Magyar biológiatanárok és az evolúció

Az év elején egy nagy figyelmet kapó felmérés jelent meg a világ egyik legrangosabb természettudományi magazinjának tartott Science hasábjain. A szerzők, Michael Berkman és Eric Plutzer, a Penn State University politikatudományi tanszékének a munkatársai az Egyesült Államok biológia tanárjainak evolúcióhoz, pontosabban az evolúciós elmélet oktatásához való viszonyát próbálták feltárni. Az eredményeik azért keltettek figyelmet, mert annak ellenére, hogy a kutató-biológusok közt konszenzus van az evolúciós mechanizmus elfogadottságával, illetve a kreacionizmus elutasítottságával kapcsolatban, a tanárok közt már koránt sem ez a helyzet. Valószínűleg a nagy hírt kapó pereknek köszönhetően, a tanárok többsége – közel hatvan százalékuk – inkább kerüli az egész témát, csak annyit beszél róla amennyit muszáj és az a legfőbb célja, hogy ne mondjon semmi olyant, amin valaki fennakadhat. A fennmaradó negyven százalék durván kétharmad –  egy harmad arányban oszlik meg az evolúciót egyértelműen felvállalók és a vegytiszta kreacionizmust tanítók között.

Európában és így Magyarországon is rendre azt mutatták ki eddig a felmérések, hogy az evolúciós elmélet elfogadottsága lényegesen jobb, mint az Egyesült Államokban. De mi konkrétan arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak a biológia tanáraink. Ennek felderítésére Bán Sándor, a Magyar Biológia Tanárok Országos Egyesülete elnökének, valamint a Tanárblognak a segítségével azt szerettük volna elérni, hogy a Berkmanékhoz tartalmilag hasonló, online kérdőívet töltsenek ki az erre kapható tanárok.

Az év elején egy nagy figyelmet kapó felmérés jelent meg a világ egyik legrangosabb természettudományi magazinjának tartott Science hasábjain. A szerzők, Michael Berkman és Eric Plutzer, a Penn State University politikatudományi tanszékének a munkatársai az Egyesült Államok biológia tanárjainak evolúcióhoz, pontosabban az evolúciós elmélet oktatásához való viszonyát próbálták feltárni. Az eredményeik azért keltettek figyelmet, mert annak ellenére, hogy a kutató-biológusok közt konszenzus van az evolúciós mechanizmus elfogadottságával, illetve a kreacionizmus elutasítottságával kapcsolatban, a tanárok közt már koránt sem ez a helyzet. Valószínűleg a nagy hírt kapó pereknek köszönhetően, a tanárok többsége – közel hatvan százalékuk – inkább kerüli az egész témát, csak annyit beszél róla amennyit muszáj és az a legfőbb célja, hogy ne mondjon semmi olyant, amin valaki fennakadhat. A fennmaradó negyven százalék durván kétharmad –  egy harmad arányban oszlik meg az evolúciót egyértelműen felvállalók és a vegytiszta kreacionizmust tanítók között.

Európában és így Magyarországon is rendre azt mutatták ki eddig a felmérések, hogy az evolúciós elmélet elfogadottsága lényegesen jobb, mint az Egyesült Államokban. De mi konkrétan arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak a biológia tanáraink. Ennek felderítésére Bán Sándor, a Magyar Biológia Tanárok Országos Egyesülete elnökének, valamint a Tanárblognak a segítségével azt szerettük volna elérni, hogy a Berkmanékhoz tartalmilag hasonló, online kérdőívet töltsenek ki az erre kapható tanárok.

Az első és legfontosabb megállapításunk ennek alapján: a magyar biológia tanárok nemigen kaphatók ilyesmire. A felmérés közel két hete során (májusban) mindössze huszonkét személy véleménye került regisztrálásra. Ez természetesen nagyon kevés ahhoz, hogy nagy bizonyossággal vonjunk le következtetéseket, de arra talán elég, hogy valami rálátásunk szülessen a témában. (Megjegyzendő egyébként, hogy Berkmanék tanulmányukban 926 középiskolás tanár véleményét dolgozták fel, ami a közel 309 milliós amerikai lakosságot figyelembe véve,  Magyarországra vetítve kb. harminc megkérdezett lenne.)

A hasonló internetes felméréseknél általában a fiatalabb korosztályok vannak túlreprezentálva, ez azonban esetünkben nem mondható el: kitöltőink több mint kétharmada negyven év feletti és ennek megfelelően több mint tíz év tanítási tapasztalattal bír. Huszonkét válaszolónkból tizenhatan Budapesten, vagy megyei jogú városban tanítanak, öten városban, és mindössze egy oktat községben. Utóbbinak legvalószínűbb magyarázata, hogy kitöltőink elsősorban különböző gimnáziumokat ajelöltek meg munkahelyként (mindössze hárman oktatnak általános iskola felső tagozatában), ezek az intézmények pedig többnyire nagyobb településeken lelhetők fel.

