200

      6 hozzászólás 200 című bejegyzéshez

Pontosan ennyi éve született Abraham Lincoln, ill. számunkra egyáltalán nem elhanyagolható módon, bizonyos Charles Darwin is.

Előbbiről az Economist archívumában olvashatunk érdekeseket, míg Darwin apropóján a következő gyorsan összedobott "olvasólistát" tudjuk ajánlani:

És persze, akinek sok ideje van és lehetősége van rá, látogasson meg egy előadást.

 

 

 

6 thoughts on “200”

  3. Mia

    Köszönöm.

    Kicsit meglepődtem, hogy biológia órákon nem hangzott el, mert ha valami, akkor ez felkeltette volna a figyelmet. Igaz, humán iskolába jártam…

    Bár egyenlőre állatélettanon se esett róla szó.

    Reply ↓
  5. SexComb

    Sírásó:

    Ez a szokásos mocorgás, ami ékesen bizonyítja, hogy igen idős és igen tekintélyes tudósok is mondhatnak egetrengető baromságokat. Ráadásul szép példája annak, hogy egy fizikus mégiscsak kontár a biológiában.

    A földi élet ismereteink szerint sejtes szerveződésű, tehát egy membránnal határolt zsákot igényel, fehérjealapú, azaz polipeptideket használ biokatalizátornak és a genetikai információt DNS/RNS alapon tárolja/használja fel. Amennyiben ettől eltérő életet keresünk, sajnos azonnal falakba ütközünk:

    Nem sejtes szerveződésű élőlényeket nem ismerünk, igazából nem is tudni mik lehetnek ezek. Ha a vírusokat élőlénynek vesszük, talán ők kimeríthetik ezt a fogalmat, de ők egyszerűen élősködőként létezhetnek csak, működő sejteket fertőzve. Nem ismerünk önmagában szaporodóképes vírust, é kérdéses, hogy mire menne így? Hogyan tartaná egyben a működéséhez szükséges sejtalkotókat? Hogyan szaporítaná önmagát? Hogyan folytatna anyagcserét. Ráadásul egy ilyen lény gyakorlatilag szabad prédája lenne minden sejtes élőlénynek, egy egyszerű amőba tonnaszám falhatná fel őket.

    Nem fehérjealapú:
    Nagy kérdés, hogy mivel ismertek enzimaktivitással rendelkező RNS molekulák, azaz ribozimek, létezhetnek -e tisztán RNS alapú élőlények? A válasz az, hogy valószínűleg nem. Az élőlények nagy része jelentős mennyiségű RNS bontó enzimet termel és juttat a környezetébe, feltehetőleg vírusok elleni védekezésképpen, ezek gyakorlatilag minden RNS alapú élőlényt azonnal kiirtanának. Ha volt is ilyen, mint ahogy a feltételezések szerint a földi élet kialakulásakor RNS alapú volt, valószínűleg rég eltűnt. A cikkben is felvetett ötlet, miszerint léteznek a Földön olyan élőhelyek, ahol az ismert élőlények nem élnek, erősen kérdéses, mivel az eddig vizsgált élőhelyeken mindenhol találtak legalább baktériumokat. Ha ennél is vadabb életről van szó, azaz nem fehérje és nem RNS alapú, akkor viszont illene mondani valamit, hogy miből áll? Szilícium-vegyületekből? Ilyet még sohasem találtak, a jelenlétét valószínűleg elárulná a nagy mennyiségű nem-kristályos formában lévő szilícium. Lehetetlennek éppen nem lehetetlen, csak még senki sem látott olyat.

    A genetikai információ nem DNS/RNS alapú:
    Elméletileg természetesen nem zárható ki, hogy más molekulák is alkalmasak genetikai információ tárolására, de nekem ötletem sincs, mi lehet az. Egyáltalán a természetben nem sok olyan elem létezik, amelyből ilyen hosszú láncok építhetőek, gyakorlatilag csak a szén és a szilícium jön számításba. Viszont akkor visszatérhetünk az előző ponthoz a szilícium alapú élethez.

    Még vadabb életek:
    Nyilván mindannyian ismerünk nem anyagi természetű lényekről szóló történeteket, a legtöbb világvallás ilyenekről szól, de kérdéses, hogyan lehet őket kimutatni? Miből élnek? Valahonnan energiát kell nyerniük, ezt a környezetükből kell megszerezniük. De hogyan? Mi ugye kémiai kötések felbontásával termelünk energiát, bonyolult szénvegyületeket fogyasztunk és szén-dioxidot fújunk ki, a közben megszűnő kémiai kötésekben tárolt energiát használjuk fel. Egy nem anyagi természetű lény “élete” is megfigyelhető lenne, ha valahogyan sikerülne kimutatni az általa a környezetből elszívott energiát. Viszont tudomásom szerint soha senki sem tapasztalta még, hogy bármilyen zárt rendszerből megmagyarázhatatlan módon szökne az energia, így valószínűleg ilyen lények vagy nem léteznek, vagy még sohasem kerültek egyetlen mérőműszer közelébe sem.

    Valahogyan úgy lehetne megfogni egy ilyen ismeretlen életet, hogy az anyagcseréje nyomán bekövetkező változásokat tesszük mérhetővé. Évek óta kering egy amolyan tudományos mese a nanobaktériumokról. (http://en.wikipedia.org/wiki/Nanobacterium)(http://en.wikipedia.org/wiki/Nanobe) Igazából a nanobaktériumok létére utaló egyetlen jel, hogy elektronmikroszkóppal apró gömböcskék, vagy nyúlványok láthatóak bizonyos mintákban, amelyek valóban élőlényekre emlékeztetnek, ám a legkisebb ismert baktériumok méretének ötödét-tizedét érik csak el. A létük bizonyítása eddig az anyagcseréjük, illetve osztódásuk bizonyításán bukott meg, senkinek sem sikerült őket tenyészteni, vagy bármilyen alkotóelemüket vizsgálni. Inkább hajlok arra, hogy nem is léteznek, csak bizonyos ásványi anyagok rendeződnek ilyen mintákba.

    Reply ↓

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.