Az ID mozgalom megtévedt hőskeresése

Reggel a szokásos blogok végifutása közben futottam bele egy postba, amely igen jól rámutat arra, mennyire nem esett le az értelmes tervezés (ID) rajongótáborának még mindig, hogy mi is a baj az "elméletükkel".

William Dembski (ID tótumfaktum no. 1) blogjának egyik hozzászólója az ID mozgalom harcosait korunk Semmelweis Ignácaiként igyekszik beállítani. (Akinek nem lenne világos a hasonlat oka: Semmelweis először jött rá arra, hogy nem biztos, hogy egészséges, ha a medikusok hullaboncolás után, kézmosás nélkül, egyből szülő anyákban kezdenek turkálni, de a kortárs orvosok nem hittek neki, s "az anyák megmentője" végül bolondokházában halt meg.) Maga a technika nem új, Michael Behe (ID tótumfaktum no. 2) már próbálkozott Galileo köntösében tetszelegni, de kicsit nagy volt rá a kabát…

Mindkét esetben ugyanaz alapvető logikai hiba miatt használhatatlan az érvelés. Mind Galileo, mind Semmelweis esetében állításaik ellenőrizhetősége, ill. kísérleteik megismelhetősége oszlatta el végül a kritikusok érveit és kételyeit. Ezzel szemben az ID mozgalom máig nem volt képes egy tudományos gonolatrendszerrel előrukkolni, olyan elméletet ajánlani, ami kísérletesen (megismételhető módon) tesztelhető lenne. S amíg ez nem sikerül, addig nem is lesznek komolyan vehetők.

13 thoughts on “Az ID mozgalom megtévedt hőskeresése

  1. Ismeretlen_28580

    Minden Galileora jut sokmillió Daniken, Illig, vízautó és manilai csodadoktor.

    Szerintem a falszifikálhatóságnál is nagyobb probléma, hogy nincs predikciós ereje az elméletüknek.

    Ha elfogadom, hogy a világot, vagy a ma élő fajokat természetfeletti beavatkozás hozta létre, az nem mond semmit a mostani világról. Ez egy metafizikai dolog, nem természettudomány.

    Ha azt állítom, hogy mind a mátrixban élünk és múlt csütörtökön indították a szimulációt és a fejünkbe csak beprogramozták az emlékeinket az nemcsakhogy cáfolhatatlan, de elfogadása nem segít semmilyen következtetést levonni a jövőre nézve.

    Lásd Omphalos-hipotézis.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Omphalos_hypothesis

    Reply
  2. Ismeretlen_12779

    Üdv!
    Mint biológus hallgató nagyfokú ellenérzéssel hallgatom az intelligens tervezés szónokait.
    Ugyanis mindenféle tudományos evidencia arra mutat, hogy
    a) intelligens tervező nem létezik
    b) ha létezik, úgy igen rosszindulatú, vagy pocsék mérnök
    Ugyanis vegyünk egy roppant egyszerű esetet az emberről.
    Az egyik a torok/gége esete. Mert ugyebár itt az ember tápcsatornájának és légzszervének útjai gyakorlatilag keresztezik egymást. Nem tudok pontos adatot, de évente tízezrek halnak meg pusztán abból a banális tényből kifolyólag, hogy félrenyelnek. Hát hol van itt az intelligencia?
    Avagy: bár ez nem látszik kívülről (:)) de a férfiak ondóvezetője ráhurkolódik a kétoldali húgyvezetékekre. Hogy miért? Egészen egyszűen azért, mert a herék, mikor a hasüregből leszállnak végső állomáshelyükre, “rossz” irányban kerülik meg a húgyvezetőket, és ahelyett, hogy simán elmennének “mögöttük”, rájuk hurkolódnak. Ez így most “anyagtakarékos”?
    És még sorolhatnám, de már biztos unjátok 🙂
    Szép napot!

    Reply
  3. Ismeretlen_45355

    Richard Dawkins írja valamelyik könyvében (van egy pár, és mind uarról szól :), hogy egy kreacionalista egyszer azzal próbált érvelni a teremtés mellett, hogy felhozta a poszméh és a nőstény poszméh mintázatára hasonlító virág példáját (a számtalan más állat-növény kapcsolat szabadon behelyettesíthető). Ő azt mondta, hogy pusztán véletlen változások útján képtelenség, hogy ennyire hasonlatossá alakuljon a virág. De ha gonoszak akarunk lenni, megint csak észre kell vegyük, hogy azért nem tök olyan az a virág, mint a méh, és kis fantázia kell, hogy belelássuk. Ennél az ember egy istentől (akárhogy nevezzük is) többet vár. Ha volt tervező, szörnyen pancser és/vagy figyelmetlen volt, mert azért jobban is meg lehetett volna teremteni a dolgokat.
    De rendkívül sok példát lehet mondani. Miért van pl. a madaraknak egy olyan génjük, ami egy fogfehérjét kódol? Csak. Mert ott maradt (nem csökkentette a gén fenntartása az egyedek fitneszét azokéhoz képest, akik elvesztették). És így tovább.

    Reply
  4. Ismeretlen_27321

    Csak két megjegyzést:
    Tara jól néz ki.
    A biológusoknak – alár támogatói az ID elméletnek, akár nem – komoly gondjaik vannak azzal, hogyan is kell egy logikus érvelést felépíteni.
    A többit a saját blogomon.

    Reply
  5. Amanitin

    dear mr kolléga, az evolucionisták elméleteit csont ugyanúgy nem lehet kísérletesen igazolni.
    NC pedig látom nem esik abba a hibába, hogy kollektív, sommás, nyílvánvaló baromságot nyilatkoztasson ki.

