A COVID19 járvány kétségtelenül új vonása, hogy naponta változik a helyzet. Én sem gondoltam volna, hogy a délben feltöltött cikkemet már estére frissíthetem.
Mint minden létező magyar újság megírta, egy magyar kutatócsoport bevizsgált kétféle Sars-CoV-2 tesztet is, de nem nagyon működtek. Azt viszont már keveseknek sikerült megírni, hogy mi is volt a baj ezekkel a vizsgálatokkal.
Alapvetően kétféle tesztet hasonlítottak össze, amit én ″A vírus örökítőanyagának kimutatása″ (=PCR teszt) és amit ″Lateral flow test″ (=gyorsteszt) néven tárgyaltam. Az első a vírus örökítőanyagát mutatja ki, a második a vírus ellen termelődő ellenanyagokat. No de mi a különbség? Az első ábra mutatja ezt, ami a WHO oldaláról származik, értelemszerűen nem a Sars-CoV-2 vírus tesztjeit mutatja, hanem a kanyaróét. Az ábra a tünetek jelentkezését veszi nulla pontnak. Nyilván a fertőzés korábban történt, a kanyaró esetében átlagosan két héttel. A vírus fertőzés után körülbelül félidőben a vírus örökítőanyaga elkezd kimutathatóvá válni, ilyenkor tünetek még nem jelentkeznek, de a fertőzöttek már elkülöníthetőek PCR teszttel. A vírus örökítőanyaga előbb-utóbb eltűnik a szervezetből, innentől PCR teszttel nem mutatható ki a vírus jelenléte, ahogy a beteg meggyógyul. Viszont az IgM és IgG ellenanyagok a vírus örökítőanyagának eltűnése után is kimutathatóak még sokáig, az IgM ellenanyagok hetekig-hónapokig, az IgG ellenanyagok évekig.
Amit a Sars-CoV-2 -ről eddig tudunk, az alapján a fertőzés a tünetek megjelenése előtt ~5,8 nappal történik, a vírus örökítőanyaga ~2,3 nappal mutatható ki és a vírus a betegek 80% -ból mutatható ki a tünetek megjelenése után 6 nappal, míg a tünetek megjelenése után 14 nappal már csak 40% -ukból. Az ellenanyagok a tünetek megjelenése után hét nappal a betegek 40% -ból mutathatóak ki, 15 nap után azonban 95% -ukból.
Ezek alapján szerény véleményem szerint a sajtóhírek tökéletesen tévesek. A cikkben valamiért egyedül a PCR teszttel fertőzöttnek mért mintákat vették betegnek, azokat a mintákat, amikben a PCR teszt negatív eredményt hozott, egészségesnek számították. Ebből jött ki a borzalmasan alacsony megbízhatóság. Ezzel az az egyetlen probléma, hogy mint a számok is mutatják, az igazoltan Sars-CoV-2 fertőzött betegek 14 nappal a tünetek megjelenése után már csak 40% -ban adnak pozitív PCR mintát, pedig tíz nappal korábban még 90% -uk pozitívnak bizonyult, ellenben >90% -ban mutatkoznak pozitívnak az ellenanyagok jelenlétére. Ha például egy száz százalékos hatékonyságú tesztet használunk száz százalékban koronavírusfertőzött betegeken a tünetek megjelenése után, már csak 44% -os hatékonyságot mérünk, mivel száz betegből csak negyvenből mutatható ki a vírus, de az ellenanyagok mindből. Vagyis igen, az ellenanyagok vizsgálata nem alkalmas annak kimutatására, hogy az adott beteg fertőz -e. Ez nem hiba, az ellenanyag tesztek akkor kezdenek jelet adni, amikor a szervezet már előállította a vírust semlegesítő ellenanyagokat, ekkor a vírus már gyakran visszaszorul, éppen azért, mert a szervezet már egy csomó éppen ellene hatásos ellenanyagot termel.
