“A genetikusok hamarosan megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a liszenkoisták, miután sem egzakt adatokkal, sem érvekkel nem tudták eloszlatni ellenfeleik kételyeit, ellenséggé nyilvánították őket, s meggyőzés helyett semmi aljasságtól vissza nem riadva a kényszer fortélyait alkalmazták. A genetika tételeit tagadták, elferdítették, kiforgatták, meghamisították, leszólták, rágalmazták. A genetikusokat fenyegették, elnyomták, elhallgattatták, rágalmazták, meghurcolták, üldözték, állásukból elbocsátották. […] A kényszerítés leghatásosabb formája a megbélyegzés volt. A genetika művelőit olyan elítélő nevekkel és jelzőkkel illették, amelyek előbb-utóbb retorziókra vezettek.“
A fenti sorok Igali Sándor “A lisznekoizmus Magyarországon” c. írásából származnak és joggal hihetnénk, hogy így 2012-ben ezek már csak amolyan tudománytörténeti érdekességek, amelyeken elborzadhatunk, csóválhatjuk a fejünket és örülhetünk, hogy egy jobb korban élünk.
De sajnos nem ez a helyzet, az igazság az, hogy ha a “liszenkoistákat” lecseréljük “GMO-ellenesekre”, akkor ennek a pár mondatnak minden egyes szava megállja ma is a helyét.
“A genetikusok hamarosan megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a liszenkoisták, miután sem egzakt adatokkal, sem érvekkel nem tudták eloszlatni ellenfeleik kételyeit, ellenséggé nyilvánították őket, s meggyőzés helyett semmi aljasságtól vissza nem riadva a kényszer fortélyait alkalmazták. A genetika tételeit tagadták, elferdítették, kiforgatták, meghamisították, leszólták, rágalmazták. A genetikusokat fenyegették, elnyomták, elhallgattatták, rágalmazták, meghurcolták, üldözték, állásukból elbocsátották. […] A kényszerítés leghatásosabb formája a megbélyegzés volt. A genetika művelőit olyan elítélő nevekkel és jelzőkkel illették, amelyek előbb-utóbb retorziókra vezettek.“
A fenti sorok Igali Sándor “A lisznekoizmus Magyarországon” c. írásából származnak és joggal hihetnénk, hogy így 2012-ben ezek már csak amolyan tudománytörténeti érdekességek, amelyeken elborzadhatunk, csóválhatjuk a fejünket és örülhetünk, hogy egy jobb korban élünk.
De sajnos nem ez a helyzet, az igazság az, hogy ha a “liszenkoistákat” lecseréljük “GMO-ellenesekre”, akkor ennek a pár mondatnak minden egyes szava megállja ma is a helyét.
Naiv olvasóm itt akár csóválhatja a fejét, hogy tessék még egy rettegő, aki nem tudja mit tegyen jó dolgában, így hülyeségeket ír, hiszen természetesen nincs ma Magyarországon olyan, hogy valakit a GMO-ellenes lobbi elhallgattat, vagy kirúgat az állásából. És itt nagyot tévedne az olvasó: van ilyen, s szomorú módon a retorziók az állam megtorló erejével érkeznek.
Mint arról a ma megjelenő Figyelő is ír, februárban elbocsátották a Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozó Agrárgazdasági Kutató Intézet vezérigazgató-helyettesét, Popp Józsefet. A bűne az volt, hogy januárban a(z azóta megszűnt) BBC Science Focus magazinnak adott interjújában elmondta, amit minden épelméjű genetikus gondol manapság: a GMO-ellenes hisztéria szintje káros és indokolatlan (itt a szöveg). Márpedig, szól az indoklás, ez szembe megy az Alaptörvény szellemiségével, és köztisztviselő nem tehet ilyen kijelentést. Ismétlem, mert annyira hihetetlen, hogy ismételni kell: ma Magyarországon az Alaptörvény definiálja, mi a tudományos igazság. Apelláta nincs, vagy magadra vess.
Ez tipikusan az a hír, ami annyira abszurd, hogy első hallásra el sem akarná hinni az ember. Amiért mégis elhiszi, az a szépemlékű Földrajzinév Bizottság ismert kálváriája Ferihegy átnevezésekor, valamint az a szintén abszurd tény, hogy gyakorlatilag tavaly óta az összes agrárkutató intézetben felülről elrendelt nyilatkozat-stop van érvényben GMO ügyben. Ez szoros összefüggésben van GMO Fehér Könyv megjelenésével, amelyben kutatók írnak objektíven a génmódosításról, mellőzve a greenpeaces fantazmagóriákat, a tényekre hagyatkozva. Ez pedig egy messze nem olyan sötét kép, mint amit a politikai osztály látni szeretne, innen eredhet talán a döntéshozók zsigeri ellenszenve és arrogáns viselkedése: “Nem értünk hozzá, de nem hiszünk abban, amit mondtok. És mivel megvan a hatalmunk hozzá, elhallgattatunk benneteket.” Akik pedig nem vették netán eddig komolyan a nyilatkozat-stoppot, Popp felmentése óta azok is komolyan veszik.
Ha van botrányos dolog ma a magyar tudományos életben, ez biztosan az. Mert ez nem olyan mint a liszenkoizmus. Ez már maga a liszenkoizmus.
Szerintem a probléma nagyrészt abból adódik, hogy Magyarországon a GMO kerekasztal véleménye számít döntönek génmódosítási ügyben, és a kerekasztal tagjait megnézve (http://www.bdarvas.hu/gmo/idn38 ) ez nagyrészt GMO ellenes szakembereket takar. Tehát ez az asztal nem kerek, hanem inkább félkör.
Tehát kivételesen nem a hülye politikusokat okolnám a magyar szabályozás furcsaságaiért, hiszen tölük senki nem várja el, hogy szakemberek legyenek GMO ügyben. Ezért segítik öket szakbizottságok, pl a GMO kerekasztal, amiböl a GMO pártiakat egyszerüen kiutálták, így csak az asztal másik fele maradt benne.
Szegyen, gyalazat.
Kezdek félni…
Szerintem meg helyes, hogy kirúgták. Tudható ki mennyiért GMO párti, köszönhetően a milliárdos cégek bőkezű támogatásainak. Az én egészségemmel ne játszanak a professzorok. Külön röhely a szárazságtűrő búzával foglalkozó professzor aki a mi éghajlatunkon foglalkozik a kérdéssel, nyilván ő sem apróért. Remélem hamarosan tőle is érzékeny bucsú lesz véve.
“Tudható ki mennyiért GMO párti”
En szerinted ugyan mennyiert vagyok GMO parti?
