Darwin a vega

      24 hozzászólás Darwin a vega című bejegyzéshez

"Az evolúciós elmélet hazugság, tévedés, […] egy hitetlen vénember gyáva elmélete,
amelyet talán azért ötölt ki, mert vegetáriánus volt, és híján volt a
belső tűznek".

Ezt szeressük a kreacionistákban, az ilyen szofisztikált érveléseket.


update
:

A fenti kijelentésen jópár lengyel kutató is besokalt (idézet az aktuális Nature-ből):


Michal Sewerynski, Poland's minister of science, has criticized the LPR's position. "There is no need for a discussion," he told Nature. "Scientific evidence is clear and the opinion of a minority will not change teaching in schools."


Members of the Polish Academy of Sciences protested against the LPR campaign in an open letter that was published in several Polish newspapers on 17 and 18 October. [A scientist], who signed the letter, says he hopes the quick response will avert damage to Polish science and education. "However, the point that really requires further discussion is not evolution, but how a minister can say such stupid things."

24 thoughts on “Darwin a vega

  1. Ismeretlen_45355

    Imádom, mikor félművelt idióták freudiánusabbak akarnak lenni Freudnál, súlyosbítva fanatikus vallásossággal. Pedig ha kicsit többet tudna arról, amivel le akarja járatni Darwint, észre vehetné, hogy Freud és az elméletei sem voltak a maguk idejében túl népszerűek a Vatikánban.

    Reply
  2. Bayer Richy

    Az evolúció ellenesek nézzenek meg egy pár furi kutyát, cicát és egyéb földön kívüli háziállatot, és gondolkodjanak.
    Mert ha a tenyésztő képes alakítani, akkor a környezetihatások is képesek.

    Üdv.: Richy

    Reply
  3. Ismeretlen_27082

    (itt legalább nem off)

    Tudom, h nem fog tetszeni a kérésem – főleg itt -, de nem írnál valamit “az evolúciós csalás” c. könyvről? ahogy látom te képben vagy ezen a téren. bevallom, egy picit elbizonytalanított a könyv. akármennyire is érződik a prekoncepció, de kétségtelenül meggyőző.

    ha esetleg nem olvastad volna, tessék (nem, nem warez, szabadon letölthető a könyv):
    http://www.box.net/public/static/ldjtg6smxk.pdf

    előre is köszi. 🙂

    Reply
  4. Ismeretlen_10065

    Nándo,

    a Harun Yahya álnév mögött megbújó szerző (vagy szerzők, mert nem világos, hogy hányan vannak) igazából csak a kreacionisták klasszikus érveit sorolja fel. Ezek leginkább tények és adatok .. khmmm finoman szólva is szelektív értelmezésén alapulnak, de erre eddig akárhányszor is rámutattak a kutatók, az a kreacionistákat (akik egyébként imádják saját morális felsőbbrendűségüket hangoztatni) nem érdekelte.

    Egy szó sem igaz a darwinizmus és fasizmus és/vagy kommunizmus kapcsolatából, abból, hogy a termodinamika második főtétele kizárja az evolúciót, vagy hogy lennének régészeti leletek, amelyek cáfolják az evolúciót. Mégis ezek az “érvek” újból és újból előkerülnek.

    Egy részükről már én is írtam korábban, ezeket itt találhatod:
    http://criticalbiomass.freeblog.hu/categories/ERTEM-vita/
    egy bővebb leírást arról, hogy mi minden bizonyítja az evolúciót, pedig itt:
    http://www.talkreason.org/articles/Macroevolution.cfm

    Ha a könyv egy-egy konkért “állításával” kapcsolatban van kérésed, akkor nyugodtan írd meg (bár azt nem tudom megigérni, hogy még idén lesz alkalmam bővebben válaszolni).

