A klímaváltozás kellemetlen igazságai közül az egyik az, hogy minél később lépünk, annál nehezebb megállítani. Nem pusztán azért, mert a folyamat egy későbbi fázisig jut el, hanem azért is, mert számos jelenség öngerjesztővé válik. Az egyik klasszikus példa az albedó hatás: ez a Föld elektromágneses sugárzás-visszaverő képességét jelöli, ami azért fontos, mert a visszavert sugár értelemszerűen nem melegíti a földet. Bolygónk legjelentősebb "visszaverő" területei a folyamatosan hóval borított sarkok, ezért is különösen nagy gond, hogy ezek az égövek melegednek a leggyorsabban. A sarki területek vesztése pedig a melegedés gyorsulásához vezet, hiszen csökken a Föld albedója, kevesebb sugárzás verődik vissza.
A helyzet nagyon is a mitikus ördögi körre emlékeztet, amiből nem lehet kitörni … hacsak mi magunk valamiképpen nem teszünk ellene. Ebből a megfontolásból ered az elmúlt évek kiadós brainstormingja az ún. "geoengineering" területén. Ezek a projectek masszív emberi beavatkozások révén növelnék meg a légkörből megkötődő CO2 mennyiséget, vagy épp az albedót – utóbbit a légkör felső rétegeibe szétszórt szulfát részecskék segítségével. Anyagi korlátok mellett az is az ilyen megközelítések ellen szól egyelőre, hogy a kezdeti lelkesedést a későbbi hatástanulmányok nem támasztották alá. A napokban azonban az albedó-növelésre egy új, szellemes megoldás látott napvilágot.
A lényeg röviden az, hogy ha mindazoknak a területeknek, ahol kultúrnövényeket termelünk megnöveljük a visszaverődési képességét, azzal szignifikáns hőmérséklet csökkenést érhetünk el, különösen a mérsékelt égövön (lásd csatolt térképeket). Ehhez "mindössze" arra van szükség, hogy az említett növényeknek megnöveljük a leveleiben a viaszmennyiséget és/vagy a levélzet alakját megváltoztassuk. Előbbi általában a levél színének világosulását eredményezi, ami enyhén növeli a visszaverőképességet, míg utóbbi maximalizáhatja a levélfelületet. Néhány gabonafajta, pl. rozs, ill kukorica esetén ismertek olyan természetes mutánsok, amelyek ezt érik el bizonyos mértékig, ugyanakkor ez tipikusan olyan jelenség, ahol a mesterséges módosításokkal célzottan, gyorsabban, erőteljesebb hatást lehetne elérni. Persze, hogy egyáltalán ezt megvizsgáljuk, ahhoz azt kellene eldönetni, nem jött-e végre el az ideje, hogy a genetikai módosítást továbbra ne tabuként kezeljük, hanem végre értelmesen vitatkozzunk róla…
Ridgwell A, Singarayer JS, Hetherington AM, Valdes PJ. (2009) Tackling regional climate change by leaf albedo bio-geoengineering. Curr. Biol. 19(2): 146-150.
Igen, ahogy a zöld mozgalmak évtizedes aknamunkájának köszönhetően nem használtuk ki az atomenergiát, amely nagyban csökkenthetné az éghajlatváltozás hatását, ugyanúgy próbálják elijeszteni embertársainkat a biológia újabb eredményeitől, amely talán szintén megmenthetné a Földet.
Nem az volt az eredeti gond, hogy pont a nagy területen termelt kultúrnövények csökkentik az albedót?
Sexcomb hozzászólásához kapcsolódó, érdekes részlet egy cikkből:
“The Amish use disposable diapers (why not?), chemical fertilizers, pesticides, and are big boosters of genetically modified corn. In Europe this stuff is called Frankenfood. I asked a few of the Amish elders about that last one. Why plant GMOs? Well, they reply, corn is susceptible to the corn borer which nibbles away at the bottom of the stem, and occasionally topples over the stalk. Modern 500 horsepower harvesters don’t notice this fall; they just suck up all the material, and spit out the corn into a bin. The Amish harvest their corn semi-manually. It’s cut by a chopper device and then pitched into a thresher. But if there are a lot of stalks that are broken, they have to be pitched by hand. That is a lot of very hard sweaty work. So they plant Bt corn. This genetic mutant carries the genes of the corn borer’s enemy, Bacillus thuringiensis, which produces a toxin deadly to the corn borer. Fewer stalks are broken, the harvest can be semi-mechanized, and yields are up as well. One elder Amishman whose sons run his farm told me that he’d only help his sons harvest if they planted Bt corn. He said he told them he was too old to be pitching heavy broken corn stalks. The alternative was to purchase expensive, modern harvesting equipment. Which none of them want. So the technology of genetically modified crops allowed the Amish to continue using old, well-proven, debt-free equipment, which accomplished their main goal of keeping the family farm together. They did not use these words, but they considered genetically modified crops as appropriate technology for family farms. ”
http://www.kk.org/thetechnium/archives/2009/02/amish_hackers_a.php#
(Bár hálózatfüggési szempontból nem a legjobb ötlet a GM-kukorica…)
Azert GMO es GMO kozt is van kulonbseg. A Bt-toxin onmagaban egyebkent sem biztos hogy okologiailag nyero, de ertelemszeruen ez esetben masfajta modositasokrol lenne szo.
Hogy a kulturnovenyek novelik vagy csokkentik az albedot, az nyilvan attol fugg, hogy mi volt azelott azon a teruleten. Mindket eset elofordulhat a ma hasznalt variansokkal is.