Nem tudod azt elkepzelni, hogy egy szakembernek legyen szakmai allapontja akkor is, ha azert az allaspontert nem kap penzt?
“Külön röhely a szárazságtűrő búzával foglalkozó professzor aki a mi éghajlatunkon foglalkozik a kérdéssel”
Szerinted Magyarorszagon nincs szarazsag sosem?
Par cikk a kozelmultbol, ami nyilvan elkerulte a figyeklmedet:
Miért van ekkora szárazság az idén?
OMSZ|2011. 11. 11.
2012:
Mától hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák, ma van ugyanis a csillagászati tavasz első napja. Ennek megfelelően napsütéses idő volt egész nap, 4-5 fokkal volt melegebb az ilyenkor megszokottnál. Ezzel együt viszont rendkívüli szárazság van, nem fejlődnek az elvetett növények, a gazdák szerint emiatt drágább lesz minden.
63 éve nem volt olyan alacsony a Duna vízállása, mint most, Budapestnél látszik az “ínség szikla” , sőt, ki is lehet rá gyalogolni. Azért hívják így, mert csak a legnagyobb aszályok idején látszik. Mint amilyen most is van. A teherhajózás leállt Szob és Dunaföldvár között, mert a hajók megfeneklenének. Több teherhajó megrakodva vár a kikötőkben. És egyelőre nem is várható eső.
Én csak annyit fűznék hozzá hogy nézzék meg a kedves biológus urak és hölgyek a Food Inc. című és a Monsato szerint a világ című filmeket és utána akarjanak GMO-s növényeket be engedni az országba.
Corralito: Jartal mostanaban a hatarban, feleszu?
Le kellene szokni errol a “jaj de ot lefizettek a galad multicegek”-ervelesrol. Ertelmetlen is, meg ciki is.
Felháborító, hogy a politika még a tudományt is irányítani akarja.
Kedves !!!a GMO gonosz, értem? !!!4!!! érvrendszerű kommentelők. Csak képzeljétek el, hogy holnap beleírják az Alaptörvénybe, hogy a mobiltelefonok márpedig veszélyesek, mert megsütik az agyat, és a magyarok világhírű szürkeállományát védendő, itten nem szaladgálhatnak csak úgy rádióhullámok, ezért Magyarország mobitelefon-mentes ország lészen.
Aki nem így gondolja, azt megvette a gonosz GSM-lobbi. Nekem ne játszanak az egészségemmel, le a mobilokkal!
Most ugyanez a helyzet a GMO növényekkel. Az más kérdés, hogy nem csak a tízmillió focibíró országa vagyunk, de a tízmillió molekuláris biológusé is, akik egy-két blogposzt meg (ál)doku megnézése után sommás véleményt tudnak megfogalmazni a kérdésben. Sajnos ezzel a szintű műveltséggel nem biztos, hogy fel bírják fogni, hogy az, hogy valaki nem gyűlöli élből a GMO-t, nem egyenértékű azzal, hogy holnaptól legszívesebben önmagát meghámozó mutánskrumplival vetné be a határt. Hanem esetleg képes felfogni, hogy a GMO megoldást jelenthet egy csomó problémára (növekvő globális népesség élelmezése, globális/lokális klímaváltozás, etc.), de csak megfelelő szakmai kontroll és óvatosság mellett, alaposan bevizsgálva minden módosítás esetleges mellékhatásait. Hisz hiába találunk akár jól fizető piacot is a csuda nem-GMO magyar terményeknek, ha meg sem terem, mert mondjuk két hónapig nem hullik egy csepp eső se, aztán meg három hónapig áradás meg belvíz rohasztja. Sajnos ezek a hangok vagy nem jutnak el a döntéshozókig, vagy nem hajlandóak meghallani.
@Corralito: Szánalmasan undorító vagy.
“A kényszerítés leghatásosabb formája a megbélyegzés volt. A genetika művelőit olyan elítélő nevekkel és jelzőkkel illették, amelyek előbb-utóbb retorziókra vezettek.”
Legalább érvelnél, ha nem értesz egyet. De mennyivel könnyebb rágalmazni, ugye?
Miki:
2012. 03. 29. 18:55
Ez mellébeszélés. Itt nem egyes a GMO gazdasági hasznosításával foglalkozó cégek üzletpolitikájáról van szó, hanem arról, hogy a GMO-val kapcsolatos elvi/tudományos vélemény miatt csinálnak ki embereket politikai oldalról. Ez elfogadhatatlan, aljas dolog, és mint mondtam, mellébeszélés a Monsanto-t belekeverni.
Nem mellesleg ez a politika megfoszt minket az önálló GMO kutatás lehetőségétől, vagyis átengedik a technológiai előnyt, és az esetleges kapcsolódó szabadalmakat más országoknak, és a multiknak, aztán csodálkoznak, hogy gyarmat vagyunk. Barmok.
Mikron:
2012. 03. 29. 13:37
Gondolod, hogy komolyan hallgatnak rájuk? Örülnek neki, ha azt mondják, amit hallani akarnak, de különben aligha számít a véleményük.
Én már arra is gondoltam, hogy esetleg a valláskárosultak felől fújhat a szél. Gondolom a “génmanipuláció” az valami szentségtörés lehet nekik (nem mintha tudnák mi az, de szentségtörésnek hangzik), hiszen beavatkozás Isten művébe. Nagyon beleillene a profiljukba.
az a baj,hogy a nukleáris energiát is lehet jó célokra használni és mégis elsősorban fegyver. ha nem a vetőmagbizniszt (mert ugye ezek komoly részét nem lehet magról vetni,teljesen impotens) meg az élelmiszeripari alapanyag-monopóliumot (van kaja,ha adunk vetőmagot vagy nincs,ha nem) mint célt sejteném mögötte,talán nem is ellenkeznék ennyire ellene. de ez nem az a világ.
