Ha már néhány napja egy ismert ökológiai szabályt igazoló megfigyeléről írtam (ti. szigetekre kerülő fajok mérete az idők folyamán csökken), a változatosság okáért most legyen szó egy másik ökológiai törvényszerűséget cáfolni látszó felfedezésről.
Az ún. Bergman-törvényről van szó, amelynek értelmében rokon fajok közül a hidegebb éghajlaton élők általában a nagyobb testűek. A tankönyvi magyarázat szerint ennek a jelenségnek nagyon logikus fizikai okai vannak: a nagyobb testsúly általában kisebb testfelszín/súly arányt biztosít, ez pedig előnyösebb olyan környezetben, ahol minimalizálni kell a hőveszteséget.
Paradox módon épp a törvény leggyakoribb szemléltető alanyai, a pingvinek azok akik most bezavarnak ebbe a képbe. Pontosabban két mára már kihalt, szokatlanul hosszú csőrrel felszerelkezett fajról van szó: a több mint 40 millió éve élt Perudyptes devriesi-ről és a 30 millió éve élt Icadyptes salasi-ról (utóbbi koponyája látható a mellékelt képen). Mindkettejük méretes madár volt: előbbi kb. a ma ma élő királypingvinekkel egyforma nagyságú, míg utóbbi annál is lényegesen nagyobb. És mindkettő az egyenlítőhöz viszonylag közel élt, egy olyan időszakban, amikor az éghajlat koránt sem volt hidegnek nevezhető.
Puszta létük adott korban, adott helyen ráadásul nemcsak a Bergman-törvényt hozza kínos helyzetbe (hiszen lám, voltak nagytestű pingvinek is trópusi környezetben), hanem a pingvinek eddig elfogadott "eredetmítoszát" is, mely szerint a a pingvinek Antarktisz közelében alakultak ki és csak mintegy 4-8 millió éve, az Eocén/Oligocén lehűlés után érkeztek meg a trópusokra. Egyébként érdekes módon, ha a pingvin fosszíliákat tekintjük, a pingvinfajok átlagos mérete a késői harmadkori lehűlés során csökkenő tendenciát mutatott – újabb kérdőjelként lebegve afelett, hogy a Bergman-törvény mennyire alkalmazható a pingvinekre.
A P. devriesi kapcsán még egy dolog érdemel említést: ez a faj anatómiailag átmenetet képzett a Waimanu nevű őspingvin és a ma élő pingvin fajok között, ui. azok az izmok, amelyek más madarakban a repüléshez szükségesek, s a mai pingvin szárnyban már teljesen elsorvadtak, itt még viszonylag működőképes formában voltak jelen.
Clarke, JA, Ksepka, DT, Stucchi, M, Urbina, M, Giannini, N, et al. (2007) Paleogene equatorial penguins challenge the proposed relationship between biogeography, diversity, and Cenozoic climate change. PNAS 104: 11545-11550.
Van itt animáció a pingvin méretekről, amit régeben csináltam:
http://www.sulinet.hu/biosz/pinglin/pinglin.swf
Egyrészt vannak ennél jóval nagyobb fosszilis pingvinek, másrészt semmiféle garancia nincs rá, hogy a feltételezettel szemben nem a meleg vidékekről húzódtak a pingvinek a hideg, sarki vizekre és a megfelelő partvidékre!
Ugyanis a táplálékuk csak a hideg áramlatokban él meg, ilyenek pedig az egyenlitői területeken is léteznek (ld. pl. Galapagos szigetek).Maga a hideg nem számit nekik, tkintetbe vée tollazatukat és rendkivül élénk anyagcseréjüket, állandó és magas testhőmérsékletüket. Egyedüli alkalmazkodás a jégen való szaporodáshoz, a költőzsacskó léte a lábak közt (kötényszerü bőrebeny elől-hátul).A homokos partokon költő fajaik már talajba ásott ürehgekben költenek s nem egy tojásból álló aljat. A többi jelleg megegyezik.
Nincs közvetlen összefüggés a testméret és a felkarcsont hossza közt. A legjobb repülőképességgel rendelkező sarlósfecskék és ragadozómadarak esetében sem lehet ilyent kimutatni.Mindig a szárnyat alkotó 3 rész: felkar/alkar/kéz arányát kell figyelni. Hogy egyes kutatók mindenből valamilyen hipotézist akarnak felállitani, az egy dolog, az igazolásuk viszont a “puding próbája….” elven alapszik!
Láétom, valamit még elfelejtettem lereagálni! Nos, ez a kitétl: “azok az izmok, amelyek más madarakban a repüléshez szükségesek, s a mai pingvin szárnyban már teljesen elsorvadtak, itt még viszonylag működőképes formában voltak jelen” így és általában , nem igaz! Csak a könyök és csukló hajlitását, illetve az evezőtollakat forgató inszerkezet izmai csökevényesedtek el. A vállizmok, amelyek le és fel mozgatják a szárnyakat, illetve forgatják őket (előre és hátra) jól fejlettek, hiszen az evező mozdulatokhoz nélkülözhetetlenek!
primavis,
lehet, hogy felreertehtoen fogalmaztam: nem az osszes repuleshez szukseges izom sorvadt el, hanem az alkar bizonyos izmai. (De szerintem azok nelkul sincs repulo eletmod…)
Háát igen, félreérthető lett volna, ha nem tudnám, miről van szó!
1. a pingvinek, szerintem, sohasem tudtak repülni, ergo nem is volt ilyen izmokra ehhez szükségük.
2. viszont mikor a százaföldről a tengeri, úszó/evező életmódra váltottak még nem lehetett merev a könyökük és csuklójuk, ergo akkor még ezeket a meglevő izmaikat is használhatták, csk a merevedés következtében váltak feleslegessé!