Ha a méhcsalád-összeomlásról beszélünk, szinte azonnal felmerül a “génmanipuláció”, mint kiváltó ok. Ha kicsit jobban belegondolunk, az elképzelés egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodot. A kérdés, hogy vizsgálta -e valaha valaki, hogy a különböző terményekből származó Bt toxinok károsíthatják -e a méheket? Jelentem, igen, ma éppen két ilyen cikket mutatok be.
Ha a méhcsalád-összeomlásról beszélünk, szinte azonnal felmerül a “génmanipuláció”, mint kiváltó ok. Ha kicsit jobban belegondolunk, az elképzelés egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodot. A kérdés, hogy vizsgálta -e valaha valaki, hogy a különböző terményekből származó Bt toxinok károsíthatják -e a méheket? Jelentem, igen, ma éppen két ilyen cikket mutatok be.
Robyn Rose és munkatársai 2006 -ban közölték le az eredményeiket, de a 2001. és a 2002. évben végezték az adatgyűjtést, jóval a CCD megjelenése előtt, egyáltalán nem vádolhatók elfogultsággal. A bevezetőt éppen azzal kezdik, hogy már 1996 óta végeztek kísérleteket GMO kukoricák virágporával és megállapították, hogy semmilyen káros hatása sincs a méhekre, de ők ezeknél sokkal valósághűbb kísérleteket folytattak. A laborkísérleteknél frissen kikelt méheket húsz napon keresztül Attribute GSS0966 kukorica virágporával etettek, amely a Cry1Ab toxin génjét hordozza (ez ugyanaz a fehérje, amit a MON 810 kukorica is termel). Kontrollként egy Bt toxint nem termelő kukoricatörzs virágporával etetett méheket használtak valamint a 2002. kísérletekben, amik a második ábrán láthatóak, Bt toxint nem tartalmazó, ám imidaclopriddal kezelt virágport adtak a méheknek. (Úgy tűnik a jelmagyarázatot elrontották, vélhetőleg az imidaclopriddal kezelt méhek a fordított piramissal jelöltek, amik döglenek.) A szabadban végzett kísérletek során ugyanezen kukoricákból ültettek be kisebb területeket, majd a közepükre helyezték a kaptárakat és hagyták a méheket négy héten át virágport gyűjteni. Kontrollként itt is imidaclopriddal permetezett kukoricatáblákat használtak. A laborkísérletek során nem találtak szignifikáns különbséget a méhek túlélése között, akár Bt toxin termelő, akár ettől mentes virágport fogyasztottak.
A szabadtéri kísérletek során nem találtak különbséget a különböző kukoricatáblákon élő méhek között. Egyedül a kaptárakban található lefedett sejtek számában tudtak kimutatni valamilyen szignifikáns különbséget, ez vélhetőleg semmit sem jelent. Ezt mutatja a harmadik ábra.
Nyilván erre lehet mondani, hogy ez csak egy kísérlet, ezért kerestem egy másik cikket, ahol nem kevesebb, mint huszonöt különböző, méheken végzett vizsgálat eredményeit vetették össze. Bemásolom ide az egész táblázatot, érdemes kicsit böngészgetni, mi mindent vizsgáltak már ezen a kérdéskörön belül. Nem meglepő módon azt találták, hogy egyetlen tanulmányban sem mutatott káros hatást egyik vizsgált GMO növény sem. Ennek a magyarázata nyilván annyi, hogy az egyes Cry fehérjék gazdaspecifikusak, például a lepkék ellen hatásos méreg nem öli meg a Hártyásszárnyúakat. Mielőtt valaki összeesküvésekkel dobálózna, sietve érdemes leszögezni, hogy mint a táblázatokból is látható, referált és nem-referált folyóiratokban megjelent közleményeket is egyaránt elemeztek. Az eddigi adatokból úgy látszik, hogy nem a Cry fehérjéket tartalmazó virágpor felelős a méhcsalád-összeomlásért.
