Van másik

      8 hozzászólás Van másik című bejegyzéshez

Az állatvilágban sok esetben egyáltalán nem kelt feltűnést, ha egy faj hímjei – a mi szempontunkból – igen jól vannak"felszerelve": számos kígyó, gyík illetve ízeltlábú esetében a két pénisz standard felszerelésnek számít. Hogy ez pontosan mire jó, az már rejtélyesebb, főleg, mert az említett fajok párzáskor csak az egyik péniszüket használják. Sok esetben egyforma eséllyel használják a jobb ill. baloldalon levőt, azonban olyan fajok is ismertek (esetünkben egy fülbemászó faj, Labidura riparia), amelyik erős (90%-os) preferenciát mutat a jobb oldali pénisze használatára (ezt jelöli az alábbi ábrán a 0.9R).

Olyannyira, hogy a jobboldali pénisze, akkor is "kinyújtott" állapotban ("right-ready" state) van, amikor épp nem egy röpke pásztorórát tölt el valahol. Ez azért érdekes, mert minden jel szerint a baloldali pénisz is teljesen működőképes, bár az állat egész élete során ki sem mozdul annak testüregéből. Eddig az ügy természetfilmbe illő kuriózum (érdeklődve várom az "intelligens tervezés" alapú magyarázatokat), ami azonban evolúciós szempontból igazán érdekessé teszi, az a szóbanforgó fülbemászó közeli rokonsága. Ezek között ugyanis számos olyan fajjal találkozhatunk (a "classic", pénisz preferencia nélküli fajok mellett), amelyeknek már csak jobboldali pénisze van!



Így aztán szemünket a fülbemászók filogenetikai fáján legeltetve, egy érdekes történet körvonalazódik: a közös ős valószínűleg "kétkezes" lehetett, azonban valami miatt egyes leszármazottaiban kialakult egy jobboldali preferencia. (Mivel a nőstények anatómiája szimmetrikusnak tűnik, kérdés hogy pontosan miért és erre nincs is válasz.) Később aztán, a használaton kívüli baloldali pénisz elsorvadt (csak egy zsákutcában végződő ondóvezeték maradt a helyén) – azaz egy kezdeti viselkedésbeli aszimmetria, morfológiai aszimmetriaként rögzült.

Érdekes kérdés, hogy a vajon "kétkezes" fülbemászók képesek-e oldal preferenciát tanulni? Ha igen, akkor a fentebb leírt folyamat szép példája lenne az ún. Baldwin effektusnak, amikor egy tanult viselkedésmintázat valamilyen előnyt nyújt, ez pedig lehetővé teszi, hogy egy idő után kialakuljon egy genetikai alapú determinációs rendszer, ami kiváltja a tanulást.   



Palmer, AR (2006) Evolutionary Biology: Caught right-handed. Nature 444 689-692.
Kamimura, Y (2006) Right-handed penises of the earwig Labidura riparia (Insecta, Dermaptera, Labiduridae): evolutionary relationships between structural and behavioral asymmetries.
J Morphol 267: 1381-1389.

8 thoughts on “Van másik

  1. Ismeretlen_45355

    Csak egy picit kapcsolódik a témához, de mindig is érdekelt, és még az evolbio tanár se tudta megválaszolni: minek van a hímeknek is mellbimbójuk az emlősöknél? miért alakult ki, és miért nem tűnt el?

    Reply
  2. Ismeretlen_10065

    Hmmm .. igy elso nekifutasra, talan azert, mert az emlos szervezet default fejlodesi allapota nosteny, es a tesztoszteron ill receptora ahhoz szukseges , hogy kialakuljanak az elsodeleges ferfi nemi jellegek (lasd meg tesztikularis feminizacio). De, hogy igazan meg tudjam valaszolni a kerdest (kulonosen a miert nem tunt el reszet), ahhoz tobbet kellene tudnom az emlok fejlodesbiologiajarol.