    Reply
  5. Ismeretlen_27082

    “Egy szó sem igaz a darwinizmus és fasizmus és/vagy kommunizmus kapcsolatából…”

    igen, ez az érv felháborító, főleg, h az első fejezetben szépen lerakta az esküt, hogy a muszlin vallás valóban a világ megoldása, csak van pár hülye injekciós, aki félreértelmezte a vallás tanait. ezzel csak azt akarom mondani, hogy lehetne a szerző (a bevezetésben egyesszám első személyben beszélt magáról).

    azért megjegyzem, meg sem fordult a fejemben, h rohanjak a templomba (nem, már azért se a mecsetbe).

    konkrét kérdésem nincs, mert én abszolút amatőr (se) vagyok, sajnos ez már olyan fokú tudást igényel, amihez valószínű még a diploma se elég.

    egy kérdésem mégis lenne, ez mindig zavart, nem a könyv kapcsán jutott eszembe: az oké’, hogy az állatok a vízből másztak elő és indultak a törzsfejlődés útjának, de ez csak az állatvilág – feltételezem – addig már a szárazföldön dús növényzet uralta a tájat. arra valamilyen feltételezés, hogy a növényzet hogyan alakultak ki? mert a D vs. K viták rendszerint kimerülnek abban, hogy az “evolúció blabla”. a növények fejlődésére egyébként van valamilyen szakszó? 🙂

    Reply
  6. Ismeretlen_10065

    Növény evo:
    http://www.palaeos.com/Plants/default.htm#Land

    (Kicsit OFF: A “törzsfejlődés” szó nekem személyszerint nem szívem csücske, mert akarva-akaratlan azt sugallja, hogy az evolúció mintegy beépített módon a komplexitás irányába halad. Igazából erre nincs semmi bizonyíték, vannak az evolúciós fának olyan ágai ahol növekedett a komplexitás és van olyan is, ahol csökkent.)

    Reply
  7. primavis

    Nando! Az állatvilág nem egyszerre hóditotta meg a szárazföldeket, ahogy a növényzet sem. A gerincesek speciel nem a növényzet kedvéért, sőt nem is a táplálékért váltottak, hanem kényszerből: már előzőleg a vízben volt tüdejük, mert a víz oxigéntartalma egyre kisebb volt; már a vízben voltak a meder fenekén való járásra alkalmas végtagjaik, és bár volt táplálékuk is, voltak ellenségeik is. No, előlük kerestek menedéket a parton. Az ott meglevő primitiv edényesekből álló növényzet (zsurlók, korpafüvek, majd harasztok) legfeljebb csak a napsugaraktól védték őket, a már szárazföldi gerinctelenek meg feltehetően túl fürgék lehettek számukra, hogy zsákmányúl szolgálhassanak. Ezért vissza-vissza kellett térniük a vízbe táplálkozni, bőrüket benedvesiteni s persze szaporodni, mivel a megtermékenyités is külső lehetett, a lárva fejlődése meg a vízben ment végbe. De pár, az átlagtól eltérő változatuk rendelkezett olyan jellegekkel, amelyek lehetővé tették a szárazföldi életet (vállöv leválása a koponyáról és a nyak megjelenése, az uszonyszerű végtagok vége ujjas autopódiummá alakulva, gerincoszlop merevebbé válása és a medence öv hozzá csatlakozása, érzékszervek, tüdők fejlődése, középfül kialakulása, stb, stb).Ez a devon végére és a karbon elejére megtörtént.

    Reply
  8. primavis

    A “törzsfejlődés” esetében mindkét folyamat bekövetkezhet. Általános a komplexitás irányába való haladás, de az élősködők vagy egyes túlspecializálódott életmódú alakoknál az egyszerüsödés is nyilvánvaló. De mindegyik tipus számos egyed generáció sorozatának az eredménye. Mivel egytelen élőlény sem jelent meg a semmiből. Mindegyiknek vannak elődei (szülei, nagyszülei, ősei) és mindegyik leszármazási vonal a saját utját járta. Egyik élőlény sem élhetett a másikok helyett! Csak a saját elődei és utódai közt helyetfoglalva.

