Nekimelegedve

      27 hozzászólás Nekimelegedve című bejegyzéshez

Az egyik legérdekesebb, nem szakmai dolog, amit az elmúlt év során a bővebb értelemben vett szakmai blogokat olvasgatva tanultam, az volt, hogy az amerikai újságok véleményrovataikban is ellenőrzik a publicisztikák ténytartalmát (elvileg, legalábbis). Mert, ugye, “comment is free, but facts are sacred”. Épp ezért generált meglehetősen nagy hullámokat, amikor a Washington Post lehozott egy publicisztikát Geroge Will tollából, aminek a tényei hadilábon álltak a valósággal.

Ez innen nézve meglehetősen szokatlannak tűnik, hiszen az egyetlen elv, amit a magyar újságok és portálok követni látszanak az az, hogy “a papír mindent elbír, a merevlemez pedig még akár többet is”.

Most éppen a Hírszerzőn megjelent Gere Ádám publicisztikát használhatjuk amolyan case-studyként.

Az egyik legérdekesebb, nem szakmai dolog, amit az elmúlt év során a bővebb értelemben vett szakmai blogokat olvasgatva tanultam, az volt, hogy az amerikai újságok véleményrovataikban is ellenőrzik a publicisztikák ténytartalmát (elvileg, legalábbis). Mert, ugye, “comment is free, but facts are sacred”. Épp ezért generált meglehetősen nagy hullámokat, amikor a Washington Post lehozott egy publicisztikát Geroge Will tollából, aminek a tényei hadilábon álltak a valósággal.

Ez innen nézve meglehetősen szokatlannak tűnik, hiszen az egyetlen elv, amit a magyar újságok és portálok követni látszanak az az, hogy “a papír mindent elbír, a merevlemez pedig még akár többet is”.

Most éppen a Hírszerzőn megjelent Gere Ádám publicisztikát használhatjuk amolyan case-studyként.

Gere, Sarah Palin magyarhangjaként, azt próbálja bizonygatni, hogy az ún. “climategate” aporopóján (amire mindjárt visszatérünk), hogy a klímakutatók mennyire, de mennyire elképezstően sokat hazudtak. Az elemi gond az írással mindössze az, hogy a felsorolt “tényanyag” gyakorlatilag fiktív.

Nincs sem helyem, sem energiám, sem időm arra, hogy az összes durva hibát kielemezzem, így álljanak itt csak a legszembeötlőbbek:

  • tény, hogy az elmúlt százötven év alatt a Föld hőmérséklete 1,5 C fokkal növekedett (ennek a kétharmada az 1940 előtti időszakra esett).” – nem igaz, hiszen 1855 óta kb 0.8 C-vel nőtt a hőmérséklet, ebből 0.6 C az elmúlt három évtizedre esett;
  • A Föld általunk ismert öt jégkorszakából négyben a légkör CO2 tartalma nagyságrendekkel volt nagyobb, mint a mai.” – abszolút nem igaz (A kommentek közt blogen mutatott rá, hogy itt a “jégkorszak” feltehetően nem a köznyelvi értelmében, vagyis a glaciális szinonímájaként szerepel, hanem a ritkábban használt “globális lehűlés” értelemben fut. Ez utóbbi esetben lásd ezt. Illetve annyi megjegyzés még, hogy az aktuális CO2 szint most durván magasabb mint bármikor az aktuális lehűlés folyamán.);
  • a tudomány egyébként az 1970-es években a maihoz hasonló bizonyossággal állította, hogy a Föld hamarosan eljegesedik” – szintén faktuálisan hamis, de akárcsak a kreacionisták kedvenc mémjeit, ezt sem lehet lelőni, mert a “szkeptikusok” ebben hinni akarnak és kész.

Ezen túl még van egy rakat csúsztatás itt, ahol a felhasznált szám nem légbőlkapott, de nem a valódi kontextusában van feltüntetve, hanem szándékosan úgy, hogy úgy tűnjön, mintha az Gere állítását támasztaná alá.