    Reply
  6. Ismeretlen_10065

    Amanitin, szofisztkalt erveiddel meggyoztel: az evolucio hulyeseg. Az uj szuper-rezisztens TBC torzset is biztos az isteni gondviseles hozta letre…

    Reply
  7. Ismeretlen_45355

    A kreacionistáknak össz-vissz két “érvük” van, és ezek sem a saját elméletük mellett, hanem az evolúció ellen (itt vegyük észre, hogy a kényszeredett próbálkozások az evolúció cáfolatára még nem igazolják a jóságos szakállas bácsi pármillió éve viselt dolgait).
    Az egyik érv az evolúció kísérletes igazolhatatlansága, ami időléptékét tekintve tényleg nehéz, de volt már rá példa. Minden mikrobiológiai könyv kb. 3. oldalán írják le az Eigen-kísérletet, amikor is RNS-szekvenciák generációját állították elő, és ezek közben változtak. Gondolom, arről te is hallottál, “kolléga”? Ha mégsem, olvasgass erre fele: http://www.mpibpc.gwdg.de/groups/biebricher/evolution_in_vitro.html
    A másik “érv” a jelenleg létező struktúrák véletlen változások során történt kialakulásának nagyon kis valószínűsége szokott lenni (egyszerűbben: mennyi az esélye, hogy egy roncstelepen fújó szél Boeing-et állít össue). Itt elfelejtik azt, hogy egyrészt rendkívül hosszú idő állt rendelkezésre, másrészt saját elméleteik tévedései miatt nem tudják elképzelni, hogy egy élőlény korábban másmilyen lehetett, mint most, így nem egy lépésben kellett kialakulnia, hanem az egyes lépések között is működőképes volt. Annak sokkal nagyobb az esélye, hogy egy madárnak egy tizedmilliméterrel nagyobb szárnya legyen, mint a többi verébnek, mint annak, hogy egyből kinőjön a szárnya valami gyíknak.

    Reply
  8. Amanitin

    delfin delfin, kavarod a szart.
    ad1 ez nem az én érvem, hanem a tied.
    hogy scrollozni se kelljen, itt egy kis cavinton:
    “Mindkét esetben ugyanaz alapvető logikai hiba miatt használhatatlan az érvelés. […]Ezzel szemben az ID mozgalom máig nem volt képes egy tudományos gonolatrendszerrel előrukkolni, olyan elméletet ajánlani, ami kísérletesen (megismételhető módon) tesztelhető lenne.”
    Szemben kivel?
    Azt meg már csak zárójelben kérdezném, hogy ez mitől _logikai_ hiba?

    ad2 ki mondta, hogy a kreacionistáknak igaza van?

    Reply
  9. Amanitin

    molcsi: nem hallottam, de így utólag nem is bánom.
    Okosan rájöttek, hogy egy polimeráz bizonyos templátokat gyorsabban másol. Hát ez igen.

    Reply
  10. Ismeretlen_45355

    Kedves Amantini vagy mi: látszik, hogy nem hallottad, merthogy nem erre jöttek rá: egyszerűen csak a rövidebb szekvenciák terjedtek el, mert azok gyorsabban másolódnak.
    nem gondolod, h bizonyos ismeretek fel kéne elevenítened/most először meg kéne szerezned, mielőtt beleszólsz a nagyok dolgába?

    Reply
  11. Ismeretlen_10065

    Hogy maradjunk az egyik legaktualisabb bizonyitakanal annak, hogy mikent tesztelik az evolucio elmletet, vegyuk azt, hogy mikent leltek a Tiktaalikra. Daeschler es Shubin a mar meglevo hal-negylabu atmenetet tukrozo fossziliak alapjan kovetkeztetett arra, hogy milyen foldtani retegben kell legyen egy “hianyzo lancszem”. Ezt kovetoen egy egyetemi geologia tankonyvbol kerestek egy olyan helyet, ahol az emlitett reteg konnyen hozzaferheto. Odamentek es valoban leltek egy atmeneti fossziliat.

    Azaz a meglevo adatok alapjan gyartottak egy elmeletet, teszteltek es igaznak talaltatott. (Ha ugyanabban a retegben egy kifejlett orrszarvu csontvazra lelnek, mara mar reg eltemettek volna az egesz darwini evoluciot.) Ez az a logika, amivel a tudomanyos modszer mukodik. Ennek nem felel meg az ID.

    Reply
  12. danesdzsu

    Felagund:
    “A fölösleges anatómiai részleteket mellőzve, az emlősöknél a nyelőcső és a légcső funkcionálisan el van zárva egymástól, az emlősök a szájukkal táplálkoznak és az orrukon át lélegeznek. Ha egy kutya ugat, akkor gégéje alább száll a hangképzés kedvéért, majd visszatér eredeti pozíciójába. Az embernek viszont folyamatosan “lent” van a gégéje.

    Már Darwin is sokat tépelődött ezen: mire jó, hogy az ember nyelő és légzési apparátusa “össze van nyitva”, hiszen emiatt tudunk félrenyelni, vagy balesetekkor gyakori halálok a hányás visszalégzése.
    Ez az ára a beszédkészségnek. Az akaratlagos légzés és a leereszkedett gége alkotja azt a lehetőséget, melynek talaján a beszéd a későbbiekben kialakulhatott.”

    http://www.tenyek-tevhitek.hu/vizimajom.htm

    Reply

Hozzászólás a(z) Amanitin bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.