Jerry Coyne blogja révén futottam bele John Hawks régebbi posztjába, amelyben a sokat vitatott "vízimajom-elméletet" ekézi. Mivel Csányi professzor munkássága révén ezt kb. mindenki ismeri ma Magyarországon, akit csak marginálisan is érdekel a téma (a vaskos Wiki oldal ennek szerény testamentuma), a részletekbe nem mennék bele, csak Hawks posztjának két lényeges bekezdését fordítanám ide:
"Más szavakkal a vízimajom-elmélet nemcsak megmagyarázza ezeket a jegyeket, de mindegyikre kétszeres magyarázatot kínál. Minden egyes, az elmélet által lefedett jegy valamilyen okból fennmaradt, azután is, hogy az emberősök elhagyták a vízi környezetet. És minden ok, amivel ezt megmagyarázzuk, önmagában is elégséges lenne arra, hogy a jegy önálló, vízi környezettől független evolúcióját alátámasszuk. A vízimajom-elmélet így végső soron nem mond semmit az emberi evolúcióról. Ezért vetik el az antropológusok, még ha nem is gondolják mindig végig teljesen a logikáját."
A címben levő kérdésre a válasz pedig egy friss updateben van:
"Jogosan tekintik tehát sokan a "vízimajom-elméletet" áltudománynak? Minden természeti okokra hivatkozó állítás potenciálisan tudományos. Ami a valóban tudományost és az áltudományost megkülönbözteti, az szociális. Az áltudományt a tekintélyre való hivatkozás támasztja alá, a releváns tesztek elutasítása vagy ignorálása mellett. Támogatói tudományosnak tetsző érveket hangoztatnak, de nem fogadják el a tudomány alapvető szabályait a cáfolhatóságról és megismételhetőségről. Az áltudományt olyan karizmatikus személyek nyomatják, akik nem válaszolnak direkt kérdésekre. Amikor hatalomban levő emberek teszik ezt, mint egykor Liszenkó, az tönkreteszi a valódi tudományos megismerést. Amikor kisebbségben vannak, akkor üldöztetésre hivatkoznak.
Azt hiszem 2009-ben illik a vízimajom-elméletre ez a leírás."
Ha esetleg valaki beszél a közeljövőben Csányival kérdezze meg a véleményét erről. 🙂
szerintem sem áltudomány, de bár az érvek közül számos megfontolandó akad, azért eléggé gyerekes magyarázatokkal is találkozunk. A megfontolondóknak pedig lehet más magyarázatuk is.
Véleményem szerint, egyszer már megkellene próbálni elszakadni Afrikától! Minden eddigi elmélet az afrikai feltételekhez viszonyitja elképzeléseit. Mint már sokszor is irtam , de leletek hiánya nem jelenti azt, hogy ott nem élt az ősünk, csak azt, hogy nem maradt fenn a nyoma! S ez forditva is igaz. Erdős vidéken a foszilizálódás rendkivül ritka, s akkor is csak barlangokban, sziklahasadékokban, vizi üledékekben. Nos Afrika fosszilizálódás tekintétében aranybánya, mig Eurázsia pont az ellentéte. Emiatt alakult ki az Afrika-centrikus hominida evolúciós elméletek túlnyomó többsége. A vizimajom-elmélet is ezen alapszik.
Nem vagyok sem antropológus, sem evolúcióbiológus, de azért nagyon érdekel a téma. Ha jól tudom, a nagyobb evolúciós ugrások olyankor következnek be, amikor a populációméret drasztikusan lecsökken, ilyen az ember evolúciója során többször is bekövetkezhetett (http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2007/07/12/Az_emberi_sokfeleseg/). Feltételezhetünk ilyet a vizimajom kialakulásánál is, hiszen elég komoly geológiai változások mentek végbe Afrikai keleti partjainál. Ha a vizes környezeti feltételek visszavonulásával az új jellegekkel rendelkező populáció sikeresnek bizonyult, pl megnövekedett agyméret, szerszámhasználat, szorosabb együttműködés, bonyolultabb szociális rendszer, stb miatt, akkor hirtelen megnő a populációméret, és akkor már az evolúció is belassul kissé. Tehát a már kialakult adaptációk lehet hogy maladaptívak, de a visszavonásukhoz több idő kellene, mint kellett a kis populáció idején.