Rose R, Divelty G.P, Pettis J (2006):Effects of Bt corn pollen on honey bees: emphasis on protocol development. Apidologie 38 368-377
Duan JJ, Marvier M, Huesing J, Dively G, Huang ZY (2008): A Meta-Analysis of Effects of Bt Crops on Honey Bees (Hymenoptera: Apidae). PLoS ONE 3(1): e1415.
Nagyon tetszik,ahogy ez megszokott toletek! Egyetlen kerdesem,vagyis inkabb megyjegzesem hogy ugye a kukorica az szelporozta noveny, tehat a szabadfoldi keiserletnel (es a szabadfoldi eletben) a mehek szerintem nem gyujtik a viragporat, azaz kevesbe vannak kiteve neki, mint a laborkiserletben, ahol szandekosan a taplalakukhoz keverik.
Soha nem lattam mehacskeket a kukorica cimeren viragport gyujteni.
Ha a laborkiserleben nem talaltak karos hatast, akkor en azt varom, hogy a szabafoldi korulmenyek kozott meg annyi hatasa sem lesz.
Ebben teljesen igazad van, mondjuk éppen ezért volt nagyon kevéssé valószínű, hogy a Cry fehérjét kifejező kukoricának bármi köze lenne a méhcsalád-összeomláshoz, mivel a méhek eleve nem nagyon eszik a virágporát, nehezen tudnák vele lemérgezni magukat, még ha káros lenne, akkor is.
Ezen kívül azért még van pár körülmény:
-A MON 810 kukorica tíz évvel korábban került forgalomba, mint ahogy elkezdődött volna a CCD. Ha tíz éven át semmi hatása sem volt, furcsa lenne, ha hirtelen mérgezővé változna.
-Európában több országban, például Magyarországon is eleve tilos bármilyen GMO magot vetni, így itt nem is nagyon kerülhettek kapcsolatba a virágporával a méhek, mégis döglenek ettől teljesen függetlenül is.
A méhek gyűjtik a kukorica virágporát!!!
A méhek nem gyűjtik a kukorica virágporát! Ne higgyetek az ilyen bekiabálóknak!
Anna
kedves Anna!
Én is méhészkedem és nyugodt lelkiismerettel megírom neked, hogy a méhek hordástalan időszakban gyűjtik a kukorica virágporát is. Valószínűleg a “ló nincs szamár is jó” elv alapján. A fiasítást etetni kell szinte minden áron!Ezt követeli meg tőlük a genetikai kódjuk.
Nem hit kérdése… Virágporgyűjtéssel foglalkozó méhészek által termelt napraforgó virágporban nagyon sok kukorica virágpor is van.
Ugyan hogyan gűjtik a méhehek a kukorica viragporat?
En varosi gyerek vagyok de ugy tudom, a kukorica virágporat a szél viszi, ahogy megerik kiszórodik a címerből, a szélbol kapkodjak össze szemenkent a mehecskek?
Ugye lattam már kukoriatáblát, meg napraforgót. A napraforgo virágokon láttam méheket, a kukorica címereken meg nem lattam.
Segítsetek, hogy van ez, hol gyűjtik a méhek a kukorica viragport? Es miert? Megeszik?
Mellesleg azt tanultam, hogy a Bth toxin nem bantja a méheket, csak a lepkehernyókra hat.
Kedves tamaskodo!