Ezek között van az is, amely szerint “sok “klímaijesztgető” legnagyobb csalódására, a Föld hőmérséklete nem változott, sőt enyhén lehűlt 1998 óta, a folyamatosan növekvő CO2-emisszió dacára“. Azért emelem ezt ki, mert mára ez az érv kb. olyan lett a klíma-szkeptikusok számára, mint kreacionistáknak a “fosszilis anyagban levő lyukak”. Szemüknek tetsző, de alapvetően hibás logikájú.

Ez az érv egyrészt azért problémás, mert kiemel egy hosszú adathalmazból egyetlen pontot, és a hosszú távú trend helyett azon lovagol. (Külön finomság, hogy mindezt egy matematikus teszi, de persze láttunk már kreacionista biokémikust is a blogon.)

Másrészt az sem elhanyagolandó, hogy több szervezet nézi a világ hőmérsékletének változását és hoz létre adatsorokat a különböző mérési adatokból. A cikkben lobogtatott 1998-as év a Hadley Center adatsorából származik (lent, bal oldalt), ami csak a földfelszíni hőmérsékletet vizsgálja, és hiányzik belőle minden, ami pl. az arktikus tengerekre vontakozna, pedig a felmelegedés azokat kiemelten érinti (lásd fenti, a GISS adatai alapján készült ábra). Ráadásul az óceánok hőtartalma 1998 óta általánosan is jelentősen nőtt, tehát nem arról van szó, hogy a Föld nem nyelt el extra hőt az utóbbi időben. A NASA saját elemzése (jobbra) több dolgot is igyekszik figyelembe venni és más eredményre jut: itt 2005 a legmelegebb év és 1998 ill. 2007 holtversenyben a második (1998 azért volt különösen meleg, mert erősen érvényesült az El Niño hatás).

Abban azonban mindkét adatsor egyetért, hogy a most záródó évtized volt 1850 óta a legmelegebb ismert, szóval arra utalgatni, hogy a felmelegedésről beszélni botrányos, elég sajátos megközelítés.

(Az is jól mutatja, hogy miért fölösleges ennyire ráizgulni ‘98-ra, hogy 1990 környékén már volt egy ilyen “lehűlés”, nem is beszélve a negyvenestől a hetvenes évekig tartó periódusról (amit egyes aeroszolok megnövekedett légköri koncentrációja okozott) ameylek után hamar jöttek az újabb meleg rekordok. A trend nem változott.)

És akkor térjünk vissza az egész iromány apropójára az ún. Climategate-re. Ha még létezne élő ember aki nem tudná, arról van röviden szó, hogy ismeretlen hackerek betörtek a University of East Anglia – Climate Research Unit szervereire és onnan klímakutatók több megányi, többnyire személyes levelezését töltötték le, majd fel egy orosz szerverre (ami miatt páran azt kezdték pedzegetni, hogy esetleg az orosz titkosszolgálat áll a dolog mögött). Az email hegyből aztán a szkeptikus blogok kiemeltek néhányat, amelyek nyelvezete vagy félreértelmezhető szakmai zsargonban íródott, vagy jól mutatta, hogy a kutatók is emberek, tépelődnek az adataikon, ill. ők is dühbe jönnek néha és nem épp illemtankönyv szabályainak megfelelően írnak olyan kollegáikról, akikkel nem értenek egyet, de az a következtetésm, hogy az egész klímaváltozás most egy rohadt nagy hoax természetesen nem igaz (de lásd még itt és itt és itt és itt is).