A megnövekedett agyméret és szociálisabb viselkedés szintén kompenzálhatja az immár maladaptív változásokat, hiszen mindkettő genetikai felépítéstől függetlenül alkalmazkodóképesebbé teszi az embert.
Persze mindez feltételezi, hogy az agyméret ez idő alatt jelentősen megnőtt, amit nem tudok, de az antropológusok biztosan tudják hogy úgy van-e. De ha netán így lenne, akkor az is elképzelhető, hogy a részleges vízi alkalmazkodás következtében az ember átkerült egy olyan állapotba, ami előnyösebb a szavannán, mintha végig ott evolválódott volna.
Ez kicsit hülyén hangzik, mondok inkább egy példát. Tegyük fel, hogy (sós)vízi környezet nélkül egy ekkora agyat nehéz hűteni. A szavannán/esőerdőben nem lenne túl előnyös. De a tengerben mindig meg lehet mártózni, és a sót kiválasztó mirigyek a párolgás révén is hűtenek, ha épp nem vagyunk a vízben. Tehát ott egy nagyobb agy oké. Ez viszont lehetővé tesz egy szociálisabb, előrelátóbb viselkedést, és visszakerülve a szavannára pl vizet tudnak raktározni, megosztják egymással, fegyverek segítségével védeni tudják a vízlelőhelyeket, stb. Szóval így már fenntartható egy ekkora agy, mert vízhez/élelemhez segít és az izzadás révén lehet hűteni.
Ezek persze csak találgatások, vagy lehetőségek, de valahogy nekem nem tetszik az a kérdésfeltevés, hogy akkor miért nem változtak vissza a vízi környezetben kialakult jellegek.
Furcsa érvrendszer.
Ezzel az erővel a delfinek tüdeje kialakulhatott volna a víz alatt is. Hiszen megmaradt a vízbe visszaköltözés után is.
Az áltudomány tamogatoi “nem fogadják el a tudomány alapvető szabályait a cáfolhatóságról és megismételhetőségről” – bocs, de egy evolucios elmelet eseten a megismetelhetoseg szamonkerese nekem bizarr.
Ertsuk ugy, hogy az elet kialakulasanak tortenetevel foglalkozo elmeletek nem tudomanyosak, mert nem megismetelheto dolgot vizsgalnak?
Mik lennenek a relvans tesztek ebben a konkret esetben?
A tekintelyervet hagyjuk, hiszen vannak tudomanyos tekintelyek is, az, hogy egy neves, tekintelyes tudos allit valamit, az onmagaban nem teszi az allitast altudomanyossa.
Szoval kivetelesen nem ertem mit akarsz mondani – altalaban ertem es nagyra ertekelem a blog bejegyzeseit, most csak ulok es csodalkozok.
Szerintem a vizimajom elmelet egyenrangu tarsa a szavannamajom elmeletnek, es bevallom, szamomra meggyozen magyaraz szamos egyebkent fura tenyt.
Te hogy gondolod?
Kupac: az evolúcióban nincsenek valóságos ugrások. Csak más irányba való fejlődése a leszármazottak egy részének, ami idővel (sok generáció után) jelentős eltéréseket okozhat az elődökhöz képest. Ugyanis az életképes utód sohasem különbözhet nagy mértékben a szülőktől!
@KGyST:
A delfines analogiat nagyon nem ertem, mert a delfinek osszes ose is hasznalta a tudejet.
@tamaskodo:
Hawksnak abban igaza van, hogy a merulesi reflex, a szortelenseg, meg az osszes tobbi emlegetett tulajdonsag eseteben kell legyen valami ok, ami miatt ezek fennmaradtak, meg ha azt is gondoljuk, hogy a vizimajom-let miatt alakultak ki. Es kerdes, hogy ha ezek a tulajdonsagok ma is adaptivak, akkor miert nem eleve ezen adaptivitas miatt alakultak ki. Occam borotvaja azt diktalna, hogy elvessuk a bonyolultabb magyarazatot.
Hogy ettol a vizimajom elmelet “altudomany-e” arrol nem vagyok teljesen meggyozodve, de jol megmagyarazza, hogy miert nem mainstream.