Megpróbálok segíteni feltett kérdéseidre.A kukorica címerében, a portokokban termelődik a virágpor melynek mérete 90-125x85mikron.Egy címerből kb.14-50millió pollen jut ki,ennek súlya 2,12-7,5g.kukorica fajtától,hibridtől függően.1mg pollen tömegében 4800-17500 db pollen van.A méhek megtanulták, hogy a kukorica portokok általában reggel 7óra és délelőtt 10 óra között fejlődnek és nyílnak ki. Nem kell mást tenniük mint amit tesznek, végiglátogatják a portokok egy részét és virágporgyűjtő kosaraikba seprik a kiperegni szándékozó polleneket.Ne feledd el ez nem egyedi eset, hiszen más szélmegporzású növények virágporát is így gyűjtik mint pl. a fűz, mogyoró, meggy,stb.A virágpor rendkívül erős,stabil, a legrégebbi kukorica virágpor amit régészek találtak Mexikó-cityben 80000éves,a tőzegből sok millió éves virágport is tudnak elemezni, sőt a harmadidőszakból származó barnaszenekben is találtak már virágport.A méhek nem önzőek! Tehát elsősorban a dolgozók a fejlődő lárvák etetésére hordják össze a sok virágport.Itt van tehát a veszélyhelyzet,hiszen a GMO-s kukorica pollenekben lévő kimutatható béta endotoxin megöli a monarchia lepke (Danaus plexippus)hernyóit.Én semmi biztosítékot nem látok arra, hogy ne ártson a méh lárváknak, de erről nekem nincs bizonyítékom.A mai modern laboratóriumi eszközökkel a méz mintákból akár egyetlen antibiotikum molekulát is ki lehet mutatni. Kimutatják és meghatározzák a minták szinte minden mérhető vegyi anyag tartalmát, növényi pollenek arányát. Az meg már csak üzletpolitikai kérdés, hogy mikor milyen idegen anyag tartalomra mondják rá, hogy forgalomba hozni TILOS!Nem látom értelmét kockára tenni a méhészek által a méhcsaládoktól elvett méz értékesíthetőségét. Amennyiben ez a téma érdekel téged látogasd meg neves tudósaink, mint pl. Dr. Darvas Béla úr honlapját. Sok érdekességgel,összefüggéssel fogsz találkozni.
Pimi:
Tényleg nem akarok beleszólni ebbe a vitába, de te olvastad egyáltalán ezt a blogbejegyzést? Arról szól, hogy kipróbálták, a GMO kukorica virágpora megöli -e a méheket, akkor ha megetetik velük. Erre itt nem egy kísérletet mutattam, hanem huszonhatot, ahol a legkülönbözőbb kísérleti elrendezésekben etették meg a jószágokat a BT toxint tartalmazó virágporral, kifejlett rovarokat, lárvákat egyaránt és minden esetben azt tapasztalták, hogy annak nincs káros hatása a méhekre.
Ennek fényében legalábbis furcsa a kijelentésed, miszerint: “Én semmi biztosítékot nem látok arra, hogy ne ártson a méh lárváknak, de erről nekem nincs bizonyítékom.” Csak azért furcsállom, mert pont erről szólt az egész írásom. Azt minek nevezed, hogy több tucatszor próbálták már ellenőrzött körülmények között etetni a jószágot ezzel a virágporral és semmi bajuk sem lett? Mi lenne neked a biztosíték azon kívül, hogy kipróbálták sokan, sokféleképpen, de sehogyan sem ölte meg a méheket?
Kedves Sexcomb!