A történet egyetlen valóban kínos pontja az, hogy a CRU igazgatója Phil Jones meg akarta akadályozni, hogy a levelezés Freedom of Information Act alapján kiadatódjon kákán is csomót kereső “szkeptikusok” számára, ezért arra kért kollegákat, hogy töröljenek emaileket. Ez nem védhető dolog (bár arra nem utal semmi, hogy valóban megsemmisültek emailek), még akkor sem, ha figyelembe véve, hogy mi mindent összeökörködtek az említett 1998-as adattal a “szkeptikus” körök, érthető hogy a kutatóknak fenntartásaik voltak kiadni olyan irományokat, amelyekben azt tárgyalják, hogy hogyan lehet a kurrens modellekbe ugyan jól illeszkedő, de a lineáris melegedést váró közvélemény számára nehezebben emészthető adatokat bemutatni. Nota bene, Phil Jones azóta, nagyon helyesen, félreállt.

Két másik “vádpont” az ironikusan-groteszk kategóriába sorolható leginkább. Az egyiknek az az aporpója, hogy az emailek tanúsága szerint két “szkeptikus” cikk megjelenése komoly indulatokat kavart, amelyek kapcsán a levelezők felvetették, hogy a szakmailag megkérdőjelezhető cikkek megjelenése miatt talán felelősségre kellene vonni a szerkesztőket. Ilyesmire végül nem került sor, de az egyik cikk megjelenése miatt a Climate Research újság fél szerkesztősége lemondott (tilatkozásul), az újság pedig kínos magyarázkodásban ismerte el, hogy a cikk következtetése nem következik adataiból. A másik cikk (amit az egyik legnagyobb “szkeptikus” honlap, a ClimateAudit üzemeltetője, Steve McIntyre jegyez) soha ki sem került peer-reviewra, hanem az Energy & Enviroment felelős szerkesztője beismerten politikai meggyőződésből közölte le.

Ennél is viccesebb a “megsemmisített adatokra” vonatkozó vádaskodás, hiszen egyrészt az eredeti adatok máig megvannak a mérőállomásokon, másrészt a kiszórt adatok olyan mérőegységekre vonatkoztak, amelyek környékén valami olyasmi épült, ami megzavarhatta a működésüket és így melegebbet mutattak. Figyelembe véve, hogy a “szkeptikus”-tábor egyik “hőse”, Anthony Watts, állandóan azért visít (alaptalanul), hogy a globális felmelegedést csak a körbebetonozott meteorológiai állomások miatt érzékeljük, azért itt igencsak kileng az iróniaméter; nem más ez, mint a jól bevált “sapka van rajta” érv.

Az igazság az, hogy a felmelegedést a hőmérőkön kívül az élővilág is jól jelzi, ráadásul mára nyilvánvaló lett, hogy szó sincs megalapozatlan ijesztgetésről az aggódó klímakutatók részéről: eddigi előrejelzéseik inkább alálőttek a később valóban mért értékeknek.

Mint arra a Nature egyik publicistája, Phil Ball is rámutat blogjában, alapvetően három eset van: vagy több ezer kutató hülye és nem tudja értelmezni az adatokat, vagy több ezer kutató, pontosan meg nem nevezett ok miatt, rejtegeti a valóságot, vagy esetleg alapvetően mégis igazuk van …

27 thoughts on “Nekimelegedve

  1. Ismeretlen_143001

    Az elmúlt öt jégkorszak széndioxid szintjére adott válasz nem stimmel, mivel a jelenleg is tartó negyedidőszaki jégkorszakon belüli széndioxid fluktációt mutató ábrára linkel. Miközben itt több százmillió éves időmélységről van szó, amely során bekövetkező jégkorszakok idején (Andean, Karoo, stb.) bizony mindig magasabb volt a széndioxid szint mint a mai.

    Reply
  2. Salabakker

    Mindezekkel együtt, van bizonyíték arra, hogy nincs egy CO2 kibocsájtásunktól független melegedési-lehűlési ciklikusság?

    Reply
  3. Norbert

    Nekem egy professzorom nemrég azt mondta: ha adódik egy probléma, melyre emberek egy csoportja egy bizonyos választ akar adni és amikor ez a válaszadás megtörik az érdekek hálóján, akkor ideológia formálódik belőle.