    Reply
  9. Ismeretlen_27082

    primias: hadd legyek egy picit szkeptikus, ha jól sejtem most kb. 230-250 millió év távlatáról beszélünk (úgy emlékszem, hogy ekkoriban jelentek meg az első dinoszauruszok). hogyan marhatott fenn bármilyen lelet ezekből a korokból?
    ha fenn is maradtak és meg is találták őket, akkor is olyan nagy az időintervallum, hogy egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy egy tényleg megalapozott véleményt lehetne kialakítani a felhalmozott leletekből.

    Reply
  10. primavis

    Hála G. Cuvier-nek, már az 1800-as évek elejétől megjelent tudományágként az összehasonlitó anatómia. Pont azon alapszik, hogy a csontváz jellegiből (s akár egy csontéból is) le lehet vezetni nagyon sok mindent és rekonstruálni lehet a kihalt egyedet. Mivel a rétegek korát ma már meglehetősen pontosan lehet meghatározni, kialakulási folyamataikat és a környezet jellegeit is, a fossziliák alapján igyencsak megalapozott véleményt lehet kialakitani róluk és környezetükről. Persze, nem mindent tudhatunk meg, de mivel a velük egyidőben élő típusok közül számos fennmaradt máig (teknősök, krokodilok, az akkor még primitiv pikkelyesek utódai, stb) van összehasonlitási alap is.

    Reply
  11. Ismeretlen_27082

    Boldog karácsonyi ünnepet mindenkinek, legyen kreocionosta vagy épp evolucionista.

    Remélem ettől mindenkinek jobb kedve lesz, még a szeretett ünnepén is:

    Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy aki egy Bábel-halat dug a
    fülébe, az azonnal megért bárkit bármilyen nyelven. A
    ténylegesen hallott beszédelemek dekódolják azt az
    agyhullámmátrixot, amelyet a Bábelhal táplál a hordozója
    agyába. Mármost bizarrul valószínűtlen, hogy pusztán az
    evolúció tiszta véletlenje eredményeképpen létrejöhet
    valami, ami ennyire észbontóan hasznos. Ezért néhány
    gondolkodó egyenesen Isten nem létezésének végső és
    legkézenfekvőbb bizonyítékát látja benne.E gondolkodók
    nagyjából így érvelnek:
    -Nem vagyok hajlandó rá – mondja az Úr -, hogy
    létezésemről bizonyítékot szolgáltassak. Mert a bizonyíték
    kizárja a hitet, s hit nélkül én semmivé válok.
    -A Bábel-hal viszont – így az Ember – kész lebukás,nem?
    Sose fejlődött volna ki véletlenül. Tehát létezésedet
    bizonyítja; ez esetben pedig a saját érvelésed alapján
    nem létezel. Quod Erat Dernonstrandum.
    -A fenébe – mondja az Úr. – Erre nem is gondoltam-és
    menten felszívódik egy logikai buborékban.
    -Ez könnyen ment – mondja az Ember, és gyorsan
    megpróbálja bebizonyítani, hogy a fekete az fehér, míg el
    nem gázoltatja magát a legközelebbi zebránál. Legtöbben a mérvadó teológusok közül úgy vélik, hogy ez az érvelés annyit se számít, mint egy pár dingókutyavese.
    -Ez azonban nem gátolta meg Oolon Colluphidot abban, hogy szép kis vagyont keressen, mikor ezt a vitát választotta Ez Majd Végre Betesz az Úrnak című sikerkönyve fő témájául.Mindez nem akadályozta meg, hogy a szegény Bábel-hal hatásosan lerombolja a különféle fajok és kultúrák közti összes kommunikációs akadályt, és így több és véresebb háború okozójává
    váljék, mint bárki vagy bármi a történelem folyamán.
    – Duglas Adams – Galaxius Útikalauz Stopposoknak

