ha
az ember cikket ír, akkor hivatkoznia is kell, ugyebár, merthogy sok
okosságot nem a saját kútfejéből merít, hanem olvas az istenadta,
információt gyűjt, azok alapján pattan ki fejéből az isteni szikra, a
tudományos pallaszaténé, és hát ezekre az ötletadó cikkekre hivatkozni
kell, mindamellett egyidejűleg ezzel a cikket az adott tudományos
nichbe is behelyezzük.
az ember cikket ír, akkor hivatkoznia is kell, ugyebár, merthogy sok
okosságot nem a saját kútfejéből merít, hanem olvas az istenadta,
információt gyűjt, azok alapján pattan ki fejéből az isteni szikra, a
tudományos pallaszaténé, és hát ezekre az ötletadó cikkekre hivatkozni
kell, mindamellett egyidejűleg ezzel a cikket az adott tudományos
nichbe is behelyezzük.
namármost
ha az ember hivatkozik, akkor persze a legegyszerűbb megkérni az ember
péhádé-hallgatóját, hogy csinálja meg a referencia-listát, merthát ez
egy elég pepecs része a cikkírásnak. még akkor is, ha az embernek van
mindenféle referencialista- illetve irodalomjegyzék-kezelő programja,
ami a szövegszerkesztőhöz feltelepíthető, és isteien megkönnyíti az
ember életét.
ha az ember hivatkozik, akkor persze a legegyszerűbb megkérni az ember
péhádé-hallgatóját, hogy csinálja meg a referencia-listát, merthát ez
egy elég pepecs része a cikkírásnak. még akkor is, ha az embernek van
mindenféle referencialista- illetve irodalomjegyzék-kezelő programja,
ami a szövegszerkesztőhöz feltelepíthető, és isteien megkönnyíti az
ember életét.
merthogy
alapesetben az ember írja a cikket, és ha egy info nem tőle származik,
akkor odarak zárójelben egy számot, aztán a cikk végén pedig a számokat
felsorjázza, és felsorolja a cikkeket. vagy szám helyett a szerzőt és a
megjelenés évét. ez újságtól függ. bocsánat, tudományos folyóirattól.
merthogy ezeknek megvan a saját stílusuk, mindegyiknek más. például
alapvetően más a cikkre való hivatkozás formája. Valahol a szerzők
nevén, a folyóirat címét, évfolyamát, számát, az oldalszámot kell
feltűntetni, valahol még a cikk címét is, és persze a betűstílus,
formátum, központozás is szépen variál újságról újságra. és ha az ember
elküldi egyhez, aztán azok visszaküldik, és beküldi egy másikhoz,
írhatja át az egész irodalomjegyzéket (jóesetben csak azt).
alapesetben az ember írja a cikket, és ha egy info nem tőle származik,
akkor odarak zárójelben egy számot, aztán a cikk végén pedig a számokat
felsorjázza, és felsorolja a cikkeket. vagy szám helyett a szerzőt és a
megjelenés évét. ez újságtól függ. bocsánat, tudományos folyóirattól.
merthogy ezeknek megvan a saját stílusuk, mindegyiknek más. például
alapvetően más a cikkre való hivatkozás formája. Valahol a szerzők
nevén, a folyóirat címét, évfolyamát, számát, az oldalszámot kell
feltűntetni, valahol még a cikk címét is, és persze a betűstílus,
formátum, központozás is szépen variál újságról újságra. és ha az ember
elküldi egyhez, aztán azok visszaküldik, és beküldi egy másikhoz,
írhatja át az egész irodalomjegyzéket (jóesetben csak azt).
ám ezek a csodaprogramok
lehetővé teszik azt, hogy az ember cikkírás közben online megkeresse az
adott cikkeket, kigyűjtse őket egy külön irodalomjegyzékbe, írás közben
beszúrja az idézetet, a referencialistát az adott folyóirat formátumára
egy kattintással átalakítsa. egy probláma van csak velük: az áruk. egy
ilyen program most téli árleszállításkor 224 eurót kóstál adóval,
mindennel. persze akadémiai intézmények és diákok kaphatnak rá
kezvezményt, nade ez mégsem az a szofver, ami nélkül nem megy az ember
gépe, és ehhez képest…
lehetővé teszik azt, hogy az ember cikkírás közben online megkeresse az
adott cikkeket, kigyűjtse őket egy külön irodalomjegyzékbe, írás közben
beszúrja az idézetet, a referencialistát az adott folyóirat formátumára
egy kattintással átalakítsa. egy probláma van csak velük: az áruk. egy
ilyen program most téli árleszállításkor 224 eurót kóstál adóval,
mindennel. persze akadémiai intézmények és diákok kaphatnak rá
kezvezményt, nade ez mégsem az a szofver, ami nélkül nem megy az ember
gépe, és ehhez képest…