(Az alábbi vegyesfelvágott post A vajszínű árnyalat karácsonyi különszámába íródott. Van benne egy kis történelmi egzotikum, meg egy kis antropológia. A kettő külön-külön nagyon érdekes, és ha esetleg együtt mégsem alkot koherens egészet, annak nyilván az én bénaságom/trehányságom az oka, sorry :-). Az év fennmaradó napjaira még van 3-4 poszt tervezve, szóval remélhetőleg nem lesz pangás, de majd kiderül. Addig is Kellemes Karácsonyt mindenkinek.)
Bő száz évvel ezelőtt, 1906 szeptember 8-án különleges látványban
lehetett része a Bronxi Állatkert látogatóinak. A Majomházban, az
orángutánnal egy ketrecben, egy furcsa kis hegyes fogú fekete emberkét
fedezhettek fel, aki szakadt öltözékben, egy íj és nyilak
segítségével, célbalövéssel múlatta az időt. A szórakozni vágyó úri
közönség nem tudta, hogy pontosan mit, vagy kit lát, és csak a
következő napon kikerült felirat oszlatta valamelyest a homályt: a
ketrecben egy hús-vér pigmeus volt.
Ota Benga, ugyanis ez volt a különleges kis ember neve, ekkor 23 éves
lehetett és már igencsak kalandos élettörténetet mondhatott magáénak.
Folytatás A vajszínű karácsony-on. >>
Migliano AB, Vinicius L, Lahr MM. (2007) Life history trade-offs explain the evolution of human pygmies. PNAS 104: 20216-20219.
Jared Diamond Háborúk, Járványok, Technikák (magyar) című könyvéből nekem az derült ki, hogy a pigmeusok más tekintetben is elégé különböznek a bantuktól, nem csak méretben, és feltehetőleg jó sok évezreddel ezelőttől kezdve különálló népcsoport / populáció voltak.
Nem hallottam viszont a nem afrikai “pigmeusokról” eddig. Vajon ez rájuk is igaz? Pl. a Fülöp-szigeteken élők azonosak az ősi vadászó-gyűjtögető poulációt maradványát képviselő negritókkal, ill. azok egy részéről van szó?
Érdekel engem, vajon mennyi idő alatt válhat általánossá egy emberi populációban egy ilyen változás. Majdnem az összes általad felhozott példa olyan földrajzi helyet jelöl, ahol elképzelhető, hogy 30000-40000 év elszigetelt fejlődés áll a helyi pigmeus populációk mögött. (Ha feltételezzük, hogy a helyi pigmeusok sehol nem a többségi népcsoport tagjai.) Ez alól Bolívia egy “kellemetlen” kivétel.
Nagy altalanossagban asszem nem tudom a valaszt a kerdesre (mi a mas benszulottekkel valo relacio), de ket dolgot azert kiemelnek: egy-egy populacio (jelen esetben torzs) izolacioja nem feltetlenul foldrajzi kell legyen, hanem lehet kulturalis – mint a mai pigmeusok es a veluk egy teruleten elo bantuk viszonylataban -, az eredmeny ugyanaz, a genek nem keverednek. A masik pedig: 30-40,000 ev, szerintem baromi sok (durvan 50,000 ev alatt jott letre kb az emberiseg teljes genetikai repertoarja), itt azert szerintem ennel kevesebbrol lehet szo (akar nagysagrendileg is). Persze ez fugg a torzs meretetol, es az alacsony novest okozo mutacio termeszetetol is. (Ja, es a kis noves az termeszetesen masodlagos, mintegy mellekes: ezek a genetikai valtozasok, ha igaz a szerzok elmelete, elsosorban az ivari erest hozzak korabbra, es “mellekesen” okozzak a novekedes leallasat.)
Köszönöm a választ.
Annyit fűznék hozzá, hogy én sem feltétlenül szigorú földrajzi elkülönülésre gondoltam, mindössze arra, hogy jelen állás szerint Bolivia kb. 11.000-13.000 éve lakott (sokkal kevesebb ideje, mint a többi terület), és ha helyesek az Amerika benépesítésére vonatkozó elméletek (relativ kis létszámú északi telepes elterjedése) az kizárja, hogy bármiféle izoláció, akár kulturális, akár földrajzi, ennél régebbi legyen. Mindamellett egy kulturális izoláció kialakulácához, és hosszú távú fennmaradásához nem árt egy kis földrajzi elkülönülés is. (Nem feltétlenül egy égigérő hegység, vagy egy óceán, elég egy erősen eltérő természeti környezet is (amivel máris a pigmeusok kialakulásának fent említett okainál vagyunk), de ez is földrajzi izoláció.)
A pigmeus vs. egy területen élő bantu azért nem jó példa szerintem, mert amikor létrejöttek a pigmeusok, akkor nem éltek egy területen a bantukkal. A pigmeusok különbözösége már kialakulhatott, és megszilárdulhatott, mikor a bantuk déli irányú vándorlása megkezdődött. A különbségek aztán már elég drasztikusak voltak ahhoz, hogy a két népesség akkor sem keveredett, mikor a földrajzi elkülönülés megtört.
“Józan ésszel” egyébként hihető a véleményed, hogy ez jóval kevesebb idő alatt végbemehet, mint több tízezer év. Ha körülnézek, azt látom, hogy a nemi érés időpontja, és növekedés is olyan dolgok, amelyekben jócskán előfordulnak anomáliák a “normális” népességben is. Ismerek olyat, akinek 14 évesen megállt a növekedése, a nemi érés időpontja pedig szintén erősen szór, sőt, átlagosan is eltolódhat a körülményektől függően. Ezek szerint a pigmeusoknál nagyrészt olyan tulajdonságok váltak uralkodóvá, amelyek eleve megvannak az emberekben. Ehhez feltehetőleg nem kell nagyon sok idő.
Az Amerikai kontinens betelpiteserol hamarosan lesz bovebben is szo (nem lovok le nagy poent ;-)), ott majd foldrajzilag is jobban kovetheto Bolivia belakasa.
A pigmeus-bantu dologban termeszetesen igazad van (a pigmeusok hamarabb kialakultak valszleg, mint a bantuk betelepultek a regioba), de en inkabb csak aktualis peldakent hoztam arra, hogy milyen is a kulturalis-reproduktiv izolacio.