Elolvastam az írásodat és értelmeztem. A vita alapvetően arról szólt, hogy a méhek gyűjtenek-e kukorica virágport vagy nem. Mivel hazánkban nincsen engedélyezve a GMO-s kukorica hibrideknek a termesztése, ezért ezt nálunk nem gyűjthetik.Az általad említett kísérletekben a Cry 1 Ab toxin génje szerepelt. Mi lesz majd az eredmény,ha a Cry 2-3-4-es gének fognak bekerülni a hibridekbe? A válasz Te mint szakember rögtön meg tudod mondani (én is tudom,pusztulni fognak a kétszárnyúak és a bogarak is). Mondanivalómat gyakorlatilag a kukorica virágportemeléséről és félelmeimről írtam. Csak egy olyan rendelet kell amelyben kijelentik, hogy GMO-s kukorica pollen nem lehet a mézben. Innentől kezdve ez a termék is eladhatatlan lesz.Emlékezz vissza 5-6 évvel korábra, biztosan tudod, hogy rakodókaptáras méhészek közül sokan használtak méh leűző szereket, a végeredmény az lett, hogy a kimutatható hatóanyag maradék miatt eladhatatlan 25 tonnás méz tételek lettek. Éveken keresztül pereskedtek a méhészek és a felvásárlók.Egyébként nekem mint méhésznek elegendő azt tudnom, hogy a Bacillus Thuringiensis egyes törzseiből izolált és átültetett gének legalább is a Cyr 1 Ab nem oka a méhösszeomlást okozó tünetegyüttesnek.Ehhez a betegéghez valószínűleg alapvetően a méhek immunrendszerének gyengülése és környezeti terhelésének növekedése vezetett. Még egy pár szó az imidacloprid használatáról.A szer(hatóanyag) csak csávázószerként van engedélyezve 1,75-2,25 mikroliter/mag mennyiségben. Ennek ellenére a molekula a napraforgó virágporából is kimutatható,lassú a lebomlása, tehát bekerülhet a mézbe, a méh táplálkozási láncába.Azt is tudjuk mind a ketten, hogy a méh táplálékba bekerülő virágpormennyiségnek csak töredéke kerül megemésztésre a rendkívül erős pollen köpeny miatt. Minden esetre mindenkinek meg kell tennie mindent a saját szakterületén belül a felesleges környezeti kockázatok növelése ellen.A kínai gyapot kártevők 15 nemzedék alatt(5év) sikeresen leküzdötték a béta endotoxint ugyanis kialakították rezisztenciájukat. A kukorica esetében is ez várható.
Pimi:
“Az általad említett kísérletekben a Cry 1 Ab toxin génje szerepelt. Mi lesz majd az eredmény,ha a Cry 2-3-4-es gének fognak bekerülni a hibridekbe? A válasz Te mint szakember rögtön meg tudod mondani (én is tudom,pusztulni fognak a kétszárnyúak és a bogarak is).”
Ha végigböngészed az eredeti bejegyzés táblázatát, azt tapasztalhatod, hogy a 21, 22, 26, 27, 28, 29, 30 35, 36, -os vizsgálatokban Cry 3 -as toxinok hatását vizsgálták, a 32, 33, 34, 44 -es vizsgálatokban pedig Cry 2 -es toxinok hatását mérték be. Nem meglepő módon egyik sem volt semmilyen negatív hatással sem a méhekre.
“Mondanivalómat gyakorlatilag a kukorica virágportemeléséről és félelmeimről írtam.”
Csak a probléma az, hogy nem írtad le, mire alapulnak a félelmeid? Mert nagyon úgy tűnik, hogy a Cry toxinok erősen specifikusak, egy szűken meghatározott élőlénycsoportra hatnak, a többi nyugodtan fogyaszthatja őket. Ezek után én értem, hogy te félsz, de azt kell hogy mondjam, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján a félelmed alaptalan. Amúgy feltennék egy érdekes kérdést: Szerinted a kakaót be kellene tiltani? Csak mert a kakaó mérgező a kutyák számára, akkor attól nem félsz, hogy a gyerekeidet is lemérgezed egy szelet csokival? (http://kutya.mancsok.hu/betegsegek/csokolade.htm)
Ezért tartom veszélyesnek a “környezetvédők” hisztériakeltését, mert az egész abból indul ki, hogy valaki egyszer kitalálta, hogy a GMO az nagyon veszélyes és azóta ezt a hívek vallásos dogmaként kezelik, bár megindokolni ők maguk sem tudják, miért lenne veszélyes, de hát annak kell lennie, mert a szektavezér azt mondta és hát annyian hisznek benne…
“Csak egy olyan rendelet kell amelyben kijelentik, hogy GMO-s kukorica pollen nem lehet a mézben.”
