek, még ha jóval egyszerűbb feladatokkal birkózom is). Ilyen problémás (pontatlan) elemek, a magas-légkör hőmérséklete és a CO2 elnyelődés – megkötődés mértéke. Szóval a mai “IPCC konszenzus” is csak egy teória. Egy finomítandó, pontosítandó, valószínűleg új ható elemeket is igénylő teória. Ami nem baj, mert a tudomány már csak ilyen.

    De ha más nem, az azért már gyanús, amikor tudományos kérdéseken politikusok rugóznak! Szerintetek?

    Reply
  28. Untermensch4

    említette valaki a vulkánokat. pletykaszinten azt hallottam, a mount st. helens kitörése 1980-ban mérhető hatást fejtett ki a légköri üvegházhatásra. hány működő vulkán van a földön (és a tengerek fenekén)? ezeknek a gázkibocsájtása évente kb. mekkora?

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.