…. gondolják a hírek szerint a Vatikán háza táján. Egyik asztronómusuk, Guy Consolmagno Testvér olyasmit nyilatkozott, hogy:
BELIEVING that God created the universe in six days is a form of superstitious paganism,[…]
“Religion needs science to keep it away from superstition and keep it close to reality, to protect it from creationism, which at the end of the day is a kind of paganism – it’s turning God into a nature god. And science needs religion in order to have a conscience, to know that, just because something is possible, it may not be a good thing to do.”
Guy Consolmagno, a Vatikán csillagásza a napokban azzal támadta meg a tudományos teremtéstant, hogy az egyfajta pogányság, mivel Istent a természeti istenek sorába teszi, és harcot szít a tudomány és a vallás között. Ez a fajta rosszindulatú tájékozatlanság elvárható egy jezsuita szerzetestől, aki –a római katolicizmus és protestantimzus között felvállalt széleskörű ökumenizmus ellenére– mindenáron oda akar paskolni egyet a protestantizmusnak, vérbeli jezsuita révén, mivel a protestáns teremtéskutatók a protestáns főáramlatoknak csak egy kis része, így velük szemben mindent szabad mondani, elkövetni.
Mindez t pedig úgy teszi, hogy csak felületesen ismerkedett meg ellenfelei nézeteivel, és pláne nem is foglalkozott a teremtéstörténet exegetikai vizsgálatával. A teremtéskutatóknak sosem volt problémájuk a tudománnyal; ez széles körben félreértett dolog. A teremtéskutatók ugyanúgy elfogadnak kísérletes mérések eredményeit, illetve tudományos adatokat, amelyeket az empírikus tudomány állít elő. Ez azt jelenti, hogy az objektív, kísérletes tudománynak amit a jelenben végzünk, van egyfajta bizonyos önállósága. Magyarul elsimerjük, hogy a tudományos kísérletek elvégzéséhez meg vannak a saját játékszabályai. Más szóval ez azt jelenti, hogy egy PCR reakció, vagy egy fajleírás, vagy egy spektrometriai mérés se nem ateista, se nem teista. Mérési eredmény, és kész. Teljesen más dolog, hogy ki hogyan értelmezi ezt a kísérletes eredményt, és milyen következtetéseket von le belőle. A gondolkodás szabadságához tartozik az, hogy mindenki saját magának magyarázza el a megfigyelt jelenséget, és hogyan illeszkedik bele a saját maga világnézetébe.
Ez alapján már lehet beszélni olyan ellentétekről, amelyek az egyes tudományos következtetések között állnak fenn, amelyek egyes személyek világnézetéből fakad. A kísérletes eredmények ugyanazok, mivelhogy egyazon valóságról tesznek tanuságot, csak a belőlük levezetett és rájuk felépített, szubjektívan meghatározott világnézetek mások. Ilyen értelemben szembenáll a materialista evolúc
Conso lmagno egyébként még a saját egyházának is ellentmond, hiszen a római katolikus egyház évszázadokon keresztül mindig is szó szerint vette a teremtéstörténet bibliai elbeszélését. Róma Teilhard de Chardint, az evolúció és a teremtés között kompromisszumot állító paleontológus papot kétszer száműzte (sőt ma is sok katolikus mereven eláll tőle). A huszadik századig volt ez így, amikor nem volt többé divat hinni benne, egyszerűen átértelmezték a Bibliának ezen részét. A tudás veszélyes, de a tudatlanság is az, mondja Consolmagno, de mire tanított minket Péter? “Felelvén pedig Péter és az apostolok, mondának: Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek.” (ApCsel 5,29). Az a kérdés merül fel az emberben, hogy Consolmagno jó katolikus-e, ha nem fogadja meg Péter és az apostolok tanúságtételét? “Az Úrnak félelme feje a bölcsességnek.” (Péld. 1,7)
Sőt ha megnézzük a katolikus egyház 1997-es katekizmusát, a következőt olvashatjuk: “…Isten ősszüleinket, Ádámot és Évát a szentség és igazság eredeti állapotában teremtette. Az eredeti szentség e kegyelme részesedés volt az isteni életben. E kegyelem ragyogása az emberi élet minden dimenzióját megerősítette. Ameddig az ember szoros kapcsolatban maradt Istennel, nem kellett sem meghalnia, sem szenvednie.” (KEK, 1997, 375. és 376. pont). Magyarul a római katolikus azt tanítja, hogy az első embereket Ádámnak és Évának nevezte, akiknek nem kellett szenvedniük (az evolúcióval szemben ami azt állítja, hogy a gyengébbek elhalásával újabb fajok jönnek létre, ez a természetes szelekció), sőt ráadásul a Bűneset révén az egész emberiség is megbukott. Amint ezt a Biblia is alátámasztja: “Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett. Mert a törvényig is volt bűn a világban, bár a bűn nem róható fel, ha nincs törvény. Mégis úrrá lett a halál Ádámtól Mózesig azokon is, akik nem Ádám vétkéhez hasonlóan estek bűnbe. Ő pedig előképe az eljövendőnek.” (Róm. 5,12-14). “Halál, hol a
Cs.M., 1996 október 22 óta a róm. kat. egyház hivatalos állásfogalalása a következő:
“Today […] some new findings lead us toward the recognition of evolution as more than an hypothesis. In fact it is remarkable that this theory has had progressively greater influence on the spirit of researchers, following a series of discoveries in different scholarly disciplines. The convergence in the results of these independent studies—which was neither planned nor sought—constitutes in itself a significant argument in favor of the theory.”
Lehet nem szereteni, de letagadni kár. Consolmagno pedig maga is kutató, pont ebből kifolyólag sok más személlyel szemben a jelek szerint érti is miként működik a tudomány, nemcsak beszél róla.