    Ehhez hozzátenném, hogy ez ugyanúgy megszüli azokat, akik az ideológiát tagadni akarják, mert ellenérdekeltek.

    Ilyen a Világ. Nem véletlenül tartom távol magamat a klímakutatástól, Ősrobbanástól, Élet keletkezésétől, stb…

    Reply
  4. methan

    egyrészt nem értem, hogy blogen tényszerű kommentjéből hogyan következik az általad tett szövegbeli javítás (hiszen a komment is épp azt mondja, ami szerintem is tény, hogy a mai széndioxid-szint nem számottevően magas az andean, karoo időszakok szinjeihez viszonyítva).

    de mindez teljesen érdektelen, hiszen senki nem állítja, hogy ne lenne felmelegedés. érdemes lenne energiáidat a szkeptikusok tényleges állításának megválaszolására fordítani, ami így hanzik: a senki által kétségbe nem vont felmelegedés szinte egyáltalán nem korrellál a légkör széndioxid szintjével, azt nem az ember jelenlétéből származó senki által kétségbe nem vont széndioxid-szint növekedés, hanem javarészt ennél sokkal nagyobb volumenű folyamatok (úgymint Milankovits-hatás, lemeztektonika, naptevékenység intenzitása stb.) okozzák. erről, ugye, a fenti két-és-fél oldalon egy szó sem esik.

    egész bejegyzésed szimpla árnyékbokszolás; csakúgy, mint a klímahiszti-gerjesztőket ugyanilyen szalmabáb-érvekkel védelmezők egyre kínosabb erőlködései.

    Reply
  5. methan

    még valami. a fentiekből semmilyen konkrét egyéni cselekvés nem következik. aki nem törekszik arra, hogy a környezetében kevesebb legyen a por, füst, zaj és egyéb szennyezés, az ostoba. nem a földet kell óvni, hanem a városrészt, amiben laksz.

    Reply
  6. Ismeretlen_10065

    @salabakker:
    Hogyne, természetesen létezik egy ciklikusság. Senki ne állítja, hogy a klíma statikus. De tudjuk, hogy a klíma változásának éltalában komoly környezeti hatásai vannak. Nem arról van szó, hogy a _természetes_ folyamatokat le kellene állítani, valamiféle időkapszulát létesíteni. Csak nem kell feltétlenül rájuk segíteni. Épp elég egy lassan változó klímához alkalmazkodni, nincs szükség azzal kísérletezni, hogy akkor tudunk-e egy gyors változással is mit kezdeni.

    Egyébként még:
    http://www.skepticalscience.com/empirical-evidence-for-global-warming.htm

    @methan:
    Két kulcs állításoddal sajnos nem értek egyet: egyrészt a Milankovics hatás bár sok mindent megmagyaráz, de messze nem mindent és a jég-minták alapján a hőmérséklet és a CO2 koncentráció kifejezetten jól korrelál.
    http://www.newscientist.com/data/images/ns/cms/dn11659/dn11659-2_738.jpg

    Sőt, a korelláció fennáll hosszabb távlatban is:
    http://www.newscientist.com/data/images/ns/cms/dn11640/dn11640-1_738.jpg

    Itt egyetlen csoport árnyékbokszol: az amelyik úgy tesz, mintha a kikerült emailek egy világméretű összeesküvést lepleznének le.

    Reply
  7. methan

    három kulcs állításod nem érinti, amit írtam:
    – nem állítottam, hogy a milankovits-hatás mindent megmagyaráz (árnyékboksz)
    – a korreláció nem jelent okozatiságot, ezért is tettem oda magyarázatként a második tagmondatot (ebből a szempontból a korrelál szó használata hiba volt részemről, amit nagyon szemfülesen, bár irrelevéns módon lecsaptál – árnyékboksz)
    – egyetlen egyszer sem szerepel a kommentemben sem email, sem világméretű, sem összeesküvés (árnyékboksz)

    méltass annyira, kérlek, hogy az én állításaimmal vitatkozol, amikor nekem válaszolsz.