Ha egyetlen kérdésbe kellene sűríteni az evolúcióhoz való viszonyt, akkor az természetesen saját fajunk, a Homo sapiens kialakulásáról alkotott véleményre való rákérdezés lenne. Az említett amerikai tanulmányban a válaszolók bő tizenöt százaléka jelezte, hogy a bibiliai teremtéselmélet szó szerinti értelmezését tartja valószínűbbnek, és többségük ezt adta át ismeretanyagként diákjainak is. Saját felmérésünk kitöltői az ember kialakulásának kérdésére elég egyöntetű választ adtak: mindenki az évmilliók során való evolúciót választotta. Kicsit több mint húsz százalékuk (öt fő) egy deista világképet vallott magáénak, ahol az emberré válás folyamatát egy felsőbb lény irányította, míg a többiek a transzcendens említését nem látták szükségesnek.

Természetesen a valóságban az emberi faj eredete csak egyike azon számos megfigyelésnek, amelyekre az evolúciós elmélet magyarázatot adhat. A továbbiakban igyekeztünk megtudni, hogy válaszolóink mit gondolnak, mennyiben magyarázza Darwin elmélete az antibiotikum rezisztens baktériumok kialakulását, az emberi populációk közt megfigyelhető különbségeket (bőrszín, hajszín, stb.), a földi sokszínűség eredetét, illetve mennyire szemlélteti a rendelkezésünkre álló fosszilis anyag a ma élő fajok közös leszármazását.

A felmérés alapján válaszolóink többsége úgy gondolja, hogy az evolúciós elmélet inkább, vagy teljes mértékben magyarázza a fentieket. Az egyetlen kivétel a közös leszármazás fosszilis anyag által való szemléltetése. Ennek pontos oka nem világos, de sejtésünk szerint nem annyira az átmeneti formák hiányára gondoltak a kitöltők, hanem inkább arra, hogy a törzsfejlődés hajnalán megjelenő, többnyire egyszerűbb felépítésű, puhatestű élőlényekről jelenleg nem sok ismerettel rendelkezünk.

Ezt látszik alátámasztani, hogy egy párhuzamos kérdéssorban a kitöltők többsége egyértelműen, vagy inkább elutasította a kreacionizmust propagálók kedvelt érveit, melyek szerint nem léteznek átmeneti fosszíliák, vagy az evolúciós elmélet csak mikroevolúciós (azaz apróbb) változásokat magyaráz meg, illetve a bonyolult, komplex struktúrák nem jöhettek létre evolúcióval.

Mindezek alapján már aligha tekinthető meglepőnek, hogy a tanáraink többsége semennyi, vagy minimális időt szán a kreacionista érvtár ismertetésére. Összehasonlításként az általános evolúciós mechanizmusok valamint az emberi evolúció oktatására összességében 2-10 órát szentelnek kitöltőink, ami összemérhető az emberi betegségek ismertetésére szánt idővel, de lényegesen kevesebb például az ökológiára szánt idővel.

Az evolúció oktatására szánt viszonylag kevés idő ellenére a legtöbb oktató úgy érzi, hogy nincs színvonalas tananyag Darwin nélkül és mindenképpen kerít időt az evolúció bemutatására (többen – egész pontosan kilencen – az evolúcióra fűzik fel a teljes tananyagot), nem rettenve meg az esetlegesen vitatható kijelentésektől sem. A tanítás elsősorban a Nemzeti Alaptanterv alapján folyik, bár egy szignifikáns kisebbség (7 fő) más tanítási tervet követ.

A fentiek fényében úgy tűnt, hogy válaszolóink szkeptikusan viszonyulnak a kreacionizmus különböző formáinak, így az Értelmes Tervezettségnek (Intelligent Design) az érvrendszeréhez, így meglepetésként értékelhető, hogy amikor konkrétan az ID jellegére kérdeztünk rá, már sokkal vegyesebb kép született. Ugyan minden kitöltő egyetértett azzal, hogy a kutatók közt széleskörű konszenzus létezik az evolúció elfogadottságáról, mégis a válaszolók egyharmada vallja, hogy az ID egy valós alternatív elmélet az élet keletkezésére, és még ennél is többen gondolják úgy, hogy az ID-t tekintélyes kutatók is elfogadják. (Az előítéleteket megelőzendő, gyorsan megjegyezzük, hogy mindkét esetben a deista és nem-deista világképpel rendelkezők egyaránt nyilatkoztak így.)