Csatlakozom Kupac véleményéhez. Laikusként én is erre gondoltam, hogy az említett tulajdonságok kialakulása után ezekre a tulajdonságokra nézve már nem volt olyan nagy az evolúciós nyomás. Ha ebben az időben az agyméret növekedésével összefüggésben kialakult egy kezdetleges közösség, a körülmények újbóli megváltozása már nem a testi jegyek visszaalakulásával jár, hanem inkább a társas viselkedéshez szükséges képességek erősödhetnek. Ráadásul egyáltalán nem kellett felhagyniuk a vízi életmóddal, az emberek ma is vízpartokon élnek (és éltek a történelem folyamán).
A második idézethez pedig csak annyit fűznék hozzá, hogy szánalmas ilyen érvet látni egy komoly tudóstól. Az általa, az áltudományok ismertetőjeleiként felsorolt tulajdonságok egyike sem igaz a vízimajom-elméletre.
Témához nem kapcsolódva: találtam 2 szép videót a DNS-ről
http://www.youtube.com/watch?v=5VefaI0LrgE
http://www.youtube.com/watch?v=D3fOXt4MrOM&feature=related
Dolphin:
A halak is?
Én még úgy tanultam, a gerincesek a vízben alakultak ki, akkor kopoltyújuk volt, jó régen. Kimentek a szárazföldre, az úszóhólyagjukból tüdő lett, a kopoltyú megszűnt. A delfinek (vagy éppen a vízi dinoszauruszok) visszaköltöztek a vízbe, megmaradt a tüdő.
Tehát:
A posztban említett áltudományos elmélet alapján a delfinek ősei a vízben is kifejleszthették a tüdőt, ha most is tudják használni.
5., 6. hozzászólás még nem volt látható mikor az előzőt írtam.
Szóval. Szerintem ott a hiba, hogy nem az ÖSSZES tulajdonságra igaz az amit Hawks mond. Nem ismerem az elméletet teljesen, de ha jól tudom már vagy 40 tulajdonságot szedtek össze. A wikipédián találhatóak közül pl. a lefelé néző orrnyílás, vagy az izzadás, és a zsírpárnák sem magyarázhatók a szavannamajom alapján, pláne nem igaz az, hogy ugyanazzal a logikával mint ahogy a vízimajom elmélet magyarázza.
Einstein előtt a fizikusok úgy gondolták, már mindent tudnak, épp csak a fény állandó sebessége zavarta őket egy kicsit. Azaz ha a 40 tulajdonságból csak 1 olyan van amit a szavannamajom elmélet nem magyaráz, az új elmélet pedig igen, és a többit sem zárja ki, akkor ez a jobb elmélet annak ellenére, hogy bonyolultabb.
@KGysT:
Oke, igy mar ertem. Ez szvsz fair kritika lehet (tessek feltenni Hawks blogjaban es referalni a valaszrol ;-)).
Baaaar, lehet, hogy jobban beletrafaltal a dologba, mint gondoltad :-D: “Scientists believe that the swim bladder of modern fish evolved from a lung that early bony fish possessed. Probably these fish lived in shallow tropical waters that had a low oxygen content, and which even have dried up in the summer, or dryer season. The possession of a lung allowed the fish to gain essential O2 from the air.” (http://www.earthlife.net/fish/bladder.html)
Sziasztok!
Kicsit Off leszek. Ha gond, hagyjátok figyelmen kívül a hozzászólásomat.Pár hónapja olvasgatom csak a blogot.
Nem vagyok biológus, de rendkívül érdekelnek az ember evolúciójával kapcsolatos ismeretek kb 1 éve. Akkor olvastam Csányi Vilmosnak Az emberi természet című könyvét,amiben a vízimajom-elméletről is ír. Mint ahogy arról is, hogy az ember evolúciójában a csoportszelekció komoly szerepet játszhatott. A hozzászólásom témája is inkább erre, a csoportszelekcióra vonatkozik. Csányi a csoportszelekcióval (is) magyaráz egy sor fontos emberi viselkedési jegyet, pl önfeláldozási képességet (akár egy eszméért is), a kultúrára és a hitre való képességet, a monogámiára való erős hajlamot, stb… És mivel nem vagyok biológus, ezért csak érezhetem azt, hogy a mai ember és a mai “modern” világ számos problémájának gyökere az, hogy a mai tömegtársadalomban az egyén szocializációja nem tud még csak megközelítőleg sem teljesen megvalósulni, mint ahogy az archaikus csoportok 100-150 fős közösségében.