Ebben teljesen igazad van, de kérlek lásd be, hogy itt magad ellen beszélsz! Ilyen törvényt csak azért hozna bárki is, mert hitelt ad a teljesen alaptalan vádaknak, miszerint ami “GMO” az biztosan káros, mert csak, mert hát a “környezetvédők” is mennyit tüntetnek ellene. Mert hogy észérveket nem nagyon lehet e döntés mellett felhozni. Nyilván, ha kerül is a mézbe valamilyen Bt toxin, abból egy élet alatt sem fogyaszt a polgár annyit a mézből, mint egyetlen cső kukoricából.
Tehát a te érdeked, mint méhésznek nem épp az lenne, hogy világosan beszéljünk például a GMO technológiáról és ilyen törvényt ne hozzanak? Mert lássuk be, te semmilyen módon sem tudod irányítani, hogy a méhek milyen virágport gyűjtsenek, úgyhogy ha vet valaki a környéken Cry toxint termelő kukoricát (amit sehogy sem tudsz megakadályozni), a te mézedbe akaratlanul is bekerülhet, ami így eladhatatlanná válna, ha lenne ilyen törvény.
“Emlékezz vissza 5-6 évvel korábra, biztosan tudod, hogy rakodókaptáras méhészek közül sokan használtak méh leűző szereket, a végeredmény az lett, hogy a kimutatható hatóanyag maradék miatt eladhatatlan 25 tonnás méz tételek lettek. ”
Nem kell ilyen messzire menni, éppen tavaly volt egy ilyen ügy, ahol egyszerűen annyi történt, hogy lecserélték a régi mérési módszert, így az azelőtt 10 mikrogramm/kilogram kimutathatósági határ lecsökkent a tizedére és azonnal kiderült, hogy a méz mégiscsak tartalmaz kilónként egy-két mikrogram antibiotikumot, amit vélhetőleg nem is a méhészek tettek bele, hanem az állattenyésztésből jutott át valahogy. (http://pannon-info.hu/mez-meheszet/150-feleslegesen-buentetik-a-magyar-mezet) Az eredmény ugyanaz, amit mondasz: Hirtelen kiderült, hogy a mézet nem lehet eladni, mert “szennyezett”, az észérvekre senki sem hallgatott, a nyers tömeghisztéria alapján jól kitoltak a méhészekkel. Mert ugye az antibiotikum-tartalom csak huszada volt a tej esetében megengedett értéknek, osztán tejből évente eszünk 150 kilót, mézből meg 0,5 kilót, tehát a mézzel bevitt antibiotikum-mennyiség kétezerszeresét kapjuk csak a tejből, de az ugye “biztonságos”, mert nem írja meg az újság, hogy “szennyezett”. Tehát neked mint méhésznek nem épp az lenne az érdeked, hogy csökkenjenek ezek a bizonytalan félelmek például a GMO technológával kapcsolatban és a mézfelvásárlást ne a tömeghisztéria irányítsa?
“Egyébként nekem mint méhésznek elegendő azt tudnom, hogy a Bacillus Thuringiensis egyes törzseiből izolált és átültetett gének legalább is a Cyr 1 Ab nem oka a méhösszeomlást okozó tünetegyüttesnek.Ehhez a betegéghez valószínűleg alapvetően a méhek immunrendszerének gyengülése és környezeti terhelésének növekedése vezetett. Még egy pár szó az imidacloprid használatáról.A szer(hatóanyag) csak csávázószerként van engedélyezve 1,75-2,25 mikroliter/mag mennyiségben. Ennek ellenére a molekula a napraforgó virágporából is kimutatható,lassú a lebomlása, tehát bekerülhet a mézbe, a méh táplálkozási láncába.”
Magyarul adott egy permetszer, amiről tudjuk, hogy megöli a méheket. Ennek a kiváltására léteznek a Cry toxinok, amikről tudjuk, hogy nem ölik meg a méheket. De te valamiért mégis a Cry toxintól félsz, ami nem veszélyes a méhekre. Ugyanis a Cry toxinok használatának az előnye éppen az, hogy kevesebbet kell permetezni, vagyis kevesebb környezeti terhelést kapnak majd a méhek.