    Reply
  8. primavis

    az igazság most is, mint mindig, a középuton jár!
    1. kimutatható egy melegedési tendencia, elsősorban az arktikus területeken, de a magas hegységekben, s a kiterjedt nyílt területeken is.
    2.nem tudható, hogy ez mennyiben függ az emberi tevékenységtől.
    3.az viszont tudható, hogy az utóbbi 12.000 évben egy folyamatos klimaingadozás történt, több tiz illetve százéves/ezeréves ciklusok váltakozásával. Az emberi tevékenység ennek csak töredékét befolyásolhatta.
    4.a szkeptikusok malmára hajtják a vizet az olyan hisztérikus követelések, mint ami a mostani koppenhágai csúcs idején a tüntetőktől hallatszottak: pl. állitsák meg a globális felmelegedést a fejlett országok! Sajnos, létezik ez a szintje is az ignoranciának!
    5. nem használ az ügynek a környezetvédelmet összekötni a globális felmelegedéssel , mivel a két folyamatot külön kell kezelni!
    A környezetet azért kell védeni/kimélni, hogy élhető maradjon a természet a civilizációs hatások ellenére is.
    Miközben óriási a csindaratta a CO2 kibocsátás terén, a tengereken s az óceánokon országnyi szemétszigetek úszkálnak!Kiméletlenül irtják az esőerdőket és szennyezik a talajt a lakott területeken! Ezek jóval többet ártanak a Földnek mint a CO2 kibocsátás feltételezett hatása.
    Talán nem a megváltoztathatatan ellen kellene harcolni ( a Föld természetes klimaváltozási ciklusai), hanem az energiákat a környezetszenyezés/rombolás ellen kellene felhasználni! Csakhát ez jóval hálátlanabb és kevésbé látványos, s főleg tudományos szempontból kevésbé kiaknázathatatlanabb tevékenység! Sajnos…

    Reply
  9. methan

    asszem a fenti hozzászólásokkal hibát követtem el, tekintsd őket időszakos elmezavar eredményeinek, minden mondatot visszavonok.
    elnézésedet kérem.

    Reply
  10. Ismeretlen_37621

    szörnyű ez a vallásháború, bár legalább itt észérveket próbálnak az emberek, kulturált formában ütköztetni, ami sokkal jobb, mint amikor az utcai paraszt kezdi nyomni, de azért remélem, most már tényleg igazuk lesz a zöldeknek, és kihal ez az emberiség… 🙂

    Reply
  11. Ismeretlen_37621

    primavisé a pont szerintem 🙂
    egy csomü ember még kezet se mos a public wc után, ezeknek legyen tiszta légkör? ez az ilyen témák különös vonzereje, hogy nagy és elérhetetlen, ezért majd másvalakiknek (sok ellenség, plusz kormány) kell megoldani, és mégis hisztizhetünk rajta. Tibet felszabadítása dettó, ami szép ügy, de az átlagtüntető sose lapátolná el a havat a saját háza előtt..

    Reply
  12. Ismeretlen_106952

    primavis: mintha a geológus édesapám nyelvéről loptad volna a szavakat :).
    Személy szerint legutóbb egy Indexen írt cikken voltam kiakadva, ahol azt írták, hogy Magyarország is a klímaváltozás nagy vesztese lesz, mert állítólag mediterrán jellegű lesz a klíma. Nem tudom, hogy melyik újságírónak nagy veszteség, hogy nem kell bundakabátot húznia télen. Az állatvilág, növényvilág persze átalakulna, és az veszteség lenne, a hangsúlyt ilyenkor erre kellene helyezni, de az az igazság, hogy az a Föld, ami az évmilliók során állandó maradt, csak a kreacionisták elméjében létezik. Így valóban arra kellene több energiát fordítani, hogy ne szennyezzük a bolygót. Pl. ne vegyünk külön szemétzsákot, hanem használjuk a bolti nejlonszatyrokat erre a célra, vagy gyűjtsük szelektíven és használjuk fel a szemetet alternatív energiaként (bár ezt egyénileg már nehéz lenne megvalósítani).