A gmo novenyek hasznosak ha sok elelmiszert kell eloallitani es nem szamitanak a mellekhatasok es a hosszutavu kovetkezmenyek. Viszont van par apro problema az alkalmazasukkal. Egyreszt biztonsagi okokbol sterilek a novenyek, tehat vetomagot csak a gyarto tud eloallitani, masreszt minden ilyen novenyben vannak bizonyos markerek, amik segitsegevel eleg jol azonosithato egy gmo noveny. Ez egyfajta gyartoi alairas. Anno szovjet felkeresre magyarorszagon fejlesztettek ki az ezen alairasokra specializalodott virus csaladokat, amik alkalmasak lettek volna az usa altal eloallitott novenyek kiirtasara, mig a szovjetunio gmo mentessege miatt sertetlen maradt volna. Ezek a fejlesztesek meg megvannak es a legtobb idos magyar tudos amiatt aggodik, hogy ha valaki egyszer felhasznalja ezt a tudast, akkor a teljes vilag genmodositott novenyallomanya egyszerre fog elpusztulni. Mostanra eljutottunk oda, hogy barmelyik kisebb allam vagy terrorszervezet (pl. muzulmanok, greenpeace) is kepes egy ilyen celzott virus eloallitasra. Ez ellen pedig jelenleg nincs ismert vedelem, ezert a gmo novenyek egeszsegre karos hatasai mellett (pl. magas toxin es allergen szint) fontos a hazai vetomag allomany megorzese, ami csak gmo mentes novenyek folyamatos termesztesevel oldhato meg hatekonyan. Gyakorlatilag egy erdekcsoport genbankkent hasznalja az orszagot, mig egy masik ezt szeretne kiiktatni, mivel azzal jelentos piacokat szerezhet. Jelen helyzetben veletlenul a magyar lakossag sajat erdeke a gmo ellenes csoporttal egyezik meg.
Bocsi, de GMO vagy GMO mentesség kérdése, első sorban nem tudomány technikai szakkérdés, hanem elsősorban politikai kérdés. A haza politikának, a jogszabályoknak és az Alaptörvények (Alkotmánynak) is elsősorban az emberek többségi értékrendjét, értékítéletét kell tükröznie. 100 %-s biztonsággal állítható, hogy akár 10 egymást követő népszavazáson is a GMO-t ellenzők szavazata kerülne többségben, amely kötné a jogalkotót. Tehát ez nem tudománypolitikai, hanem kőkemény politikai kérdés.
kvp:
2012. 03. 29. 21:19
Ha feltesszük, hogy előállítható olyan vírus, ami megöli a szőkéket, akkor a megoldás a szőkeség tiltása? (Mivel a hirtelen haláluk káros hatással lenne a többi emberre?)
De OK. Én megértem az ellenérveket. Talán ne beszéljünk ennyire általánosságban. A cikk felvetése nem az, hogy helyes e a GMO (még ha érződik is, hogy a szerző szerint igen) vagy hogy kockázatos e (kb. senki nem tagadja, hogy vannak kockázatok, amikre oda kell figyelni, még az érdekelt multik sem). De: helyes e embereket megfélemlíteni/kirúgni/megbélyegezni/üldözni az ebben a kérdésben kifejtett kevésbé fekete fehér álláspontjuk miatt? Illetve mennyire őrültség az, hogy a szakértői réteg egy részének a “a tudománynak kuss, amíg a politika beszél” alapon egyszerűen megtiltják, hogy véleményt nyilvánítsanak a kérdésben?
Megj.: az atomenergiát sokkal, de sokkal szélesebb körben használják és használták _aktívan_ energia termelésre, mint fegyvernek. Az az állítás, hogy elsősorban fegyver lenne, erősen vitatható. És még ha van is benne igazság, akkor is elég visszás erre azzal reagálni, hogy az atomenergia betiltását sugalljuk. A megoldás talán az atomenergia fegyverként való használatának a betiltása lenne, nemde? E helyett most ott tartunk, hogy az atomenergia békés felhasználása visszaszorulóban van olyan országokban is, ahol egyébként vannak atomfegyverek, és nem is áll szándékukban lemondani róla. Így válik az “atomenergia elsősorban fegyver” önbeteljesítő jóslattá.
Mint GMO szkeptikusként az ugrott be elsőre: “Úristen! Győztünk!”
De ez egyáltalán nem jó érzés! Ha valakit azért rúgnak ki, mert véleménye van, az ciki. Még akkor is, ha ezzel a véleménnyel nem értek egyet. A cikk egyébként ezért félrevezető: nem a “GMO ellenes lobbi” rúgatta ki PJ-t. A politika rúgatta ki. Éppen ezért félrevezető a “Fehér könyvet” idekeverni, ami egy tudománypolitikai állásfoglalás, és nem tudományos mű.
Ezt falmelléki dumát, már… A cégnél valamelyik vezető fejlesztő/kutató látványosan ellene pofázik a nagy dohányért (marketing) felépített ‘imázsnak’ lesz 30 perce hogy összepakolja a cuccait és eltakarodjon. Ez k..ra nem azt jelenti, hogy ne lehetne különvéleménye van – nekem is szokott lenni, ezt el is mondhatjuk akár szaklapokban is leírhatjuk, csak oda kell a cikk alá büfögni, hogy ennek semmi köze jelenlegi kenyéradó gazdánk álláspontjához és a cikket illik előtte megnézetni mert a francért kell a céget meg a többi kollegát kellemetlen helyzetbe hozni – és ez jól is van így.
Ha erre valaki nem képes mehet a fenébe tökmindegy milyen jó szakember – amúgy pótolhatatlan ember nincs még a tudományban sem aki potolhatatlan ki kell tugni ahogy a mondás tartja.
Amugy a GMOval a legkevesebb probléma, hogy egszségkárosító (valszeg nem is az). A gond az egésznek az üzleti modellje – ez olyan mint az eldobható fejű borotva (vagy a laser/tintasugaras nyomtatok esete) megkapod ‘ingyé’ a vetőmagot, de a beéréséhez kell egy hormon amivel le kell permetezni azt meg jó drágán adja a cég. Magyarul az egész nyereséged becsuszik a forgalmazó zsebébe ezt kéne megérteni ezért nem éri meg nekünk itt.
AZ atomenergia rossz példa amugy mert az atomerőműnek az atombombához (előállításához) sok köze nincs és forditva…
@Iván:
A céges hasonlatod valamennyire jogos lehet, csak a hasonló esetek folytatást felejted el.
Ha a kirúgott alkalmazottnak volt igaza a ténykérdésben (aminek a vizsgálatáról jelen ügyben nem volt szó), akkor a kirúgott és okos szakember megy a konkurenciához és ott fogja munkába állítani a tehetségét, ami az őt kirúgó cég kárára, és a másik cég hasznára válik.
Mi a fenti Popp Józsefet kirakó cég (magyar állam) kvázi tulajdonosai és részvényesei és egyben munkatársai vagyunk, ha akarjuk ha nem (amíg ki nem vándorlunk/el nem kergetnek).
Hol áll akkor az ilyesmi érdekünkben?
Btw. atombomba előállításához igenis köze van a atomerőműhöz, ugyanis egyes atomerőműtípusokat direkt azért építettek, hogy áramtermelés közben atombombához szükséges alapanyagokat állítsanak elő.