És ugye az ellenanyag vizsgálatokat vérből végezték, a PCR vizsgálatokat orrkenetből. Ha mondjuk kanyaróvírust akarnánk kimutatni ugyanezzel a két módszerrel, körülbelül ugyanezt látnánk (második ábra): A fertőzés korai szakaszában kimutatható a vírus PCR módszerrel, mire az ellenanyagok is megjelennek a vérben, addigra a vírus már alig-alig mutatható ki PCR módszerrel. Ha kanyarós betegeket akarnánk vizsgálni, éppen ugyanezt várnánk, azoknak, akinek a vérében már megjelentek ellenanyagok a vírusok ellen, nagyrészt negatívnak mutatja a PCR teszt. A második ábra megint a kanyaró vírust mutatja, a kanyaró vírust a garatból a fertőzés után a huszadik napig lehet biztonsággal kimutatni, az IgM ellenanyagokat viszont csak a tizenhetedik naptól, az IgG ellenanyagokat pedig a huszadik naptól. Ha ugyanígy számítanánk a kanyaró ellenanyag tesztek megbízhatóságát, csak és kizárólag azt vennénk helyes diagnózisnak, aki éppen a fertőzés 16-20 napja között tart, a tizenhatodik nap előtti kanyarósokat álnegatívnak sorolnánk be, a húsz napnál régebben fertőzötteket pedig álpozitívnak. Ha pedig a vérből akarnánk kimutatni a vírust, a teszt megbízhatóságát nullának mérnénk, hiszen kizárólag álpozitív és álnegatív eredményeket kapnánk, mire az ellenanyagtermelés beindul, rég eltűnik a vírus a vérből.
Ha megnézzük a Sars-CoV-2 Anhui teszt eredményeit, 90 IgM+ IgG- mintát mutat, 62 IgM+ IgG+ mintát és tíz IgM- IgG+ -t. Ez egyébként tökéletesen illik egy éppen felfutó járványra, sok beteg jár a fertőzés viszonylag korai fázisában, IgM ellenanyagokat már termelnek, de IgG -t még nem, egyharmadával kevesebben termelnek mindkét -féle ellenanyagot és nagyon kevesen csak IgG -t.
A Clungene tesztnél ez az arány éppen fordított, az valószínűleg rosszabb minőségű.
Én azért annyit mondanék, hogy ezeket a teszteket úgy vizsgálnám be, hogy a PCR vizsgálattal kimutatott betegeket tesztelném le. Nem egyszer, hanem mondjuk négy héten át hetente. Akkor kiderülne, hogy aki elkapta a vírust, azoknak hány százalékát mutatja végül pozitívnak az ellenanyag teszt? Ezzel ki lehetne szűrni azokat, akik régebben PCR jelet mutattak, mivel ismernénk a betegek előéletét. Ugyanígy az álnegatívok mérésére is javasolnék egy módszer: Keresnék vérbankokban fél évnél, esetleg egy évnél régebbi vérmintákat, amiket egészen biztosan meg se érintett a Sars-CoV-2. Na, ezeken nézném meg, hány minta mutatkozik pozitívnak a teszteken. A jelenlegi vizsgálattal éppen az a probléma, hogy attól, hogy a vizsgálat pillanatában a betegből nem mutatták ki PCR módszerrel a vírust, egyáltalán nem biztos, hogy két héttel korábban is negatív mintát adott volna.
Ellenben én föltennék egy nagyon fura kérdést: Mi van, ha az Anhui teszt körülbelül jól működik? Ha az a tíz minta valós és azok a betegek tényleg nem termelnek IgM -et de IgG -t igen? Ez azt jelentené, hogy régebben átestek a fertőzésen. A kanyaró esetén a tünetek megjelenése után két hónappal tűnnek el a vérből a kanyarót felismerő IgM ellenanyagok. A cikk Anhui mintáit március 28. és április 2. között gyűjtötték. Ha tényleg olyan betegeket találtak, akik IgM -et már nem termeltek, de IgG -t igen, akkor azok kilenc héttel korábban fertőződtek meg, valamikor január utolsó hetében. Az első igazolt fertőzést március negyedikén jelentették be Magyarországon, ha ez nem tíz fals pozitív minta, akkor a Sars-CoV-2 legalább egy hónappal korábban ért ide, mint azt észleltük.
Ha elolvassuk a cikk ″Megbeszélés″ fejezetét, ezt részletesen leírják.