    Reply
  13. Lord Valdez

    Erősen kétlem, hogy medence mediterrán jellegű lehetne. Sokkal valószínűbbnek látszik a kontinentális sivatag.

    Reply
  14. primavis

    14. LV: háát, akkor megismétlődne a késő pliocén, amkor a mai Dunántulon (Fehér megye) egy hatalmas struccfaj is élt!
    Igaz, ahhoz jóval melegebbnek kellene lenni, egyébként meg a strucc mellett rengeteg vizimadár és fán élő madár is élt, ergo vizi élőhelyek s erdők is voltak.
    Mivel a Kárpát-medence majd minden folyója az alföldön halad át dél fele, elsivatagosodás csak kisebb területeken lenne lehetséges.

    Reply
  15. blogen

    Jaja, és azt se felejtsük el, hogy pont a medencét körülölelő magashegységek miatt az alföldjeink vízpótlása egy szárazabb és melegebb éghajlat esetén is megoldott, a legjobb termőföldjeink öntözhetőek, a gyümölcsöseinket többé nem fenyegeti fagy, a szőlőkultúránk ugyan átalakult egy kicsit fajtaválaszték tekintetében, de kárt az se szenved, ellenben az energiaszámláink drasztikusan csökkenni fognak. Szal ha van ország, amely nyertese lesz a globális felmelegedésnek, akkor az Magyarország.

    Reply
  16. Lord Valdez

    Azóta kicsit megváltozott a medence vízrajza.

    Én nem vagyok ennyire optimista, mert magashegységekkel rendelkező szomszédaink is panaszkodnak, hogy a sípályákon már nincs annyi hó, mint régen. Folyamaink vízhozama nem biztos, hogy elég nagy ahhoz, hogy öntözéssel ellensúlyozni tudjuk a melegebb és szárazabb levegőt. Amellett, hogy a felsőbb országok is valószínűleg kevesebbet fognak átengedni. Én sokkal inkább fokozódó aszálykárokat vizionálok, mint trópusi paradicsomot.

    Reply
  17. primavis

    19.LV: ajó gazda nyáron javitja a szánt és télen a szekeret!
    Annyira nem csökken le a hegyekben a csapadék, hogy tavaszi áradás ne legyen belőle,még ha a szomszédok is levesznek belőle. No akkor kell a vizet tárolókba terelni, majd az aszályos nyárokon felhasználni öntözésre! Ehhez persze, koncepció, jó terv és jó megvalósitás szükséges, no meg az is, hogy ne lopják szét az öntöző berendezéseket!

    Reply
  18. Ismeretlen_143001

    Valdez! A felsőbb országok tározni ugyan tudnak, de nincs miért nekik, az öntözhető Alföld nálunk van. Kivéve a Kisalföld északi részét, ám ott a Duna bőséges vízmennyiséget biztosít. Ezenkívül ha megnézed Izraelt milyen kevés vízből hozza ki az ország öntözését, akkor láthatod, hogy nincs miért aggódnunk. Továbbá vizet mi is tudunk tározni, ha csak a Borsodi süllyedékre gondolok, ahol egy lényegében lakatlan mélyedésben egy Balaton méretű tavat tudnánk létrehozni víztározás céljából az Alföld tetején, akkor nem aggódom. Ha egyszer akarat lesz, akkor csak be kell fejeznünk a félbemaradt vízszabályozást.

    Az egyetlen dolog, ami érint minket, hogy a hozzánk befolyó víz tiszta legyen.