@60jur61:
“A haza politikának, a jogszabályoknak és az Alaptörvények (Alkotmánynak) is elsősorban az emberek többségi értékrendjét, értékítéletét kell tükröznie. 100 %-s biztonsággal állítható, hogy akár 10 egymást követő népszavazáson is a GMO-t ellenzők szavazata kerülne többségben, amely kötné a jogalkotót. Tehát ez nem tudománypolitikai, hanem kőkemény politikai kérdés.”
Konkrét népszavazás nélkül elég nehezen értem miért hivatkozol a 10 népszavazásra, pláne ha felvilágosítással, de akár a méregzöldek által hivatkozott pusztító jelenségek hiányával is a GMO bizony előre tud törni:
http://www.elelmiszer.hu/friss_hirek/cikk/a_belgaknak_egyre_jobban_izlik_a_gmo
De ha úgy lenne ahogy mondod, akkor tegyük bele az alkotmányba a halálbüntetést is, a politikusok visszahívásának a lehetőségét, valamint az adóhivatal eltörlését, és az évi 60 szabadnapot is, valamint a nettó 200.000 Ft-os minimálbért.
kvp:
2012. 03. 29. 21:19
bio-fegyver témakört súroló hozzászólása nagyon megindította a fantáziámat. képzeljük csak el a dolog logikus hosszabb távú kifutását: lesz egy olyan fegyver amivel pár országot kivéve az egész világ mezőgazdasága padlóra küldhető…
hisztéria – komoly motivációja a zembereknek. ha a valláskárosodottak(ezt mától palgizálom) elvi megfontolásból gmo-mentes kaját akarnak akkor az egy jó piaci lehetőség. a gmo-párti világgal szemben pedig a zalkotmányba írt gmo-ellenesség kiváló eszköz a protekcionizmusra. a politika arról híres hogy erőből felülírja a valóságot (legalábbis a jogszabályok papírján) de ha ez a “választók” többségének az érdekeit jól szolgálja akkor vannak akiknek a kényelem megfelel igazság helyett
@60jur61: jó, tessék népszavazást tartani arról, hogy ki milyen mezőgazdaságot akar, de arról már csak ne legyen, hogy ki milyen szavakat ejthet ki a száján a témában (szólás- és véleményszabadság?). Tegyük hozzá, hogy ez is kétélű fegyver, mert pl a mobiltelefonokhoz való elterjedt negatív hozzáállás a kilencvenes években (bunkofon és tsai), simán elérte volna, hogy egy népszavazással betiltassák.
@iván: ne keverjük már össze a céges imázst a tudományos igazsággal és véleménynyilvánítással. Nincs itt semmilyen nagy dohányért kialakított imázs – egy kutatóintézet imázsa a tudományos teljesítményen és (nemzetközi) elismertségen alapszik, nem azon, mennyit költ reklámra. Ha viszont a kormány úgy dönt, hogy az Alaptörvényben szeretné megszabni, szerinte miért kék az ég, megteheti, ha nem zavarja, hogy onnantól ujjal fognak rá mutogatni és röhögni. Meg akkor nincs nagyon értelme kutatóintézeteket fenntartani, hiszen minek. Mi, kutatók meg vagy aláfekszünk ennek, és Liszenkók leszünk, vagy csatlakozunk a röhögőkórushoz egy, a valósággal még érdemi kapcsolatot ápoló országból. Remélem látszik, mi rombolja jobban azt a bizonyos imázst.
@kvp 16: a jegyzőkönyv kedvéért jegyezzük meg, hogy ez úgy baromság, ahogy van, az elejétől a végéig, mondatonként külön-külön és egyben is.
@ Adrian Mole 19: “Ha valakit azért rúgnak ki, mert véleménye van, az ciki. Még akkor is, ha ezzel a véleménnyel nem értek egyet.”
Egyébként elolvastad? Érdemes, mert kifejezetten okos és a zöld világnézetnek a tudományhamisítással diszjunkt részével összecsengő dolgokat mond (a biodízeltől a magyar mezőgazdaság gyarmati színvonalán át az élelmiszereloszlás egyenlőtlen voltáig).
“A cikk egyébként ezért félrevezető: nem a “GMO ellenes lobbi” rúgatta ki PJ-t. A politika rúgatta ki.”
A lobbi az a tevékenység, ami a politikában a lobbizó számára kívánatos célokat próbál elérni. Például a tudományos “ellenfelek” egzisztenciális ellehetetlenülését. A magyar anti-GMO-lobbi pedig látványosan erre a célra hajt: a pro-GMO kutatókkal szemben a fő kritika nem az, hogy nincs igazuk (ez kellemetlen vitákat eredményezne, mivelhogy de), hanem hogy gaz árulók, akiket a GMO-ipar pénzel. A támadások nagy része nem a pro-GMO kutatók munkásságát éri, hanem a személyüket. Ami most történt, az a magyaországi anti-GMO csoportok mentalitásának logikus következménye. (Meg persze a Fidesz mentalitásáé is. A két mentalitás egyébként nincs messze egymástól, már ami a valóság és az ideológia viszonyát illeti.)
@iván 20: “A gond az egésznek az üzleti modellje – ez olyan mint az eldobható fejű borotva (vagy a laser/tintasugaras nyomtatok esete) megkapod ‘ingyé’ a vetőmagot, de a beéréséhez kell egy hormon amivel le kell permetezni azt meg jó drágán adja a cég. Magyarul az egész nyereséged becsuszik a forgalmazó zsebébe ezt kéne megérteni ezért nem éri meg nekünk itt.”
Eltekintve attól, hogy ez nem igaz (Magyarországon pl. két konkrét GMO termék, a MON863 és az Amflora bevezetéséről volt vita, és egyikhez sem kell semmilyen hormon), valamint a nincs rajta sapka jellegtől (ugye ha nincs korlátozva a GMO növény szaporodása, akkor az a baj, hogy mindent megfertőz, ha steril vagy valamilyen eljárással szaporodásképessé kell tenni, akkor meg az, hogy kiszolgáltatja a gazdákat), tulajdonképpen mi azzal a probléma, hogy egy cég annyit kér a termékéért, amennyit jónak lát? Normális és kommunista reflexektől mentes országokban a piac általában így működik. Ezekben az országokban a gazdák nem nyáladzó idióták, képesek matematikai alapműveletek elvégzésére, például ki tudják vonni a bevételükből a költségeiket és ez alapján el tudják dönteni, hogy az adott növényfajta (valamekkora plusz hozammal és valamekkora felárral) megéri-e nekik. Na most feltéve, hogy a magyar gazdák sem idióták (én ezt megelőlegezném nekik, a GMO-ellenes mozgalom nagyja láthatólag nem, hát, mindenki magából indul ki), miért is kell őket megvédni attól, hogy esetleg gazdaságtalanul magas áron próbáljanak eladni nekik valamit? És miért éppen a GMO esetében és nem mondjuk a vetőmagoknál általában?