Nagyon kíváncsi lennék, hogy nektek mi a véleményetek a csoportszelekcióról (a korábbi postokban nem találtam ezzel kapcsolatos témát). Nekem furcsa, hogy ennek a kérdésnek a boncolgatása nem elsődleges egy olyan világban, amikor szinte mindenki az egyéni útkeresést, a másoktól való függetlenséget, az önmaga megismerését, esetleg a vallásos életet, vagy az élvezeteket hajszolását tartja követendő életstratégiának. Ugyanis ha a csoportszelekció valóban jelentős volt az embernél, akkor a túlnyomó többségnek alaposan át kellene értékelnie ezt az egyéni életstratégiáját.
Szóval szívesen vennék egy csoportszelekcióval foglalkozó postot, és nagyon kiváncsi vagyok, hogy egy főként biológusokból álló szakmailag aktív társaságban mik a vélemények ebben a kérdésben.
Ha esetleg tudtok olyan fórumot (lehet angol nyelvű vagy nem internetes fórum is), ahol ezt a kérdést tárgyalják, illetve azt, hogy ma hogyan lehetne hasznosítani a csoportszelekcióval kapcsolatos ismereteket, akkor osszátok meg velem l.sz.!
Kösz,
atkor
leb01 (kukac) c2.hu
8. KGysT: sajnos rosszul tanultad! -:))
A tüdő ugyanis nem homológ szerv az uszóhólyaggal! Az előző a garat hasi oldalából indul ki és eredetileg páros szerv, mig az utóbbi a háti oldalból és eredetileg is egyetlen képződmény.
A kétéltüeknél már maximum kopoltyurés van csak (egyes fajoknál), a belső kopoltyúk jórészt visszafejlődtek. (Ezért van szükségük a farkos kétéltüeknek és az ebihalaknak külsü kopoltyúkra).
Az emlősőknél szó sincs kopoltyuról, már szinapszid hüllő korukban is tüdővel lélegeztek.
ui. helyesbités: páratlan szervként (mármint az uszóhólyag).
@primavis:
Ezzel nem ertek egyet, a ket szervet sokan (ezek szerint nem mindenki) homolognak tartja: http://bit.ly/98FNq
Raadasul nagyon hasonlo szignaltranszduckios utvonalak aktivizalodnak mindketto kialakulasanal, ami szinten a homologiat tamasztja ala.
dolphin:
Akkor majd megpróbálok egy másik kritikát kitalálni 🙂
dolphin
“Hawksnak abban igaza van, hogy a merulesi reflex, a szortelenseg, meg az osszes tobbi emlegetett tulajdonsag eseteben kell legyen valami ok, ami miatt ezek fennmaradtak, meg ha azt is gondoljuk, hogy a vizimajom-let miatt alakultak ki. Es kerdes, hogy ha ezek a tulajdonsagok ma is adaptivak, akkor miert nem eleve ezen adaptivitas miatt alakultak ki. Occam borotvaja azt diktalna, hogy elvessuk a bonyolultabb magyarazatot.”
Én elolvastam egy az általatok linkelt blogról elérhető meglehetősen hosszú oldalt(aquaticape.org), és a mellett, hogy sokszor elég személyeskedően támadja az elmélet néhány nem szigorúan evolúcióbiológus szószólóját (és hallgat a más támogatókról), van egy értékesebbnek látszó rész is, ahol igyekszik pontról pontra cáfolni a vizimajom elmélet főbb állításait. Lényegében azt állítja, hogy azok az egyedi tulajdonságok, amelyeket az elmélet próbál megmagyarázni, egyszerűen nem léteznek, illetve nem egyediek. Egy összefoglaló rész: http://www.aquaticape.org/aatclaims.html
Többek közt azt mondja, hogy a merülési reflex egyedisége egyszerűen nem igaz, mert az _összes_ emlős rendelkezik ezzel a reflexel, mint ahogy a újszülöttek automatikus úszási reflexével is.
Én nem igazán tudom eldönteni, hogy kinek van igaza, de ha Moore-nak, akkor a legnagyobb baj az elmélettel nem az, hogy a tulajdonságok fennmaradásak magyarázata kettős magyarázathoz vezet, hanem az, hogy nem valós “tényeket” magyaráznak, ezzel a tündérmesék világába tévedve a tudomány helyett.