“A kínai gyapot kártevők 15 nemzedék alatt(5év) sikeresen leküzdötték a béta endotoxint ugyanis kialakították rezisztenciájukat. A kukorica esetében is ez várható.”
Ezen a blogon mindig el szoktuk mondani, ha szóba kerül, hogy a tudományfetisizmus sem a követendő út, a GMO technológia nem az azonnali válasz az összes problémánkra a túlnépesedéstől a bokasüllyedésig. Az evolúció nem állt meg, nyilván ahogy az összes permetszerre kialakultak ellenálló rovarok, ugyanúgy a Bt toxin elleni rezisztancia is meg fog majd jelenni, azon egyszerű oknál fogva, hogy az evolúció nem állt meg. Itt megint az a helyzet, hogy a rémhírterjesztés helyett észérveket kellene megvitatni a GMO technológiákkal kapcsolatban (is).
Sexcomb!:Érvelésed lehengerlő!Nem szeretném a tudomány fejlődését gátolni,mert előbb utóbb minden tudományos eredmény a gazdaság fejlődését fogja segíteni.A gazdasági eredményeket mostanában az elérhető profitban mérik. Biztosan örülnek azok a termelők akik a MON810-es kukoricát termelik, hiszen legalább 20000Ft/ha-al növekszik a jövedelmük azáltal, hogy nem kell védekezniük a kukorica moly és a gyapottok bagolylepke ellen.A természetvédők pedig aggódnak mert a védett lepkefajok is pusztulni fognak.Erről szól a következő link http://phd.lib.uni-corvinus.hu/598/1/Lauber_Eva.pdf. Az alábbi linket találtam ami alátámasztja a méz eladhatóság romlásával való gondjaimat,//www.bruxinfo.hu/cikk/20110209-engedely-kell-a-gmo-t-tartalmazo-mez-arusitasahoz.html.Nekem mint termelőnek sokkal jobb lenne, ha mondjuk a pillangósvirágzatú növények gyökérkapcsolt gomba és baktérium fajait,illetve az együttélésüket szabályzó géneket vinnék át köztermesztésben lévő más növényfajokra,hiszen ezzel a környezeti nitrát- nitrit terhelést lehetne csökkenteni.Ez is rendkívül nagy profitot biztosítana.Természetesnek tartom, hogy minden tudományos eredményt reálisan értékelni kell. Való igaz, hogy nem szabad tömeghisztériát kelteni. A GMO-s növények termesztésével, felhasználásával kapcsolatban sem,mert lehetnek előnyeik is.Saját törvényeink sem következetesek, mert tiltják a termelést, de nem tiltják a feldolgozott GMO-s szója termékek hazai forgalmazását.
“A gazdasági eredményeket mostanában az elérhető profitban mérik. ”
Mikor nem ebben mérték? Legjobb tudomásom szerint az ókor óta pontosan ez a gazdasági eredmény fokmérője. Például ha téged nem csak a haszon érdekelne, miért zavarna, hogy nem tudod eladni a mézedet? Hiszen mindent ugyanúgy megcsinálsz vele, csak pénzt nem kapsz érte, de hát téged a haszon nem is érdekel, vagy mégis?
“A természetvédők pedig aggódnak mert a védett lepkefajok is pusztulni fognak.”
Miért a permetezés nem pusztítja el a védett lepkéket? Ne haragudj, de neked mint méhésznek pontosan tudnod kellene, hogy a frissen permetezett termény megöli a kártevő lepkéket, a védett lepkéket, de még a méheket is.