Azért én elgondolkodnék egy kicsit – búzát nemesíteni, marhát tenyészteni azért még szabad? (Bár a marhatenyésztésben erős konkurenciát kezd jelenteni a kormány… :))
@tgr
Ne haragudj, de komolytalan kezdesz lenni. “A magyar anti-GMO-lobbi pedig látványosan erre a célra hajt: a pro-GMO kutatókkal szemben a fő kritika nem az, hogy nincs igazuk (ez kellemetlen vitákat eredményezne, mivelhogy de), hanem hogy gaz árulók, akiket a GMO-ipar pénzel.” Ezt szerintem gondold át még egyszer. Egyrészt az “anti”, másrészt a “lobbi”, harmadrészt a “de” szempontjából is.
Egyetértek. Valóban ki kell rúgni mindenkit, aki GMO-val foglalkozik, sőt alapból mehetne minden nemesítő is. Ott vannak a csodás ősi fajták, azt kell enni! Az alakor biztos passzol valami csodás diétába, aztán egészséges lesz mindenki. Valóban értelmetlen szárazságtűrő búzával foglalkozni. Azt mindenki tudja (pl. Corralito is), hogy egy ilyen kutatás során semmi más hasznos információ nem születik, megcsinálják a búzát, vagy nem, aztán kész. Mert ha még tanulnánk menet közben új dolgokat az adott növény biológiájáról, akkor talán elfogadható lenne, de így… Egyébként is Dudits úr összehozott néhány tankönyvet is, ami ugyancsak káros, mivel újabb generációkat vihet rá a genetika ördögi útjaira. Szerencsére nekem volt annyi eszem, hogy megfelelő kritikával olvassam a Mezőgazdasági Biotechnológia könyvet, így nem is hülyültem úgy el mint egyesek. Mindenki nézze meg szépen a World According to Monsanto című eposzt, aztán lehet együtt utálni a GMO-t. Azon érvelések pedig, miszerint itt a fő probléma azzal van, hogy a politika mondja meg, hogy mit lehet kutatni/mondani egyszerűen lényegtelenek, nem erről van itt szó, hanem arról, hogy mindenki nézze meg a World According to Monsanto… vagy ez már volt? No, mindegy. Éljen a GMO free országunk. Remélem az alaptörvényt nem valami GMO gyapotból készült papírra nyomtatták.
@Adrian Mole: csak kezdek? Azt hittem, legkésőbb a “de”-vel azonnal minden komolyságomat elvesztem a szemedben.
Nekem főleg az szúrt szemet, hogy a környezetvédelem is besorakozott az Isten, a foci meg a világháború mellé, azaz mindenki berzasztóan ért hozzá. Épp ezért nem szeretek róla vitatkozni, mert én meg tudom, hogy mennyire nem értek hozzá, viszont érdekelni meg érdekel. De érzelmi színezettel meg azért nem érdemes erről vitatkozni, mert abba a Greenpeace (tetszőleges szervezet) is alászaladt, és annyit értek el, hogy a környezetvédelem unióra lépett a hisztivel és a keleti motívumokkal körülhímzett ordító szűklátókörűséggel.
A cégétől pusztán azért, mert más a véleménye, senkit ne rúgjanak ki. Más kérdés, hogy itt egy szakmai véleményről van szó, amibe én nem látok bele. Írja valaki hogy a GMO becsapós, meg drága, hát ez elég baj, de ezen kívül akkor más baja nincs, vagy mégis van? Ha jól értem, leginkább az elvi háttere gáz, maga a GMO-s növény nem egészségtelenebb, mint bármi más, ami ebben a földben nő.
Az atomenergia a bomba miatt nem jó példa ugyan (t. i. a bomba meg az erőmű két teljesen más szerkezet), de hasonló eset abból a szempontból, hogy miután volt belőle baleset, mindenki be van szarva tőle. Régebben meg az atom volt a minden, a szovjet időkben pl Örményországban is építették a Metsamort, rá a törésvonalra, szigetelés nélkül, jólesszaz. Most az egész környék, sőt az egész EU pánikfejjel baszogatja az örményeket, hogy csináljanak már az ország áramellátásának 60%-át biztosító cuccal valamit, legalább szigeteljék le, mert az első rengésnél eláraszt mindenkit. Na. Not guns kill people – de _oda_ valóban hülye ötlet volt pont atomerőművet tenni.
A zöldek között egyre gyakoribb tulajdonság a zöldség. 🙁 Az én problémám személy szerint, hogy ugyan (sokszor joggal) tiltakoznak bizonyos ipari eljárások és létesítmények ellen, ugyanakkor nagyon ritkán mutatnak alternatívát, azok hatékonysága pedig nagyrészt elhanyagolható az eredetihez képest. Sokszor ráadásul egyértelmű baromságokat találnak ki. A példákat kb, hónapokig lehetne sorolni. 🙁
Tévedés, itt nem Liszenkóról van szó, hanem a biotechnológia pártolói (művelői) és ellenzői közti ellentétről. A klónozásnál is ugyanez a két tábor áll szemben egymással.Az ellentét feloldhatatlan, mivel a pártolóknak ez a szakmájuk, vagy valamiképpen kötődnek hozzá, az ellenzők meg azt nézik, hogy őket miféle fenyegetés érheti. Dumálhattok napestig, pro és kontra érvekkel, mert nem fogtok dűlőre jutni úgy sem. Amúgy meg a politika dönti el, hogy éppen melyik tábor mellé áll.
“A gond az egésznek az üzleti modellje – ez olyan mint az eldobható fejű borotva (vagy a laser/tintasugaras nyomtatok esete) megkapod ‘ingyé’ a vetőmagot, de a beéréséhez kell egy hormon amivel le kell permetezni azt meg jó drágán adja a cég. Magyarul az egész nyereséged becsuszik a forgalmazó zsebébe ezt kéne megérteni ezért nem éri meg nekünk itt.”
Bocs, de az eldobható fejű borotva és a laser/tintasugaras nyomtatók is legálisak, még ha neked nem is tetszik az üzleti modelljük. Persze neked nem muszáj ezeket venned, maradhatsz a fenőszíjon élezett borotvakésnél, és a mátrix nyomtatónál, ha megelégszel velük.
Speciel én jól megvagyok az én cserélhető fejű borotvámmal, nem érzem úgy, hogy át lennék verve vele. A nyomtatómat meg galád módon utángyártott patronokkal használom, így jól felborítottam a nyomtatógyár üzleti modelljét.