————————————-
Felmerül bennem a kérdés, hogy pl. Desmond Morris mennyire számít az ismeretterjesztő könyvek világán túl valakinek a biológiában? Ő az egyik általam ismert támogatója a vizimajom elméletnek,legalábbis én nála olvastam erről. Ha Moore-nek igaza van, akkor elégé elsiklott tények felett. (O.K. ő is alapvetően etológus, mint Csányi 😛 )
14. amennyire homológ az is, hogy a porcos halaknak meg egyik sincs, akkor igazad van! -:))
Ez ugyanis 3 különböző ősi fejlődési út és sehol sem fedik egymást, alakulnak át egymásba! Még ha genetikailag kell is legyen közös eredetük/kinduló pontjuk (feltehetően a kopoltyú-kosárnál s annak a kódja alakult eltérően a következőkben).
A csontos halaknál eredetileg is külön csoportoknál jelenik meg a tüdő és másoknál meg az uszóhólyag. S az őslénytani leletek alapján ráadásul az előbbi vonal jelent meg hamarabb, de az utóbbi nem a tüdős halakból aklakult ki, hanem a közös ősből.
De nemcsak ebben különbözik a két evolúciós vonal, hanem a végtag szerkezetben és a pikkelyekben is. Hogy a keringési készülékről már ne is szóljak. Amikor ennyi lényeges különbség van két csoport közt, inkább analógiára lehet gondolni, s nem homológiára a feltehetően közös vonásoknál. Persze, a laikusok számára a hal az hal…..
ui. az külön érdekesség, hogy a mellékelt linkben a tüdővel rendelkező halaknál egyszerüen hiányzanak a bojtosúszójuak (Crossopterygia)! Márpedig belőlük származtatjuk a négylábuakat! A nyelesúszójuak és a tüdőshalak (Brachyopterygia és Dipnoi)pedig marginnális jelentőségű, korán speciálizálódott fejlődési vonalak voltak, és zsákutcának bizonyultak.
16: Mackósajt: ha a merülési reflexről, illetve az úszási reflexről, akkor tudomásul kell venni, hogy az emlős magzatot egy folyadékkal teli hólyag veszi körül, heteken, hónapokon keresztűl. Így természetes az, hogy születése után is fennmarad ez a reflexe. Viszont pl. pont az embernél idővel (pár hónapos korban) eltünik, ha időközben nem szoktatták a gyereket a vízhez! De nem tünik el a többi emlősnél!
S a többi vizimajom-evolúciót támogató érvre is van más magyarázat. Így az izzadásra, annak sósságára, a szőrösségre, illetve a hajzat megmaradására is.No meg a többire is….
@primavis:
A sugaruszos halak kozt is van, amelyik tudovel rendelkezik. Akkor ez most pleziomorf vagy apomorf jelleg?
Mert ugye azoknal a bojtosuszosoknal, ahol uszoholyag van, asszem senki nem vitatja, hogy tudobol alakult ki.
20. no akkor okosits fel, mert én ilyennel nem találkoztam tanulmányaim/olvasmányaim során!
A bojtosuszójuaknál nincs uszóhólyag. A tüdő egy zsirral teli zacskóvá alakult és nincs szerepe a légzésben.
Egyébként is, az uszóhólyag lényeges funkciója a megfelelő hidrosztatikai állapot biztositása és emiatt hiányzik számos tengerben élő sugarasúszójunál, valamint a hegyvidéki patakokban a kövek alatt élő egyes halfajoknál is (pl. a botos kölönténél)! A légzési funkcióját csak aránylag kevés fajnál tölti be, főleg azoknál amelyek oxigénban szegény vizekben élnek.
ui. a mai bojtususzójuaknál ( Latiméria fajok) a tengerbe való menekülés ugyanúgy a járulékos légzőszerv átalakulásával/ elvesztésével járt mint, ahogy emlitettem, számos tengerivé vált sugarasúszóinál (főleg a sügérféléknél és rokonaiknál). Ez érthető, mivel a csontoshalak a kontinentális vizekben jöttek létre, az ottani körülményekhez igazodtak légzés tekintetében is s csak utólag váltak tengeri állattá.
FYI, amit “zsirral teli zacsko”-kent definialsz, az “swim bladder” neven fut angolul. Amit magyarul uszoholyagnak forditunk.
Masreszt minnel tovabb nezem, annal tobb anyagot lelek a tudo es a “gaz-holyag” (a felreertesek elkerulese vegett) homologiajarol. Most eppen ezt: http://www.amazon.com/Air-Breathing-Fishes-Evolution-Diversity-Adaptation/dp/0122948602
23. nézd, mivel a bojtosuszójuaknak nem volt soha uszóhólyagjuk,a maradányhal meg bojtosuszójú, így a volt tüdejéből kialakult zsirzacskó sem lehet uszóhólyag! Itt egyszerüen terminológiai zavar van.
