Az elmúlt évek GMO vitáiban vissza-visszatérő motívum volt (a mir részünkről mindenképpen), hogy csak idő kérdése és megjelennek azok a modern genom-editálási technikákkal létrrehozott élőlények, ahol annyira banális a változtatás (praktikusan pl. egy gén elrontása), hogy markerk-gének hiányában utólag tulajdonképpen egyszerűen eldönthetetlen, hogy egy természetes mutációval állunk szemben vagy emberi bevatkozással. És akkor ki lehet dobni az egész kínkeservesen felépített szabályozási kártyavárat, amit eddig is csak biológiai fogalmak megerőszakolásával lehetett fenntartani.
A legevidensebb jelölt már a kezdetektől fogva a myostatnin (mstn) gén volt, hiszen ennek a génnek a természetes funkcióvesztéses alléljait már eddig is szelektálták az emberek kutyák, marhák, birkák esetében (ez extra izomtömeggel jár). Tavaly utóbbiak esetében létrehoztak genom-editált változatokat is, amelyek előnye, hogy nem kell hosszú generációkon keresztül várni, amíg a már létező mutáns MSTN allélt bekereszetezik egy új fajta genetikai háttérbe.
Most koreai tudósok elkészítették az első MSTN mutáns malacokat is, ami, ha beválik – és ez persze kérdés, hiszen a Belgian Blue marhák esetében sem annyira előnyös az íz, mint a piacvezető argentin fajták esetében -, akkor csak idő kérdése, hogy az európai termelőknek és politikusoknak is azon kelljen malmozniuk, hogy akkor GMO-e egy ilyen állat (és annak ellenére, hogy létez(het)nek azonos eredményű természetes mutációk is) vonatkoznak-e rájuk a jelenlegi szabályozások), vagy sem.
(via Nature News)
Proudfoot C, Carlson DF, Huddart R, Long CR, Pryor JH, et al. (2015) Genome edited sheep and cattle. Transgenic Res 24(1):147-53.
Tényleg, jelenleg, hogy lehet valamiről megállapítani, hogy GMO-e vagy sem?
Nem azért mondom, de itt a pompás lehetőség az értelmes tervezés elmélet gyakorlati alkalmazására. Folyton azt hallom, hogy valami félelmetesen hatékony módszerük van a tervezettség kimutatására, ez a terület szinte kiált egy ilyen módszerért. Csak meg kell mérni az egyik mutáció tervezettségét és a másikét is, nyilván a véletlen mutáció nulla tervezettséget kell hogy mutasson, a genom-editálás eredménye pedig magas tervezettséget kellene hogy mutasson. Szóval itt a módszer gyakorlati haszna, mégsem lép elő az értelmes tervezési mozgalom, hogy learassa a jogos babérokat. Nekem ez furcsa.
@Sexcomb: Fordítva, a véletlen mutációs változat a tökéletes (ami nyilván megállapítható azzal a titkos mérési módszerrel) és a GMO-verzió tökéletlenebb… 🙂
Merthogy amit te véletlen mutációnak hívsz, az nekik a tökéletes tervezettség állapotában van tehát bármilyen beavatkozás ezen csak ronthat. 🙂
@Robur: Nem lehet. Elvileg nem lehet, csak ugy, ha figyeled, hogyan keszul. ha kesz van, senki nem tudja megmondani biztosra.
@Robur: Meg kell nezni, hogyna keszitettek. Komolyan. ez az egyetlen megbizhato eljaras. A kesztermekrol bizonos (ismert) esetekben lehet valoszinusiteni, de epp, mert nincs elvi kulonbseg egy GMO es egy nem GMO kozott, ha nem latod hogyan keszult, akkor nem tudhatod.
HA egy GMO-rol konkretan leirjak, hogy ez es ez a modositas, AKKOR azt keresve eldontheted, hogy az a konkret GMO-e vagy sem.
A jelenlegi GMO-k eseten vannak olyan jellemzoen hasznal genetikai elemek, amiknek a jelenlete valoszinusiti, hogy GMO-rol van szo.
Nem csak a GMO szabályozással van a gond. Hanem a gének levédetésével is jogilag. Ezt senki sem tudja értékesíteni mint módosítás és nem is bizonyítható ha valaki tovább tenyésztette és eladta. Vagy akkor levédethető az ember bizonyos tulajdonságai is? És ha olyan ember jön létre véletlenül, akkor a szüleinek fizetniük kell utána?