″A számolt szenzitivitási és specificitási értékek a vizs-gált két teszt esetében gyakorlatilag vállalhatatlanok. Ez a gyakorló klinikus számára azt jelenti, hogy 100 fertő-ző/fertőzésen átesett betegből az Anhui teszttel 33, a Clungene teszttel 35 személyt lehet azonosítani. Egyben 100 nem fertőző/fertőzésen még át nem esett személy-ből tévesen érintettséget jeleznek 27, illetve 15 esetben.″
Ami ez esetben nem túl meglepő, egy Sars-CoV-2 beteg a fertőzés harmadik napjától a huszonvalahányadikig fertőz, ekkor mutatható ki belőle a vírus, de csak a tizedik-huszadiktól termel ellenanyagot, onnantól mutatható ki a véréből az ellenanyag. Nem is várnánk mást a teszt működésének ismeretében, ez más vírusok esetében is így működik.
Mint ahogy ezt egyébként a cikk tárgyalásában le is írják feketén-fehéren:
″1. A betegek anamnézisére, klinikai állapotára és tüneteire vonatkozóan nem álltak rendelkezésre adatok. Ezért nem lehet megmondani, hogy a gyorsteszt (illetve a PCR-vizsgálat) eredményeivel ezek milyen kapcsolatban lehetnek. A kórtörténet, a PCR- és gyorstesztered-mények együttes, követéses vizsgálata lesz szükséges a jövőben annak megválaszolására, hogy melyik teszt pon-tosan milyen klinikai kérdésre adhat választ.
2. A PCR-pozitivitást a gyorsteszt végzését megelőző vagy azt követő 3 napon belül végzett PCR-teszt ered-ménye alapján definiáltuk. A gyorsteszteredmény és a PCR-pozitivitás közötti temporális kapcsolat pontos definiálására nem volt elég adatunk.″
Ez kicsit csavarosan megfogalmazva pont azt jelenti, amit én írtam: Az, hogy a beteg ma pozitív PCR eredményt adott, nem jelenti, hogy két hét múlva is pozitív lesz még és az, hogy ma negatív, nem jelenti, hogy két hete is negatív volt.
Úgyhogy én azt mondanám, hogy a sajtó szalagcímei, miszerint ″Két kínai koronavírus gyorsteszt teljesen használhatatlan″ azért körülbelül annak az állításnak a súlyával vetekednek, mint hogy egy csavarhúzóval nem sikerült fogat mosni, tehát a csavarhúzó teljesen használhatatlan. A Sars-CoV-2 elleni ellenanyagokat kimutató tesztek nem meglepő módon a vírus elleni ellenanyagokat mutatják ki, a vírus jelenlétét nem. Igaz a gyártóik soha nem is állították, hogy erre alkalmasak lennének.
Vásárhelyi B, Kristóf K, Ostorházi E, Szabó D, Prohászka Z, Merkely B. [Some rapid tests detecting specific IgM and IgG antibodies are not suitable for screening SARS-CoV-2 viral infection]. Orv Hetil. 2020; 161(20): 807–812.
Utoirat: kozben sikerult megtalalnom az Orv Hetil. 2020; 161(20): 807–812. cikket, tehat ez iranyu keresem targyatalan.
Nagyon jo, gratulalok, elvezet volt kovetni a logikadat!
Nyilvanosan hozzaferheto mar az Orv Hetil. 2020; 161(20): 807–812. ? Ha igen, esetleg kinkelned, ha nem, elkernem maganban. Elore is koszonom!
@fordulo_bogyo: Nézd, nem állítom, hogy az Anhui gyorsteszt tökéletes, de az biztos, hogy ez a mérés messze alulméri a megbízhatóságát. És egyébként a kapott eredmények egészen úgy néznek ki, mint amit várnánk egy működő teszttől. Ahogy egyébként ezt leírják a cikkben is feketén-fehéren, csak azt valamiért egyetlen újság sem idézte.
Nezd ezt a mai hirt!
index.hu/techtud/2020/05/01/attorest_hozhat_egy_uj_covid-19_teszt/
A cikked logikaja alapjan ez lehetetlen, itt valami buzlik.