Talán csak ez az utolsó megállapítás a meglepő, s egyben azt bizonyítja, hogy az ID mozgalom önfényező tevékenysége Magyarországon is nyomot hagyott. A kutatók közt ugyanis konszenzus van arról, hogy az ID nem természettudományos elmélet, hanem egyszerű vallásos-filozófiai eszmefuttatás, és ugyan időről időre felbukkannak listák ID-szimpatizánsok névsorával, a valóság az, hogy még a kreacionista nézeteket szívesen befogadó Egyesült Államokban is a kutatók elsöprő többsége (közel kilencven százaléka) az evolúció mellett tört kardot.


Az iromány eredetileg az origo-n jelent meg. Az eredeti adathalmaz innen letölthető. Köszönet Nádori Gergőnek a kérdőív összeállításában nyújtott segítségéért.

11 thoughts on “Magyar biológiatanárok és az evolúció

  1. Ismeretlen_154044

    Pedig az ertem honlapján már nagyban elemzik a dolgot, mondván, hogy megtört a darwinista egyeduralom a közoktatásban.
    Tudnám, hogy milyen év milyen felmérése náluk a viszonyítéási pont?
    Lehet, hogy az egyesületük megalakulása előtt még kétszer ennyien voltak a kreacionizmus/ID hívei…
    😀

    Reply
  2. Ismeretlen_10065

    De nem is csináltunk statisztikát… Sőt, már unalomig ismételtem, hogy “kitöltőink”, “válaszolóink”, stb. Ez egy mintának is alig nevezhető valami, nem állítom másként. Azért érdekes, mert a közelmúltban nem volt ilyen típusú felmérés. Reprezentatív-e? Fogalmam sincs, mert nem is lehet (bár arra tippelnék nem, mert szerintem inkább az aktív, elhivatott tanárok töltötték ki). Ahhoz egy kicsit több aktivitásra lett volna szükség a megkérdezettek körében.

    Reply
  3. Kupac

    A felmérés legtöbb eredményét én pozitívan értékelem, kivéve az utolsót, ami egészen megdöbbentő. Nem gondoltam, hogy ekkora különbség van a biológia tanári képzés és a biológusképzés között. Az egyetemi időkből még úgy emlékszem, hogy a biol-kémesek egész magas színvonalon bírták a biológiát, némelyikükből végül kutató lett. De a biológus csoporttársak közül nagyon kevesen gondolnák úgy, hogy az ID egy tudományos elmélet. Vagy csak én vagyok naiv?

    Reply
  4. primavis

    Kupac: véleményem szerint a kutatóbiológus mivel hipotéziseket kell felállitson s azokat igazolja munkája során, eleve rá van kényszerülve, hogy megértse azt amit csinál! Egy biológiatanár akár két lábon járó lexikon vagy tankönyv is lehet, visszaadva azt amit ő maga is megtanult, de nem kötelező, hogy értse s pláne, hogy saját gondolataival kiegészitse a mondókáját! Persze, ez nem üdvös állapot, de sajnos az a valóság, hogy léteznek ilyen biológiatanárok (vagy inkább oktató munkát végző hivatalnokok!), pláne az USA-ban! Saját személyes tapasztalatom, hogy a biológia tanárok mennyire hajlamosak a tekintélytiszteletre, arra hogy az olvasott/tv-ben látott információkat alapos átgondolás nélkül a magukévá tegyenek. Egy kutatóbiológus meg eleve ha újat akar teremteni,akkor szembe kell menjen a régi hiveivel! Nem fog kötelező módon elhinni semmit senkinek, mivel a tudomány nem a hitről szól, hanem a bizonyithatóságról!

    Reply
  5. tombenko

    Az az igazság, hogy sok tanár eleve idegenkedik az ilyen felmérésektől, attól rettegve, hogy ez alapján akár retorziók is érhetik. Másrészt tapasztalatom szerint még informatikatanárok sem mindig képesek akár csak felhasználói szinten használni a számítógépet.
    Sajnos a jelenlegi magyar pedagógusképzés a béka segge alatt van, a legtöbb pedagógusnak jelentkező csak mentőövnek jelöl meg tanári pályát, mivel oda gyakorlatilag elég a sikeres érettségi. Következésképpen a tanárképzésbe jelentős részben a továbbtanulók legalja jut, ezek közül is elenyésző számban lesznek tanárok. Mellé hozzájárul, hogy a tanároknak filléres gondokkal kell nap mint nap megküzdeniük, ismeretszerzésre gyakorlatilag nincs idő és pénz még intézményi szinten sem. Úgyhogy én még örülök, hogy ilyen jól szerepeltek a biológiatanárok.