“Persze neked nem muszáj ezeket venned, maradhatsz a fenőszíjon élezett borotvakésnél, és a mátrix nyomtatónál, ha megelégszel velük.”
Csak a lényeghez, a borotvához szólok hozzá: pont fordítva van a dolog.
Lásd:
http://pamacsespenge.blog.hu/
Az, hogy nem érzed úgy, hogy átvertek, csak annyit jelent, hogy ügyesen vertek át.
Nem első, nem utolsó 🙁
Amúgy az alkotmány betűje szerint tudományos kérdésekben a tudomány dönt. Aki azt az indoklást összerakta az elbocsátásról, az valszeg nem olvasta.
A cikk íróját kérem, hogy olvassa is el azt a “Fehér könyv”-et, ne csak írjon róla. Érdekesnek fogja találni – sokat fog röhögni rajta, ha ért a molekuláris biológiához. Kezdje az elején, de olvassa el például a 37. oldalt is. Ugyanaz csúnyácska apró hiba, amiért egyetmi hallgatót már joggal eltanácsolnak) az angol fordításban (vagy eredetiben?) is szerepel. De ez csak a kezdet. Fogalomzavar és elhallgatások, szakmai hibák tömege. Szóval, ha ez tényleg biológiai társaság, figyelmükbe ajánlom. Szórakoztató olvasmánynak, talán mesének még elmegy, de szakmai anyagnak keserűen rosszul sikerült.
@Rive
Nincs igazad, a géntechnológia esetén pont arról van szó, hogy tudományos konszenzus a GMO-k gyakorlati alkalmazásának hatásairól nagyon korlátozott. Éppen ezért nem is tehették ki a tudományos álláspontja miatt, hiszen a GMO-k hazai köztermesztésbe vonása, és annak különféle tudományos területeket érintő vetületei tudományos viták kereszttüzében (is) vannak, a döntések egy részét politikai alapon hozzák. A véleménye miatt – aminek a részleteit nem ismerem – tették ki, nagy valószínűséggel politikai döntéssel.
Van egy ilyen, ha valakit érdekel:
http://www.peticiok.com/tudomanyos_velemenyszabadsag
@Bonti György: Ennél egy kicsit specifikusabban. A 37. oldalon egyébként elég korlátozottan van szó molekuláris biológiáról – mondhatni semennyire.
@Adrian Mole: És mégis a tudományos álláspontja miatt tették ki, nahát.
@dolphin , van valahol további nyilvános részlet az elbocsátásról? (Talán a figyelős cikk zárt részében?)
@dolphin
A Figyelő cikkből ez nem derül ki, sőt, ennek az ellenkezője. Sokat segítene, ha az illető megnyilatkozna. Viszont, ha tényleg lobbista, akkor ez egy bölcs politikai döntés volt. Mondom, még ha adott esetben nem is értek vele egyet.
@Komavary: úgy tudom, hogy lesz még erről cikk máshol, de hogy több részlettel, arról fogalmam sincs.
@Adrian Mole: akkor nyilván más cikket olvastunk, mert amit én olvastam abban az van, hogy egy VM-es csinovnyik szerint lobbista Popp, és erre semmilyen más bizonyíték nincs felsorkoztatva, mint hogy GMO párti megjegyzést tett. Ha a “lobbista” szó itt egyszerűen azt jelenti, hogy valaki általában úgy gondolja, hogy a GMO nem ördögtől való, akkor a genetikusok többsége rohadt lobbista, lehet meg is kéne égetni őket, mert biztos, ami tuti.
@dolphin
Hol olvastad, hogy egy VM-es csinovnyik minősített? Egy VM álláspontot olvastam ott. Bizonyítékot pedig én is olvasnék, ha van. Ha nincs, akkor ugye tudod, hogy feleslegesen szájkaratézunk? És hogy ennek semmi köze a tudományhoz? Ennél többet nem állítottam eddig sem.
@dolphin jó lenne, mert ebből az, aki nem ismeri közelről az illetőt, vagy nincs hozzáférése egyéb dokumentumokhoz, nehezen tudja eldönteni, hogy tényleg így történt-e.
Az a rossz, hogy pont az elbocsátás indoklása az a dokumentum, ami tisztázná a dolgot, de nyilvánosságra hozatalára kb. semmi esély.
Elöljáróban, és ökológus vagyok, és határozottan GMO ellenes, olyan okokból, amiket genetikusok is ismernek, de kevésbé tartanak fontosnak. Pl.: A nagyvállalatoktól való függés csökkenti a termesztett fajták diverzitását és a termelés biztonságát (ti. a jövő évi vetőmag is csak tőlük függ). A GMO-s termelési rendszer gyakran rettentő peszticid-terheléssel jár. Továbba, a nagyon távoli rendszertani csoportból származó gének beépítése, aminek a genomba kerülése +- lehetetlen evolúciós úton, nem kellően kutatott kockázatokkal jár. Ugyanakkor mélységesen felháborítónak tartom, hogy valaki tudományos álláspontja miatt elveszítse az állását. Ennek semmi köze sincs a természetvédelemhez. A jelenlegi kormánynál kevésbé természetvédő nem volt az utóbbi harminc évben. egyetértek a genetikusokkal abban, hogy a GMO-val kapcsolatos hisztéria árt a tudománynak, a gazdaságnak és a természetvédelemnek egyaránt.
@Komavary 35: komolyan kíváncsi vagyok, hogy lehet egynyári növény vetőmagjával úgy átverni valakit, hogy ne vegye észre. Megveszi a vetőmagot, elveti, learatja, eladja, év végén megnézi, hogy a kiadásainak és a bevételének a különbözete nagyobb volt-e, mint tavaly. Ha nagyobb volt, akkor jól járt, ha nem volt nagyobb, az valószínűleg nem kerüli el a figyelmét. Pl. egy régi HVG-cikkből idézve:
“Ezzel ellentétes tapasztalatai vannak a 2006 óta kukoricamoly-rezisztens, génmódosított kukoricát termelő szlovákiai gazdának, Boros Imrének. Az egymás mellett termesztett hagyományos és génkezelt kukorica között saját gazdaságában átlagosan hektáronként 1,3 tonna többlethozamot mért az utóbbi javára. Termelési költségként viszont gyakorlatilag ugyanazt fizette ki a kétféle kukoricára: hektáronként 535 euróba került a hagyományos, aminél 5 euróval volt kevesebb a kukoricamoly-rezisztens. Ráadásul a nyitrai egyetem egyik kísérlete szerint a genetikailag módosított kukoricával etetett disznók 137 nap alatt érték el a vágósúlyt, míg a hagyományos tengerit kapó sertések tíz nappal később.”