“Hazánk az elsők között vezeti be Európában az új fejlesztésű SARS-CoV-2 IgG Assay tesztet, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban először a dolgozókat szűrik vele….Elindult a tesztelés a lezajlott Covid-19 fertőzést 99,5 százalékos pontossággal kimutató módszerrel, amely áttörést hozhat a járvány kezelésében, és jelentős gazdasági előnnyel járhat a széles körű használata. Ez a teszt az amerikai (FDA) és az európai (CE IVD) hatóságok engedélyét is megkapta nemrég.
Magyarországon elsőként a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban használják az új tesztet, és a közeljövőben több hazai intézmény elkezdi használni – mondta Bedros J. Róbert országos kórházfőparancsnok-helyettes…. ja, hogy a katonai parancsnok mondja.”
@fordulo_bogyo: “A LEZAJLOTT Covid19 fertőzést 99,5% -ban kimutató teszttel.” Mint ahogy a cikkben is írtam, a lezajlott fertőzés tizenharmadik-huszadik napjától jelennek meg az ellenanyagok a vérben, a PCR teszt meg a harmadik-huszadik nap között mutatja ki a vírust. Borítékolható, hogy a tesztelés pont ilyen hatékonysággal fog működni, a friss fertőzötteket ugyanúgy nem fogja kimutatni ez a teszt sem, mivel hajszálpontosan ugyanazon az elven működik, mint a DeepBlue Anhui gyorsteszt. Éppen ugyanolyan pontossággal működik majd, éppen úgy nem alkalmas a fertőzöttek azonosítására.
@Sexcomb: Egyetertek veled, ami fura, hogy errol azt irjak a sajtoban:
“Áttörést hozhat egy új Covid-19 teszt
Pontosan mutatja ki a fertőzést,” es szembeallitjak az elozo ket vizsgalt teszttel, pedig ez sem alkalmas arra, hogy friss fertozeseket kimutassa… elvileg sem lehetseges.
@fordulo_bogyo: Egyébként az Anhui tesztre pont ezt írták, hogy 99,5% -os pontosságú. Vagyis akinek a vérében termelődnek ellenanyagok a vírus ellen, azt 99,5% -ban ez a teszt is pozitívnak mutatja. Ettől függetlenül a korai megbetegedést nem mutatja ki.
A sajtó csak a szokásos formáját hozza: Abszolút hozzá nem értő emberek próbálnak írni valamiről, ami nem meglepő módon így nem sikerül. Külsősöktől pedig nem vesznek cikket, mert az hogy nézne már ki, ha egy mélyen szakkérdésről egy biológus írna, nem egy kommunikáció szakos.
Köszönöm a bejegyzést, lényegében mindennel egyetértek, talán csak ezzel vitatkoznék (egy kicsit): “Úgyhogy én azt mondanám, hogy a sajtó szalagcímei, miszerint ″Két kínai koronavírus gyorsteszt teljesen használhatatlan″ azért körülbelül annak az állításnak a súlyával vetekednek, mint hogy egy csavarhúzóval nem sikerült fogat mosni, tehát a csavarhúzó teljesen használhatatlan.”. Az a kérdés, hogy mire akarjuk használni a tesztet (ahogy azt a bejegyzés, meg különösen az előző, tökéletesen leírta), és az a baj, hogy félelmeim szerint az esetek 99%-ában az aktuálisan zajló – fertőzőképes – fertőzés felderítésére. Ennek leghajmeresztőbb példája, hogy az OMSZ ilyennel tesztel, ahol pedig tényleg az lenne a fő kérdés, hogy pl. karanténba kell-e az illetőt rakni. Tehát lehet ugyan mondani, hogy “igaz a gyártóik soha nem is állították, hogy erre alkalmasak lennének”, de az alkalmazási gyakorlat de facto NEM ez. Úgyhogy én azt gondolom, hogy nagyon is releváns volt Vásárhelyiék cikke. (Azzal persze egyetértek, hogy a címe még jobb lett volna úgy, hogy “alkalmatlan az aktuális fertőződés kimutatására”, de azért ez szerintem még nem a csavarhúzó és fogkefe kategóriája.) Persze ez még mindig feltételezi, hogy a PCR-pozitivitás egybeesik a fertőzőképesség idejével, de az talán már nem olyan elrugaszkodott feltevés.
