Tényleg tízszer annyi baktériumunk van, mint saját sejtünk?

microbiome_1a.png

Kevés felkapottabb téma létezett az utóbbi évtizedben, mint a rajtunk és bennünk élő baktériumközösség, az ún. mikrobióta tanulmányozása. Ennek kapcsán az egyik érdekes factoid, amit boldog, boldogtalan, aki a témában mondott valamit (így én magam is) elmondott, az hogy a mikrobiótát tízszer annyi sejt alkotja, mint ahány a saját testünket felépíti.

Az adat nem csak ismeretterjesztő cikkekben, de szakmai összefoglalókban is szerepelt, a New York-i Természettudományi Múzeum aktuálisan futó kiállításának brossúrájában is fellelhető, s csak egy gond van vele: úgy tűnik, hogy nem pontos. A hetvenes évekbeli sejtszám becslések, amelyek alapján kijött, túlbecsülték a baktériumok, illetve alulecsülték a testi sejtek számát. 

cell_number.png
Az emberi testben levő sejtek döntő többségét a vörösvértestek (erythrocytes) teszik ki, és az igazán nagy tömegű izom- (muscle), és zsírszövet (adipocytes) kevesebb, mint 0.21%-ot. (Forrás: bioarXiv)

Ezt korrigálja most egy friss cikk, amit a napokban töltöttek fel a biológusok pre-print szerverére, a bioarXiv-ra (vagyis, hogy ragaszkodjunk a tényekhez, ez még nem ment át szakmai lektoráláson, vagyis peer-reviewn). A legfrissebb irodalmi adatok összesítésével jutnak el a korrigált értékhez, de legalább ennyire érdekes a fent is beszúrt ábra, ami az emberi test sejtjeinek eloszlását mutatja. 

Sejtjeink döntő többsége (84%) ugyanis vörövértest, és más olyan szövetek, amelyek viszonylag sok helyet foglalnak el, mint a zsír-, vagy izomszövet, alig 0.2%-ot, illetve 0.001%-át teszik ki az összsejtszámnak. Persze különböző sejtek különböző méretűek, így lehetséges, hogy ezekkel a sejtszám-eloszlásokkal is az izomsejtek egy 70 kg-os idealizált felnőtt tömegéből 20 kg-t, a zsírszövetet alkotó adipociták pedig 13 kg-ot tesznek ki (vagyis a teljes testsúly közel felét), miközben a töménytelen mennyiségű vörösvértest csak 2.5 kg-ra rúg.

mircobiome_2.png
A legújabb adatok alapján végzett becslések szerint, inkább kb. meggyezik a mikrobiótát alkotó bakteriális és testünket felépítő sejtek aránya. (Forrás: bioarXiv)

És hogy mennyi a korrigált érték? A mikrobióta több mint feleződött (1014 helyett “alig” 4×1013), míg testi sejtekből háromszor több lett (1013 helyett 3×1013-n). Azaz az arányuk sokkal közelebb állhat az egyhez, mint a tízhez. Mindez persze nem teszi kevésbé fontossá a mikrobiótát, mindössze a jópofa factoidot küldi a kukába.

(A poszt eredetileg a Science Meetup blogjában jelent meg.)

13 thoughts on “Tényleg tízszer annyi baktériumunk van, mint saját sejtünk?

  1. Mészáros Laci

    Érdekes. Bár a vörösvérTESTeket magyarul hangsúlyosan nem nevezzük sejtnek, angolul mégis csak sejt (red blood cell).

    Reply
  2. Mészáros Laci

    @Ferenc Valenta:
    Hát azért remélem az atkák száma nem túl nagy 🙂 azok már magukban is többsejtű élőlények.
    A vírus meg… az nem is tudom, meg lehet-e számolni akkor, amikor már bennünk van, hiszen ha egyszer beköltözik egy sejtbe, akkor a sejt DNS-ébe épül be. Vagy valami ilyesmi.

    Reply
  3. Amanitin3

    Az Other 2.2%-ba kell beleférnie az összes idegsejtnek meg a komplett emésztőrendszer epitéliumnak? Ne viccoljunk mán kartácsok.

    Reply
  4. Dr. Fred Edison

    @Mészáros Laci: Mondjuk ez így nem igaz, a vörösvérsejt megnevezést ugyanúgy használjuk. Gugli ugyanannyi találatot dob, a Wikipédiában inkább a sejt megnevezés mellett érvelnek, és a legutóbbi laborvizsgálatom eredményén is vörösvérsejt szerepel, szóval ha engedékeny vagyok 50-50%, de valójában nyert a sejt. 🙂

    Reply
  5. fordulo_bogyo

    “Az emberi testben levő sejtek döntő többségét a vörösvértestek (erythrocytes) teszik ki” – ezek nem sejtek.
    “A sejt az összes ismert élőlény szerkezeti és funkcionális építőeleme. Ez a legkisebb egység, amelyet még a természetben élő névvel illetnek, mivel ez a legkisebb olyan egység, amely még anyagcserére és szaporodásra is képes. “
    A voros vertest nem szaporodik es nem kepes anyagcserere.
    Amugy meg teljesen mindegy, hogy tizszer annyi, vagy ugyanannyi, semmit nem valtoztat.

    Reply
  6. fordulo_bogyo

    @dolphin: Ugy tudom, a voros vertesnek nincs sejtmagja. Nincs benne mitokondrium, nincs benne ribosoma (nincs feherjeszintezis). De ismetlem, definico, megegyezes kerdese. Csak azert szoltam, hogy ha igy nezzuk akkor a regi becsles az igaz (sot, alulbecsulte az aranyt), ha a voros vertesteket is beleszamitjuk akkor meg az uj. Nem is foglalok allast, csak azert szoltam, hogy nem volt feltetlenul teves/hibas. Es tenyleg semmi nem mulik rajta, epp olyan jol hangzik az is, hogy ugyanannyi bakterium el bennunk, mint az, hogy tizszer annyi.
    Mellesleg a linken a New York-i Természettudományi Múzeum kiallitasarol 70-90% a becsles, azaz 2.3-szor annyi es 9-szer annyi … ehhez kepest az ugyanannyi meg kisebb elteres.

    Reply
  7. fordulo_bogyo

    @dolphin: Koszi. Bakteriologuskent az vorosvertestet plazmid nelkuli coli minisejthez hasonlitanam (pontatlanul, mert a minisejtben vannak riboszomak, a vvt-ben nincsenek). Hogy ezeket sejtkent szamolom, vagy sem, az onkenyes dontes kerdese, en inkabb nem szamolom oket sejtkent.
    openwetware.org/wiki/Minicells

    Reply
  8. csakférfi

    Az ember egy “kétlábonjáró” szimbiotikus rendszer. 🙂 🙂 🙂 Ezt romboljuk le naponta a kozmetikai szerekkel.Hogy aztán újra meg ujra kialakítsák saját egyensúlyukat.Mármint a rajtunk élő “baktériumok,vírusok,atkák ..stb”.Nagyon tudatosan romboljuk ezek szerint a saját felszíni védekező rendszerünket.Hja a “szépségért meg kell szenvedni”.Nem is értem miért hiszik azt az emberek hogy a boldogság a szenvedés hiánya?

    Reply
  9. Irbisz

    „A hetvenes évekbeli sejtszám becslések, amelyek alapján kijött, túlbecsülték a baktériumok, illetve alulecsülték a testi sejtek számát. “
    A 70-es evek ota nem vegeztek ujabb vizsgalatot, csak mindenki atvette az adatot, mint azt, hogy csak agyunk 10%-at hasznaljuk? Ez kicsit furcsanak tünik.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.