Másrészt, a valódi tüdővel rendelkező halak,a bojtosuszójuak ma már nem rendelkeznek vele, a szárazföldi formáik meg régesrég kihaltak. Így valós összehasonlitási alap sincs. Ezek a linkek kizárólag a mai halakról szólnak (ráadásul az uszóhólyagosokról, vagyis a sugarasuszójuakról) s ez nem mérvadó az evolúció tekintetében.
ezen kár is vitatkoznunk, mivel én – mint a madaras tanulmányomban is kifejtettem- a kizárólagos jellegek jelentőségének hive vagyok! Nos, a halak két nagy csoportja közt kizáró jelleg egyrészt pont az uszóhólyag/tüdő léte-nem léte, másrészt a kopoltyúfedőé.(porcos-csontos hal relációban).
A csontoshalak esetében pedig pont az uszóhólyag vagy tüdő, illetve a vele járó (kivétel nélkül!) sugaras vagy nyeles úszók! Itt a választóvonal, a többi hasonlóság/eltérés ezt nem befolyásolja.
primavis:
“…Ha a merülési reflexről, illetve az úszási reflexről, akkor tudomásul kell venni, hogy az emlős magzatot egy folyadékkal teli hólyag veszi körül, heteken, hónapokon keresztűl. Így természetes az, hogy születése után is fennmarad ez a reflexe.”
A szakirodalomban azt lehet olvasni, hogy az emberi magzat (és vélhetően az emlős magzatok többsége) tüdejében a születést megelőzően magzatvíz található, sőt lélegző mozgásokat is végeznek azzal, mintegy “edzésképpen”.
Azaz semmi értelme nem lenne egy belégzési reflex kialakulásának.
(Az úszási mozgások megjelenését pedig a helyhiány teszi értelmetlenné.)
“Viszont pl. pont az embernél idővel (pár hónapos korban) eltünik, ha időközben nem szoktatták a gyereket a vízhez! De nem tünik el a többi emlősnél!”
Igazából azt lenne érdemes kideríteni, hogy ki hazudik: az egyik oldal, akik szerint a főemlősök között az ember unikális a búvárreflex tekintetében – vagy a másik, akik szerint ez általános.
“S a többi vizimajom-evolúciót támogató érvre is van más magyarázat. Így az izzadásra, annak sósságára, a szőrösségre, illetve a hajzat megmaradására is.No meg a többire is….”
Bizonyára. Hiszen az evolúciós jelenségek komplex dolgok. De ahogy egy korábbi hozzászóló is jelezte: ha todományosak akarunk lenni, tartanunk kell magunkat az Occam-elvhez. Márpedig aszerint a legegyszerűbb magyarázat különös jelenségek _egész csoportjának_ megjelenésére az, hogy létezik _egy_ közös okuk.
horka:
1.mivel a légutak léteznek és nem lehetnek üresek, mi mással lennének megtöltve, mint magzatvizzel?
2. nem kötelező úszni, elég lebegni! Az újszülött is azt teszi elsősorban (pl. vizben szülésnél!), de a cetek borjai is.S a delfinek ama tevékenysége, hogy felszinre segitik a borjakat, működik a sebesült fajtestvéreknál, de akár a fuldokló ember esetében is.
3. persze, hogy ezt ( a buvárreflexet) kellene előbb tisztázni s utána elmélete épiteni a tisztázatlan feltételezésre!
4. minden komplex dolog/ jelenség egyszerüből indul ki! Pont azért különböztetünk meg analóg/homológ jellegeket mert a hasonló végeredmény nem mindig azonos gyökérből ered. Pont itt van a kutya elásva az evolucionista és kreacionista elképzelések viszonylatában, egy-egy adott jelenség magyarázatának tekintetében.
Nem tudom, miért kellene az Occam-borotvájához annyira ragaszkodni? Elvégre biológiai rendszerekről van szó, ahol az evolúció a meglévőből dolgozik. Csak úgy kapásból, pl. a hipothalamusz-hipofízis tengely működési elvét is el kellene vetnünk a releasing hormonokkal együtt, mert sokkal egyszerűbb az egy komponensű rendszer, ahol csak a hipofízist kellene szabályozni.