Az utóbbi évtized egyik legnagyobb embertani meglepetése még 2010-ben született, amikor egyetlen kis darab ujjperc alapján kiderült, hogy az anatómiailag modern ember, aka. Homo sapiens feltűnésével párhuzamosan nem csak egy, hanem legalább két másik ősi embercsoport létezett a világon. A neandervölgyiekről már régóta tudtunk, de ez a szibériai Gyeniszova-barlangból származó ujjperc nem tőlük származott, hanem a tudomány számára egészen addig ismeretlen embercsoporttól.
Velünk csak távoli rokonságban levő csoportról lévén szó, beszélhetnénk emberfajokról is, de akárcsak a neandervölgyiek esetében, itt is kiderült, hogy a klasszikus “biológiai fajdefiníció” szerint nem voltunk külön fajok: a gyeniszovai emberek keveredtek a H. sapiens-ekkel és a DK-Ázsiában élő emberek ma is hordozzák a DNS-üket.
Azaz mindössze a mai genomokat látva tudjuk, hogy kellett legyen keveredés, de ennek a pontos idejét nehéz behatárolni – ezt, első (vagy kevés) generációs hibridekből származó maradványok nélkül kezdetben csak nagy hibahatárral becsülni tudtuk.
Az archaikus genomok szaporodásával azonban elkezdtek előkerülni olyan szekvenciák, amelyek a jelek szerint pont ilyen hibridektől származnak: eddig ennek a legszebb példája a romániai Csontok Barlangjából (Peștera cu Oase) származó egyed, akinek valamelyik szépszüleje neandervölgyi kellett legyen. (És mivel az is megállapítható, hogy ez a hibrid populáció később nem maradt fent, tudjuk, hogy nem egyszeri eseményről volt szó, hiszen a bennünk levő neandervölgyi DNS más, további keveredésekről árulkodik.)
Most azonban a gyeniszovai lelőhely egy újabb értékes lelettel gazdagította ismereteinket: egy elsőgenerációs neandervölgyi – gyeniszovai ember hibriddel.
Az már korábban nyilvánvaló volt, hogy a remek helyen levő és jó adottságokkal bíró barlangot az évezredek során lakták neandervölgyiek és gyeniszovai emberek is. Azonban abban nem lehettünk biztosak, hogy a két csoport időben átfedett-e, vagy sem. A “Denny” keresztnevet kapó, kb. 90 ezer évvel ezelőtt élő, legalább 13 éves lány maradványai azonban mindent kétséget kizártak.
A maradvány itt is, akárcsak az eredetei gyeniszovai leletnél egy kis csontfragmens, amit előbb tűként a szénakazalból kellett elővarázsolni: a gyeniszovai ásatások során több ezernyi csontdarabot tártak fel, de ezek annyira töredezettek voltak, hogy ránézésre nem lehetett eldönteni róluk, hogy emberi, vagy állati csontvázhoz tartoztak-e egykor. Így a minták vizsgálatát végző Pääbo-csoport először kollagén fragmentumokat izoláltak ezekből, hogy meghatározzák, milyen előlényről van szó. (A kollagén vizsgálat viszonylag egyszerű, hiszen a csontban nagy mennyiségben jelen levő fehérjéről van szó, ami ráadásul annyira stabil, hogy még nagyságrendekkel régebbi dinoszaurusz maradványokban is felfedezhető.) A közel 2000 csont-töredék közül egy volt az, ami emberinek bizonyult, ebből izoláltak aztán később DNS-t és ennek vizsgálatát ismerhetjük meg a Nature-be felkerült cikkből.
A neandervölgyi mirokondriális DNS-el (vagyis neandervölgyi anyával) bíró Denny (vagy hivatalos nevén “Denisova 11”) genomjának vizsgálata aztán igazi meglepetéssel szolgált, ami alighanem kárpótolt mindenkit a sziszifuszi munkáért: a genomjának csak egyik fele hordozta a neandervölgyiek DNS-ére tipikus polimorfizmusokat, a másik fele viszont gyeniszovai volt.
Már önmagában is nagyon érdekes egy ilyen elsőgenerációs hibrid felfedezése, de a Denny-genom elemzése m;g tartogatott egy érdekességet: bár az apja oldaláról származó gyeniszovai DNS sokban megegyezik a korábban izolált gyeniszovai genommal (vagyis a gyeniszovai emberek populációja elég állandó volt), az anyai, neandervölgyi DNS jobban hasonlít a horvát Vindija-barlang egyik maradványának örökítő anyagára, mint a korábban a Gyeniszova-barlangból előkerült neandervölgyi maradványokéra.
A Gyeniszova-barlang neandervölgyi genomja kb. 120 ezer éves, a vindijai genom viszont csak ~50 ezer éves, azaz előbbi sokkal öregebb, az utóbbi sokkal fiatalabb, mint Denny genomja. De ez a furcsaság mindenképpen azt mutatja, hogy a neandervölgyiek egyáltalán nem ültek egy helyben, hanem (generációk alatt) nagy távolságokat képesek voltak megtenni, hiszen vagy a balkáni populáció jutott el Szibériáig és helyettesítették az “őshonos” neandervölgyieket, vagy utóbbiak egyik csoportja jutott el Denny születése után a Balkánig. További genomok remélhetőleg majd elárulják, hogy mi is történt.
(Források: Nature, NYTimes; fedőkép forrása: NatureEcoEvo community)
Slon V, Mafessoni F, Vernot B, de Filippo C, Grote S, et al. (2018) The genome of the offspring of a Neanderthal mother and a Denisovan father. Nature doi: 10.1038/s41586-018-0455-x.