    Reply
  6. Sdani

    Szerintem kicsit felrevezeto az a kerdes, amiben arra adnak valaszt, hogy mennyi idot szan ra az ID okatasara. Az az igazsag, hogy erre en sem irtam volna nullat, megpedig azert nem, mert a hallgatok erdeklodtek utana, es kb fel oraban osszefoglaltam az ID erveit, az ezzel szemben allo tudomanyosan elfogadott cafolatot, az ek strategia lenyeget es az amerikai jogi alapotokat (miszerint az ID kreacionizmus).

    Azt mindenesetre latni, hogy a tudomanyos ismeretterjeszes propagalasa ezen a teren nagyon lenyeges, mert itt lemaradasban vagyunk.

    (Az a baj, hogy az evolucio kicsit olyan, mint a relativitas elmelet: 1) egyszeru alapelvekre epul, ami sokakban azt a teves illuziot kelti, hogy erti, minden kovetkezmenyevel egyutt. 2) kozvelen hatasat a mindennapi eletben nem tudjuk ellenorizni. 3) kisse ellene megy a jozan paraszti logikanak. Ezek miatt aztan mindenki jon elo mindenfele bena elmeltekkel a legminimalisabb tudas nelkul… mint a szkeptikus forumon.)

    Reply
  7. Ismeretlen_168593

    A kérdéseket nem mindenhol érzem a legszerencsésebbnek, de egyrészt a magyar felmérés nyilván igazodott az eredetikehz, másrészt nem gyszerű könnyen értékelhető, ugyanakkor minden lehetőséget figyelembe vevő válaszlehetőségeket kínálni.

    Az eredményeken amúgy az is tükröződhet, hogy itthon a tanárok kevésbé szabadon tanítanak, legalábbis, akik hajlandóak egy ilyen felmérésben részt venni. Emiatt tartom picit én is aggasztónak az utolsó kérdésre adott válaszokat, még ha a megkérdezettek állítása szerint ez nem is befolyásolja az oktatást.

    Azt viszont nagyon fontosnak tartanám, hogy igenis legyen szó (és a téma súlyának megfelelő módon) az iskolában arról, hogy mitől áltudományok az áltudományok, mert ez nem csak itt jelent problémát a diákoknak,

    Reply
  8. Ismeretlen_168760

    Kupac:2011. 08. 16. 14:08

    10 éve az ELTE-n valami társadalomtudományi szemináriumon találkoztam két biológus hallgatóval (egy fiatal pár), akik a Biblia szó szerinti igazságának hívei voltak. Mikor mondtam nekik, hogy ehhez még a hivatalos egyházi álláspont sem igazán ragaszkodik, nagy szemekkel néztek, mondván, hogy csak úgy van értelme, hiszen az egész hit alapja az eredendő bűn, ahhoz meg kell a szó szerinti értelmezés, vatgy valami ilyesmi. (Valami kisebb felekezethez tartoztak különben.)

    Ezek után jobb dolgom is volt, mint velük beszélgetni, így nem kérdeztem meg, hogy a fenébe egyeztetik ezt össze azzal, amit a TTK-n tanulnak (még ha az evolúciót félre is tesszük, szinte nincs olyan természettudomány, ami közvetlenül vagy közvetve ne lenne összeegyeztethetetlen a szó szerinti Bibliával.) Így azt sem tudom, hogy végül tényleg biológusok lettek e. De ezek az emberek léteznek. A hitük annyira szilárd, hogy az ellentmondó információk kizáródnak vagy eltorzulnak.

    Hja, és nem ők az egyetlen evolúciószkeptikus ELTE-s biológushallgató, akikkel találkoztam akkoriban, csak ez a legszélsőségesebb példa.

    Tombenko: a jelen felmérésre válaszolók nagy része még a “régi” képzés terméke lehet a szakmai tapasztalat statisztika alapján.

    Reply
  9. Reálpista

    jelen felmérésre válaszolók nagy része még a “régi” képzés terméke lehet

    Így van és 10 év múlva meg aki ezt mondja lesz a régi termék. Mindig a jelen a legmagabiztosabb állapot. Vicc

    Reply
  10. primavis

    Bearcheese: ahoz, hogy valaki elmagyarázza a tanulóknak, hogy melyek egy növény részei és milyen a levél szerkezete, hogyan történik a fotoszintézis, milyen a csiga vagy a nyúl felépítése, hogyan működik a szív vagy a vese, nem lényeges a bigottságuk vallási tekintetben! Ez csak a genetika bizonyos részeinél és az evolúcióval kapcsolatban jelenik meg, torzító hatással. Így aránylag nyugodtan praktizálhatnak tanárként is, hát még labóratóriumban segéd munkatársként.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.