    Reply
  19. Lord Valdez

    Leesni leesik a hó, csak ha télen nincs elég hideg, akkor nem tározódik el a víz nyárra.
    Nagyjából erre gondolok:
    http://hutte.blog.hu/2009/12/25/millios_vesztesegek_a_magyar_sipalyakon_a_rekord_melegben_mindegyik_bezart_de_a_szomszedokhoz_sem_er
    Számunkra ekkor nem marad más, mint a víztározók építése, de nem hiszem, hogy ezzel letudnánk a problémát. Magyarországon jelenleg a csak pár százalék az öntözött területek aránya. Ennek közel 100 százalékra növelése tetemes energiafelhasználás többlettel is jár, ami szívás az amúgy terhelt erőműhálózatunknak és drágítja a mezőgazdasági termelést. Továbbá a szennyvíz kezelés minőségét fejleszteni kell, mert eddig lefolyt és “nem számított”, ami további energia és költség.
    Szóval én úgy érzem, hogy itt elég szerteágazó problémáról van szó, nem egyszerűen annyi, hogy akkor legfeljebb elrakjuk a vizet későbbre.

    Reply
  20. Ismeretlen_10065

    Nem igen szoktam olvasni a Magyar Tudományt, így nem sok fogalmam van arról, hogy mi az átlagszínvonala, de ha ez a gyengus cikk kb. azt jelenti, az elég szomorú..

    Reply
  21. rdos

    Kicsit nézzünk más szempontot is. Feltételezve CO2 kibocsi ellenzők fő áramlatát, nézzük meg, milyen valós áramlatok lesznek a világ óceánjaiban?

    Grönlandi, antartktiszi jég exponenciálisan gyorsuló ütemben elolvad, tengerekbe áramlik. Sok sok (kisebb fajsúlyú) édesvíz lesz a nagyobb fajsúlyú sós vízen. Mit okozhat ez a tengerszint emelkedésen túl? Hát csak az óceáni áramlatok módosulását (kulcs szó: Broecker, 15 éves ismeret magyar nyelvű linkje: http://www.termeszetvilaga.hu/tv9712/uveghaz.html).

    Ez a folyamat a trópusok hő többletének úgy a 3/4-ét szállítja a hidegebb égtájak irányába. Ha leáll (elég ha lassul), az fokozódó légköri aktivitást jelent (több és nagyobb viharokat, aki nem értené). Röviden átlagosan hidegebb, és ami a lényeg, sokkal szélsőségesebb időjárást fog okozni! Ez is egy forgatókönyv. Hogy ezen ki nyer? Szerintem senki!

    Hazai vízgazdálkodás témája. Sajnos a baj sokkal nagyobb, mint laikusok gondolják. Stratégiai értelemben a helyzet kritikus.

    Vízkészleteink döntő hányada határainkon túlról ered. Ezt mindenki tudja. 21. blogen az egyik részét észre is vette. Felvíz tiszta-e?

    Van ám egy nagyobb gond is. Szélsőségesebb időjárás esetén Duna vízhozama is szélsőségesebb lesz. Egyedül mi NEM TUDJUK, és nagyobb baj, hogy NEM IS AKARJUK kiegyenlíteni ezt (mert hogy a Duna természete az milyen természetes, és hogy az mekkora érték).

    Nincs víztározónk a Dunán. A nagyobb baj, hogy nem is tervezzük építésüket. Tiszán is félbemaradt a lelkesedés, pedig Kisköre és Tiszalök mellé még 3 lépcső kéne.

    Nem mellesleg a Tisza völgyében ezeket az árvízi biztonság miatt is meg kell építeni (itt csak utalnék a szélsőségesebb klíma forgatókönyvre, vagyis eldobhatom /korrigálhatom/ a 100 éves vízállás és csapadék valószínűségeimet!).

    Jól kivehető, nem a CO2 kibocsika a mi nagy bajunk, hanem felelőtlenségünk, tudatlanságunk és kényelmességünk. Ebben sajna a CO2 vészmadarak is szerepet játszanak, mert ahogy azt előttem többen jól megfogalmazták, fontosabb környezetvédelmi feladataink is vannak, ami ráadásul reálisan megoldható lenne!

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.