A családok összeomlása

Ha már legutóbb az alig ismert fertőző betegségekkel foglalkoztam, itt egy másik teljesen rejtélyes jelenség a méhcsalád összeomlás, ami egyre több méhcsaládot érint az egész világon. A méhészet ősrégi foglalkozás, így nem csoda, ha nem ez az első megfigyelt méhpusztulási hullám, 1869 óta körülbelül tizennyolc különálló pusztulási eseményt jegyeztek fel, például 1891 -ben és 1896 -ban Colorádóban egy “Májusi betegség” nevű járvány során a mostani méhcsalád-összeomláshoz hasonlóan rövid idő alatt jelentős mennyiségű méh tűnt el. A manapság méhcsalád összeomlásnak vagy CCD -nek nevezett jelenséget először 2006/2007 telén figyelték meg az USÁban, eredetileg ezekkel a jellemzőkkel írták le:
-A dolgozók gyors pusztulása, amit jól jelez, hogy ezekben a családokban sok lárvára kevés kifejlett rovar jut.
-Az érintett kaptárak környékén sehol sem látni elhullott dolgozókat. (Ez látható az első képen)
-A kaptárban csak később szaporodnak el az élősködők, mint a kaptárbogár és a viaszmoly, valamint a szomszédos családok sem azonnal kezdik rabolni a gyönge családot.

Ezt a tünetegyüttest, vagy ha úgy tetszik jelenséget nevezték el eredetileg méhcsalád összeomlásnak. Az eredete a mai napig ismeretlen, leginkább ötletek kerülnek elő, hogy mi okozhatja, ezekből ha minden jól megy jó párat áttekintünk majd. Érdemes megnézni először egy korai leírását, Dennis vanEngelsdorp és munkatársai 2009 -es munkáját!

Ha már legutóbb az alig ismert fertőző betegségekkel foglalkoztam, itt egy másik teljesen rejtélyes jelenség a méhcsalád összeomlás, ami egyre több méhcsaládot érint az egész világon. A méhészet ősrégi foglalkozás, így nem csoda, ha nem ez az első megfigyelt méhpusztulási hullám, 1869 óta körülbelül tizennyolc különálló pusztulási eseményt jegyeztek fel, például 1891 -ben és 1896 -ban Colorádóban egy “Májusi betegség” nevű járvány során a mostani méhcsalád-összeomláshoz hasonlóan rövid idő alatt jelentős mennyiségű méh tűnt el. A manapság méhcsalád összeomlásnak vagy CCD -nek nevezett jelenséget először 2006/2007 telén figyelték meg az USÁban, eredetileg ezekkel a jellemzőkkel írták le:
-A dolgozók gyors pusztulása, amit jól jelez, hogy ezekben a családokban sok lárvára kevés kifejlett rovar jut.
-Az érintett kaptárak környékén sehol sem látni elhullott dolgozókat. (Ez látható az első képen)
-A kaptárban csak később szaporodnak el az élősködők, mint a kaptárbogár és a viaszmoly, valamint a szomszédos családok sem azonnal kezdik rabolni a gyönge családot.

Ezt a tünetegyüttest, vagy ha úgy tetszik jelenséget nevezték el eredetileg méhcsalád összeomlásnak. Az eredete a mai napig ismeretlen, leginkább ötletek kerülnek elő, hogy mi okozhatja, ezekből ha minden jól megy jó párat áttekintünk majd. Érdemes megnézni először egy korai leírását, Dennis vanEngelsdorp és munkatársai 2009 -es munkáját!

A ma ismertetett közlemény célja eredetileg csak egy általános állapotfelmérés volt, a méhcsaládok mérhető jellemzőit, ismert kórokozóit, élősködőit vizsgálták meg. Nyilván arra törekedtek, hogy azonosítsanak valamilyen, a jelenség mögött álló okot, illetve magát a jelenséget, ekkor ugyanis még az is kérdéses volt, hogy létezik -e egyáltalán a méhcsalád-összeomlás jelensége? Nyilván nem használhatjuk a “betegség” és a “kórokozó” kifejezéseket, mert máig nem sikerült senkinek sem meggyőző okát adni a méhcsalád-összeomlásnak (CCD). Először megvizsgálták, milyen mérésekkel lehet elkülöníteni a CCD -t mutató és a CCD mentes méhészeteket (első táblázat), valamint, hogy mivel lehet elkülöníteni egymástól a CCD -t mutató családokat az egészségesektől (második táblázat). Mindkét táblázatban csillaggal jelölték, a szignifikánsan különböző jellemzőket, ezek a fiasítás és a dolgozók aránya (Ratio bees/brood) és az aszimmetria változása (FA), ami tulajdonképpen az egyedek eltéréseit jelenti a teljesen szabályos testalaktól, ez jó jellemzője a család egészségének, mert ha a méhlárvákat a növekedésük korai szakaszában stressz éri, kifejlett rovarként is meglátszik rajtuk. A többi vizsgált jellemző nem mutatott jelentős különbséget a két csoportban. Számomra meglepő módon a CCD családok dolgozóit mérték szimmetrikusabbnak.

