Madarat csontjáról…(?)

Amikor bő két éve egy montanai lelőhelyről első osztályú állapotban levő Tyrannosaurus csontok kerültek elő, bennük viszonylag ép szövetekkel, sok laikus izgatottan kezdett fantáziálni a megvalósulni látszó Jurassic Park-ról. A lelkesedés természetesen koraérett volt, hiszen bármilyen jó körülmények között is konzerválódjon egy csont (a mészkő, ahonnan a leletek előkerültek, ideális volt), annak az esélye, hogy akárcsak egy rövidke DNS szakasz is egyben maradjon benne, (sajnos) elenyésző. A nukleinsavak szerkezetükből kifolyólag törékenyek – szemben egynéhány fehérjével, amelyek összetétele ellenállóbbá teszi őket az idő vasfogaival szemben. 

A kollagén a gerincesek egyik leggyakoribb fehérjéje, amelyet magas glicin tartalma és jellegzetes spirálszerkezete nagyon stabillá tesz. Mint ilyen kézenfekvő "kísérleti nyúl" is ilyen típusú kísérletekre: ha kollagént sem lehet izolálni a 68 millió éves csontszövetből, akkor valószínűleg semmit. A próbálkozás sikerrel járt: a Mary Schweitzer vezette csoport az aktuális Science-ben publikálta eredményeit a csontokból izolált kollagén fehérje szekvenciájáról. Egy különleges eljárással, ún. tömeg-spektrometriával tudták meghatározni az ősi kollagén fehérjék egyes részszekvenciáit. Ezek pedig a ma élő és ismert kollagén szekvenciájú fajok közül a csirkéhez állnak a legközelebb, bár nem egyeznek tökéletesen vele, ami egy jó dolog, mert jelzi, hogy nem szennyeződéssel van dolgunk. (Sajnos pl. a megfelelő alligátor szekvencia nem ismert, de az eredmények fényében igazán érdekes lenne/lesz.)

A madarak és dinók hasonlósága nem számít egetrengetően új dolognak, hiszen a csonttani vizsgálatok alapján a két csoport rokonsága már korábban elfogadást nyert. De akkor is szép. hogy egy új, független forrásból származó eredmény is alátámasztja, amit már sejtettünk. Olyannyira igaz ui. a molekuláris rokonság, hogy a csirke-kollagént felismerő ellenanyagok képesek voltak T. rex csontokkal is reagálni.



Schweitzer, MH, Suo, Z, Avci, R, Asara, JM, Allen, MA, Arce, FT, Horner, JR (2007) Analyses of soft tissue from Tyrannosaurus rex suggest the presence of protein. Science 316: 277-280.

Asara, JM, Schweitzer, MH, Freimark, LM, Phillips, M, Cantley, LC (2007) Protein sequences from mastodon and Tyrannosaurus rex revealed by mass spectrometry. Science 316: 280-285.

4 thoughts on “Madarat csontjáról…(?)

  1. tamas

    Mikrobi,bar nem engem kerdeztel,
    ha angolul olvasol, akkor itt tajekozodhatsz egy kicsit a temaban:
    http://en.wikipedia.org/wiki/Colony_Collapse_Disorder
    Ennek alapjan nekem ugy tunik, hogy a hir nem igaz, vagy legalabb is durva sarkitas. Nem tudni biztosan mi okozza a mehet pusztulasat. Amobil telefon az egyik gyanusitott, de egyelore nagyon valoszinutlen, mas gyanusitottak is vannak, sokkal valoszinubbek.
    A masik csusztatas, hogy a hazi meheken kivul meg szamos mas roval is kepes beporozni a viragokat. Raadasul a fo elelmiszernovenyek rovar-beporzas nelkul is hoznak termest (gabonafelek, kukorica, burgonya).

    Reply
  2. primavis

    Nos, a rokonság létező, hiszen mind a két csoport az Archosauria néven ismert tipusból származik, ergo közös primitiv hüllő őstől. Csak éppen elváltak egymástól, de mivel az alak és életmód nem túl sokat változott, az azt meghatározó jellegek miért is különböznének? A két csoport (madarak és gyíkmedencéjű Theropodak) párhuzamos és egyidejű (triász-kréta sávban) fejlődés terméke.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.