1953 április 25-án egy elegáns, rövid cikk jelent meg a Nature-ben, amelyben James Watson és Francis Crick egy évtizedes problémát oldottak meg, a genetikai információt hordozó dezoxyribonukleinsav, azaz DNS szerkezetét.
Ha egyetlen cikket kellene biológusként kiemeljek a teljes huszadik századból, ez lenne az. Nehéz túlbecsülni, hogy mekkora hatása volt ennek mind a biológia, mind a mindennapi élet számos területére. Taxonómiától embriológiáig, élettantól ökológiáig, ma már nem találunk olyan tudományterületet, ahol ilyen-vagy olyan formában a DNS alapú munka ne lenne mindennapos.
Természetesen Crick és Watson nem “légüres térben” dolgozott, és a DNS szerkezetét nem a semmiből fejtették meg, ahogy Darwin sem előzmények nélkül állt elő az evolúció elméletével és Einstein sem a relativitáséval. Hosszú azok listája, akikről ma már csak lábjegyzetek és anekdoták szólnak a DNS szerkezet-kutatás kapcsán (bár Rosalind Franklinről és Maurice Wilkinsről azért valószínűleg mindenki hallott), így érdemes a Nature klasszikus gyűjteményének szerzőlistáját tanulmányozni.
A dátum (04.25) azóta jelképesen fontossá vált, 2003-ban például erre a napra időzítették a Humán Genom Projekt befejezésének bejelentését. Azóta pedig hivatalosan is “DNS nap“-ként jegyezzük. Mivel 25-e vasárnapra esik, ezért a móka idén egy kicsit hamarabb kezdőik, azaz ma, 23-án. Első alkalommal Magyarország sem marad ki a sorból, mert a Béka blogot jegyző Nádori kolléga kitartásának eredményeképpen, kisebb szervezkedés indult a magyar biológusi berkekben. Számos molekuláris labor hosszabb-rövidebb videókkal készült (ezek ömlesztve itt találhatók), hogy a lehető legközérthetőbben megfogalmazzák, mit is csinálnak, és miért is fontos mindebben a DNS.
A részleteket és érdekességeket a dnsnap.hu-n, ill. a dnsnap.blog.hu-n lehet elolvasni.
Watsonék cikke már csak azért is különleges, mert nem ment át peer-reviewn, az editor valami olyasmit mondott, hogy a cikk annyira elegáns és tökéletes, hogy nincs szükség bírálatokra.
“A minták genetikai vizsgálata azt mutatta, hogy a gyilkos bálnának vagy orkának is nevezett állatfaj valójában legalább három különböző faj. A tudósok korábban is feltételezték, hogy így lehet, mert a hatalmas testű állatokon a fekete és fehér, illetve szürke és fehér mintázat eltérő, sőt táplálkozásuk is különböző.”
Bocs, hogy ide rakom, de nem tudtam megállni.Szerintem marhaság.
Elnézést a bénázásért, a forrás(?)http://index.hu/tudomany/2010/04/23/a_kardszarnyu_delfin_nem_egy_faj/
Kapcsolódás az előző offhoz:
Nem tudom, hogy mi a helyzet a gyilkos bálnákkal, bár korábban én is hallottam valami ilyesmit velük kapcsolatban.
De nemrég írtak le néhány új denevérfajt, amik külsőre nagyon hasonlítanak egy másik fajra, és eddig nem tűnt fel a faji szintű elkülönülés. Ilyen a szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmeaus), mely nagyon hasonlít a közönséges törpedenevérhez(Pipistrellus pipistrellus). A fajspecifikus hang alapján, már korábban észleltek két eltérő csoportot a közönséges törpedenevéren belül, amit az ökológiai kutatások is megerősítettek, a szoprán td más élőhelyeket használ. Így mtdns vizsgálat jött, ami alapján leírásra került az új faj.
http://en.wikipedia.org/wiki/Soprano_Pipistrelle
http://www.nature.com/nature/journal/v387/n6629/abs/387138b0.html
http://www.nm.cz/download/pm/zoo/benda_lit/Hulva2007fz.pdf
Egy másik ilyen denevér a nimfadenevér (Myotis alcathoe), mely a bajuszos denevérből (Myotis mistachinus) lett leválasztva, egyébként kezdetben csak Görögországból és Magyarországból voltak előfordulások.
Szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy nagyon nehéz ezeket az állatokat elkülöníteni, még kézbe véve is, és esetenként becsaphatnak minket az érzékszerveink, szóval ez nem feltétlenül hülyeség, de legalábbis biztosat az ilyen fajok esetében csak a molekuláris adatok tudnak mondani. Mostanában sűrűn lehet hallani ilyenekről, hogy egy faj nem egy hanem hét. Ezek kriptikus fajok, vagy fajkomplexbe tartozó fajok.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fajkomplexum
(a denevérekről a iv. magyar denevérvédelmi konferencia anyagában olvastam)
Nekem azert kerdeses a balnak es a deneverek esete is: vajon mi a faj definicioja ezekben az esetekben?
http://hu.wikipedia.org/wiki/Faj felsorol 12 kulonbozo faj-fogalmat. Anelkul, hogy megmondanank, melyik definiot alkalmazzuk, az egesz nagyon onkenyesnek tunik.
Talan a “Reproduktív fajfogalom” az egyetlen, amely szerintem objektiven alkalmazhato, az osszes tobbi valamennyire a vizsgalo velemenyetol fugg.
Molekularis adatok alapjan nem tudom elkepzelni, hol huzzak meg a hatart egy faj vagy ket faj.
Ugye epp most olvashattuk, “hogy az emberi faj genetikai változatossága jóval nagyobb, mint az korábban feltettük. Két san férfi között nagyobb az eltérés, mint egy európai és egy ázsiai között.”
Pedig ott ugye nem merul fel, hogy kulon fajorol lenne szo…
http://beka.blog.hu/2010/04/23/megvan_a_beke_nobel_dij_genje
szerintem a megtermékenyithetőség sem mindig döntheti el (még mesterséges körülmények közt végezve is azt), ugyanis a faj fogalmát mi, emberek alkottuk meg, tájékozódási szempontokból. valójában nem létezik! Fejlődési (evolúciós) vonalak léteznek, amelyknél a genom és a külső/belső jellegek többé kevésbé eltérnek a többi ilyen vonalétól.Minden evolúciós vonal az élet kezdetéig tudja visszavezetni a családfáját. A kihalt fajoknál megszünik a folytonosság a geológiai idő egy bizonyos pontján. Őslénytanban csak morfológia , mig a recens élőlényeknél a genomjuk, morfológiájuk, viselkedési és élettani/ökológiai jellegzetességeik különbözősége alapján tudunk ilyen mérföldköveket kihelyezni! S mivel mi helyezzük ki őket, hibázhatunk is. S ezeket a hibákat időről-időre kijavitják majd.
Re.6.
Csak egy pillanatig képzeld el, hogy a hozzám hasonló outsider mit gondol akkor, amikor azt olvassa , hogy még a faj fogalma sincs tisztázva?…Tényleg nincs tisztázva, vagy csak a megszokhatatlan köd szálldogál lefelé?
Re: meheszborz46 @7
Ha egy hozzád hasonló outsider kicsit is tisztában van az evolució elméletével, és végiggondolja alaposan a dolgokat, akkor láthatja, hogy nincs nagyon mit csodálkozni. Az egész rendszer körülöttünk folyamatosan változik, sokszor ezen változások csak több százezer, vagy millió év alatt lesznek igazán észrevehetők. Ebből fakadóan ha ma ránézünk a rendszerre és azt megpróbáljuk önkényes alapon osztályozni (pl. fajokra bontás), akkor nagyon valószínű, hogy lesz a rendszernek olyan része, amit nehezen lehet beilleszteni egy osztályba (fajba). Ebben az esetben az emberek igyekeznek kicsit módosítani az eddigi osztályok (fajok) definícióját, hogy az jobban illeszkedjen a megfigyelésekhez.
De próbáld ki magadon: adj egy minden esetben helytálló definíciót arra a fogalomra, amit a “szék” szóval idézünk meg. Vigyázz, úgy fogalmazz, hogy minden széket lefedjen a definíciód, és székeken kívül semmi más ne férjen bele! (Pl. az “ülő alkalmatosság”-ba belefér a kanapé, a pad meg a konyhaasztal is (merthogy rá lehet ülni).
Ezután gondold végig, hogy ha a nagypapádat megkérdezted volna, ifjú korában, ő vajon ugyanazt a definíciót adta-e volna. Ha nem, akkor a “szék” fogalma “nincs tisztázva”, állandóan változik.
Sejtettem, hogy a köd:-)
Bocs, csak az jutott még eszembe, hogy teljesen önkényesen talán meg lehetne határozni a tudomány,a definíció, és persze nagyapám fogalmát is.
A fajfogalom csak azért kell, hogy ne hívjunk minden négylábú állatot úgy, hogy kutya.