Szerinted a gazda itt át lett verve? Ha igen, pontosan hogyan?
@tgr
Ez így átverés: önátverés. Az viszont ennél is biztosabb, hogy ez nem tudományos kísérlet. Maguk a fajtatulajdonosok nem tudnak ilyen eredményt felmutatni. Ha az adatok stimmelnek is, annak más oka van: a hagyományos nem izogénes vonal, más talajtani tulajdonságok, más mikroklimatikus viszonyok, stb. Nem a GMO miatt. A HVG-t pedig ennél komolyabb lapnak ismertem. Tudnál linkelni (tudom, korlátos az elérhetősége a régi és az online cikkeknek)?
@dolphin
Nem akarom elvenni a felfeldezés örömét, de segítek ha eddig még minig nem jött volna rá. A magyar nyelv szavaiban a magyar írásjeleket használjuk. A latin szavakban természetesen a latin írásjeleket. Egyszerű, világos, nem kell magyarázni. Akik ezt a szöveget írták és szerkesztették, azok vagy el sem olvasták a produktumot, vagy… de ezt végig sem merem gondolni. Mert a szerkesztők között nem holmi Füttyös Józsik vannak, hanem nyugodtan nézze meg hogy kicsodák.
@tgr borotváról beszéltem, nem vetőmagról.
Igen, kényelmesebb, hogy a legkisebb sarki trafikban is ott (az épp aktuális formájú) eldobható penge, de hosszú távon jobban jár az ember már a hagyományos zsilettpengés változattal is, és akkor még a kapcsolt részekről nem is beszéltünk.
Ráadásul nem csak az ember – az eldobható, műanyag-és-fém pengék, a flakonos habok nagyobb terhelést jelentenek a környezetre.
A vetőmagnál a GMO ilyen átverést nem tartalmaz (mondjuk lehet, hogy erről az indiai gyapottermelőknek más a véleménye, de fogalmam sincs, mi ott az igazság).
Ott azt kéne megnézni, hogy mi történik, ha kiesik az állami támogatás, esetleg a garantált felvásárlás. Vagyis hogy pontosan mi van a kiadás- illetve bevétel oldalán.
“Ráadásul a nyitrai egyetem egyik kísérlete szerint a genetikailag módosított kukoricával etetett disznók 137 nap alatt érték el a vágósúlyt, míg a hagyományos tengerit kapó sertések tíz nappal később.”
Ez azért szép eredmény egy _kukoricamoly-rezisztens_ kukoricától :p
@Komavary: “Igen, kényelmesebb, hogy a legkisebb sarki trafikban is ott (az épp aktuális formájú) eldobható penge, de hosszú távon jobban jár az ember már a hagyományos zsilettpengés változattal is, és akkor még a kapcsolt részekről nem is beszéltünk.”
Ez itt eléggé off, de a jobban járás szubjektív. A hagyományos borotva összességében olcsóbb, de jóval nehezebb használni, hogy melyik éri meg jobban, attól függ, hogyan árazod be az idődet (meg az eldobandó részek okozta környezetszennyezést). Általában arrafelé halad a világ, hogy egyre bonyolultabb, drágább, környezetszennyezőbb, cserébe a befektetendő munka szempontjából hatékonyabb eszközöket használunk. Hogy ez jó vagy rossz csere, azt nem könnyű kiértékelni; a szükséges munka mennyisége (az eszközök legyártásához/megfizetéséhez szükséges munkát is beleértve) látványosan lecsökkent, az externális költségeket (mint a környezetszennyezés vagy a fejlődő országokba kitelepített gyártósorok) viszont nehéz számszerűsíteni.
“Ez azért szép eredmény egy _kukoricamoly-rezisztens_ kukoricától :p”
Különösebben nem meglepő, ha egy kártevőtől védett növény nagyobb vagy tápanyagban gazdagabb termést hoz, mint a moly által összerágott.
@K_Miki
“Pl.: A nagyvállalatoktól való függés csökkenti a termesztett fajták diverzitását és a termelés biztonságát (ti. a jövő évi vetőmag is csak tőlük függ).”
Ennek semmi köze a GMOnak, és érdemes hozzáolvasni a blog következő bejegyzését (ti. hogy kitől és milyen hibrid fajtákat vesznek azok a gazdág, akik _nem_ GMOs kukoricát termelnek.
“A GMO-s termelési rendszer gyakran rettentő peszticid-terheléssel jár. ”
Ezzel szemben: a GMOs fajták kiválthatnak egy-egy növényvédőszeres kezelést, és a csökkentett peszticidhasználat az egész világon kimutatható.
Pl.
The First Decade of Genetically Engineered Crops in the United States
(Jorge Fernandez-Cornejo,
Margriet Caswell )
http://www.ers.usda.gov/publications/eib11/eib11.pdf
13. oldalon ábrával is.
“Továbba, a nagyon távoli rendszertani csoportból származó gének beépítése, aminek a genomba kerülése +- lehetetlen evolúciós úton, nem kellően kutatott kockázatokkal jár.”
Ilyen beépülések máig létrejönnek természetes úton is. Illetve rengeteg olyan GMO növény van, ahol kiütnek egy gént, tehát semmi új nem épül be, vagy nagyon közeli fajtákat kevernek (NERICA).
Szóval mindezek alapján nem kellene GMO ellenesnek lenned, max nagy agrárcégellenesnek. :p
Ha az alaptörvénybe a GMO vetőmagfüggése miatt került bele a GMO tiltási passzus, akkor az nagy hülyeség volt. Egyszerűbb lett volna beírni, hogy tilos értékesíteni steril vetőmagot, meg hogy a saját földeden termelt növényt bármikor saját célra újrahasznosíthatod. Aztán eldöntheti a cég, hogy ezekkel a feltételekkel akar-e Magyarországon üzletelni.
Ekkor azonban rögtön rájönne mindenki, hogy a mostani hibrid vetőmagos rendszer pont ugyanígy működik, hogy minden évben újra meg kell venni a vetőmagot, mert többet hallatnák a hangjukat a hibrid gyártók is, mivel a fenti az ő érdeküket is nagyban sérti.
Az, hogy valaki kirúgnak szakmai véleménye miatt, felháborító, de a korábban említett Ferihegy ügy óta sajnos nem lep meg.
“Ezzel szemben: a GMOs fajták kiválthatnak egy-egy növényvédőszeres kezelést, és a csökkentett peszticidhasználat az egész világon kimutatható.”
Nekem nem így tűnik, s meg is világítanám egy példán keresztül.