Azt kellene belátni, hogy ha nem Cry toxint tartalmazó kukoricát vetnek, akkor a helyén nem biogazdálkodást folytatnak, hanem ugyanúgy mérgezik az összes élőlényt, csak éppen a permetszerrel, azon egyszerű oknál fogva, mert különben nem tudnánk etetni ennyi embert. Én pedig nem nagyon látom a különbséget a között, hogy a paraszt szerves foszfátokkal vagy Cry toxinnal irtja a védett lepkéket. Csak ugye permetezni már száz éve permetezünk, azt mégsem lehet hirtelen betiltani…
Csak egy rövid idézet az általad is hivatkozott PhD dolgozatból (http://phd.lib.uni-corvinus.hu/598/1/Lauber_Eva.pdf):
“A DIPEL készítményt 1000 ppm koncentrációban használják kukoricamoly ellen
(LC100). A nappali pávaszem lárvák stádiumonkénti DIPEL-érzékenysége (LC50) 2 és 7 ppm között változott; az atalanta lepke első lárvastádiuma 3,5-szer kevésbé érzékeny, mint a pávaszemé, de még a c-betűs lepke is majdnem fele annyira érzékeny. Ezzel szemben a kártevő lepkefajok közül a gyapottok-bagolylepke és a kukoricamoly hernyói mind az első, mind a második stádiumban kevésbé érzékenyek ~Cry1Ab-toxinra. Különösen nagymértékű érzékenység-csökkenés figyelhető meg a H. armigera második lárvastádiumában, ami a ~Cry1Ab-rezisztencia alakulására lehet kedvezőtlen hatással (Darvas et al., 2010a, 2010b).
Eredményeink szerint a korai stádiumokban a 2 ppm-es kezelésnek való kitettség hasonló mértékű (20-40 %) mortalitást okoz nappali pávaszemen, mint a MON 810 pollennel történő 300-600 pollen/cm2 sűrűségű szennyezettség. A DIPEL kezelések során a MON 810 pollen fogyasztásához hasonló szubletális hatások jelentkeztek: a lárvatömeg csökkent, a posztembrionális fejlődés lassult, a kezelt állatok érzékenyebbnek bizonyultak a későbbi stádiumokban jelentkező vírusos megbetegedéssel szemben.”
Magyarán adott a DIPEL, ami ugye Cry toxint tartalmaz, csak éppen még a baciban. Ez kiemelten környezetbarát megoldásnak minősül (“organic pesticide”), harcos környzetvédők ajánlják azok helyett a csúnya vegyszerek helyett. Adott a Cry toxint termelő kukorica, aminek a virágporát megehetik nem kártevő lepkék is. Ez csúnya-csúnya GMO termék, be kell tiltani, de még azt is el kell égetni, aki kitalálta. Csak a probléma az, hogy a hatásuk kb. azonos, az ezerszer kárhoztatott GMO megoldás ugyanannyira öli a nem-kártevő lepkéket, mint az egekig magasztalt környezetbarát kezelés. Akkor tulajdonképpen miről is beszélünk?
“Nekem mint termelőnek sokkal jobb lenne, ha mondjuk a pillangósvirágzatú növények gyökérkapcsolt gomba és baktérium fajait,illetve az együttélésüket szabályzó géneket vinnék át köztermesztésben lévő más növényfajokra,hiszen ezzel a környezeti nitrát- nitrit terhelést lehetne csökkenteni.”
Amit azonnal támadni fog minden “környezetvédő”, mert hát ez GMO és azonnal tüntetnek majd ellene, mert sikerült régen elterelni a kérdést a valódi veszélyekről a hisztéria irányába. Ugyanúgy nem fogod majd tudni eladni a nitrogénkötő növény virágporával szennyezett mézedet, “mert hát ez GMO”!
Amúgy sajnos a kérdés nem olyan egyszerű, harminc éve próbálják áttenni a nitrogénkötéshez, vagy legalább a baktériumokkal való szimbiózishoz szükséges géneket például búzába, kukoricába, de eddig még senkinek sem sikerült. És valószínűleg nem is nagyon várható, hogy ezekbe a kísérletekbe nagyobb mennyiségű pénz áramlana addig, amíg a GMO termények nem eladhatóak.
“Ez is rendkívül nagy profitot biztosítana.”
Mármint ha nem tiltatják be ezt is.