A hangyák lenyűgözően fejlett szociális viselkedése régóta ámulatba ejti az őket tanulmányozókat. Az akár emberi léptékben is gigászi hangyabolyokat építő serény kis ízeltlábúak szociális viselkedését számtalanszor hozták párhuzamba az emberi társadalommal – gondoljunk csak a henyélő ciripelőket a fáradtságot nem ismerő, a télre gondosan felkészülő szorgos gyűjtögetőkkel szembeállító tanmesére.
Tavasszal szárnyas hangyaként hímek és nőstények százai röpülnek ki egy-egy bolyból. A párzás után nem sokkal a hím elpusztul, a nőstény elveszti szárnyait, és királynő lesz belőle. A csak nőivarú, steril utódokból különféle feladatokra szakosodott dolgozók lesznek; van, aki a petéket ápolja, van, aki takarít és a bolyt építi, van, aki a védelemre szakosodott és van, aki élelmet hoz. Amikor eljön a rajzás ideje, akkor keletkeznek csak hím illetve fogamzóképes nőstény egyedek, akik felnőve kirepülnek a bolyból.
A Lausanne-i 
Egyetem kutatói ácshangyákat (Camponotus fellah) figyelnek meg már pár éve. A szaporodás után befogott nőstény szárnyas hangyák a kutatók által kifejlesztett környezetben hozták létre a kolóniákat. A konstans sötétben tartott mesterséges bolyban él a királynő a dolgozókkal, míg élelemért a beszerzők egy kis alagúton át juthatnak el a föld feletti világot szimuláló (fény-sötétség ciklussal rendelkező) részbe, ahol a táplálékot találják. A felnőtt állatokat egyedi kódokkal látták el, majd kamerával 41 napon át detektálták az immár négy éves, kb kétszáz tagból álló kolóniák tagjainak mozgását és az egyedek közti interakciókat. Mivel a kód alapján minden egyes felnőtt egyedet be tudtak azonosítani, a hangyakutatás története során először adódott arra lehetőség, hogy egy hangya, mint individuum karrierútját rögzítsék.
A kísérlet alapvető célja az volt, hogy megfigyeljék, hogyan alakulnak ki a különféle funkciót ellátó szociális csoportok. Az egyedek közti társas kapcsolatot úgy definiálták, hogy ha két hangya egymással 130 fokos szöget zárt be, akkor van interakció, ha kisebbet vagy nagyobbat, akkor nincs. A kísérlet első tíz napjában (a napi kapcsolati hálók alapján) kolóniánként két fő csoport lehetett megkülönböztetni. Az elsőbe a királynő és az őt illetve a petéket ellátók (ápolók) tartoztak, míg a másodikba azok a dolgozók, akik az élelmezésért voltak felelősek (gyűjtögetők). Pár nappal később kialakult egy harmadik csoport, amelyik a két előző között foglalt helyet, és főként a járatok tisztogatásával foglalkozott (takarítók).
A csoportok között jellegzetes különbségeket találtak. Míg az ápolók és a gyűjtögetők szoros közösséget alkottak, mind fizikailag (általában egy adott helyen tartózkodtak), mind a csoporton belüli interakciókat tekintve, addig a takarítók nagy területet jártak be naponta, és a csoportot alkotó egyedek közötti kapcsolat is lazábbnak bizonyult. Ennek megfelelően alakult az információ terjedése is a csoportok között illetve a csoporton belül: egyedül a takarítóknál tapasztalták azt, hogy az információ (ami amúgy egy óra alatt kb a kolónia feléhez eljutott) gyorsabban terjedt a csoportok között, mint az információhordozó csoportján belül.
A kísérlet legmeglepőbb eredménye az, hogy az idő előrehaladtával egyes hangyák átkerültek egyik csoportból a másikba. E csoport- és funkcióváltás életkorfüggőnek bizonyult, és tendenciája pedig a következő volt: ápolókból takarítókká váltak, illetve takarítókból gyűjtögetőkké. Hasonló, kortól függő karrierváltást méheknél már megfigyeltek, a fiatalok ott is először ápolókként kezdik, majd ahogy érettebbé válnak, úgy kapnak komolyabb feladatokat.
Mersch DP, Crespi A, Keller L. Tracking Individuals Shows Spatial Fidelity Is a Key Regulator of Ant Social Organization. Science. 2013 Apr 18. [Epub ahead of print]
“Ennek megfelelően alakult az információ terjedése is a csoportok között illetve a csoporton belül: egyedül a takarítóknál tapasztalták azt, hogy az információ (ami amúgy egy óra alatt kb a kolónia feléhez eljutott) gyorsabban terjedt a csoportok között, mint az információhordozó csoportján belül.”
Milyen információ terjedéséről van szó?
Egy kis videót szerettem volna készíteni a gyepünkön lévő hangyabolyról. Miért? Mert legalább tíz éves és hatalmas, már mint én akkor úgy gondoltam. A 50*50cm-es felszíni részével impozánsnak tűnt, plusz az évek alatt 40m-es körzetben még kolóniákat is létrehoztak, hasonló méretekre törekedve. A kolóniák rossz helyen vannak, ezért azokat folyamatosan pusztítom, ezért csak az ős boly fejlődik zavartalanul.
Mint írtam leakartam videózni, mert büszke voltam rá, de ehhez kellett volna egy kis háttér információ. Találtam is. Pislogtam mikor rájöttem, hogy milyen bonyolult és sok színű fajjal van dolgunk. Persze, így arra is rájöttem, hogy az én bolyom nem is annyira különleges, ezért nem is videóztam le őket.
Lehet, hogy ők lesznek az ember után az új uralkodó faj? Hiszen már most gombát termesztenek és rabszolgákat tartanak.
@neoteny:
Azt volt az alapfelvetés, hogy a személyes kontaktus célja mindig információátadás. Ez az információ a csoporttól függően lehet a táplálékforrás helyzete, új pete érkezése vagy segítségkérés a takarításhoz.
@BigPi: Amíg az atomot nem találják föl a hangyáid addig szerintem ennek nincs sok esélye…
@BigPi:
Szerintem a nem olyan különleges boly is megér egy videót.
A gombatermesztés tudtommal csak a levélnyíró hangyákra érvényes, azokat mindenképpen érdemes lefilmezni, ahogy cipelik azokat a piszok nagy leveleket, de ők nem tartanak rabszolgákat. Azok más fajok. Szóval legfeljebb fajok közötti összefogással léphetnek világuralomra. Pláne, ha beveszik a termeszeket a buliba 🙂
@kovi1970:
„Íme, Atom Anti, a hangya,
a fürge, a bátor
ki minden bűnt meggátol
s oly parány,
hogy nagy talány,
erejét honnan vette.
Ki gyönge, tüstént hívja őt:
Anti megküzd helyette.
Ökle, mint a pöröly,
hát vele ne pörölj.
Mert mily kicsi ő, oly nagy hatalom:
Anti az Atom.”
majd egyszer veletlenul jol begombaznak a fura fajtabol, aztan rajonnek egy-ket dologra. lesz aztan haddelhass!
Mi kiirtjuk magunkat, ők maradnak. ennyi 🙂