@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): Nézd, ha a WHO irányelvei szerint ez a teszt nem alkalmas erre a mérésre, a gyártó leírása szerint sem alkalmas, de egyébként biológiailag lehetetlen, hogy működjön, meg már mások is kimérték, hogy így nem megy, akkor nagyon egyszerű a kérdés: Miért ez a klinikai gyakorlat? Érted, tud bárki olyan mérvadó ajánlást, irányelvet, mérést mutatni, ami szerint ez a teszt kimutatja a friss fertőzéseket?
@Sexcomb: Ez egy tökéletes kérdés, így ahogy van, ki kellene nyomtatni, bekeretezni, és elküldeni az OMSZ megfelelő döntéshozóinak. (Meg sejtésem szerint jó pár magáncégnek is, de az talán egy fél fokkal még mindig kisebb gáz, mint amikor egy hivatalos, állami gyanús eset tesztelés működik így.)
@Sexcomb: “Miért ez a klinikai gyakorlat?” Csak a félreértések elkerülése végett: természetesen nagyon sok PCR is készül, tehát a 99%-ot nem úgy értettem, hogy a tesztek 99%-a értelmetlen, (mert gyorsteszttel csinálják), hanem úgy, hogy a gyorsteszttel csinált tesztek 99%-a értelmetlen (mert aktuális fertőzés felderítésére használják).
@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): Mondjuk én hiányolom az OHs cikkből is ennek a tisztázását. Mert így jönnek ezek a sajtóhírek, hogy “úristen rossz teszteket rendeltek!” Majd másnapra, hogy “De most majd 99,5% -os pontosságú IgG teszteket rendeltünk és ez forradalmasítja a tesztelést.” Mindkettő nettó hazugság és tökéletesen alkalmas rá, hogy teljesen hamis képet alakítson ki az olvasóban.
@Sexcomb: Ebben van valami (hogy mást ne mondjak, én is kb. két óra alatt belefutottam abba, hogy “de most olvastam, hogy ez a teszt 99,5% pontosságú, akkor ez már oké, ugye?”). Azért még mindig ezt érzem ezerszer kisebb problémának, mint hogy az OMSZ gyorstesztet használ. Amúgy a 99,5%-os cikkek becsületére legyen mondva, hogy – azokban legalábbis, amit én láttam – hozzátették, hogy “mutatja ki a lezajlott fertőzést”.
@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): Bocs, de a nagyobbik probléma a kisebbikből következik. Ha azt állapítjuk meg, hogy az Anhui tesztek szarok, akkor a kézenfekvő megoldás az, hogy jobb teszteket rendelünk. Nem az, hogy megváltoztatjuk a tesztelési protokollt. Mert arra jutottunk, hogy az előbbi hibás, nem az utóbbi. Ezt is teszik, láthatóan messiásként várják az EU -ban készült, bevizsgált teszteket, hogy azok majd forradalmat hoznak. Pedig ebben a tesztelési rendszerben nem fognak lényegesen jobban működni.
Ez egy tipikus post-truth esemény, amit a nemfideszes sajtó nagy része gombolyít. Adott egy tévesen kiértékelt adatsor, mellé a sajtócirkusz, ahol megint sikerült a bonyolultabb, de helyes magyarázatot valami egyszerű, de tévessel helyettesíteni. És bizony ez sokkal vonzóbb, mert ugye ebben van felelős és ennek következtében látszik a könnyű megoldás. Ami ugyan semmit sem segít majd, de azt már úgysem írjuk majd meg.
A helyreigazítás, magyarázat esélye nulla, Ennek a cikknek a kibővített változatát három napja küldözgetem újságoknak, eddig egy se válaszolt. Sajnos a sajtó a külvilág elől teljesen zárt, szakértőket nem engednek be, marad ez, ahol tök laikusok próbálják MTI sajtóközleményekből felderíteni a valóságot. És meglepő módon nem megy.
@Sexcomb: “akkor a kézenfekvő megoldás az” Abszolút értem amit mondasz, de én ennél egy fél fokkal azért optimistább vagyok: én a legtöbb helyen azt láttam, hogy “a gyorsteszt rossz erre a célra, ezért csináljunk inkább PCR-t”. (Persze ez simán lehet megerősítési torzítás a részemről, lévén, hogy én is ezt próbálom mondani 🙂 )