Miután Indiában monopolizálta a gyapotmagok piacát a Monsanto, a vetőmag árak sokszorosára emelkedtek, mert megvásárolta az összes konkurrens vetőmag előállító céget, gy konkurrencia nélkül a saját Bollgard magjával teríti az országot.
Várhatóan a fő kártevő éveken belül rezisztens lett a Bt-re, így kihozták a Bollgard 2 vonalat.
Tehát a GMO módosítás egyenlege:
Pozitívum: nulla.
Negatívum: sokszorosára emelkedett vetőmagárak, amelyet egyetlen cég kontrollál, szinte nullára redukálódott genetikai változatosság, totális, országszintű függés egyetlen vetőmag előállító cégtől, lecsökkent terméshozam, öngyilkosságok számának folyamatos emelkedése, ironikus módon legtöbbször azzal a peszticiddel, amit nem is kellene használni.
Kétlem, hogy ez bizonyítaná a GMO szükségességét.
Gazda: Ennek a történetnek mi köze van a GMO-hoz? Ha egy hibrid gyártó monopolizálta volna a piacot, akkor is ugyanez lenne.
Másik dolog:
Ha Indiában sokszor a vetőmag ára, miért nem rendel külföldről vetőmagot? Esetleg tudsz adni valami linket erről az esetről?
@Gazda: esti mesénket hallották? India gyapothozama a Bt gyapot bevezetésével közel két és félszeresére nőtt, a földimogyoró után a második legnagyobb növekedést produkálva az elmúlt évtizedben (szemben a Bt bevezetése előtti évtized enyhén csökkenő hozamaival); a hektáronkénti terméshozam 1.6-szorosára nőtt; a permetezőszerek használata 60%-kal csökkent. A gyapottermesztő területek 90%-án használnak Bt gyapotot (tehát nyilván nem igaz, hogy ne lehetne más forrásból vetőmaghoz jutni).
(forrás: State of Indian Agriculture 2011-12, Government of India, Ministry of Agriculture, Department of Agriculture and Cooperation, March 2012 http://agricoop.nic.in/SIA111213312.pdf )
@tgr, csodálom az eszed.
Gondolom a BBC is meséket költ, mert India további intézkedésig leállította a gyapot exportját a veszteségek miatt.
http://www.bbc.co.uk/news/world-asia-india-17256230
Sajnálom, de ez a valóság.
Statisztikát meg olyat készítek, amilyet akarok.
@Ghoosty. Mi köze a GMO-hoz?
Szerintem annyi, hogy a világ egyik legnagyobb GMO cége által felvásárolt vetőmagpiacon a GMO termékek eredményességéről szóltam.
Gondoltam ez elég releváns.
“Gondolom a BBC is meséket költ, mert India további intézkedésig leállította a gyapot exportját a veszteségek miatt.”
Indiának el kell tartania egy helyi textilipart (mind gyakorlati, mind szimbolikus szempontból, lásd Gandhi), tehát nem jó neki, ha a megugró kínai kereslet felvásárolja az ország gyapotát.
Plusz ne felejtsük el, hogy most már ott is gyapotot termesztenek, ahol erre nem lenne alkalmas a környezet: vannak olyan területek, ahol több száz méterről szivattyúzzák fel a vizet, de ez egy veszes játszma a szárazsággal szemben.
@Gazda:
http://www.indexmundi.com/agriculture/?country=in&commodity=cotton&graph=exports
India gyapotexportja éves bontásban. Kitalálod-e ránézésre, melyik évben vezették be a GMO gyapotot?
Ha nem megy, segítek. A bevezetése előtti évben 50 000 bála gyapotot exportáltak (meg a korábbi években is). Most leállították az exportot (azóta egyébként már újraindították), mert a kormány aggódik, hogy az évi 10 000 000 bálás exportot nem bírja a gazdaság. A statisztikahamisításon edzett elméddel nyilván nem okoz gondot kiszámolni, de ez kétezerszeres növekedés.
@Adrian Mole: bocs, elkerültem eddig a kérdést (elég random sorrendben jelennek meg a kommentek). Körkörös védelem, HVG 2008/13, http://hvg.hu/hvgfriss/2008.13/200813_GMOVITAK_Korkoros_velelem (azt hiszem, ingyenes regisztráció kell csak az olvasásához). Az adatok egyébként reálisnak tűnnek – random tanulmány (első szakmai találat a “monsanto bt maize yield” gugli keresésre): http://www.agbioforum.org/v14n2/v14n2a01-mutuc.htm – Fülöp-szigeteki felmérés, kb. 30%-kal nagyob a Bt kukorica hektáronkénti hozama a simánál (első táblázat, a cikk negyede felé).
Az export leállítása alig egy hétig tartott.
Az exporttilalmat nem a GMO-s gyapot csökkenő termése, hanem a kínaiak minden korábbinál magasabb gyapotigénye indokolta.
http://in.reuters.com/article/2012/03/11/india-cotton-ban-idINDEE82A03C20120311
Igaz azóta megint kicsit visszatáncoltak, aztán meg előre, de azóta már ki tudja mi folyik ott, hiszen legutóbb éppen rekordtermésről volt szó:
http://in.reuters.com/article/2012/05/09/india-cotton-exports-idINL4E8G7ANY20120509
The farm ministry has estimated 2011/12 cotton output will touch a record 35.2 million bales, higher than the CAB’s estimate of 34.7 million bales.
De itt a gyapottermelés statisztika is (ez azért nem olyan rózsás a GMO-ra, mint az export, de nem úgy tűnik, hogy romlana a gyapottermelési teljesítményük a GMO miatt):
http://www.indexmundi.com/agriculture/?country=in&commodity=cotton&graph=production
Gazda (57):
Egyáltalán nem releváns GMO szempontból. Amit leírtál, az csakis gazdasági változás, függetlenül attól, hogy mivel foglalkozik a monopolizálást elkövető cég. A történet igazságtartalmát számomra nagyon árnyalja, hogy miért nem rendel külföldről, ha olyan drága a helyi vetőmag? 5 perc guglizás után találtam olyan gyártót, aki a világon mindenhova szállít hagyományos vetőmagot.
A másik dolog: önmagában az, hogy a vetőmag ára megnövekedik még nem feltétlenül jelent problémát, ha biztosítja a termelés költségeinek a csökkenését, vagy a termésátlag növekedését. Ez utóbbira odaírtad, hogy csökkent, de semmivel nem támasztottad alá. Ráadásul, aki hozott statisztikát az ellenkezőjéről arra azt mondod, hogy te is tudsz bármilyen statisztikát csinálni. Ennyi erővel én is írhatnám, hogy én meg bármilyen történetet ki tudok találni.