Meghalt a Marcal. Éljen a Marcal?

      4 hozzászólás Meghalt a Marcal. Éljen a Marcal? című bejegyzéshez

A Kolontár-Devecser lakóit sújtó vörösiszapos lúg-cunami az egyéni tragédiák mellett komoly környezeti károkat okozott. Ezek felmérése még folyamatban van és a teljes igazsághoz el kell mondani, hogy pl. az esemény ökológiai lábnyomának pontos felméréséhez valószínűleg több évnyi megfigyelésre lesz szükség. Az MTA által kiadott tájékoztató (és itt meg kell jegyeznünk, hogy az Akadémia most kifejezetten megkaphatja a pontot a vörösiszap körüli kommunikáció apropóján) elég pontos képet ad, a gátszakadás környékének talajviszonyairól. Minket azonban biológusként az is érdekel, hogy mi lesz az állatvilággal, különösen a Marcal állatvilágával, amit első körben a kiömlő lúg, szó szerint megszüntetett. A válaszhoz egy hidrobiológus ismerősömet kerestem meg, Schöll Károlyt aki az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének, valamint az MTA Dunakutató Állomásának munkatársa.

Az ő szavait tolmácsolnám:

A Kolontár-Devecser lakóit sújtó vörösiszapos lúg-cunami az egyéni tragédiák mellett komoly környezeti károkat okozott. Ezek felmérése még folyamatban van és a teljes igazsághoz el kell mondani, hogy pl. az esemény ökológiai lábnyomának pontos felméréséhez valószínűleg több évnyi megfigyelésre lesz szükség. Az MTA által kiadott tájékoztató (és itt meg kell jegyeznünk, hogy az Akadémia most kifejezetten megkaphatja a pontot a vörösiszap körüli kommunikáció apropóján) elég pontos képet ad, a gátszakadás környékének talajviszonyairól. Minket azonban biológusként az is érdekel, hogy mi lesz az állatvilággal, különösen a Marcal állatvilágával, amit első körben a kiömlő lúg, szó szerint megszüntetett. A válaszhoz egy hidrobiológus ismerősömet kerestem meg, Schöll Károlyt aki az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének, valamint az MTA Dunakutató Állomásának munkatársa.

Az ő szavait tolmácsolnám:

“A történtek alapján egyrészt beszélhetünk egyrészt egy gyorsan lezajló mérgezésről, ami a magas, 12-13-as pH-jú NaOH oldatot jelenti. Ez gyakorlatilag mindent kiirtott amit ért, talán néhány baktériumot, illetve az üledékben és mélyen a mederanyagban élő állatot kivéve. Az, hogy ez mennyire volt “hatékony” elsősorban attól függ, hogy mennyi ideig tartott az anyag átáramlása. Amit én láttam belőle a TV-ben, az alapján kétség sem fér hozzá, hogy magasabbrendű élet nemigen maradt a Marcalban. Ennek ellenére a visszatelepülés meglepően gyorsan megtörténhet, főleg azért, mert ez nem egy zárt rendszer, azaz alulról és felülről gyakorlatilag folyamatosan kapcsolatban van más vizekkel. (A mikroszkopikus, planktonikus jószágok gyakorlatilag passzívan is belesodródnak felülről, ha szeretnék, ha nem.)
Más kérdés, hogy milyen hatása van a Marcal medrében végig lerakódott iszapnak, aminek a nehézfém/egyéb finomságok tartalmáról vitatkoznak, de biztosak lehetünk benne, hogy gyökeresen eltér egy természetes folyami üledéktől. Ettől igen nehéz lesz megszabadulni, és a legnagyobb baj, hogy pont azokban a lassan áramló, partmenti részekben, öblözetekben áll meg a cucc leginkább, ahol az folyó autochton produkcióján kívül a zooplankton, bentosz, makrogerinctelenek, halak szaporodása zajlana normális esetben.
Egy ilyen kisebbfajta folyónál nagy a jelentősége a bentikus produkciónak, amit ez az esemény teljesen hazavágott egy időre.
Összességében azt gondolom, hogy hamar elindul egy visszatelepülés, kezdetben gyors és látványos lehet, de a rendszer finomabb részeiben jó ideig nyoma marad a dolognak. Tíz éve történt a Tisza nehézfémszennyezése, elvileg mára első blikkre semmi nyoma (bár az üledékben szépen kimérhető), de ez most egyértelműen sokkal durvább eset (ha nem nézzük azt, hogy a Tisza azért nagyobb falat).”

(A kép a HVG Nagyítás sorozatából származik. A legalapabb vörösiszap GYIK-hoz, pedig a H2SO4 blogba tessék fáradni.)

4 thoughts on “Meghalt a Marcal. Éljen a Marcal?”

  1. Ismeretlen_6782

    Hát, nem tudom, én azért nem adnék pontot az Akadémiának a vörösiszap-kommunikációért. Jó húzás volt a vörösiszap-gyik, de onnantól kezdve, hogy az abban (csak úgy általában leszögezett) állításokat elkezdte megkérdőjelezni a greenpeace a méréseivel, elő kellett volna rukkolni nekik is konkrét adatokkal. Ez a “tájékoztató” senkit nem fog megnyugtatni, aki például az arzén-parától ideges lett.

    És úgy egyáltalán, azt tapasztalom, hogy borzasztóan odafigyelnek most, nehogy politikai szempontból valami rosszat mondjanak. Senki nem nyilatkozik, amíg nincs “hivatalos” álláspont, és ez az első, kicsit is konkrét vélemény, amit az élővilágra gyakorolt hatással kapcsolatban olvasok – pedig jó lenne legalább néhány lehetséges változatot hallani…

    Reply ↓
  2. Ismeretlen_10065

    A Greenpeace nem kutatói munkát végzett, hanem kis mintaszámon alapuló PR hadműveletet. Valódi véleményt nem lehet megszülni egyik pillanatról a másikra, sok minta kell, megfelelő kontrollokkal kielemezve. Hogy lesz-e/van-e politikai megfelelni akarás, az majd a végső jelentések elkészülésekor lesz világos.

    Reply ↓
  3. Ismeretlen_6782

    Ez világos, egészen más munkát végez a greenpeace meg mást az MTA. De miért is nem lehet nyilvánosságra hozni azokat a fránya adatokat, amik alapján a “tájékoztató”-ban foglalt dolgokat mondják?

    Reply ↓

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.