    Reply
  12. Ismeretlen_52027

    Üdv!
    Reménytelen harcnak látszik olyan embereket tudományos biológiai tényekkel megyőzni, akik nem csak hogy nem szakértői a témának, de előítélettet mutatnak a más vallású/politikai nézetű gondolkodók ellen. Akár hogyan próbálom pozitívan értékelni a kreacionosta hulladékot, lépten-nyomon azt látom, hogy a cél nem a valóság értelmezése, hanem a másképpen gondolkodók lejáratása. És az ilyen filozófiához mindig lesznek majd kellőképpen ostoba, szaktudással nem rendelkező befogadók, akik mondjuk “keresztényi jóindulatból” terjeszthetik haszontalan dolgokat. Már csak emiatt is örülök, hogy nemrég rátalátam erre a blogra, és a kuruc.info gondolkodóival szemben én nem várom az olyan keresztény és nemzeti oktatást, amelynek bármely természettudományhoz bármennyi köze is van. Az ókorban már különvált a filozófia és a természetismeret, bele kéne törődni…

    Reply
  13. Pheadar

    Bár az nem biztos, hogy szerencsés a filozófia és a tudomány szétválasztása, sokan ugyanis ennek tulajdonítják napjaink környezeti (vagy még inkább emberi) problémáit.
    A vallás sok esetben segíthet, hogy tartósan harmóniában éljünk környezetünkkel. Persze nem teszem le a voksomat egyik vallás mellett sem, főleg nem a monoteisták mellett, de szerintem adhat valami pluszt.

    Reply
  14. Pheadar

    Szerintem hogy van-e isten egy vallásban, vagy nincs, nem feltétlenül fontos, inkább az a lényeg, hogy felelősségtudatot kényszerít ki az emberekből, tudatosítja, hogy semmit nem lehet tenni következmények nélkül.
    Egyébként személy szerint a régi természeti vallásokkal szimpatizálok, mert azok ki hangsúlyozták, hogy az ember igenis a természet része, és akként is kell viselkednie. (Ez mondjuk a Bibliában is benne van, ha egy kicsit másképp olvassuk. Ma sokszor úgy értik, hogy az embert a természet fölé helyezi, de ilyen vallási vitába nem szeretnék belemenni.)

    Reply
  15. Ismeretlen_27082

    “…hogy felelősségtudatot kényszerít ki az emberekből, tudatosítja, hogy semmit nem lehet tenni következmények nélkül.”

    igen, ezért találták ki a törvényeket is. 🙂

    Reply
  16. primavis

    Szerintem a vallásosság, a hit iránti igény egyes emberek lelki sajátossága. Amolyan lelki mankó féleség, amely számukra biztonságosabbá teszi az életet, van kiben az utolsó szalmaszálat látni, van kire átháritani a hibákat (hiszen ha mindenható, az akarata ellenére nem is hibázhattam volna, ugyebár?), van akinek az igazságosságában és megbocsátásában bízni és a túlvilágon a menyekbe kerülni (na, legrosszabb esetben a purgatóriumba, de nem véglegesen). Ez a hit sokak számára az önbizalmat képes helyettesiteni, sőt vakmerővé tenni őket. Ezért érzik azt, hogy az evolúcionizmus, a darwinizmus elfogadása veszély forrása számukra a menybemenetelhez vezető uton. Mivel ez a hit alapjait rázza, mig a többi tudomány müvelése független a vallásos meggyőződéstől. (Még fegyvergyártás, tömegpusztitó fegyverek esetében is van magyarázat). Ezért lehetetlen a vita velük, mivel ehhez el kellene fogadniuk, hogy nincs tulvilági élet, pedig az milyen jól hangzik és milyen biztató! S azt is, hogy a földi életben bizony ők felelősök minden tettükért.

    Reply
  17. Pheadar

    Nem tudom, nekem tök nyílvánvaló, hogy én vagyok a felelős, meg még a darwini evolúciót is elfogadom, mint a legjobb magyarázatot, amit valaha hallottam. A vallás sem rossz dolog, és nem kell defektesnek lenni hozzá, hogy higgyen valamiben. De azért jó érzés.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.