Az érintett méhészetek három és félszer több halott családot tartalmaznak, és ugyanennyivel több gyenge családdal rendelkeznek, mint a CCD által nem érintettek, viszont ha ezek eloszlását vizsgálták, azt találták, hogy egy halott, vagy gyenge család mellett valószínűbb, hogy másik halott vagy gyenge család található (harmadik táblázat), ami legalábbis azt sejteti, hogy az eloszlásuk nem véletlenszerű, vagy egyik fertőzi a másikat, vagy ugyanaz az egyenetlenül ható környezeti ártalom károsítja foltokban a családokat.

Megvizsgálták egy csomó különböző ismert méhbetegség előfordulását, a foltos fiasításét (spotty brood), költésmeszesedés (chalkbrood; Ascosphaera apis gombafertőzés), európai költésrothadás (European foulbrood; Melissococcus pluton baktériumfertőzés), de nem találták úgy, hogy jelentősen gyakoribbak lennének a CCD érintett családokban, mint az egészségesekben. Sem a varroa-atka, sem a Nosema ssp. fertőzés gyakorisága sem különbözött jelentősen a CCD érintett és a kontroll családok között. Érdekes módon a méhek tracheáiban élősködő atkák háromszor ritkábbak voltak a CCD -s méhészetekben, mint az egészségesek közt. A vizsgált vírusok közül egyedül a Kasmír méhvírus (KBV, Kasmir Beee Virus) fertőzés különbözött jelentősen, a CCD érintett méhcsaládok közt jelentősen gyakoribb volt, mint az egészségesek között (negyedik táblázat).

Ami érdekes különbség, hogy a CCD -s családok ötvenöt százaléka legalább három különböző vírussal fertőzött, míg az egészségeseknek csak huszonnyolc százalékában mutatható ki három különböző vírus. Ráadásul mindkét Nosema faj egyforma arányban fertőzte a méhcsaládokat, de a CCD -s családok harmincnégy százaléka egyszerre mindkét Nosema fajjal is fertőződött, míg az egészségeseknek csak tizennégy százaléka. Ha összesítve nézték, a CCD -s családok átlagosan 4,3 ismert kórokozóval fertőzöttek, míg az egészségesek csak hárommal. Azt hiszem kezd már körvonalazódni az olvasóban, hogy miért ilyen nehéz kideríteni a CCD okát. Az egyes ismert kórokozók fertőzései önmagukban nem sokat mondanak, összesítve is csak valami halvány statisztikai sejtést lehet belőlük rajzolni.

Megvizsgálták, milyen növényvédőszereket lehet kimutatni a méhekből. Sajnos ezeket a méréseket a szerzők bevallottan elég kuszán végezték, így az adataik kevéssé megbízhatóak. Érdekes módon a CCD -s családok közül többen (32%) mutattak ki Esfenvalerátot, mint az egészségesekből (5%), viszont a nagyobb mennyiségű Coumaphost tartalmazó családok közül több volt egészséges, mint a CCD -sek közül.

Ebben a vizsgálatban a méhcsaládok hatvan különböző jellemzőjét hasonlították össze, mégsem találtak semmi olyat sem, ami egyértelműen oka lehetne a CCD -nek. Azért érdemes elolvasni egy ilyen közleményt is, hogy kicsit átlássuk, milyen nehéz feladattal kerül szembe az, aki a CCD gyógyítására adja a fejét. Ez volt az első viszonylag nagy kiterjedésű felmérés, ami kimutatta, hogy a CCD igenis létezik, ezek a méhcsaládok különböznek az egészségesektől, de innen még hosszú út vezet majd a megoldásig.

Vanengelsdorp D, Evans JD, Saegerman C, Mullin C, Haubruge E, Nguyen BK, Frazier M, Frazier J, Cox-Foster D, Chen Y, Underwood R, Tarpy DR, Pettis JS. (2009): Colony collapse disorder: a descriptive study. PLoS One. 4(8):e6481.