    Reply
  3. Ismeretlen_15370

    Abszolút laikusként szólok hozzá, mivel egyszerű villamosmérnök vagyok. Gyakran támadják az ID-t (intelligens tervezést) azon az alapon, hogy itt-ott ez-az “benn maradt”. Nos. Nem régiben egy programkódom túl hosszú volt, és miután jól átnéztem, bizony egy halom sose meg nem hívott eljárást találtam benne, ami abból adódott, hogy egymásból másolgatom a programjaim egy részét.
    Mármost. Ha túlságosan nem is, de azért valamennyire hadd tartsam magam intelligens tervezőnek. Ha velem ilyesmi előfordulhat, miért ne fordulhatna elő mással is? 🙂

    Reply
  4. Ismeretlen_10065

    GBW,
    az ID Tervezője egy transzcendes lény akar lenni, kvázi az abrahamita vallások Istene. Szerintem az egy fokkal eltúlzott antropomorfizálás, hogy ezt a valk(m)it mezei (és ezt nem prejoratíven értem) programozóként képzelnénk el, de persze elismerem, hogy ízlése válogatja.

    Ugyanakkor amit írtál, azt pont remekül példázza, miért nem tudomány az ID. Mert mindennel kompatibilis. Az is bizonyítja, ha tökéletes a programkód, az is, ha hibás/redundáns/stb. – ezért aztán nem is lehet megcáfolni.

    Reply
  5. primavis

    Arra nem gondoltál, hogy a himek ivari determinizmusát két ivari kromozóma (XY) határozza meg? Mindkettő működőképes, mig a nőstényeknél csak az egyik X marad az. Nyilvánvaló, hogy a mellbimbók és a hozzájuk tartozó mirigyszövetet, kivezető csatornákat is az X határozza meg. Mivel kifejlődésük – ahogy Dolphin is jelzi – hormonális hatásra indul be, a nőknél ez megtörténik, de megfelelő kezeléssel ezt elérik a transszexuálisoknál is, megnövesztve a mellüket hormonális kezelés révén. Az átkosban a tornászlányoknál és az úszónőknél pont ellentétes hatást váltott ki a hormonális kezelés.
    Hogy nem tünik el a himeknél, az is természetes, hiszen mivel X kromoszómához kötött, nem lehet tudni, hogy az anya melyik X-e kerül majd a him utódba, az apa Y-ja mellé, illetve az apa X-ében is meg kell legyen a nőnemű utód érdekében. A kifejlődés az ami postembrionális.

    Reply
  6. bubuka

    GutBesserWasser : én is mezei villamosmérnök vagyok, de Isten (bármely monoteista vallást is vegyük) többnyire tökéletes és mindenttudó, ergo ha tökéletes tervező akkor miért nem vette ki a sosem hívott függvényeket, miért alapvetően ugyanazt a kódot toldozta-foltozta a zuzmótol a kék bálnáig? És eleve, miért nem készítette az élőlényeket úm. “tökéletesre”?

    Reply
  7. GutBesserWasser

    Semmiképpen nem szeretném védeni az ID-t, vagy vitát generálni a kapcsán. Ezért is hallgattam ennyi esztendeig.

    @dolphin: igen, valóban nem tudomány. Kb. az eredetmítoszok egyike. Mondom ezt úgy, hogy katolikus istenhívőként tartom számon magam, ugyanakkor sokszor, sok helyen kifejtem, hogy Isten nem arra való, hogy a természettudományos ismereteink hézagait tömködjük vele, hanem arra, hogy egymással megtanuljunk normálisan viselkedni. Ráadásul a hit nálam nem azt jelenti, hogy “Ez az Igazság, és aki mást mond, az szamárságot beszél (tehát jól meg kell győznöm az Igazságról)”, hanem egy lehetőség a lehetségesek között, ami valamiért (neveltetésemből, személyes szimpátiából stb. adódóan) elfogadható nekem, tehát mindenképpen valamiféle személyes választás eredménye.
    Akinek van kedve, a blogomon olvasgathat a témában, itt van pl. ez a cikk: http://gutbesserwasser.freeblog.hu/archives/2006/12/10/2004843/
    vagy ez: http://gutbesserwasser.freeblog.hu/archives/2010/07/27/5227561/

    @bubuka: talán, hogy le ne bukjon. 🙂 De a kérdés jó.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.